Várandósság alatti életmódbeli változások és élettani folyamatok

A terhesség az egyik legcsodálatosabb, ám az egyik legösszetettebb időszak is egy nő életében. A kismamák teste számos élettani változáson megy keresztül, amelyek célja a magzat egészséges fejlődésének támogatása, és a szülésre való felkészülés. A várandósság átlagosan 280 napig, vagyis 40 hétig tart; tárgyalásánál három darab háromhónapos egységről, azaz három trimeszterről beszélünk. A terhesség szinte minden szervrendszert érint: a szív- és érrendszert, a légzőrendszert, az emésztőrendszert, az immunrendszert és a hormonális rendszert is.

Jelen cikkben áttekintjük, milyen élettani változásokkal kell számolni egy kismamának a várandóság során, trimeszterekre bontva, valamint milyen életmódbeli változtatások segíthetik ezt az időszakot.

I. Az első trimeszter (1-12. hét)

Az első trimesztert általánosságban jellemzi, hogy a kismama a megszokottnál fáradékonyabb, többet alszik, gyakran ingadozik a hangulata és szoronghat is. A terhesség első jelei idegrendszeri és hormonális változásokkal jelentkeznek.

Hormonális és idegrendszeri változások

Az első és legjelentősebb változás a várandósság időszakában a hormonális rendszer átrendeződése. A női hormonok szintje ugyanis - mint például a progeszteron és az ösztrogén - drámaian megnövekszik. Ezek a hormonok fontos szerepet játszanak a méh nyálkahártyájának fenntartásában és a magzat növekedésének támogatásában. Ezen kívül az úgynevezett humán koriongonadotropin (hCG) hormon is termelődik. Amennyiben ez magas, úgy a terhességi teszt is pozitív lesz. Vérvétellel megállapított várandósság esetén is a hCG szintet vizsgálják az egészségügyi szakemberek.

Egyes hormonokból több, míg másokból kevesebb termelődik, de ekkor már a méhlepény is állít elő hormonokat. Bár a T3, T4 és TSH szint nem változik, ennek ellenére a pajzsmirigy és az agyalapi mirigy is megnő. Utóbbi prolaktinból és növekedési hormonból a szokásosnál többet termel. Az idegrendszeri és hormonális változások hangulatingadozásokat okozhatnak. Előfordulhat, hogy a kismama egyik pillanatról a másikra meghatódik, elérzékenyül, vagy éppen nagyon feldobódik. Ezzel együtt a várandós anyukák tapasztalhatnak szorongást, boldogságot, izgalmat és aggodalmat egyszerre, így egy valóban igen változatos időszak ez a hangulat szempontjából is.

Keringési rendszer változásai

A várandósság során a vér mennyisége akár 50%-kal is megnövekedhet a női testben, ezzel is támogatva a magzat növekedését és fejlődését. Ez a megnövekedett vérmennyiség extra munkát jelent a szívnek, amelynek fokozottan kell pumpálnia a vért. Ennek következtében előfordulhat a pulzusszám megemelkedése. Az idegrendszeri és hormonális változások hatással vannak a szív-, ér- és emésztőrendszerre is. A pulzustérfogat (kilökődött vér mennyisége egy szívdobbanás során) növekedése miatt nő a perctérfogat (szívritmus és pulzustérfogat szorzata) is, egészen a 7. hónapig. A perctérfogat emelkedése hozzájárul a magzat és a méh vérellátásának fedezéséhez.

Emésztőrendszeri változások

A hormonális változások az emésztőrendszert is érintik. Az egyik leggyakoribb és legismertebb jellemzője ezen változásoknak a „reggeli rosszullét”-ként emlegetett, hányás vagy émelygés, amely sok esetben nemcsak reggel fordul elő a kismamákkal, hanem sokszor a nap folyamán bármikor rájuk törhet. A reggeli rosszullétekért, esetleg hányásért és bizonyos ételek kívánásáért, vagy épp ellenkezőleg, elutasításáért a női nemi hormonok változása felelős. A reggeli émelygést a szájban megjelenő fémes íz okozhatja. A kismama ízérzése mérséklődik, a sósabb és édesebb élelmiszereket jobban kívánja, míg a csípős és savanyú dolgokat kevésbé vagy egyáltalán nem. Különböző szagokkal szemben is megnőhet az érzékenység.

