A kisgyermekkel otthon lévő szülőnek előbb-utóbb letelik a GYES/GYED időszaka, és el kell gondolkodnia a munkába visszatérésen. A gyermek születése után kihívást jelenthet a munkába való visszatérés, hiszen rengeteg jogszabály van, amellyel a szülők csak ekkor szembesülnek. Munkáltatói oldalról is lehetnek bizonytalanságok a több év kihagyás után visszatérő dolgozó foglalkoztatásával kapcsolatban. Jelen cikkünkben összefoglaljuk a témakör leggyakrabban felmerülő szabályait, amelyek a munkavállalóra és munkáltatóra egyaránt érvényesek. Mikor menjen vissza dolgozni? Meglesz-e még a korábbi munkaköre? Milyen munkabérre számíthat? Lehetősége lesz-e részmunkaidőben dolgozni?
Mikor és hogyan jelezze a visszatérési szándékát a munkáltatónak?
A munkavállalónak a visszatérés várható időpontját is meg kell jelölnie. A későbbi problémák elkerülése érdekében célszerű minél korábban jelezni a visszatérés szándékát, hiszen a munkáltatónak is fel kell készülnie az akár évek óta távollévő munkavállaló fogadására. Előfordulhat, hogy egy anyának valamilyen ok miatt mihamarabb vissza kell térnie a munkába. Legkorábban a CSED folyósításának lejártát követően lehet keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy le kellene mondani az ellátásokról, azaz a gyermek fél éves kora után. Fontos tudni, hogy aki a szülési szabadság 24 hete alatt csecsemőgondozási díjat (CSED) vesz igénybe, az keresőtevékenységet mellette nem folytathat.
Bejelentés formája és határideje
A munkavállalónak kérelmeznie kell a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszüntetését. A jogszabály szerint ezt 30 nappal előre kell jeleznie a munkáltatónak. A későbbi félreértések elkerülése érdekében mindenképpen az írásbeli formát javasolt, noha a szóbeli közlés is lehetséges. Tértivevényes, ajánlott levelet is érdemes küldeni a fizetés nélküli szabadság megszüntetéséről és az újbóli munkába állásról. A jogszabály szerint a távollét legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló, munkavállaló által küldött jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
Mi történik, ha a munkáltató nem válaszol vagy elzárkózik?
Igen, a munkáltatónak el kell fogadnia a kérelmet, mérlegelési joga nincs. Amennyiben a munkáltató nem válaszol, a távollét megszűnik a közléstől számított 30. napon. Ennek következtében a 31. napon a munkavállalónak munkára képes állapotban meg kell jelennie a munkahelyén. Ez akkor is igaz, ha nem kapott beosztást az első munkanapra vonatkozóan. Így a munkavállaló a munkavégzési kötelezettségének eleget tesz, és a munkáltatónak lépnie kell erre. Szabadságot nem adhat arra a napra, mert azt 15 nappal előre jeleznie kellett volna. Így tehát állásidőt kell fizetnie. A praxisban sokszor előfordul, hogy a munkáltató az eltelt évekre figyelemmel már nem kívánja alkalmazni a visszatérni szándékozó munkavállalót. Ez azonban nem választás kérdése. A jogszabály a munkavállaló foglalkoztatását kötelezővé teszi.
A munkakör és a munkabér alakulása GYED és GYES után
A GYES/GYED alatt a munkaviszony nem szűnik meg, így azt alapesetben úgy kell folytatni, mint a gyermekvállalás előtt. Ez azt jelenti, hogy a visszatérő munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkakörben kell alkalmazni, a munkavállaló pedig e munkakörben köteles dolgozni. Amennyiben a munkavállaló a gyermek hároméves kora előtt visszatérne a munkába, a munkáltató köteles őt foglalkoztatni.
