A napszúrást (insolatio) sokan csak apró kellemetlenségnek tartják, pedig komoly egészségügyi probléma lehet, akár az életet veszélyeztető állapot is kialakulhat. A napszúrást - mint neve is mutatja - tartós, hosszabb ideig történő, tűző napon tartózkodás váltja ki. Ilyenkor a levegő felmelegedése miatt pozitív hőmérleg alakul ki a szervezetben, mely káros folyamatokat indít el. Ehhez járul hozzá a fedetlen fejet érő napsütés direkt hatása, ami által a fej hőmérséklete jóval meghaladja a test hőmérsékletét. Amennyiben hosszabb ideig, fokozott hősugárzás éri a fejet, tulajdonképpen felmelegszik az agy - erre mondja a szaknyelv, hogy hőguta alakul ki. A megnövekedett hőmérséklet következménye a koponyaűri nyomás fokozódása és az agyhártya izgalma. A túlzott napozás az egész szervezetet igénybe veszi, fellép az agyműködés zavara, megváltozik a vérkeringés, nem tudja leadni a szervezet a felesleges hőt, és túlmelegszik.
A napszúrás az agyhártyák magas hőmérséklet és a sugárzás hatására kialakult, úgynevezett steril (kórokozó - baktérium, vírus - nélkül kialakult) gyulladása. Az agyhártyák gyulladása - ami szerencsére a napszúrásos esetek többségében enyhe fokú - duzzadással, vizenyővel jár. Fokozatokat tekintve a felhevülés, napszúrás és hőguta fogalmait különböztetjük meg. A szervezet folyadék- és sóvesztesége túl nagy, a hőség, ill. a magas láz felhevülést, napszúrást, hőgutát okozhat, ami azt jelenti, hogy a szervezet hőszabályozása felborul.
A napszúrás legjellemzőbb tünetei
Enyhe panaszok: fejfájás, szédülés, kábaság, gyengeség, szomjúságérzet és hányinger formájában jelentkezhet. A beteg kerüli a fényt, szívesebben tartózkodik hűvös, elsötétített helyiségben. A napszúrás legjellemzőbb és egyik elsődleges tünete a fejfájás: ez jellemzően igen erőteljes és nehezen múló. Aki hajlamos migrénre vagy migrénje van, előfordulhat, hogy intenzívebben jelentkezik nála a fájdalom, emellett szédülés, hányás is előfordulhat.
Súlyos esetben: a testhőmérséklet hirtelen, jelentős emelkedése következik be (akár 39-40°C is lehet). A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége, merevsége alakul ki, a beteg tudata zavart lehet, eszméletét elveszítheti. Ha tarkómerevség észlelhető, az egy egyértelmű jelnek tekinthető. Ilyenkor a magas hőmérséklet miatt gyulladásban lévő agyhártya duzzadtabbá válik, mint napszúrás esetében, olyannyira, hogy végső esetben az érintett akár kómába is eshet az agyat érő nyomás következtében.
Csecsemők esetében: jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása észlelhető. A kisbaba enyhe fizikai ingerekre is erős védekező mozgásokkal reagál, kipirosodik, belázasodik, valamint hányás és akár eszméletvesztés is felléphet. A babák pici testében jóval kevesebb a víz, mint a felnőttekében, ezért náluk egy-egy kisebb kilengés is folyadékhiányhoz vagy kiszáradáshoz vezethet. A babák verejtékmirigyei még fejletlenek, emiatt kevesebbet izzadnak. A napszúrás tünetei a gyerekeknél nem érzékelhetők rögtön (fejfájás, szédülés, kiszáradtszáj, a fény kerülése), kicsit később, fokozatosan jelentkeznek.
Napszúrásra hajlamosító tényezők
A napszúrás az egészséges embereknél is előfordulhat, ám egyes alapbetegségek és kóros állapotok nagyban hajlamosítanak kialakulására. A fokozott felmelegedésre nagyobb esély van időskorban, túlöltözés esetén, a folyadékpótlás hiányakor vagy fizikai megterheléskor. Tényezők, amik ronthatják a hőtoleranciát: alapbetegségek (pl. egyes pszichiátriai problémák, magas vérnyomás, generalizált érelmeszesedés), gyógyszerek (a pszichiátriában alkalmazott antipszichotikus szerek is ilyenek), egyéni adottságok.
