Újszülött babák nappali ébrenléte: Tippek és tudnivalók a kiegyensúlyozott alvásért

Az újszülött babák számára a világ teljesen új és ismeretlen hely, tele fényekkel, hangokkal és rengeteg csodás újdonsággal. Az egyik leggyakoribb kihívás, amivel az újdonsült szülők szembesülnek, az, hogy a baba „felcseréli” a nappalt és az éjszakát. Ez azt jelenti, hogy nappal hosszasan alszik, éjjel pedig úgy tűnik, mintha folyamatosan csak ébren szeretne lenni és éhes lenne. A szülői aggodalmak jelentős része a baba alvásával kapcsolatos. Hol aludjon, mikor aludjon, hogyan altassuk el, mennyit aludjon? Sok tanács sajnos még nagyobb frusztrációt okoz, mert arra vonatkozik, hogy mennyi alvásra van szüksége a babának ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön az idegrendszere, megelőzve ezzel mindenféle fejlődési, viselkedési vagy éppen tanulási zavart. Sajnos két nagyon fontos dolgot nem vesznek figyelembe e kért vagy kéretlen tanácsadók. Az egyéni különbségeket és azt, hogy alvásba kényszeríteni senkit sem lehet!

Miért cseréli fel a baba a nappalt és az éjszakát?

Az újszülöttek belső órája, azaz a cirkadián ritmus még nincs teljesen kialakulva. Az anyaméhben nem volt különbség nappal és éjszaka között, így a baba természetes ritmusa még nem igazodik a külvilág fény- és sötétség változásaihoz. Ezért teljesen normális, ha az első, 6-9 hetes korban, a babád „összekeveri” a napszakokat. A legtöbb kisbaba 9 hetes korában már többet alszik éjszaka, mint nappal.

Az újszülöttek alvási szokásai és igényei

Az újszülöttek alvása nagyon sok tekintetben különbözik a felnőttekétől. Az első évek drámai mértékű idegrendszeri éréséhez nélkülözhetetlen az anyával, gondozóval való szoros és intenzív kapcsolat, mely a gyakori táplálási igényben és a gyakori érintésre, mozgásra való igényben nyilvánul meg.

• Az újszülöttek alvásciklusának hossza nem 70-90 perc, hanem csak 45-60 perc.
• Ez alatt pedig sokkal több időt töltenek az aktív alvással (REM fázis), mint egy felnőtt.
• A csecsemők alvásának csak körülbelül a fele nyugodt, mély alvás, míg a felnőtteknél ez az arány 75-80 százalék.
• Az aktív és mély szakaszok gyakori váltakozása szintén remek alkalom arra, hogy minden inger felébressze.
• A csecsemők az alvást az aktív, álmodós szakasszal kezdik, mintegy 20 percet szánva erre, és ezt követi csak a mélyebb szakasz.

Az alvás fázisai

Az alvás két fázisát különböztetjük meg:

• REM (rapid eye movement) fázis: a szemek gyors mozgásának fázisa, ami alatt álmodunk. Az újszülöttek alvását nagyobb százalékban tölti ki a REM fázis, azonban az álmok alatt könnyebben felébrednek a környezeti zajokra.
• Non-REM fázis: a lecsendesedés fázisa, amelyben történik az elmélyülés, regenerálódás, a szervezet hormonális, immunológiai és egyéb élettani mechanizmusainak karbantartása.

Mennyit alszik egy újszülött?

A babák átlagosan legalább napi 16 órát alszanak. Kezdetben rövidebb szakaszokat, 2-4 órát alszanak elosztva a nap 24 órájában. Az első 1-2 hónapban a csecsemők alvása kiszámíthatatlan, ciklusaik rövidebbek, kb. 50 percenként váltakoznak, melyeket apró ún. mikroébredések követnek. Az első hónapokban az ébredést 2-3 óránként leginkább az éhség szabályozza, ugyanis az anyatej könnyen emészthető, a babák gyomra kicsi, így akár 2 óránkénti ébredés sem meglepő. Tápszeres babáknál az éjjeli ébredés 3-4 óránként várható. A nappali alvások kis csecsemőkorban gyakran csak 20-30 percesek. Alvásuk még éretlen, de néhány hónap elteltével képesek lesznek egy ciklusnyi alvásra, ami kb. egy óra és már pihentető is. Kezdetben nappal 3-4 x alszanak 0,5-2,5 órákat, majd 4-6 éves korra eltűnik a nappali alvás és a kisgyermekek csak éjszaka térnek nyugovóra. Három hónapos kor körül a babák átlagosan 4-5 órát alszanak napközben és 10-11 órát éjszaka.