Ami az emésztőrendszeri változásokat illeti, a szokásosnál több nyál termelődik, aminek az összetétele is változik, ez pedig különböző szájüregproblémákat okozhat, mint például fogszuvasodás vagy különböző ínybetegségek. Ezért kell részt vennie fogorvosi vizsgálaton a kismamának a várandósgondozás során.

Vizsgálatok és életmódbeli javaslatok az első trimeszterben

A gyorsteszt pozitív eredménye után a kismamák általában kiválasztják azt az orvost, akihez terhesgondozásra kívánnak járni, illetve akinél később szülni szeretnének. A szakorvos az első vizit alkalmával ultrahangos vizsgálattal erősíti meg a terhesség tényét, illetve a magzat méretei és az utolsó menstruáció ideje alapján meghatározza a szülés várható időpontját is. Az első trimeszterben több vérvételen, vizelet- és vérnyomásvizsgálaton, valamint súlyellenőrzésen is át kell esnie a várandós mamának.

Az első harmadban (ugyanúgy, mint végig a terhesség és a szoptatás alatt is) fontos, hogy a kismama életmódját összhangba hozza várandósságával: kerülje a fizikai és lelki megterheléseket, illetve az összes olyan stresszhatást, amelyek egyértelműen ártanak a fejlődő magzatnak is. Fokozott figyelmet igényel ebben az időszakban a vitamin-, a nyomelem- illetve az ásványianyag-pótlás is. A terhesség korai szakaszában szedett folsavval (egy speciális B-vitamin) megelőzhetőek bizonyos fejlődési rendellenességek. A vérszegénység elkerülése érdekében ajánlott a vaspótlás, a későbbi pocakkeményedések ellen a magnézium rendszeres bevitele javasolt, a kalcium pedig a csontképződéshez elengedhetetlen.

II. A második trimeszter (13-28. hét)

A második trimeszterre a legtöbb nemkívánatos tünet, mint például a reggeli rosszullétek, elmúlnak. Az első trimeszterrel ellentétben a vérnyomás és a pulzus emelkedhet.

Emésztőrendszer és húgyúti változások

A reflux kialakulásának lehetősége megnő, mert a folyamatosan növekedő méh feljebb nyomhatja a gyomrot. A székrekedés veszélye továbbra is fennáll, ezért is fontos sok folyadékot fogyasztani és több rostos élelmiszert. A gyomor és a bél lassabban mozog, ezáltal a táplálék felszívódásának üteme is csökken, és ezek együtt gyakori székrekedést okozhatnak, a székrekedés pedig aranyeret. Gyomorégés mellett epepangás is kialakulhat, valamint megnő az epekövesség eshetősége is.

A méh növekedése hatással van a húgyutakra is. Nyomhatja a húgyhólyagot, ezáltal gyakoribbá válik a vizelési inger. A méh mellett a vese nagysága is nő, így a kiválasztási képessége is fokozódik, ezenkívül több cukrot választ ki, ami hozzájárulhat a húgyúti fertőzések kialakulásának gyakoriságához.

Bőrt érintő változások

A második trimeszterben jelennek meg először a bőrt érintő változások, többek között a terhességi lilás csíkok (striák), leginkább a hason. Emellett jellemző egyes felületek sötétebbé válása, mint például a mellbimbó vagy a végbél bőre, de az anyajegyek is pigmentáltabbak lehetnek a megszokottnál. Az arcon barnás foltok (chloasma) jelenhetnek meg. A tenyér pirosabb lesz. Az arc, szemhéj, alsó végtag ödémás lehet. A bőrön érgomolyagok jelenhetnek meg. A hason, melleken, combokon, fenéken lilás striák jelennek meg. A hason vöröses-fehéres csíkszerű hegek jelentkezhetnek. A körmök gyorsabban nőnek. Bőrviszketés is jelentkezhet, akár egészséges várandósokon is. A tartós viszketés azonban belgyógyászati betegség tünete is lehet, ezért az eredendő okát mindig tisztázni kell.

III. A harmadik trimeszter (29-40. hét)

A harmadik trimeszterre jellemző, hogy a második trimeszteri változások, tünetek, fokozódnak, de leginkább a megnövekedett méh okoz problémákat. A vérnyomás és a pulzus továbbra is emelkedett lehet, ezért fontos a rendszeres monitorozás. A terhességi magas vérnyomás az egyik leggyakrabban jelentkező várandóssággal járó betegség.

