A várandósság időszaka tele van izgalommal, ugyanakkor számtalan vizsgálat és ellenőrzés is kíséri. Az egyik ilyen fontos vizsgálat a magzati NST szűrés, amely a harmadik trimeszterben válik igazán aktuálissá. A Nonstress Test (NST) egy non-invazív prenatális teszt, amelyet a baba egészségi állapotának nyomon követésére használnak a terhesség harmadik trimeszterében. Az NST az angol Non-Stress Test rövidítése, ami magyarul „terhelés nélküli magzati szívhangvizsgálatot” jelent. Ez egy teljesen fájdalom és kockázatmentes, külső vizsgálat, amelynek célja a magzat szívhangjának és mozgásának megfigyelése.
Miért fontos az NST?
A vizsgálat elsődleges célja a magzat szívfrekvenciájának mérése saját mozgásaira adott válaszként. Az egészséges csecsemőknél a mozgás ideje alatt fokozottá válik a szívritmus, majd nyugalmi állapotban a pulzusszám lecsökken. Az NST mögött álló koncepció az, hogy megfelelő oxigénszint szükséges a magzati aktivitás és a normál pulzusszám eléréséhez. Ha az oxigénszint alacsony, a magzat nem tud normálisan reagálni az aktivitásra. Az alacsony oxigénszintet gyakran a méhlepénnyel vagy köldökzsinórral kapcsolatos problémák okozzák. Az NST felméri a baba pulzusszámát és mozgásra adott reakcióját, biztosítva, hogy a baba elegendő oxigént kapjon.
Mikor és kinek kötelező?
Mivel a terhesgondozási protokoll országonként eltér egymástól, fontos kiemelni, hogy Magyarországon minden kismama számára kötelező. A magyarországi terhesgondozási protokoll szerint a 36. terhességi héttől kezdődően hetente szükséges a vizsgálat elvégzése. Ennél gyakrabban is sor kerülhet rá indokolt esetben (akár naponta is szükségessé válhat), például túlhordott terhesség miatt. Bizonyos esetekben korábbi terhességi hetekben is szükségessé válhat a vizsgálat. Erre leginkább akut panaszok, vagy veszélyeztetett terhesség esetén kerül sor, amikor a kismama egyéb betegségei vagy egyéni állapota, kórtörténete miatt nagyobb odafigyelést igényel a várandóssága. A 28. terhességi hét előtt nem végezhető el a teszt, mert a magzat még nem kellőképpen fejlett ahhoz, hogy a vizsgálat eredménye értékelhető legyen.
Az NST-t általában a harmadik trimeszterben végzik olyan nőknél, akiknél fennáll a terhességi szövődmények kockázata.
- Magas vérnyomás vagy preeclampsia
- Cukorbetegség (gesztációs vagy pregesztációs)
- Csökkent magzatmozgás érzékelése
- Túlhordott terhesség (a terhesség 40. hetén túl)
- Korábbi terhességi komplikációk
Hogyan zajlik az NST?
A teszt elvégzése során a kismama rendszerint ülő testhelyzetben, esetleg fekve helyezkedik el. A vizsgálathoz egy-egy műszert (tappancsot) tesznek két gumipánttal rögzítve a várandós nő pocakjára. Az egyiket a méhcsúcshoz közeli ponton, a másikat a magzat szívének közelében helyezik el. A teszttel tehát két fontos információhoz juthatunk: egyrészt a méhösszehúzódások mérésére, valamint az esetleges fájástevékenységek megfigyelésére, másrészt a baba szívműködésének és mozgásaktivitásának monitorozására alkalmas. Összességében azt figyelik meg, hogy a magzatmozgások hatására hogyan változik a méhtevékenység, és eközben a baba szívverése miként változik. Az eredményeket papíron rögzíti a készülék.
A teszt általában 20-30 percet vesz igénybe, mely során a kismamának nyugalomban kell lennie. Egyes mérőkészülékeknél az adatok rögzítéséhez a kismama közreműködése is szükséges, ekkor arra kérik a várandós nőt, hogy amikor magzatmozgást észlel, nyomja meg a készülékhez tartozó panelen található nyomógombot. Korszerűbb berendezések esetén erre már nincs szükség.
Felkészülés az NST-re
Alapvetően előkészületet nem igényel a kismama részéről a teszt. Egy értékelhető eredményhez azonban a baba aktivitása, mozgása szükséges. Amennyiben a baba nem mocorog, a vizsgálat idejére meg kell kísérelni felébreszteni őt. Erre különféle praktikák léteznek, például egy rövid séta, lépcsőzés, néhány guggolás, esetleg a pocak megmozgatásával a baba felébresztése, de ébredést okozhat néhány szem szőlőcukor, mazsola vagy pár kocka csokoládé elfogyasztása is. Pihenjen: A stressz befolyásolhatja a teszteredményeket, ezért próbáljon nyugodtnak és kényelmesnek maradni.
Nincs szükség böjtölésre az NST előtt.
A stresszmentes teszt - Animáció és narráció Dr. Cal Shipley-től
Az NST eredményeinek értelmezése
A vizsgálat háromféle eredményt adhat: reaktív, nem reaktív és gyanús.
- Reaktív eredmény: A reaktív eredmény azt mutatja, hogy a magzat véráramlása és oxigénellátottsága megfelelő. Ez azt jelenti, hogy a baba szívfrekvenciája gyorsul a mozgások hatására, és ez a normális, egészséges reakció.
