A nőgyógyászat jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, és ma már szorosan összefonódik más orvosi szakterületekkel, különösen az endokrinológiával. A nőgyógyászati endokrinológia kulcsszerepet játszik számos nőgyógyászati és hormonális alapú probléma diagnosztizálásában és kezelésében.
Az endokrinológia a belső elválasztású mirigyek (pajzsmirigy, mellékpajzsmirigyek, mellékvese, hasnyálmirigy) működésével foglalkozik. Az endokrin rendszer legfontosabb feladata a szervezet anyagcsere-működésének biztosítása a hormonok segítségével. Nőgyógyászati hormonzavarok megállapításával és gyógyításával foglalkozik a nőgyógyászati endokrinológia.
A menstruációs ciklusok megszűnését ugyanis minden esetben hormonális folyamatok idézik elő, ami jelentős változásokat okoz a szervezeten belül. A menstruációs zavarok világszerte nagyon sok nő életét megkeserítik, valakinél átmeneti jelleggel, másoknál tartósan. Ezen felül a menstruációt alapvetően befolyásolhatja a D-vitamin hiánya, illetve az ösztrogéndominancia. Valakinél a vérzés időtartama csökken vagy tolódik ki, másnál erőteljes fájdalmak jelentkeznek, de előfordulhat, hogy a menstruációs vér mennyisége nem megfelelő. Ösztrogéndominanciáról akkor beszélünk, ha a szervezeten belül felborul az ösztrogén és a progeszteron egyensúlya - természetesen előbbi javára.
Mikor forduljunk endokrinológushoz?
Az ember, ha probléma van - főleg a gyermekével - azonnali megoldást szeretne. Ha viszont nem megfelelő irányban, nem megfelelő szakorvoshoz fordul a problémával, időt veszít, feleslegesen köt le egészségügyi kapacitást és mindezt úgy, hogy választ sem kap a kérdésére, esetleg mind a beteg mind az orvos frusztrálódik, mivel egyik fél sem azt kapja, amit elvár. Ezért betegség gyanúja esetén érdemes átgondolni, hogy tényleg endokrinológusra van-e szüksége. Szervezetünket nem csak az idegrendszer hálózza be, hanem szinte láthatatlan karmesterként hormonjaink is ott keringenek a vérünkben, a szöveteink közötti terekben és sejtjeink között.
Endokrinológiai kivizsgálás javasolt többek között indokolatlan testsúlyváltozás, fáradékonyság, hajhullás, menstruációs zavarok, meddőség, fokozott szomjúság, anyagcserezavarok, pajzsmirigy-eltérések vagy hormonális eredetű bőrpanaszok esetén. Ha ismeretlen okból bekövetkező testsúlyváltozást tapasztal, fáradtság, száraz bőr, kóros izzadékonyság, gyakori hasmenés vagy idült székrekedés esetén, ha alvászavart, szívdobogásérzést tapasztal, ha hormonális eltérésre utaló tünetek (pl. menstruációs zavar, szüléssel-szoptatással nem magyarázható emlő tejcsorgás, szőrnövekedési zavar) merülnek fel. Ha a pajzsmirigy vagy más hormonális betegség családi halmozódása ismert. Ha már meglévő hormonzavar (pl. pajzsmirigy-, mellékvese- vagy agyalapi mirigy-probléma) hosszú távú gondozása szükséges.
Amennyiben gyermekénél a felsorolt eltérések fordulnak elő, akkor Önnek endokrinológusra van szüksége. A gyermekek endokrin rendszerének zavarai bármely életkorban előfordulhatnak, és sok esetben olyan tüneteket okoznak, amelyek egyéb problémáknak tűnhetnek. Csecsemőknél a hormonális problémák felismerése különösen fontos, mert ezek befolyásolhatják az idegrendszeri fejlődést, a növekedést és az anyagcserét. A hormonális problémák ebben az életkorban leggyakrabban a növekedést és a fejlődést érintik. Ebben az időszakban a pubertás zavarai és az anyagcserével kapcsolatos problémák kerülnek előtérbe.
Vizsgálatok és diagnosztika
A vizsgálat célja, hogy az orvos a lehető legátfogóbb képet kaphassa a páciens reproduktív szerveinek és hormonrendszerének állapotáról. A kórelőzmény felvétele, a páciens panaszainak meghallgatása különösen fontos a nőgyógyászati endokrinológián. Szükség szerint a fizikális vizsgálat képalkotó diagnosztikával társulhat. Kiszűrhetők így az olyan további rendellenességek, mint a ciszták, a miómák vagy az esetleges rosszindulatú elváltozások.