Ébrenléti idők újszülött korban

Fontos az egyhuzamban ébren töltött órák száma is, ami az első két hónapban 1,5 óra, 3-4 hónaposan 2 óra, majd fél éves kor körül 2,5 órára nyúlik. Az újszülött ébrenléti ablaka eleinte rendkívül rövid. 0-4 hetes korukban 35-60 percet képesek túlfáradás nélkül ébren tölteni, 4-12 hetes korban pedig 60-90 percet. Az ébren töltött időbe az etetés ideje is beleszámít, ami az elején akár 40-60 percet is igénybe vehet.

Az ébrenléti időknél minden esetben azt az időtartamot vesszük alapul, amit éberen, jókedvűen tud fent tölteni a baba, nyűgösködés és álmosság nélkül.

Honnan ismered fel, ha a kisbabád fáradt?

Vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy a baba fáradt - ezek közül néhány teljesen egyértelmű, míg másokat csak az idő előrehaladtával ismered fel. Fontos, hogy a megfelelő pillanatban reagálj, mert egy teljesen kimerült, síró babát néha sokkal nehezebb elaltatni, mint egy jó kedélyű babát.

• A baba nagyon nyugodt és csendes.
• Nem mutat érdeklődést az emberek és a játékok iránt.
• Ásítozik, dörzsöli a szemét, ráncolja a homlokát, ökölbe szorítja a kezét, és apró, rángatózó mozdulatokat tesz.
• Jókedvűen ébred, de hamar elfárad, nyűgös lesz, nem lehet megvigasztalni, elterelni a figyelmét.
• Ölbe felvéve is láthatóan az álmosság jeleit mutatja (fül- vagy orrdörzsölés, nyűgösködés, sírás, ingerlékenység).

Közvetlenül ébredés után nyűgösebb lehet, ez azonban alkati sajátosság, nem feltétlenül függ azzal össze, hogy eleget aludt-e a kicsi.

Hogyan segíthetsz a babádnak a nappal-éjszaka ritmus kialakításában?

Nappali rutin kialakítása

A nappalok és éjszakák kezdetben nem különülnek el az újszülötteknek, akkor alszanak, amikor álmosak. Néhány hónapos korra azonban megtanulják összekötni a sötétet az alvásidővel és a nappalt a világossággal. Fontos a szülőknek is tudatosítani ezt a gyermekben.

• Kezdjétek korán a napot: Legkésőbb 8 óra körül ébredjetek, indítsátok el a napot. Érje a babát természetes napfény és játszatok egy kicsit, hogy ne aludjon rögtön vissza.
• Világos környezet: Ha ébren van a baba, mindig legyen világos a szobában, akár természetes, akár mesterséges fényről van szó. Ez segít neki megérteni, hogy nappal aktívabbak vagyunk. Húzzuk el a függönyt, hagyjuk beáradni a napfényt a lakásba. Ha szép az idő, menjünk ki sétálni.
• Gyakori etetés nappal: Próbáld a saját napi ritmusodra hangolni a kicsit is. Ügyelj arra, hogy napközben 3 óránál több ne teljen el két étkezés között. Ezzel segíted őt, hogy megszokja azt, hogy napközben aktívabbak vagyunk, illetve abban is, hogy idővel majd a napi kalóriaszükséglet nagy részét napközben vigye be. Jól ütemezett etetéssel javulhat az alvás!
• Játék és interakció: A nappali ébrenléti időszakban játsszatok, beszélgessetek és mutass neki új dolgokat. Ez nemcsak szórakoztató, hanem stimulálja az agy fejlődését és fárasztja is a babát, így később könnyebb lesz elaludnia. Ébredés után, mikor a legkipihentebb, válasszunk mozgásos játékot, ekkorra időzítsük például a hasalást.
• Lecsillapodás az alvás előtt: Az aktív szakasz után az alvásidőhöz egyre inkább közeledve jöhet a lecsendesedés időszaka. Ilyenkor már ne kezdjünk nagy hancúrozásba, helyette inkább válasszunk csendesebb tevékenységet, mint a könyvnézegetés. A léptek monoton ritmusa segíti az elalvást.