Teendők napszúrás esetén
A legfontosabb teendő, hogy árnyékos helyre, célszerűen hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatású. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön, s apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot - lehetőleg vizet, és sohasem alkohol- vagy koffeintartalmú italt, ugyanis ezek gyorsítják a folyadékvesztést. Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában. Ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges! Súlyos esetben a fenti teendőkön túl mindenképpen a mentők vagy orvos értesítése is szükséges, mivel a beteg intézeti megfigyelést igényel. Csecsemőket minden esetben lásson orvos!
A beteg nyugalomba helyezése és lefektetése elsődleges feladat. A lábak felpolcolása enyhítheti a hányingert, illetve stabilizálhatja a vérnyomást. Mivel a test hőmérséklete még enyhe napszúrás esetén is megnövekszik, így a hideg vizes borogatás (akárcsak magas, nehezen múló láz esetében) segíthet csökkenteni a testhőt. A hideg borogatások legideálisabb, ha a csuklókra, homlokra, mellkasra kerülnek. Legyezéssel lehet segíteni a hűtésen, amit belsőleg is célszerű megerősíteni: hideg vizet kell inni. Gyakori hiba, a lázcsillapító beszedése/beadása - ezt kerülni kell, hiszen gyakorlatilag nem lázról van szó.
A napszúrás során lázcsillapítás és folyadékpótlás hatására gyorsan és hatékonyan rendeződik a betegek állapota. Szédülés, gyengeségérzés, fejfájás, hányinger, hányás, hőemelkedés súlyosabb esetben ájulás. A felhevült beteg lehetőség szerint sós vizet igyon (egy liter vízhez egy teáskanál só szükséges). Ha egy gyermeknek napszúrása van, nem feltétlenül szükséges orvoshoz fordulni, de a lázat mindenképp csillapítsuk! A kúpok hatásosabbak ilyenkor az egyidejű hányás miatt. Ha a beteg jobban érzi magát néhány órán belül, akkor is várjon az ismételt napozással.
A hőkimerülés kezelése, jelei és tünetei - Elsősegélynyújtó képzés - St John Ambulance
A napszúrás megelőzése
A legfontosabb, hogy fedetlen fővel ne tartózkodjon a tűző napon. A kisgyermekeket, csecsemőket soha ne tegye ki a direkt napfényre, játék közben viseljenek fehér (de legalább világos) kalapot, és gyakran kínálja őket folyadékkal. Erős nyári napsütés esetén soha ne tartózkodjon hosszabb ideig az autóban, utazáskor mindenképpen rögzítsen az ablakokra árnyékoló alkalmatosságot.
A kellő mennyiségű vízfogyasztásra is figyelni kell, hiszen az izzadással sok folyadékot és sót veszít a szervezet. A fej mindig legyen védve: akár fehér kendővel, fehér sapkával, ugyanis ez valamennyi védelmet nyújt a fej túlzott felmelegedése ellen. A sötét színű fejfedő viselése nem célszerű, hiszen elnyeli a nap sugarait. A napszúrás tüneteit könnyű összekeverni akár más betegségek (akár neurológiai), főként különféle fertőzések tüneteivel. Így a tünetek súlyosságától függetlenül is érdemes lehet orvost felkeresni.
A napszúrás elkerülésére létezik néhány tipp, amiket érdemes betartani, nem csak ennek okán, hanem az UV sugarak, bőrre gyakorolt káros hatásai miatt is. Az első és legfontosabb, hogy nem szabad, de legalábbis a lehető legrövidebb időt lehet eltölteni a szabadban, abban a kritikus időszakban, amikor a legerősebb a napsütés és a sugárzás. Ez általában délelőtt 11 és délután 15 óra közé tehető. Ebben az időszakban a fürdőzés sem ajánlatos.
Napozási tanácsok
- Napozás előtt 20-30 perccel érdemes felkenni a fényvédő krémet, ugyanis legalább ennyi idő kell az anyagnak, hogy beszívódjon és kifejtse hatást.
- Három óránként meg kell ismételni a krémzést.
- Ha vízbe megyünk vagy túlzottan verejtékezünk, még gyakrabban.
- Mindig legyen nálunk folyadék - inkább víz vagy tea, mint cukrozott üdítő.