Légzőrendszer és anyagcsere

A várandósság során a baba növekedése miatt a kismama mellkasa is nő, a baba feljebb nyomja a rekeszizmokat, ezért a légzés leginkább a bordaközi izmokkal történik. Várandósság során a szervezet fehérje- és ásványianyag-szintje csökken, hiszen a magzatnak is szüksége van ezekre a növekedéshez. Ezzel ellentétben emelkedhet a vérzsírok szintje, valamint inzulinrezisztencia is kialakulhat.

Vázizomrendszeri változások

A terhesség természetesen hatással van a vázizomrendszerre is: a kismama súlypontja a méh növekedése miatt megváltozik, ami derékgörbületet, derékfájást okozhat. További probléma, hogy a csontok kalciumszintje csökken, ezért gyakrabban fordulhatnak elő sérülések, akár a lazább ízületi szalagok miatt is, illetve izomgörcsök is jelentkezhetnek a vádliban. Az ízületi szalagok lazábbak lesznek, így a sérülések (ficamok) esélye megnő. A vádli izmainak fájdalma, görcse jelentkezhet, ez a kalciumbevitel növelésével csökkenthető.

Vérképzőrendszer és egyéb változások

Végül, de nem utolsó sorban, a vérképzőrendszer is felkészíti a kismamát a szülés során bekövetkező vérveszteségre, ami nagyjából fél liter: a vér és a plazma térfogata nő, több vörösvértest és fehérvérsejt termelődik (míg a hemoglobinok és hematokritok szintje csökken), de ezek szükségesek a magzat és a méh vérellátásához is.

A várandósság alatt minden szervrendszerben lezajlanak egészségesnek tekinthető változások, ez természetes folyamat. A kismamák kismértékben fogékonyabbá válnak a fertőzésekre is, valamint fáradékonyság léphet fel, és megnő az esélye a terhességi cukorbetegség kialakulásának is. Az idejében felismert problémák jól kezelhetőek, ezért fontos a megelőzés, a rendszeres vizsgálatok, valamint az életmódbeli változtatások.

Gyakori egészségügyi problémák és kezelésük

A várandósság idején kialakult vagy felfedezett szénhidrát-anyagcsere zavar a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz), amely főként a terhesség második és harmadik trimeszterében jellemző. Nagyon fontos időben felismerni és kezelni a terhességi cukorbetegséget, mert a magas vércukorérték, a kezeletlen diabétesz az anyát és a magzatot egyaránt veszélyezteti, magas rizikót jelent a várandósság idején, a szüléskor, valamint a későbbiekben is. Megnőhetnek a szülési komplikációk (koraszülés, szülésbefejező hüvelyi műtétek, szülőutak sérülésének lehetősége, a császármetszés) kockázata, a baba nagyobb súllyal jöhet világra, sérülhet a szülés kapcsán, koraszülés esetén számos probléma nehezítheti a magzat életminőségét.

A gesztációs diabétesz dietetikájáról szólva Fülöp Lili dietetikus hangsúlyozta: a kismamának hatványozottan figyelnie kell a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásra, amelyet a cukorbeteg étrend irányelvei alapján állít össze a dietetikus, figyelve a nő szokásaira, lehetőségeire, a meglévő társbetegségekre, valamint túlsúly esetén külön cél a testsúly optimalizálása.

Pajzsmirigy követése terhesség során

Prof. dr. Balázs Csaba belgyógyász, endokrinológus elmondta: megnövekedik a terhesség során a pajzsmirigy hormonjainak a metabolizmusa (anyagcseréje), kiürül a jód a szervezetből, ezért annak pótlására van szükség. A pajzsmirigy hormonjainak szintjei, valamint az agyalapi mirigy által termelt, a pajzsmirigy működését irányító TSH normál értékei a terhesség alatt, trimeszterenként változnak (0,1 és 3,0 mIU/L között ingadoznak), amely egy természetes folyamat. A magzat saját pajzsmirigye a terhesség első három hónapjában fejlődik ki, addig a kismama által termelt hormonra van utalva, ezért a nő hormonszintje eltérhet a normál referencia tartománytól, viszont ez nem tekinthető kórosnak. Nagyon fontos a TSH szint folyamatos, három havonta történő ellenőrzése, akár fenn állt korábban pajzsmirigyzavar, akár nem, ugyanis a kezeletlen betegség esetén megnő az esély a vetélésre, koraszülésre vagy a születési rendellenességre. A TSH szint egy fontos információ, azonban mindig az adott trimeszterhez kell viszonyítani.