Éjszakai rutin kialakítása

• Sötét környezet: Éjszaka próbálj minimális fényt használni. Etetéskor vagy pelenkázáskor csak egy gyenge éjszakai lámpát kapcsolj fel, hogy a baba ne érezze úgy, hogy itt az idő az aktivitásra. A narancssárga és piros színű éjjeli fény segíti a melatonin termelődését, míg a zöld és kék szín gátolja azt. (A melatonin egy neurohormon, amit az agy tobozmirigyei termelnek, főként éjszaka. „Alváshormonnak” is szokás nevezni, ugyanis ez a hormon készíti fel testünket az alvásra.)
• Nyugodt légkör: Az éjszakai etetéseknél kerüld a játékot és a hangos zajokat. Csak a legszükségesebb dolgokat végezd el, majd próbálj segíteni a babának visszaaludni. Pelenkát is csak akkor cserélj, ha a kicsi bekakilt vagy nagyon pisis a pelus. Az éjszakai csend és nyugalom egyértelművé teszi számára, hogy itt az alvás ideje.
• Etetés utáni visszaalvás: Ha a baba evett, segíthetsz neki visszaaludni egy halk dúdolással vagy ringatással. Az éjszakai csend és nyugalom egyértelművé teszi számára, hogy itt az alvás ideje. Éjszaka ne használj erős fényforrásokat. A televízió és más képernyők által kibocsátott kékes fény, zavarhatja az alvást.

Az aluszékonyság és kezelése újszülött korban

Az aluszékonyság leginkább újszülött korban, az első 2-3 (4-6) hétben fordul elő, a tejbelövellést megelőző és követő időszakban. Amíg a súlygyarapodás stabilan be nem indul. Ebben az időszakban a baba kalória- és folyadékháztartása fokozottan érzékeny, könnyen felborul, ha kevés tejhez jut és ilyenkor aluszékonnyá válhat. Újszülött korban az aluszékonyság azt jelenti, hogy a baba nem ébred fel az éhségére, ennek következtében nem jut elegendő tejhez. Ettől nem sírni fog, hanem gyengébb lesz, többet alszik, azaz túl sokat alszik, így átalussza az éhségét is. Valójában egy ördögi kör alakulhat ki.

Mikor kell ébreszteni a babát?

Ha a baba eleget alszik, jókedvű, alvás után aktív, képes nyűgösködés nélkül ébren maradni a következő alvásig. Ha a baba nem alszik eleget, ébredés után nyűgös és ez így is marad, vagy jókedvűen ébred, de hamar elfárad, nyűgös lesz, nem lehet megvigasztalni, elterelni a figyelmét. Az újszülött korban az aluszékonyság azt jelenti, hogy a baba nem ébred fel az éhségére, ennek következtében nem jut elegendő tejhez. Ettől nem sírni fog, hanem gyengébb lesz, többet alszik, azaz túl sokat alszik, így átalussza az éhségét is.

Ébreszteni kell a babát az aluszékonyság kezelésére. Minimum 2 - 3 óránként érdemes ébreszteni, akkor, amikor amúgy is éberebben alszik (REM alvásfázisban van), mozgatja a szemét, fintorog, mocorog. Éjjel lehet egy hosszabb, kb. 4 órás alvást hagyni, nappal inkább 2-2,5 óránként ébreszteni. Tilos durván ébreszteni, fájdalmat okozni neki: nem szabad csipkedni, ütögetni, hideg vízzel lemosni. Az is lehet, hogy ha nem kap választ a korai éhségjelekre, akkor visszaalszik. Ennek nagy a kockázata, ha aluszékony a babád.

Mi okozhat aluszékonyságot?