- Védjük fejünket kendővel vagy sapkával, legyen nálunk egy vékony, könnyű anyagú felsőruha is, amit felvehetünk.
- Jobb a fokozatosság elve, hiszen a szervezetnek alkalmazkodnia kell a környezeti változásokhoz. Egy-egy alkalommal inkább csak 5-10 perccel növeljük a napon töltött időt.
- Felhevült testtel sose ugorjunk be hirtelen a vízbe, először hűtsük le magunkat.
A kisgyermekek nem viselik jól a meleget, és a bőrük is nagyon érzékeny a napsugarakra. Azokat a testrészeket, amiket nem takar ruha, bekenhetjük fényvédő krémmel. Léteznek kifejezetten gyerekek számára készült fényvédőszerek, amik legalább 30, de inkább 50 SPF védelmet nyújtanak. Léteznek kémiai és fizikai fényvédők is. A fizikai fényvédők pajzsot képeznek a bőrön, és azonnal visszaverik a napsugarakat. A kémiai fényvédők másképp működnek. Ezek a bőrön felszívódnak, és általában hígabbak, így könnyebben eloszlanak, de nehezebben is vesszük észre, ha valahol nem kentük be a bőrt. Nagyjából 20 perccel azelőtt kenjük be magunkat és a gyermeket , hogy kimennénk a napra.
Terhesség alatti napozás és napszúrás
Ebben a nagy kánikulában és a nyaralási idény kellős közepén sokunkban felmerülhet a kérdés, vajon szabad-e napozni a terhesség alatt? Valójában gondot nem a nap, hanem a nagy meleg okozhat és az sem a babánál, hanem a mamánál. A nagy melegben legalább 2, de inkább 3 liter folyadékra van szüksége a szervezetnek naponta, de ha pl. 1 órát napon tartózkodunk az további egy literrel növelheti a folyadékszükségletet.
A D-vitamin hozzájárul a magzat egészséges csontfejlődéséhez, erősíti az anya immunrendszerét, és csökkentheti a terhességi diabétesz kialakulásának kockázatát. A napfény hatására szerotonin szabadul fel, ami oldja a feszültséget és javítja a közérzetünket. A szerotonint “boldogsághormonként” ismeri a köznyelv. Javítja a bőrtónust, egyenletesebb lesz a bőrszíned és csökkenhetnek az apróbb bőrproblémáid is, ha vannak. Tapasztalhatod az alvásminőség javulását, mivel a napfény támogatja a melatonin hormon termelését is.
A hőség nagy kihívást jelent a legtöbb kismamáknak, különösen, ha az utolsó trimeszter esik a legforróbb nyári hónapokra. A meleg miatt előfordulhat lábdagadás, fáradékonyság és a fejfájás is viszonylag gyakori panasz. Töltsd a déli órákat hűvös helyen! A 11 és 15 óra közötti időszakban a napsütés és a hőterhelés a legerősebb, ilyenkor érdemes zárt, árnyékos vagy klimatizált helyiségben tartózkodni. Zuhanyozz naponta többször langyos vízzel! A langyos víz segít szabályozni a testhőmérsékletet és felfrissíti a keringést.
Napozni tehát a terhesség alatt is biztonsággal lehet, ha azt tudatosan, a szabályokat szem előtt tartva teszed. Figyelj a tested jelzéseire, kerüld a legforróbb napszakokat, és gondoskodj a megfelelő fényvédelemről. A tudatos és mértékletes napozás hozzájárul a jó közérzetedhez, és segíti a kisbabád egészséges fejlődését is.
Várandósként olyan naptejet válassz, amely nem tartalmaz kémiai UV-szűrőket, mert ezek egy része felszívódhat a bőrön keresztül. A természetes, ásványi fényvédők, például a cink-oxid vagy titán-dioxid alapúak biztonságosak a babára és a mamára nézve is. A déli órákban (11 és 15 óra között) a napsugárzás és az UV terhelés a legerősebb, ilyenkor a leégés és a túlmelegedés kockázata is jóval nagyobb. Biztonságosabb, ha a reggeli vagy a késő délutáni órákban napozol. A forró nyári hónapokban a szervezet gyorsabban veszít folyadékot, a várandósság pedig még inkább növeli a folyadékigényt. Legyen nálad mindig egy palack hideg víz, és igyál rendszeresen akkor is, ha épp nem vagy szomjas.