Munkakör megszűnése vagy változása
A munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli a munkaszerződés szerint. Ez vonatkozik a munkakörre is, tehát mivel a munkaviszony nem szűnik meg, amíg az anyuka vagy apuka a gyermekkel otthon van, így főszabály szerint munkáltató köteles ugyanabba a munkakörbe visszahelyezni. A munkavállaló csak akkor köteles másik munkakörbe visszatérni, ha erről a munkáltatóval megállapodott. DE az élet ezt is tudja árnyalni. Például a szülő távolléte alatti átszervezés miatt megszűnhet az adott munkakör. Ilyenkor két verzió lehet:
- Ha az anya, vagy a gyermekét egyedül nevelő apa tér vissza a gyermek hároméves kora előtt, akkor fel kell ajánlani neki egy másik munkakört. A felajánlott másik munkakörnek a dolgozó végzettségének, képességének, gyakorlatának megfelelőnek kell lennie. Ha azt alapos okkal nem fogadja el, akkor felmondással megszüntethető a munkaviszony.
- Ha elmúlt 3 éves a gyermek, akkor nincs állásfelajánlási kötelezettség, a munkakör megszűnésére való hivatkozással felmondhat a munkáltató.
A munkakör esetleges megszűnését a munkáltatónak kell bizonyítania. Önmagában az a tény, hogy a munkakört másképpen nevezik stb. természetesen a jogszerű felmondáshoz nem vezethet.
Munkabér módosítása és bérkorrekció
Amennyiben a munkavállaló szülési szabadságon volt (Mt. 127. §), illetve gyermeke gondozása miatt (Mt. 128-130. §), fizetés nélküli szabadságon volt, akkor munkáltató köteles a munkavállaló számára ajánlatot tenni a munkabérének módosítására. A korrekciónak minden bérelemre ki kell terjednie, tehát az alapbéren kívül a többi bérelemre is (pl. teljesítménybér, pótlékok). Főszabályként a visszatérő munkavállalóval azonos, vagy hasonló munkakört betöltő munkavállalók bérfejlesztése mérvadó. Ilyenek hiányában a munkáltatónál megvalósult tényleges átlagos bérfejlesztést kell figyelembe venni. Ha például a munkavállaló fizikai munkakörben dolgozik, akkor a munkáltatónál szellemi foglalkozásúként foglalkoztatottak bérfejlesztését az ő béremelésénél nem lehet figyelembe venni. A fizikai munkakörben foglalkoztatottakét természetesen igen.
A munkáltatót terheli a fizetés nélküli szabadság megszűnésekor az új alapbér megállapításának kötelezettsége. E kötelezettség megszegése - a korábbi ítélkezési gyakorlatot fenntartva - akár a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának (Mt. 78. §) jogszerű indoka lehet. Ha a felek a bérfejlesztés mértékében nem tudnak megállapodni, a munkavállaló munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A megnövelt munkabérre vonatkozó igényét az elévülési időn belül érvényesítheti. Lényeges, hogy a munkavállalónak nem csökkenthet a munkabére, abban az esetben sem, ha a munkáltató csak más munkakört tud felajánlani.
Rugalmas foglalkoztatási lehetőségek
A visszatérés a munkaszerződés szerinti munkaidővel történik. Ha tehát napi 8 órás teljes munkaidőben foglalkoztatták a dolgozót, akkor a visszatérést követően is ez lesz a munkaideje. Természetesen közös megegyezéssel ettől is el lehet térni.
Részmunkaidő igénylése
A jogszabály szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ha a szülő a gyermek 3 éves kora előtt szeretne a munkába visszatérni, akkor kérheti, hogy őt a gyermek 3 éves koráig a teljes napi munkaidő felének megfelelő részmunkaidőben foglalkoztassák. Ez a kötelezettség a munkáltatót abban az időszakban terheli, amikor a munkavállaló gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságáról visszatér. A 4 órás, megfelezett munkaidő valóban a dolgozó kérésén múlik, de ennek emelése 6 órára már a munkáltatóval közös döntés eredménye lehet.
Távmunka és munkarend módosítása
A 2019/1158 irányelv értelmében legalább a gyermek nyolcéves koráig biztosítani kell mindkét szülő számára a lehetőséget a rugalmas foglalkoztatás és távmunkavégzés kérelmezésére. Ez magában a foglalja a munkahely, munkarend, részmunkaidő megválasztását. A kérelem elutasítása esetén a munkáltatónak meg kell indokolnia a nyilatkozatát, amelyből az elutasítás okának világosan ki kell tűnnie. Az elutasító jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.
