Az első fog megjelenése nagy esemény egy baba életében, de a fogzás sajnos nem mindig zökkenőmentes, a később előtörő fogak esetében sem. Minél többet tud a szülő a folyamatról, annál jobban gyermeke segítségére lehet, hogy közösen átvészeljék az ezzel járó nehézségeket. A fogzással kapcsolatban minden szülőben rengeteg kérdés merül fel. Mint oly sok minden, ez is minden kisbaba esetében más és más.
A fogak fejlődése és a fogzás
A tejfogak fejlődése a fogantatás utáni 6-7 héten (!) kezdődik és kb. a terhesség 6. hónapjáig befejeződik, bár bizonyos további változások (mineralizáció, gyökérfejlődés) még a gyermek 3-4. életévéig is eltart. A terhesség alatt az anyát érő hatások, például láz, anyagcsere betegség, vitaminhiány hatással lehetnek a fogak fejlődésére is, s zománcfejlődési rendellenesség formájában manifesztálódhatnak. Már a magzati korban kifejlődnek a tejfogak, sőt a maradó fogak csírái is. Mire a baba világra jön metsző-, szem- és őrlő fogainak felszíne részben, vagy akár teljesen meszes, megkeményedett.
A fogcsírák koronai részének megkeményedését követi a foggyökerek fejlődése. A gyökerek növekedésekor tapasztalhatjuk azt, hogy a kicsi ínye megduzzad, dudorodik, ez a legtöbb baba esetében 4-7 hónapos kor táján jelentkezik először. A gyökerek fejlődése önmagában nem okoz fájdalmat a kisgyermeknek, ám amikor az íny ezen szakasza vékonyodni kezd, elkezd felszívódni, az fokozott helyi érzékenységgel jár és valóban okozhat irritációt. Az sem okoz sebet, sérülést, amikor majd a kibúvó tejfog áttöri az ínyt - és megpillantjuk az első kis fehér fogcsúcsokat.
A fogzás tipikusan 6-10 hónapos kor között kezdődik (de lehetnek kivételek, kezdődhet hamarabb) az alsó metszőfogak kibújásával, és körülbelül 2,5 éves korig az összes tejfog megjelenik. Három éves korig összesen 20 fogat növesztenek a babák. Átlagosan 6 hónapos kor körül indulnak a fogak, de az is előfordul, hogy 2 hónaposan vagy 15 hónaposan kocog az első.
A fogzás jelei és tünetei
Az ínyen áttörő fog kellemetlen érzéssel jár. Sajnos a természet nem könnyítette meg a kisbabák dolgát a fogzással. Ahogy véget ér a hasfájós korszak, rögtön kezdődik a fogzás. Ilyenkor fokozott nyáltermelődés figyelhető meg és a baba minden keze ügyébe kerülő tárgyat megrág. A fogáttörés helyén jelentkező kellemetlen érzést, fájdalmat tetézik az esetleges emésztési panaszok, melyek étvágytalansághoz és hígabb széklethez vezethetnek. Utóbbi miatt gyakran kipirosodik a baba popsija, s ez még nyűgösebbé teszi a gyermeket. A babák ilyenkor nyugtalanok, nehezen alszanak el, éjjel többször megébrednek.
A fogzási panaszokat kísérheti hőemelkedés, enyhe láz. Igen, nem ritka, hogy a csecsemők testhőmérséklete enyhén megemelkedik a fogzás ideje alatt. Kiderült továbbá, hogy fogzáskor, pontosabban a fog áttörésekor igen kis mértékben, néhány tizeddel emelkedhet a gyermek testhőmérséklete, lázat azonban a fogzás nem okoz. Mivel a gyermekek hőmérséklete az adott egyéntől, korától és még a napszaktól is függ, így lehetséges, hogy valakinél 36,3 helyett 36,6, más gyereknél 37,1 helyett 37,4 fok lesz a testhőmérséklet a fogzás miatt - ami teljesen normális. Lázas állapotot azonban nem lehet a fogzásra fogni. Ha a babának magasabb láza van 38 foknál, ezért valószínűleg nem a fogzás a felelős, keressük fel gyermekünk háziorvosát.
Nincs olyan orvosi kutatás, amely alátámasztaná a hányás, kiütés, megfázás vagy hasmenés és a fogzás közötti kapcsolatot. Sokszor a fogzás stresszel jár, ami legyengítheti a kisbaba immunrendszerét. Kísérheti a fogzás egy-egy szakaszát rövid - 1-2napos - hőemelkedés, enyhe, híg orrfolyás, kipirosodott arc. Ilyenkor érdemes gyermekorvosunkkal konzultálni, hiszen fontos kizárni a betegségeket. Tipikus jel még a hígabb széklet és a piros popsi.