Nemcsak attól alszik túl sokat a baba, hogy esetleg kevés tejhez jut, hanem vannak egyéb olyan tényezők, amik miatt hajlamos lesz átaludni az éhségét, nem jelezni a szopási vágyát:

• Túlmelegedés: A túl sok/vastag ruházat, magas hőmérséklet a lakásban, takarók az újszülött még nem tökéletesen működő hőháztartására negatívan hatnak.
• Bebugyoláltság/pólya használata: A pólya hasonló érzetet ad, mint az anya teste, de nem biztosítja az újszülött fiziológiai állapotainak szabályozását, azaz nem járul hozzá a pulzus, légzés és testhőmérséklet aktív szabályozásához, amit az anya teste tud adni. Plusz nem érzi az anya illatát, ami szopásra ösztönözné.
• Cumi adása: A baba szopásszükségletet kielégíti, de nem jut tejhez és nem növeli a tejmennyiséget.
• Túl sok külső inger: Zaj, vizsgálatok esetén túl sokat alszik a baba. Az újszülöttek nem tudnak más módon védekezni a túl sok, túl erős külső ingerek ellen, minthogy befelé fordulnak és sokat alszanak. Ebben az esetben az alvás védekezés és nem normál szükséglet.
• Szeparáció: Amikor a baba el van választva tőled, akkor nincs esélyed a korai éhségjeleket, a baba finom jelzéseit észlelni. Az újszülött pedig gyakran visszaalszik szopás nélkül. Ez nemcsak a kórházban fordul elő, hanem otthon a külön légtérben alvó baba esetében is nappal és éjszaka is. Ezen kívül a babának fontos, hogy érezze a felnőtt test hőjét, mozgását, légzését. Ez segít neki abban, hogy ne aludjon el túl mélyen.
• Oltás utáni aluszékonyság: Gyakori, hogy oltás után hirtelen túl sokat alszik a baba nappal, étvágytalan és aluszékony. Ez inkább a 2 hónapos és 3 hónapos babák esetében fordul elő.

Az aluszékonyság és a sárgaság

Az élettani sárgaság normál jelenség, csupán arra kell odafigyelni fokozottan, hogy a babád naponta legalább 8-12 alkalommal szopizzon, lehetőleg mindkét mellből. Ha azonban az elégtelen tejbevitel következtében az aluszékony baba nem üríti elég gyakran és elég nagy mennyiségben a mekóniumot, akkor a sárgaságot előidéző és fokozó bilirubin visszaszívódik a beleken keresztül az újszülött vérkeringésébe. A fokozott aluszékonyság miatt az újszülött nem ébred a saját szükségére, hosszabban alszik, ezért még kevesebb tejhez jut. Ez viszont azt eredményezi, hogy gyengébb lesz az elégtelen kalóriabevitel miatt, a szopás hatékonysága csökken, lassabban üríti a mekóniumot, ami ismét fokozza az aluszékonyság és a sárgaság mértékét.

Pótlásra lehet szükség?

A legtöbben esetben pótlásra nincs szükség akkor sem, amikor túl sokat alszik a baba. Előfordulhat azonban, hogy annyira aluszékonnyá válik, hogy nem elég erős ahhoz, hogy elég aktívan és hatékonyan szopizzon. Ilyenkor átmenetileg pótlásra lesz szüksége. A pótlás majd fokozatosan csökkenthető és leépíthető, ahogy a baba újra erőre kap. A pótlás adását mindenképp szakemberrel kell megbeszélni! Csak szükséges esetben érdemes pótlást adni. Érdemes a minimálisan szükséges mennyiségű pótlást adni. A pótlást a szoptatás mellett jó adni (kivéve, ha ébreszthetetlen és a mellen 1-2 szívás után elalszik).

• Mit adj pótlásként? Saját lefejt tejet, ennek hiányában donor tejet, ennek hiányában pedig tápszert. A víz/tea adása nem segíti a mekónium kiürülését, megtölti az újszülött gyomrát anélkül, hogy a megfelelő tápanyagokkal látná el és nem hajtja ki a mekóniumot.
• Mivel add a pótlást? A pótlást a cumizavar elkerülése érdekében alternatív etetési eszközzel érdemes adni: fecskendő, kiskanál, kispohár. Így a baba a szopásszükségletét a mellen elégítheti ki.

