Az állampolgárok által befizetett összegek biztosítják a társadalombiztosítás bevételeit, amelyek nagyrészt a lakosság és a vállalkozások által fizetett járulékokból tevődnek össze. A vállalkozások adót fizetnek a bevételeik után, az állampolgárok jövedelmének egy része pedig központosításra kerül, majd szociális ellátások formájában kerül szétosztásra.
A társadalombiztosítás egyfajta „szerződés”: fizetjük a járulékokat, amelyek a társadalom rászoruló tagjait segítik, cserébe bennünket is segít majd a társadalom, ha nekünk lesz szükségünk rá. A társadalombiztosítással így a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jogunkat érvényesíthetjük.
Milyen járulékokat fizetünk és mire?
Ha munkaviszonyban állunk egy céggel vagy az állammal, a bruttó munkabérből levonják a 15%-os személyi jövedelemadót (szja), amelyet a közkiadásokra fordítanak. Ezen felül levonják a különböző járulékokat, amelyeket arra gyűjtenek össze, hogy az állampolgárokat segítsék belőle sérülékeny élethelyzetben. Ezeket magában foglaló új járulék neve társadalombiztosítási járulék (tb-járulék), mértéke 18,5%.
A társadalombiztosítási járulék terhére finanszírozott ellátások:
- Nyugdíjas korunkra: a jövedelem 10%-a nyugdíjjárulék, amelyből a jelenlegi nyugdíjasok járadékait folyósítják.
- Munkanélküliség esetére: a társadalombiztosítási járulék egy részeként fizetünk azért, hogy ha munkanélkülivé válunk, akkor álláskeresési járadékban részesülhessünk.
- Természetbeni egészségbiztosításra: cserébe gyógyítást, kezelést kapunk egészségünk megrendülése esetén. Ide tartozik az orvosi ellátás, kórházi kezelés, a gyógyszerellátás vagy a különböző szűrővizsgálatok.
- Pénzbeli egészségbiztosításra: a társadalombiztosítási járulék egy részét azért fizetjük, hogy adott élethelyzetben pénzbeli juttatásban részesüljünk.
Ezek természetesen csak alapellátások, ma azonban már lehetőségünk van arra, hogy ezt a védelmi hálót kiterjesszük.
Mi a helyzet a kismamákkal és a gyermek születése utáni ellátásokkal?
A gyermekvállalás jelentős változásokat hoz az anyák életében, különösen a társadalombiztosítási ellátások tekintetében.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A CSED-et a gyermek születését követő 168. napig folyósítják, mértéke a bruttó fizetés 100%-a. Ebből csak a jövedelemadót vonják le, a társadalombiztosítási járulékot viszont nem, így a gyermekvállalás előtt kézhez kapott keresetnél nagyobb összeg érkezik a családi kasszába. A CSED-en lévő szülő vagy gondozó viszont biztosítottnak számít, társadalombiztosítási járulékát a CSED idejére az állam vállalja át.
Gyermekgondozási díj (GYED)
A GYED a CSED után jár a gyermek 2 éves koráig, ha a szülő a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de nem lehet magasabb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-ánál. A GYED-ből sem vonják le a társadalombiztosítási járulék egészségügyi és munkaerőpiaci részét, a 10% nyugdíjjárulékot viszont igen.
Gyermekgondozási segély (GYES)
A GYES a gyermek 2-3 éves kora között vehető igénybe, illetve a gyermek születésétől GYES-t kapnak azok is, akik - megfelelő idejű biztosítotti jogviszony vagy munkaviszony híján - nem jogosultak CSED-re és GYED-re. A GYES összege 28.500 Ft, amelyből még levonnak 10% nyugdíjjárulékot.
Pénzbeli ellátások
Mi a helyzet a katás vagy az ekhós vállalkozókkal?
A főállású katás vállalkozók által befizetett tételes adó része a társadalombiztosítási járulék is, így a katás vállalkozók mind a természetbeni, mind a pénzbeli egészségbiztosítási szolgáltatásra jogosultak.
Kissé eltér a helyzet az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az ekhós adózás esetében. A kedvező adózás ugyanis nem a teljes jövedelemre vonatkozik - a bevétel egy adott (jellemzően a minimálbérnek megfelelő) részének kötelező a hagyományos adózás alá esnie.
A vállalkozások adót fizetnek többek között a bevételeik után, de ugyanígy az állampolgárok bevételeinek egy részét az állam ugyancsak központosítja, majd az összegyűlt összeget szétosztja szociális ellátások formájában az arra rászoruló vagy jogosulttá váló személyeknek. A járulékokat minden hónap 12. napjáig kell befizetniük.