Érdekes, hogy bár a köztudatban tartja magát, hogy az erős nyálzás a fogzás jele, ám valójában nincs a kettő szoros összefüggésben. A babák első éveikben igen sok mindent vesznek a szájukba - ezáltal is tapasztalatokat gyűjtve a megismerésre váró nagyvilágból, és ennek hatására számos kórokozó is kerülhet a kicsik szervezetébe. A fokozott nyálképződés a természetes tisztulást segíti. Persze az, hogy mindent megrágcsálnak nem csak az orális fejlődési szakasznak tudható be, hanem a fogzáshoz is köze van, hiszen így picit masszírozzák is az ínyüket a mocorgó fogacskák felett.
Fogáttörési zavarok és rendellenességek
A cikkből megismerheti a fogzás jeleit, sorrendjét. Olvashat a fogáttörési zavarokról, így ha gyermekén bármelyiket tapasztalja, tudja, mitévő legyen. A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve.
- Nehezített fogzás: Nehezített fogzásról beszélünk, amikor a fogzás az átlagosnál jobban megviseli a csecsemőt. Az ínye vörös, duzzadt, s a baba rendkívül nyűgös. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb babát jobban megviseli a hátsó fogak előtörése, mint az elsőké.
- Neonatális fogak: Régen a foggal született csecsemők táltosok voltak. Ma is különlegesnek számítanak, bár a jelenség nem is olyan ritka, mint gondolnánk. Ha zavarja a szoptatást, vagy annyira mozog, hogy fennáll annak a veszélye, hogy kimozdul és belélegezve a gyermek tüdejébe kerül, eltávolításra kerül. Legtöbbször az alsó metszőfogakat érinti a rendellenesség.
- Korai fogáttörés: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval hamarabb törnek elő.
- Késői fogáttörés: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval később törnek elő. Gyakoribb koraszülött illetve alacsony Apgar-értékkel született gyermekek esetében.
- Átmeneti ínygyulladás: Az áttörő fognál.
- Eruptiós cysta/hematoma: Az áttörő fog körül cysta látható. Ha az ezt tartalmazó hajszálerek megpattannak, hematómává, „vérrel telítetté” válik. Legtöbbször a hátsó fogak esetében találkozunk vele, de nem kizárt, hogy elöl lévő tejfog áttörése közben is megjelenik.
- Epstein gyöngyök: A kemény és a lágy szájpad határán lévő (szájpadlás hátsó része) kis, sárgás-fehér elváltozás a középvonalban.
- Bohn nodulusok: Szintén sárgás-fehér gyöngyszerű képlet, gombostűfej nagyságú is lehet. Jellemzően a felső állcsonton, a fogak leendő helyéhez közel, az ajak irányában találhatóak, de ettől eltérő helyen is felbukkanhatnak.
Segítség a fogzó babáknak
A babák fogzáskor előszeretettel rágcsálnak meg mindent, ami a kezükbe kerül. Kaphatóak szuper rágókák, melyek elérnek a hátsó fogakig, s megkönnyítik a baba számára a rágcsálást. Érdemes lehűteni a rágókát (sima hűtőben, nem mélyhűtőben!), mert a hideg rágcsálása csökkenti a fájdalmat. Az egyik legjobb módszer a fogzási fájdalom csökkentésére a Rágómakik használata. A kisbabák közvetlenül a fájdalom forrásához tudják juttatni a Rágómakit, megnyugtatva ezzel a sajgó ínyt. Szintén jót tesz keményebb dolgok, alma, répa, kiflivég, kenyérhéj rágcsálása a fogzás tüneteinek enyhítésében. Természetes rágóka: például a hűtött répa.
Pozitívan reagálnak a babák a panaszt okozó részek óvatos masszírozására. Masszírozás: az ínymasszázst végezhetjük többféleképpen: ha nincs lehetőségünk eszközhasználatra - például nyaralás közben a tengerparton - akkor csupán tiszta kézzel, a maximális higiéniára figyelve segítsünk kisbabánk fájdalmán.
Különböző gélek és gyógyszerek is segíthetnek:
- Osa fogíny gél: kamilla, szegfűszeg, zsálya, borsmenta és propolisz tartalmú; hűsít és nyugtatja az ínyt. Nem tartalmaznak helyi érzéstelenítőt, csak természetes anyagokat.
- Dologél fogínynyugtató gél: valeriana, kamilla és propolisz tartalmú.
- Dentinox: helyi érzéstelenítőt tartalmaz (lidocain), ezért maximum napi 3x alkalmazható.
- Gyógyszerek: Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak.
Ha babánk nyűgös, legyünk türelmesek vele, engedjük többet az ölünkbe.