2023. januárjáról újdonság az Mt-ben, hogy a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságról való visszatértést követően a munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat:
- a teljes vagy részmunkaidős,
- a távmunkavégzésre irányuló, valamint
- a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről.
A munkavállaló pedig a fenti tájékoztatás alapján kérheti munkaszerződése módosítását. [Mt. 61. § (1) - (2)]. A munkavállaló ezen kérelmét írásban kell indokolja, továbbá megjelöli a változtatás időpontját, melyre a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítását a munkáltató köteles megindokolni.
Munkaidő-beosztás szabályai
Rendkívüli munkaidő nem rendelhető el a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig. Éjszakai munka nem osztható be a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig. Ez vonatkozik a gyermekét egyedül nevelő munkavállalóra is gyermeke hároméves koráig. Éjszakai munka a nő számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig csak a hozzájárulásával osztható be. Heti pihenőnap, heti pihenőidő egyenlőtlen beosztása [Mt. 97. § (3) bek. a) pontja szerint] a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával osztható be.
Szabadság GYED és GYES után
Sokan nem tudják, hogy a gyermekkel otthon töltött idő ugyan munkaviszonynak számít, de a teljes időtartamára nem jár szabadság a munkavállalónak. A jogszabály alapján munkában töltött időnek minősül a szülési szabadság (24 hét), és gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §) első hat hónapja is. Ennek következtében a visszatérő munkavállalónak a felhalmozódó szabadnapjait ki kell adni, vagy ha a munkaviszonyt megszüntetik ki kell azt fizetni.
Felhalmozódott szabadság kiadása
A munkavállalót az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) időtartama és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja alapján számított szabadság illeti meg. E szabadságot a munkáltató a fizetés nélküli szabadság megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni. Így a GYES-GYED-ről visszatérő munkavállaló részére rendszerint a felhalmozódott szabadság kerül rögtön kiadásra. A visszatérés a munkába általában azzal kezdődik, hogy a munkavállalónak kiadják a szülés után felhalmozódott szabadságát. Ezalatt már a magasabb, emelt bért kell részére számfejteni. A szabadság pénzben való megváltása kizárólag a munkaviszony megszüntetésekor lehetséges.
Szabadság kalkulátor és pótszabadságok
A Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy alapesetben minden magyar munkavállalónak évi 20 nap szabadság jár - ez minden esetben fizetett szabadság kell, hogy legyen. Az interneten megtalálható számos szabadság kalkulátor, melyek segítségével könnyen kiszámítható, hogy életkor és eltartott gyermekek száma után hogyan növekszik a szabadnapok száma, illetve milyen más tényezők hatnak rá. A fizetés nélküli szabadság első éve minősül jogszerzőnek.
Példa szabadságszámításra
Alapszabadság: 20 nap
Munkaviszony tartama: 2023.01.01-2023.03.31-ig - 90 nap
2023-as évre vonatkozóan 365 nappal kell számolni.
20 nap / 365 nappal * 90 nappal = 4,93 nap ~ 5 nap
A Munka Törvénykönyve alapján, amennyiben a számítás eredménye töredéknapra jön ki, akkor a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A példa esetében eléri a fél napot, így a munkavállalót megillető szabadság mértéke 5 nap lesz.
Pótszabadság gyermekek után
Nemcsak életkor alapján jár pótszabadság egy munkavállalónak, hanem a gyermekeinek száma (16 évesnél fiatalabb gyermek esetén) után is engedélyez pótnapokat a Munka törvénykönyve:
- 1 gyermek esetén +2 nap;
- 2 gyermek esetén +4 nap;
- 2-nél több gyermek esetén összesen +7 nap jár;
- a fenti pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.
Felmondási tilalom és a munkaviszony megszüntetése
A felmondási tilalom azt jelenti, hogy pl. a várandós vagy az éppen a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kismama munkaviszonya nem szüntethető meg. Ezen kívül a felmondási tilalom nem az ellátásokhoz kapcsolódó védelem, hanem meghatározott, nevesített tartamokhoz, élethelyzetekhez köthető.