Véralvadási zavar terhességben

Dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, belgyógyász a Véralvadási zavar terhességben címmel tartott előadásában kitért arra, hogy többféle eredetű és különböző súlyosságú vérzékenység létezik. Az öröklődő vérzékenységek közül a leggyakoribb a Von Willebrand betegség, amelyet az azonos nevű alvadási faktor hiánya vagy csökkent működése hozza létre. A vérzékenységre hajlamos kismamáknak nem csak rendszeres nőgyógyászati kontrollra, hanem gyakori hematológus szakorvosi gondozásra is szükségük van. A terhesség élettanilag fokozott alvadékonysággal járó állapot.

Életmódbeli javaslatok a várandósság idején

Vannak azonban olyan életmódbeli szokások, melyek megkönnyíthetik a várandósság időtartamát, és segíthetnek egyes rendellenességek megelőzésében is.

Táplálkozás és kiegészítők

• A zavartalan magzati fejlődéshez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű folsav/folát bevitele, mellyel megelőzhetőek a velőcsőzáródási rendellenességek.
• A kalcium és D-vitamin a csontok egészsége szempontjából elengedhetetlen, a vas pedig többek között a vérképzéshez és a pajzsmirigy egészségéhez szükséges.
• A vegán, vegetáriánus édesanyáknak érdemes külön figyelmet fordítani a B12, folsav és vas pótlására, hiszen náluk nagyobb eséllyel alakulhat ki ezek hiánya.
• Kiegyensúlyozott és egészséges étrend: Leendő anyukaként nemcsak energikusabb leszel akkor, ha étrended rostban gazdag és zsírszegény, de segítségével biztosíthatod a kisbabád számára szükséges tápanyag-ellátottságot.
• Néhány étel és ital fogyasztását csökkentsd vagy iktasd ki teljesen! Van néhány olyan étel és ital, amit érdemes kerülnöd terhesség idején. Közéjük tartozik az alkohol és néhány csemege jellegű termék is. Koffeint és bizonyos típusú halakat a biztonság kedvéért csak nagyon kis mennyiségben javasolt fogyasztani.

Testmozgás

A fogantatást követően fontos a rendszeresen végzett, de nem túlzásba vitt testmozgás, hiszen akár már egy könnyű séta is sokat segíthet a jó közérzet fenntartásában. Napi 30 és 60 perc közötti fizikai aktivitás javasolt a kismamának, állapotának megfelelő mozgásformával, elegendő folyadékbevitellel. Ajánlott a kisebb súlyokkal való edzés, az úszás, kocogás, szobakerékpározás, könnyített aerobic, módosított pilates, módosított jóga, Nordic Walking. Amennyiben a terhesség előtt rendszeresen futott a kismama, folytatható kocogással. Két emberért vagyunk felelősek, ezért nagyon fontos a megfelelő légzéstechnika, a bemelegítés, a mozgás közbeni pihenés, valamint kerülni kell az olyan mozgásformákat, amelyekhez hason vagy háton kell feküdni. Dr. Sztancsik Ilona azt tanácsolja azoknak a kismamáknak, akik előtte nem mozogtak rendszeresen, hogy menjenek el csoportos órákra, legyen az kismama torna vagy jóga: szakember segít a gyakorlatokban, van lehetőség korrigálásra, illetve nem mellékes a társasági élmény sem.

Stresszkezelés és mentális egészség

A várandósság alatti stressz egyre gyakoribb probléma, amelyet leginkább a munkai, családi és társadalmi elvárások együttes nyomása okoz. A stressz önmagában nem kóros jelenség. A szervezet természetes válasza a kihívásokra, amely hormonális változásokkal jár együtt. Ilyenkor például megemelkedik a kortizol szintje. A probléma akkor kezdődik, amikor ez az állapot tartóssá válik. A krónikus stressz azt jelenti, hogy a szervezet folyamatos készenléti állapotban működik, anélkül hogy lehetősége lenne a regenerálódásra.

A tartósan magas stresszhormonszint összefüggésbe hozható alvászavarokkal, hangulati ingadozásokkal, fokozott szorongással, valamint a szülés utáni depresszió megnövekedett kockázatával. Egyes kutatások szerint a krónikus stressz a terhesség lefolyására is hatással lehet: befolyásolhatja a vérnyomást, az immunrendszer működését és a hormonális egyensúlyt. A várandósság alatti tartós stressz nem csupán az édesanya közérzetét befolyásolhatja, hanem a fejlődő magzat idegrendszerére is hatással lehet. A méhen belüli környezet finoman hangolt biológiai rendszer, amelyben a hormonális változások - köztük a megemelkedett kortizolszint - szerepet játszhatnak a magzati stresszválasz-rendszer alakulásában.