Mikor kell magad után fizetni a TB-t (egészségügyi szolgáltatási járulékot)?
Annak a belföldi személynek, aki nem rendelkezik biztosítotti jogviszonnyal (például nincs bejelentett munkaviszonya, nem vállalkozó), és semmilyen egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi ellátásra (tehát például nem nappali tagozatos diák, nem nyugdíjas, nem kap CSED-et vagy GYED-et), annak magad után kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A 2026. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 12 300 Ft (napi 410 Ft). Ezt az összeget a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell befizetni a NAV egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számlájára.
Passzív jog és a járulékfizetés
Munkahely megszűnése után, ha a korábbi biztosítotti jogviszonyod (pl. munkaviszonyod) megszakítás nélkül legalább 45 napig tartott, akkor annak megszűnése után még további 45 napig ingyenesen jogosult vagy az egészségügyi ellátásra. Ha a munkaviszonyod 45 napnál rövidebb volt, akkor pontosan annyi ideig tart a passzív jogosultságod is. Csak ezen időszak lejárta utáni naptól kell elkezdened fizetni a járulékot.
Ha a felhalmozott tartozásod eléri a havi díj hatszorosát (ez 2026-ban 73.800 forint), akkor a TAJ számod érvénytelenné válik az egészségügyi szolgáltatások tekintetében. Ebben az esetben az orvosnál a rendszer „barna lámpát” fog jelezni, ami azt jelenti, hogy az ingyenes (közfinanszírozott) egészségügyi szolgáltatásokat addig nem veheted igénybe térítésmentesen, amíg a tartozásodat be nem fizeted, vagy nem kérsz rá fizetési kedvezményt a NAV-tól.
Mi történik, ha nem fizeted be a havi járulékot?
Amennyiben nem fizeted az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát (2026-ban 73.800 forintot), akkor TAJ számod (társadalombiztosítási azonosító jel) egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelenítésre kerül.
Ebben az esetben az orvosnál a rendszer „barna lámpát” fog jelezni, ami azt jelenti, hogy az ingyenes (közfinanszírozott) egészségügyi szolgáltatásokat addig nem veheted igénybe térítésmentesen, amíg a tartozásodat be nem fizeted, vagy nem kérsz rá fizetési kedvezményt a NAV-tól. Halasztható orvosi ellátást pedig nem is vehetnél igénybe.
Kinek jár az ingyenes egészségügyi ellátás járulékfizetés nélkül?
A törvény lehetővé teszi, hogy bizonyos személyek járulékfizetés nélkül, tehát ingyen kaphassanak egészségügyi ellátást, például mert gyereket nevelnek vagy nem tudnak dolgozni (betegségük, életkoruk stb. miatt).
Ilyenek lehetnek például a:
- gyermeküket egyedül nevelő szülők
- a gyermekgondozási díjban (CSED, GYED) részesülők
- a főállású anyák
- azok, akik szociális rászorultságuk miatt kértek és kaptak hivatalos igazolást
- a hajléktalan emberek
Ha nem igaz rád egyik eset sem, akkor havonta fizetned kell magad után a tb járulékot (2026-ban 12 300 ft). Ilyenkor hat hónapig még érvényes a biztosításod, utána azonban a taj-számod érvénytelenné válik.
TB-jogviszony nélkül nem jár a legtöbb állami támogatás
Ha valakinek nincs társadalombiztosítási jogviszonya, de egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet vagy fizet helyette az állam, akkor térítésmentes egészségügyi ellátásra jogosult. Ez azonban nem teljes értékű társadalombiztosítási jogviszony.
Az állami támogatásokhoz (például falusi CSOK, CSOK Plusz, Babaváró hitel, munkáshitel, Otthon Start) viszont alapvető elvárás az érvényes, biztosítotti (pl. munkaviszonyból származó) TB jogviszony megléte az igényléskor. Magad után fizetett járulékkal ezeket a támogatásokat nem tudod igényelni, kivéve, ha valamilyen speciális, jogszabályi mentességi körbe tartozol.
Mivel a legtöbb pénzbeli juttatás, állami támogatás TB jogviszony alapján lehetséges, így ha támogatott hitelt szeretnél felvenni, akkor teljes biztosítotti státuszt kell létesítened.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése nem számít TB-jogviszonynak. TB-jogviszonyt csak a Tbj. 6. §-ában felsorolt tevékenységek keletkeztetnek.
A társadalombiztosítási járulék alapvető fontosságú a szociális biztonsághoz és az egészségügyi ellátásokhoz való jogunk érvényesítéséhez. A gyermek születése utáni ellátásokról, valamint a vállalkozók és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével kapcsolatos tudnivalókról érdemes tájékozódni a hivatalos forrásokból.