Az endokrinológiai szakrendelésen részletes kórtörténetet vesznek fel, elemezve a tüneteket és a családi anamnézist. Fizikális vizsgálat keretében ellenőrzik a pajzsmirigy méretét, strúmát, vizenyő jeleit, bőr- és testszerkezeti elváltozásokat. Laboratóriumi hormonvizsgálatokra kerül sor, mint például TSH, fT4, fT3, mellékvese- és agyalapi mirigy-hormonok. Szükség szerint képalkotó eljárásokat is alkalmaznak, mint pajzsmirigy és hasi ultrahang, hasi CT, agyalapi mirigy MRI vizsgálatok. Pajzsmirigy-csomók esetén ultrahang vezérelt aspirációs citológiát végeznek.
A nőgyógyászati endokrinológia egyik legfontosabb diagnosztikai módszere a laborvizsgálat. Vérből, illetve vizeletből is kimutatható a laborvizsgálatok során a HCG (humán koriongonadotropin), amely az egyik legáltalánosabb és leggyakrabban említett terhességi hormon. Normál állapotban a HCG nemcsak a nők-, hanem a férfiak szervezetéből is kimutatható. A HCG szintje a terhesség első heteiben olyan gyors emelkedést mutat, hogy értéke normál esetben kétnaponta megduplázódik. A legmagasabb értékét általában a terhesség 8. és 10. hete között éri el. A HCG szintje több szempontból is meghatározó a magzat egészsége kapcsán.
Endokrinológiai betegségek és terhesség
Számos endokrinológiai betegség befolyásolhatja a fogantatást, a terhesség lefolyását és a magzat fejlődését. Ezek közé tartoznak:
- Pajzsmirigy rendellenességek: alulműködés (hypothyreosis), túlműködés (hyperthyreosis), Hashimoto-thyreoiditis, Graves-Basedow-kór, strúma (golyva), daganatos betegségek. Az anyai pajzsmirigyfunkciók elégtelen működése a babánál súlyos idegrendszeri és fejlődésbeli zavarokat okozhat. A terhesség alatt az anyai szervezet pajzsmirigy hormon igénye megnő, ezért a pajzsmirigy alulműködés esetén megfelelő hormonpótlással kell támogatni.
- Agyalapi mirigy (hypophysis) betegségei: hormontermelő daganatok (pl. prolactinoma, acromegalia, Cushing kór), hormont nem termelő daganatok, agyalapi mirigy elégtelenség, diabetes insipidus.
- Mellékvese betegségek: hormonális túltermelés (Cushing syndroma, Conn syndroma, congenitalis adrenalis hyperplasia), mellékvese eredetű magas vérnyomás-betegség.
- Mellékpajzsmirigy problémák: túlműködés (hyperparathyreosis), alulműködés (hypoparathyreosis).
- PCOS (policisztás ovárium szindróma): komplex kórkép, mely nem csupán nőgyógyászati problémákat (menstruációs zavarok, meddőség stb.), hanem az egész hormonháztartást befolyásoló betegség.
- Ösztrogén dominancia: felborult ösztrogén és progeszteron egyensúly.
- Hormonális elhízás: pajzsmirigy zavar is állhat az elhízás hátterében.
- Cukorbetegség és prediabetes: a cukorbetegség illetve a cukorbetegséget megelőző állapotok ellátása ma már a diabetológiai szakágához tartozik, de terhesség alatt kiemelt figyelmet igényel.
A reproduktív endokrinológia legújabb eredményei azt sugallják, hogy a beágyazódás, a placentáció és az embriogenezis sokkal szorosabban összefügg az anyai hormonokkal, no meg a terhességi kimenetellel, mint ahogy azt eddig hittük. Az anyai hormoneltérések hibás imprintinget hozhatnak létre, amelynek kapcsán a normálistól eltérően és életreszólóan változik meg a receptorok hormon-érzékenysége. Ez növelheti a gyermek és felnőttkori betegségek kockázatát, mint például asthma, gyerekkori elhízás, PCOS, magasvérnyomás, cukorbetegség. Ezeket összefoglalóan nem-kommunikábilis betegségeknek nevezzük.
Az FSH, LH, E2, TSH, fT3, fT4, prolactin, TT3, DHEA-S, D3 vitamin, kortizol, inzulin mind befolyásolják a decidualizációt, placentációt és a korai embrionális fejlődést. Mivel mindegyik hormon hat mindegyikre, ezért az lenne az ideális, hogy az egyes hormonok vizsgálata prekoncepcionálisan egyszerre történne meg. A prekoncepcionális hormonvizsgálat és -optimalizáció csökkentheti a fogantatásig eltelt időt, javul az ovulációs arány, továbbá az implantáció, a decidualizáció és a placentáció hormonális miliője, csökkenhet több szülészeti komplikáció rizikója, kedvezőbbé teheti a terhességi kimenetelt (pl. vetélés, koraszülés, kis születési súly, PIH, preeclampsia) és lehetőséget teremt a komplikációk illetve a krónikus felnőttkori betegségek primér prevenciójára az epigenom szintjén.