Gyakorlati, egyszerű stresszcsökkentő eszközök: A krónikus stressz kezelésében nem mindig nagy, drámai változtatásokra van szükség. Sokszor a tudatos apró lépések jelentenek valódi segítséget. A napirend strukturálása, a munka és a pihenés közötti határok kijelölése, a digitális eszközök használatának tudatos korlátozása mind hozzájárulhatnak az idegrendszer tehermentesítéséhez. A rendszeres, kíméletes testmozgás - például séta, várandós jóga vagy kifejezetten kismamáknak ajánlott torna - bizonyítottan csökkenti a stresszhormonok szintjét. Ugyanígy hatékonyak lehetnek az egyszerű légzőgyakorlatok és relaxációs technikák, amelyek segítenek kilépni az állandó készenléti állapotból. Amennyiben a belső feszültség tartós vagy fokozódó, a pszichológiai konzultáció nem gyengeség jele, hanem felelős döntés.

A „kismama-agy” jelenség

A terhességhez kapcsolódó megfigyeléseknek régóta része az a szubjektív tapasztalat, hogy a várandós nők memóriája, koncentrálóképessége és egyéb kognitív funkciói gyengülnek. Azt, hogy a "kismama-agy" valós jelenség, az orvostudományi kutatások is megerősítették, ugyanakkor nincs szó arról, hogy a folyamat tartós káros hatást gyakorolna az agyra, sőt hosszabb távon előnyös is lehet. Az objektív változások mögött - ahogy a terhességgel összefüggő jelenségek többségénél - a hormonszintek változása az ok. Az ösztrogén, progeszteron, prolaktin hormonok sok más testi folyamat mellett befolyásolják az agy működését, sőt képalkotó vizsgálatok szerint annak szerkezetére, az agy szürkeállományának térfogatára is hatással vannak. Hasonlóan jelentős tényező az életmódbeli váltás és az alváshiány, ezek ugyanis bizonyított hatással vannak a kognitív teljesítőképességre. A várandós nőknek azt tanácsolják, hogy a terhesség alatti memóriaromlás ellen a legtöbb, amit tehetnek, ha megpróbálnak eleget aludni (ha tudnak), lazítani, valamint nyugodtan készülni a baba érkezésére. Egy kis feledékenység nem a világ vége, legyen megengedőbb magával szemben és kezelje humorral a helyzetet!

Az apa szerepe és a párkapcsolat

Az édesanya már ebben az időszakban is sokat tehet azért, hogy kisbabájával egy intim, szeretetteljes kapcsolatot hozzon létre. Az első trimeszterben érdemes kihasználni minden olyan segítséget, amely teherteleníteni tudja az állapotos kismamát. Az édesapa sokat tehet párjáért, ha mellette áll minden élethelyzetben, elkíséri az orvosi vizitekre, a fizikai terhek (például a bevásárlás és a házimunka) egy részét átvállalja tőle, illetve ha lehetőséget teremt számára a pihenésre, töltődésre. Már egy finom vacsora, egy gyengéd masszázs, de akár csak egy megértő simogatás is őszinte hálát válthat ki az édesanyából. Fontos viszont, hogy mindig a kismama aktuális kedélyállapotához, kívánságaihoz igazodjon a segítség! Az új (esetleg váratlan) élethelyzet azonban az öröm csodás pillanatain kívül számos problémát is rejthet magában.

Ha nem úgy tekintünk az új problémákra, a megváltozott élethelyzetre és kapcsolatra, mint „direkt generált konfliktusokra“, hanem úgy, mint egy élettani helyzet természetes velejáróira, akkor máris könnyebb a mindennapok gondjainak kezelése. Az édesanya sokszor ténylegesen segítségre szorul, legyen az fizikai tehermentesítés vagy lelki támogatás, vigasztalás vagy megerősítés. Fontos, hogy társa tudja, érezze és átérezze, hogy a terhesség csak egy ideiglenes állapot, a vele járó gondok nem véglegesek, és ezek kezelése mindkét fél együttes feladata.

tags: #varandossag #alatti #eletmodbeli #valtozasok