- Nem reaktív eredmény: A nem reaktív eredmény esetén a görbe kóros eredményt mutat. Ez további vizsgálatot igényel, elsősorban ultrahangvizsgálatot, majd a teszt megismétlését. A nem reagáló eredmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy probléma van. Lehetséges, hogy a baba csak alszik, vagy egyszerűen nem mozgott eleget a vizsgálat alatt.
- Gyanús eredmény: Gyanús eredmény akkor születhet, ha a baba vélhetően aludt a vizsgálat ideje alatt. Ekkor általában 30-60 percen belül ismétlés szükséges.
Egyéb kapcsolódó vizsgálatok
A terhesség során számos egyéb vizsgálat segíti a magzat egészségének felmérését. Például a hármas szűrés, amely egy vérvizsgálat bizonyos genetikai rendellenességek (pl. Down-szindróma) azonosítására. Vérmintát vesznek egy terhes nőtől, és három anyagot vizsgálnak: alfa-fetoproteint, humán koriongonadotropint és ösztriolt. A tesztet a terhesség 15. és 20. hete között végzik. Emellett a képalkotó vizsgálatok, mint az MRI is fontos szerepet játszhatnak. A magzati MRI-t akkor lehet elrendelni, ha a prenatális ultrahang feltár egy lehetséges problémát a magzattal.
Neurológiai vizsgálat és az idegrendszer
Bár az NST specifikusan terhességi vizsgálat, fontos megérteni, hogy az idegrendszer állapotának felmérése általában is kulcsfontosságú. A neurológiai vizsgálat az idegrendszer állapotának és működésének értékelésére szolgáló eljárás. Neurológus szakorvos végzi, és különböző módszereket alkalmaz a diagnózis és kezelés meghatározására. Ezek közé tartozik az anamnézis felvétele (beteg előzményeinek és tüneteinek megismerése), a fizikális vizsgálat (idegrendszeri funkciók értékelése, például reflexek, izomerő, érzékenység stb.), valamint képalkotó vizsgálatok, például CT, MRI vagy EEG. A neurológiai vizsgálatok segítenek azonosítani az idegrendszeri rendellenességeket, például agyvérzést, agyi sérülést, neurológiai betegségeket vagy idegrendszeri károsodást.
A neurológiai vizsgálat esetén a felkészülés fontos lépés a hatékony és eredményes vizsgálat biztosításában. Tartsa nyilván a tüneteket és a panaszokat: Jegyezze fel a tapasztalt tüneteket és panaszokat, például fejfájást, szédülést, mozgásszervi problémákat vagy bármilyen egyéb neurológiai tünetet. Készítsen listát az orvosi előzményekről: Gyűjtse össze az orvosi előzményeket, beleértve a korábbi betegségeket, műtéteket, gyógyszereket és allergiákat. Vigyen magával minden szükséges dokumentumot: Ha rendelkezik korábbi orvosi dokumentummal, friss laboratóriumi eredményekkel vagy képalkotó vizsgálatokkal, vigye magával azokat a neurológiai vizsgálatra.
Képalkotó vizsgálatok
Ha szükséges, a neurológus képalkotó vizsgálatokat rendelhet el, például CT (komputertomográfia), MRI (mágneses rezonancia képalkotás) vagy EEG (elektroencefalográfia) vizsgálatokat. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) számítógép által generált rádióhullámokat és erős mágneses teret használ a testszövetek részletes képeinek elkészítéséhez. Különböző mágneses impulzussorozatok segítségével az MRI az agy vagy a gerincvelő anatómiai képét mutatja, mérheti a véráramlást, vagy feltárhatja az ásványi anyagok, például a vas lerakódásait. Az MRI-t stroke, traumás agysérülés, agy- és gerincvelődaganatok, gyulladások, fertőzések, érrendszeri rendellenességek, epilepsziával összefüggő agykárosodás, abnormálisan fejlett agyi régiók és néhány neurodegeneratív rendellenesség diagnosztizálására használják. Az MRI-t olyan rendellenességek diagnosztizálására és monitorozására is használják, mint a sclerosis multiplex. Az MRI szkenner egy csőből áll, amelyet egy nagyon nagy hengeres mágnes vesz körül. Ezek a szkennerek olyan mágneses mezőt hoznak létre a test körül, amely elég erős ahhoz, hogy átmenetileg átállítsa a vízmolekulákat a szövetekben. Ezután rádióhullámokat vezetnek át a testen, hogy észleljék a molekulák véletlenszerű elrendezésbe való visszatolódását. A számítógép ezután a beolvasott szövet háromdimenziós képet vagy kétdimenziós „szeletét” rekonstruálja. Az MRI különbséget tesz a csontok, a lágyszövetek és a folyadékkal töltött terek között a víztartalom és a szöveti tulajdonságok különbségei miatt.
Cerebrospinális folyadék elemzése
A cerebrospinális folyadék elemzése magában foglalja az agyat és a gerincvelőt körülvevő kis mennyiségű folyadék eltávolítását. Az eljárást általában lumbálpunkciónak vagy gerinckoppintásnak nevezik. A folyadékot agyvérzés, fertőzés, szklerózis multiplex, anyagcsere-betegség vagy más neurológiai állapot kimutatására tesztelik.
tags: #neurologiai #vizsgalat #nst