A munkáltatók számára az egyik legkedvezőbb cafeteria-elem a gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó támogatás. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 8.6. alpontja részletezi ezen juttatások adómentességét. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XLI. törvény (Mód tv.) értelmében kedvezően változnak az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, óvodai szolgáltatás (ellátás) adómentességére vonatkozó szabályok.
Ki nyújthatja és ki részesülhet az adómentes juttatásban?
Tekintettel arra, hogy az Szja-tv. nem tartalmaz arra vonatkozó korlátozást, hogy ki lehet az adómentes juttatás juttatója, illetve ki részesíthető az adómentes juttatásban, így bárki lehet az adómentes juttatás juttatója, és bárki részesíthető az adómentes juttatásban. A cégek nem csak saját munkavállalóikat részesíthetik e juttatásban, hanem például a munkavállaló feleségét is. A nem munkaviszonyban foglalkoztatottak is igénybe vehetik - például társas vállalkozók is, akár olyan személynek is, aki nem közvetlenül áll a céggel munkaviszonyban.
Érdekes helyzet állhat elő a családi kapcsolatok révén is. Megjegyzem, hogy - megítélésem szerint - ebben az esetben is van lehetőség az adómentes juttatás elszámolására. Ilyen esetben megoldás lehet, hogy a juttatáskor nyilatkozatot ad a magánszemély (aki a munkavállaló és nagyszülő) arról, hogy a juttatás kedvezményezettje ne ő, hanem az általa megjelölt személy (aki az unoka felett a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő) legyen. Ilyen esetben a munkáltató az adómentes juttatást olyan magánszemély részére juttatja, akivel nem áll semmilyen jogviszonyban. Erre van lehetőség, hiszen az Szja-tv. nem korlátozza, hogy ki, kinek nyújthatja ezt az adómentes juttatást.
Hogyan igényelhetsz INGYENES gyermekfelügyeletet az Egyesült Királyságban (2025) | Adómentes gyermekfelügyelet és 30 óra ingyenes ellátás ismertetése
Mit tekintünk bölcsődei és óvodai szolgáltatásnak?
Az Szja tv. nem határozza meg azt, hogy mit kell érteni bölcsőde alatt, ezért a bölcsődei szolgáltatás jellemzőinek megállapítása során a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Gyvt. 42. § (1)-(2) bekezdései alapján a bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény. Az adómentesség egyaránt kiterjed az állami, önkormányzati, egyházi vagy magánfenntartású bölcsödei, óvodai szolgáltatások díjának megtérítésére.
Igénybe vehető szolgáltatások köre
- Alapfeladatkörbe tartozó napközbeni ellátás.
- Az óvodai szolgáltatásba az étkezés is beletartozik, tehát annak díját is adómentesen lehet téríteni.
- Kiegészítő szolgáltatások, mint például a nyelvoktatás, úszásoktatás stb. díja is - ha az óvoda nyújtja.
- A bölcsőde alapfeladatán túlmenően külön szolgáltatásokat, például játszócsoportot, időszakos gyermekfelügyeletet vagy gyermekhotelt is működtethet.
Az alábbi táblázat összefoglalja az ellátás időbeli korlátait a Gyvt. alapján:
| Ellátás típusa | Életkori határ (alapesetben) | Meghosszabbítási lehetőség |
|---|---|---|
| Bölcsődei alapellátás | 3 éves korig | A 4. életév betöltését követő augusztus 31-éig |
| Bölcsődei külön szolgáltatások | - | A gyermek 6. életévének betöltéséig |
| Családi napközi | A Gyvt. hatálya szerint | A törvényi előírásoknak megfelelően |
Számlázás és elszámolás szabályai
Az adómentesség a juttatott bevétel nem pénzbeli formájára vonatkozik. Így adómentes juttatásnak tekinthető az, ha a juttató (munkáltató) a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében téríti meg a magánszemély által megelőlegezett összeget vagy pedig egy meghatározott összeget átad a magánszemélynek azzal, hogy a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számlával egy meghatározott időpontig számoljon el.
Ugyanakkor az Szja törvény 1. melléklet 8.6. c. pontja alapján a munkáltató, más kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján is megtérítheti - és ez is adómentes. Elszámolható a cég nevére kiállított számla is, aminek ellenértékét a vállalat költségként is elszámolhatja.
A számviteli és társasági adózási szempontok is fontosak: a természetben adott juttatások a számviteli törvény szerint személyi jellegű egyéb kifizetésnek tekinthetők, és a társasági adóról szóló törvény szerint pedig a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként, ráfordításként vehetők figyelembe.