Németország népességi statisztikái összetett képet mutatnak a demográfiai trendekről, a termékenységi ráták csökkenéséről és a gyermekszegénység növekedéséről. A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint az elmúlt években jelentős változások zajlottak le a társadalomban, amelyek hosszú távú hatással lehetnek az ország jövőjére.
A termékenységi ráta csökkenése
Németországban továbbra is csökken a termékenységi ráta. Tavaly az egy nőre eső születések száma 1,35 volt, ami 2 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A tavalyi évben 677 117 gyerek született Németországban. Ez a szám 2022-höz (738 819) képest 2023-ban 6,2 százalékkal csökkent, és 10 éve nem volt ilyen alacsony a kisbabák száma. A helyzet különösen rossz Kelet-Németországban, ahol a születések 86 227-ről 78 300-ra csúsztak vissza éves szinten.
Az adatok szerint a termékenységi ráta csökkenése jelentősen lassult 2022-höz és 2023-hoz képest, amikor még 7-8 százalék körüli volt az éves visszaesés. A legalacsonyabb Berlinben volt a termékenységi ráta, 1,21, a legmagasabb pedig Alsó-Szászországban, 1,42. A keleti tartományokban átlagosan 1,27, míg a nyugatiakban jóval magasabb, 1,38 volt ez az érték.
Az Európai Unió legtöbb országában évről évre csökken a termékenységi ráta. A 2,1-es reprodukciós rátához képest (1 nőre eső gyermekek száma), amely a lakosság szinten tartásához szükséges, Németországban csupán 1,5 körüli ez az érték, amely számba beletartoznak a migránsok gyermekei is.
Az első gyermek születésének ideje
Első gyermekük születésekor a német nők átlagos életkora 30,4 év volt, míg az apák esetén ez az érték 33,3 év volt, ami azt mutatja, hogy az emberek egyre később vállalnak gyereket. 2015-ben az első gyerek születésekor az anyák átlagosan 29,7 évesek, az apák pedig 32,8 évesek voltak. A tendenciát részletesen bemutató videó segíthet jobban megérteni a jelenség mögötti okokat.
„Nem volt más választásom”: Miért hagyják el a nők Németországot, hogy gyermeket vállaljanak | DW News
Harmadik gyermekek születése
2023-ban a harmadik gyermekszülések aránya 18,7 százalék volt, azonban leginkább a külföldi anyáknak született harmadik gyermekük (26,4 százalék). A német útlevéllel rendelkező anyák esetében ez az arány csak 15,8 százalék volt. Több német nő lett először anya (48 százalék), mint a külföldi útlevéllel rendelkezők (42,4 százalék).
Gyermekszegénység Németországban
Németországban egyre több gyermek és fiatal él szegénységben. Körülbelül minden hetedik 18 év alatti gyermek szegénység által veszélyeztetettnek számít. 2024-ben ez az arány a kiskorúak 15,2 százaléka volt, ahogy azt a Szövetségi Statisztikai Hivatal hétfőn közölte. Ez körülbelül 2,2 millió gyermeket és fiatalt jelent. Ez az arány alig marad el a teljes népesség átlagától (15,5 százalék). Különösen súlyosan érintettek a bevándorlók gyermekei és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei.
A 2023-as adatok szerint a kiskorúak szegénységi kockázati rátája még 14 százalék volt, míg a teljes népességé 14,4 százalék. A jelenlegi érték tehát emelkedett - még akkor is, ha Németország 15,2 százalékkal még mindig az EU-átlag 19,3 százaléka alatt van.
A szegénységi küszöb definíciója és az oktatás szerepe
A statisztikák szerint azokat kell szegénységtől veszélyeztetettnek tekinteni, akiknek jövedelme nem éri el az országban élő emberek átlagos jövedelmének 60 százalékát. Ez az úgynevezett küszöbérték 2024-ben 1381 euró volt havonta egy egyedül élő személy esetében. Egy egyedülálló szülő háztartása, amelynek 14 év alatti gyermeke van, akkor minősül szegénység által fenyegetettnek, ha havi nettó jövedelme kevesebb, mint 1795 euró. Két felnőtt és két 14 év alatti gyermek esetében a határ 2900 euró.
Az oktatás döntő szerepet játszik a gyermekszegénység alakulásában. „Az, hogy a gyermekek és a fiatalok milyen mértékben vannak kitéve a szegénység veszélyének, a szüleik oktatásától is függ” - állítja a német statisztikai hivatal. Azok a gyermekek, akiknek szülei alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, különösen veszélyeztetettek: 2024-ben 41,8 százalékuk élt a szegénységi küszöb alatt. A középfokú végzettséggel rendelkező szülők esetében ez az arány 15,2 százalék volt, a magasabb végzettséggel - például mesterfokozattal vagy egyetemi diplomával - rendelkező szülők esetében pedig csak 7,2 százalék.
Demográfiai változások és a migráció hatása
Németország teljes lakossága növekedett az elmúlt évben. A német szövetségi statisztikai hivatal első becslése alapján tavaly év végén legkevesebb 84,3 millióan laktak Németországban, 1,1 millióval többen, mint egy évvel korábban. Azonban az őshonos lakosság aránya a fiatal korosztályokat nézve még komolyabb mértékű csökkenést mutat.
Németországban a hivatalos statisztikák szerint a tavalyi évben a lakosság 26 százaléka volt migrációs hátterű személy, 15,2 százalékuk pedig a kontinensen kívül született külföldi. Ha ehhez hozzászámítjuk a második és harmadik generációs bevándorlókat is, akkor az arány még magasabb. A költségvetés szociális jellegű kiadásainak 63 százalékát bevándorlókra és migrációs hátterű személyekre költik.
A medián életkor Németországban 45,7 év (2026). A születéskor várható élettartam mindkét nem együtt 81,9 év, a nőknél 84,1 év, a férfiaknál 79,6 év. A csecsemőhalandósági ráta 2,6‰, az 5 éven aluli gyermekek halálozása 3,2‰.
A német népesség korfája
A korfa (más néven „kor-nem piramis”) egy népesség kor és nem szerinti összetételének grafikus ábrázolása. Németország esetében egy összehúzódó korfa jellemző, mely keskeny alapú, ami a születési arányszám csökkenésére utal, és minden következő korcsoport kisebb, mint az előző.
Függőségi ráta
A függőségi ráta segít megérteni a népesség szerkezetét. Három típusa van: fiatalkori, időskori és teljes.
- Fiatalkori függőségi ráta: A 0-15 éves korú népesség elosztva a 16-64 éves korú népességgel.
- Időskori függőségi ráta: A 65 éves és idősebb korú népesség elosztva a 16-64 éves korú népességgel.
- Teljes függőségi ráta: A fiatalkori és az időskori ráta összege.
A függőségi ráta nem veszi figyelembe a korcsoportonkénti munkaerő-piaci részvételi arányokat. A „munkaképes korúként” számontartott népesség egy része valójában lehet munkanélküli vagy a munkaerőpiacon inaktív, míg az „eltartott” népesség egy része lehet foglalkoztatott, és nem feltétlenül gazdaságilag függő.
tags: #nemetorszag #lakossaga #csecsemo