Munkáltatói felmondás
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató lehetősége korlátozott a felmondás tekintetében, ha a munkavállaló a gyermek 3 éves kora előtt tér vissza a munkába. Ha az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa a gyermek 3 éves kora előtt tér vissza a munkába, akkor a gyermek 3 éves koráig korlátozott a felmondás lehetősége. Ebben az esetben a munkavállaló magatartására alapozott felmondásnak csak akkor van helye, ha az azonnali hatályú felmondás feltételei fennállnak, tehát lényegében súlyos jogsértés esetén. Ha a munkáltató a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akar felmondani, ezt akkor teheti meg, ha nincs másik megfelelő betöltetlen munkakör, vagy a munkavállaló az erre irányuló ajánlatot elutasította. A munkaviszony megszüntetésére csak rendkívül szűk körben van lehetőség, és nagyon súlyos indokok esetén kerülhet sor.
Az Mt. 65. § (3) bek. rögzíti a felmondási védelem eseteit és taxatíve felsorolja, hogy mely esetekben nem történhet felmondás:
- Várandósság
- Szülési szabadság
- Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
- A nő jogszabály szerinti, emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének időtartama, de maximum a megkezdéstől számított 6 hónap
Ezen új szabály megszünteti például a gyermek ápolási táppénz igénybe vétele alatti felmondási védelmet, továbbá az ezt követő szakaszok rögzítik, hogy a védelem (68.§ (1)-(3) bek) csak és kizárólag a megnevezett jogcímek időtartamára vonatkozik, amint az megszűnik, a védelem is megszűnik. Ami nem változott: a gyed/gyes időtartama alatt, amennyiben a kismama nem megy vissza a munkahelyére, továbbra is teljes felmondási védelem illeti meg őt. Fontos hangsúlyozni, hogy egy olyan munkavállalónak, aki ugyan jogosult GYED-re, folyósítják is neki, de nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, bizonyos indokokkal fel tud mondani a munkáltatója! Méghozzá jogszerűen.
Közös megegyezés elfogadása
Én elhiszem, hogy a főnök vagy a HR-es ezt ajánlgatja, de ez nem jelenti azt, hogy alá is kell írni. Tessék csak gondolkozni, összehasonlítani a munkáltatói felmondásban foglaltakkal, s eldönteni ezek után, hogy valóban olyan jó ajánlat-e, mint azt a munkáltató képviselője állítja. No, persze, ehhez azt is tudni kell, hogy mi jár felmondás esetén. Sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltató nem kíván eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, és valamilyen valós vagy kitalált okra hivatkozással más munkakörbe próbálja kényszeríteni a visszatérő munkavállalót, rosszabb esetben megszünteti a munkaviszonyát. Számos alkalommal hallhatunk olyan esetekről, amikor a gyesről vagy gyedről munkába visszatérő munkavállaló azzal kénytelen szembesülni, hogy munkájára már nincs szükség, és a munkáltató jogszerűtlenül akár a felmondási védelem alatt álló szülőt is távozásra készteti, és a munkaviszonyt „közös megegyezéssel” megszüntetik.
Munkáltató jogutód nélküli megszűnése
A munkaviszony megszűnését eredményezi, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg. Ennek a legjellemzőbb esetei a munkáltató társaság végelszámolás, rosszabb esetben felszámolás miatti megszűnése. Ilyen esetekben a felmondási tilalom nem vonatkozik a gyesen, gyeden vagy éppen táppénzen lévő munkavállalókra sem, a munkaviszony a megszűnést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján az ilyen munkavállalók esetén is megszűnik. Nem tekinthető azonban a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének, ha csak a munkáltató személyében következik be változás. Tehát például a munkáltató társasági jogi átalakulása (egyesülése, szétválása), névváltozása miatt nem szűnik meg a munkaviszony.