A fogzás és a mozgásfejlődés kapcsolata
A csecsemőkor fogatlan ideje a még át nem tört tejfogak, az állcsontok, valamint az arcizom fejlődésének igen fontos szakasza. A szopás, mint fontos és fejlesztő mozgás, az alsó állcsont mozgatása, rendkívül erős izommunkát jelent, ami a fogak fejlődésére, az arc, lényegében az egész szervezet fejlődésére is hatással van. Olyan tápanyagok fogyasztását kell szorgalmazni, amelyek rágásra késztetnek. A szájüreg tisztítását minél korábbi életkorban meg kell kezdeni.
A tejfogak korai elvesztése (fogszuvasodás, rossz étkezési szokások és tisztítási hiányosságok okán) késlelteti az állcsont fejlődését. A maradó fogak kinövése késik, zavarok keletkezhetnek a fogak elrendeződésében. Mindezek fogászati és akár enyhe mozgásszervi rendellenességekhez vezethetnek, ha sokáig fennállnak. Ügyeljünk babáink fogára, rágassuk őket sokat, ápoljuk helyesen és mutassuk meg időben gyermek fogorvosnak. A tejfogaknak mindaddig „helyt kell állniuk” , amíg a maradó fogak át nem törnek, (kb. 12 éves korig, ekkor hull ki az utolsó tejfog). A tejfogaknak helyfenntartó szerepük is van. Foglalják a még ki nem bújt maradandó fogak helyét, hogy ne össze-vissza nőjenek ki.
Fontos, hogy ne hallgass mások tippjeire, hozzá nem értők tanácsaira, viszont hallgass a saját megérzéseidre. Amit semmiképpen nem javaslok: ha egyértelmű, hogy valami gond van vele, akkor ne próbálj házi megoldásokat keresni, házilag tornásztatni, hanem utána kell nézni, pontosan mi a probléma oka (az izomletapadáson kívül más is lehet).
A csecsemőkorban a mozgásfejlődési szintek szabályos sorrendje elengedhetetlen. A sorrendiség (hason támaszkodás-, forgás-, kúszás-, mászás-, felülés-, felállás és a járás) folyamatos erősödést jelent az izomrendszernek és az ízületeknek, ugyanakkor optimális idegrendszeri érést fog eredményezni. Ha a sorrend elemei felcserélődnek vagy egy-egy mozgásminta kimarad (pl. kúszás vagy a mászás) az idegrendszer éretlen minősítést kaphat az iskolaérettség vizsgálatánál. Az új mozdulatok mindig ráépülnek az előző mozgásformára. Ha az egymásra épülő mozgásfejlődési szintekből egyetlen láncszem kimarad, akkor az egész mozgásszabályozási rendszer kompenzálni próbál. A kompenzálás során kóros folyamatok indulnak el.
A még korai, de már rendellenes jelek felismeréséhez kövessük a csecsemő egészséges és attól eltérő fejlődését az első év során, hónapról-hónapra lebontva. Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a mozgásfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudunk segíteni. Ezenkívül nagyon fontos, hogy a kötelező vizsgálatokra mindenképpen időben vidd el, sőt ne csak vidd el, hanem győződj is meg róla, hogy valóban megcsinálták azt. Sokan pl. a kötelező csípőszűrésről megfeledkeznek és csak 3-4 hónapos korában jut el a baba, ha pedig valami gond van, akkor minél előbb derül ki, annál jobb. Kérdezz rá a gyermekorvosnál, minden rutinvizsgálatot elvégeztek-e, ezeknek a felsorolása egyébként a kiskönyvben benne is van, tehát tudsz puskázni. Sajnos előfordulhat, hogy egy vizsgálat véletlenül kimarad, és sajnos volt olyan eset itt a blogon, amikor valaki csak 11 hónapos korban jött rá, hogy komoly gondok vannak a babánál, mert a korábbi rutinvizsgálatok közül néhány kimaradt, és nem jöttek rá hamarabb.
Mik a baba havi mérföldkövei? Hogyan kell növekednie egy babának?
A csecsemő mozgásfejlődése az első, önálló lépések megtételével tulajdonképpen véget is ér. Természetesen 15 hónaposan nincs vége a kisgyermek mozgásfejlődésének, melyet három szóval lehetne leginkább jellemezni, gyakorol,-gyakorol,-gyakorol. A mozgások harmonizálása folytatódik, valamint az intenzív egyensúlyfejlődés még hosszú ideig tart, melyek akkor lesznek problémamentesek, ha az önálló mászás és a járás is szabályosan, szimmetrikusan zajlott. A következő időszakban is ragaszkodni kell az elvárt mozgásfejlődéshez, mert ugyan az egyéni eltérések megengedettek, de több hónapos lemaradással ekkor is forduljon szakemberhez.