A D-vitamin a progeszteron mellett a terhesség egyik nagyon fontos immunmoduláns hormonja. D-vitamin hiányban fokozódik a pre-eclampsia kockázata, a kis születési súly rizikója, valamint a GDM, a bakteriális vaginózis, koraszülés és a vetélés kockázata is. A hazai konszenzus ajánlás szerint az ideális „terhesség-specifikus” normál érték: 100 nmol/l = 40 ng/ml.
Az anyai hyperinzulinaemia fokozza a magzat zsír-akkrécióját, megváltoztatva ezzel testösszetételét, amely viszont életreszólóan emeli az elhízásra ill. a cukorbetegségre való hajlamot. Az anyai diabéteszben a szülészeti komplikációk rizikója is jelentősen nő. Már 5 kg-os prekoncepcionális súlycsökkentés is jelentősen csökkentheti a GDM és macrosomia, valamint a pre-eclampsia rizikóját.
Terhesség alatti endokrinológiai gondozás
Terhesség alatt is szükséges lehet endokrinológiai gondozás. Pajzsmirigybetegség, cukorbetegség vagy más hormonális eltérés esetén a terhesség alatti szoros endokrinológiai követés kiemelten fontos. A várandósság ideje alatt kiemelten fontos a pajzsmirigy hormon eltéréseinek megfelelő rendezése, hiszen a magzatnak megfelelő mennyiségű pajzsmirigy hormonra van szüksége az egészséges fejlődéshez. Az anyánál fennálló pajzsmirigy alulműködés már enyhe formában is fokozhatja számos, várandósság alatt esetlegesen kialakuló szövődmény megjelenésének kockázatát.
Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája szerint a már diagnosztizált, terhes pajzsmirigy betegeknek havonta célszerű ellenőriztetniük a TSH, T3 és T4 értéküket. A kezelőorvos ezért a várandósság alatt mindvégig, javasoltan 3-4 hetente ellenőrzi a pajzsmirigy hormonok szintjét és szükség esetén módosítja a gyógyszer dózisát. Szülés után az anyai szervezet addigi magasabb hormonigénye visszamérséklődik, így értelemszerűen a pajzsmirigy hormon pótlás mértéke is ennek megfelelően, ehhez igazodva változik.
Az optimális menedzsment prediktív, azaz elébe megy a terhességi fiziológiai változásoknak és replikálja a pajzsmirigy-funkció terhességi adaptációját. Ennek egyik kulcseleme az adekvát preconceptionalis hormonpótlás. A preconcepcionális célérték az AES és ATA ajánlása szerint 1 körüli TSH érték, de mindenképpen a 2,5 alatti tartomány. Ez megegyezik az I. trimeszter-specifikus normáltartománnyal, amely 0,1 és 2,5 között van.
A prediktív menedzsment másik fontos eleme az empirikus dózisnövelés, melyre egyrészt a terhességi fiziológiai változások, másrészt a csökkent pajzsmirigy-rezerv kisegítése miatt van szükség. Ideális esetben a legjobb módja az euthyreosis fenntartásának, ha már preconceptionalisan azt tanácsoljuk a páciensnek, hogy pozitív terhességi teszt esetén automatikusan, mérés nélkül 25ug-mal emelje meg a napi dózist. Ha a dozírozás 100ug feletti, akkor pedig 50ug-mal. A monitorizálás 4 hetente történik.
Emberi élettan - Hormonális változások a terhesség alatt
Gyakran Ismételt Kérdések
Mit vigyek magammal az endokrinológiai vizsgálatra?
Korábbi orvosi leleteket, laboreredményeket, képalkotó vizsgálatok eredményeit, valamint a szedett gyógyszerek listáját érdemes magunkkal vinni.
Hogyan zajlik az első endokrinológiai vizsgálat?
Az első vizit részletes kórelőzmény-felvételből, fizikális vizsgálatból, valamint korábbi leletek áttekintéséből áll. Szükség esetén az orvos további laborvizsgálatokat vagy képalkotó eljárásokat rendel el.
Milyen laborvizsgálatokra lehet szükség endokrinológiai panaszok esetén?
Gyakran történik hormonvizsgálat vérből (pl. TSH, fT4, fT3, HCG).
A hormonkezelésnek vannak-e mellékhatásai?
Mint minden gyógyszeres terápia, a hormonkezelés is járhat mellékhatásokkal, azonban ezek többsége megfelelő dózisbeállítással és rendszeres kontrollal minimalizálható.
Milyen gyakran szükséges kontrollvizsgálat?
A kontroll gyakorisága az alapbetegségtől és a kezelés szakaszától függ. Általában 3-6 havonta javasolt, stabil állapot esetén ritkábban.
Befolyásolja-e az életmód a hormonrendszer működését?
Igen. A táplálkozás, a fizikai aktivitás, az alvás és a stresszkezelés jelentős hatással van a hormonális egyensúlyra, ezért az életmód-tanácsadás az endokrinológiai ellátás fontos része.
tags: #endokrinologia #vizsgalat #terhesseg #alatt