A munkáltató általános kötelezettsége, hogy minden jelentős tényről tájékoztassa a munkavállalókat. Emellett a végelszámolásra, felszámolásra vonatkozó jogszabályok a munkavállalók haladéktalanul történő tájékoztatását írják elő a vezető tisztségviselőnek az adott eljárás megkezdésekor. Megnyugtató, hogy a gyes, gyed, mint a társadalombiztosításból finanszírozott ellátások, a munkáltató megszűnésétől függetlenül járnak. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén is jár emellett a munkavállalónak a végkielégítés. Ez már csak azért sem elhanyagolható tényező, mert a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot is figyelembe kell venni. Ezzel egy több éve gyesen, illetve gyeden lévő szülő jó eséllyel számíthat arra, hogy végkielégítés címén juttatásban részesül.
A gyes, illetve gyed időtartamára rendes szabadság is jár, amelyet normál esetben a fizetés nélküli szabadságot követően vesz ki a visszatérő munkavállaló. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor a munkaviszonyban eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt a munkáltatónak pénzben meg kell váltania a jogutód nélküli megszűnéskor. Amennyiben végelszámolással szűnik meg a munkáltató, úgy a munkavállaló nincs kiszolgáltatott helyzetben, hiszen a végelszámolás befejezésére csak akkor van lehetőség, ha a munkáltató minden tartozását kiegyenlítette. Felszámolás esetén viszont más a helyzet. A munkavállalók természetesen felszámolás esetén is a sor legelején állnak, hiszen a munkabéreket, végkielégítéseket a felszámolás költségei között minden hitelezőt megelőzően kell kifizetni, ennek ellenére is elképzelhető, sőt gyakori, hogy a fizetésképtelen adós nem lesz képes fizetni még a munkabéreket sem. Ilyenkor sincs azonban minden veszve. A munkavállalók ugyanis egy dologban biztosan különböznek a hagyományos hitelezőktől, ez a különbség pedig abban áll, hogy az állam - igaz, csak korlátozott mértékben -gondoskodik a pórul járt alkalmazottakról. Azt a bértartozást ugyanis, amely a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában válik esedékessé, a felszámoló rendelkezésre álló fedezet hiányában köteles a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből (ún. Bérgarancia Alap) megigényelni, és a bérköveteléssel érintett munkavállaló részére kifizetni.
Felmondás a munkavállaló részéről
A munkavállaló jogosult az Mt. által védett tartamok alatt is felmondással élni, és a közös megegyezésre is lehetősége van a feleknek. A felmondási tilalom csak a munkáltatóra vonatkozik. Amennyiben a szülő visszamegy dolgozni és ezt követően felmond, akkor a munkaszerződésében meghatározott felmondási ideje érvényesül. Ez alatt a felmondási idő alatt, melyet le kel dolgoznia, a szabadsága kiadható. A ki nem adott szabadságot pedig meg kell váltania a munkáltatónak. Továbbá, ha a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszonyát felmondással megszüntetheti a munkavállaló, akkor a „régi” munkahelyen a fizetés nélküli szabadság alatti felmondási időt nem kell letöltenie a munkavállalónak. (Hiszen fizetés nélküli szabadságon van.)
GYED és GYES melletti munkavégzés
Bizonyos keretek között a GYES/GYED alatt is lehet dolgozni. Sok szülő fontosnak tartja, és szeretne további információkat kapni arról, hogyan lehet összeegyeztetni a gyermekgondozást és a munkát. Az a szülő, aki igényli a gyermek féléves korától időkorlátozás nélkül folytathat a GYES mellett keresőtevékenységet. A gyermek 2 és 3 éves kora között veszik igénybe a legtöbben a gyest, a CSED és GYED lejártát követően. Mivel a gyermek már elérte a 2 éves kort, sokan döntenek úgy, hogy az otthon töltött idő után visszatérnek a munka világába, akár teljes munkaidőben is, miközben a GYES-t továbbra is kapják. Ugyanis a gyermekgondozást segítő ellátás mellett korlátlanul lehet munkát végezni, legyen szó munkaviszonyról, vállalkozásról, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyról (pl. megbízási jogviszony). Mindezt a családok támogatásáról szóló 1998.évi LXXXIV. törvény szabályozza. Van azonban megkötés, és nem mindegy, ki veszi igénybe a gyest: a GYES-ben részesülő személy kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.
tags: #nincs #hova #visszamenni #gyed #utan