Alvási környezet és együttalvás

A sikeres alváshoz szükség van megfelelő külső feltételek megteremtésére: kényelmes fekhelyre és ruházatra, megfelelő hőmérsékletre, valamint az éhség, szomjúság, fájdalom, stb. csillapítására. A csecsemő és a kisgyermek életében az ébrenlétből az alvás állapotába kerülés egy fontos átmenet, ezért a felnőttek által kialakított, biztonságot adó, kiszámíthatóan ismétlődő ceremóniák segítik őt ebben a folyamatban. A gyermek életkori- és egyedi szükségleteire válaszoló testi és érzelmi közelség biztosítása elengedhetetlen feltétele a sikeres alvásnak.

Az együtt vagy külön alvás kérdése a szülők választásán alapul. Az az ideális, ha a csecsemő egyéves koráig, vagy legalább az első hat hónapban egy szobában alszik a szüleivel, mivel ez nagyban segíti a csecsemő jelzéseire történő gyors reagálást, és a szoptatás sikerét is. Amikor megszületik, az újszülöttnek és az anyának egyaránt a közelség a legtermészetesebb érzés. Ebben az időszakban a legtöbb anya igyekszik testi közelségben tartani gyermekét, így azonnal észleli, ha bármi baja van. Az anya testi közelsége segít szabályozni a baba légzését, a testhőmérsékletét, a vérnyomását és a stressz-szintjét, vagyis a gyermek fejlődését legjobban segítő környezet az anya teste, annak közelsége.

Együttalvás szabályai

Amennyiben az együttalvás, az egy ágyban való alvás mellett döntenek, néhány fontos szabályt mindenképpen be kell tartaniuk:

• csak akkor válasszák az együttalvást, ha gyermekük nem koraszülött, és 2500 gramm felett született
• alkohol és/vagy gyógyszerek fogyasztása tilos
• az ágy legyen egyenes, kemény felületű
• az ágyon ne legyen felesleges párna, takaró
• ne legyenek az ágyban lógó zsinórok, melyek a babára tekeredhetnek
• az ágy minden oldalról zárt legyen, kanapén, vagy fotelon alvás tilos
• a matrac és a fal közötti réseket ki kell tömni
• a kisbabával csak felnőttek aludjanak, testvérek, vagy állatok semmiképpen ne!

A közelséget az is megteremtheti, ha a pici egy szobában, a szülők ágya mellett lévő kiságyban, bölcsőben vagy az anya ágyához csatolható bébiszigeten, félszigeten, stb. alszik. Ebből a közelségből a gyermek fejlődési ütemének megfelelően lehet eljutni a külön szobában való alvásig. Az, hogy a gyermek mikor érik meg a különalvásra, teljesen egyéni kérdés. Jó, ha ez fokozatosan történik: a kiságya először a szülők hálószobájában lehet, később átköltözhet külön szobába úgy, hogy nyitva hagyják az ajtaját. Az esti alvási szokásokat lehetőleg úgy érdemes alakítani, hogy a saját ágyában aludjon el, és ha éjszaka esetleg felébred, átmehessen a szülőkhöz.

Ezt a folyamatot segítheti, ha a kicsi a testvérével vagy a testvéreivel közös szobába kerül, mert ott kevésbé érzi magát magára hagyottnak. Az is sokat old ezen a feszültségen, ha van egy úgynevezett átmeneti tárgya, egy alvóállatkája, babája, rongydarabja. Ha van gyerekszoba, érdemes ott is saját alvóhelyet létrehozni, kis lakásban pedig egy önálló sarkot, kuckót kialakítani. Érdemes időnként felkínálni a lehetőséget a saját ágyban való pihenésre, de az is előfordulhat, hogy azt a gyermek igényli egy idő után.

A nagyobb gyermeknél a biztonságérzet mellett szintén fontos szempont, hogy fejlődhessen az önállósága. A féltés nehezítheti az autonóm, önálló személyiséggé válást, azaz hogy kialakulhassanak azok a megküzdési módok, amelyek csökkenteni tudják a feszültségérzést. Az egész különalvás nem lesz olyan nehezen kezelhető kérdés, ha vannak kivételes időpontok: például hétvégén vagy a szünetben megengedett lehet, hogy a gyermekek együtt aludjanak a szüleikkel.

Mikor forduljunk szakemberhez alvásproblémákkal?

Az alvással kapcsolatban is elmondhatjuk, hogy átmeneti nehézségek, visszaesések minden gyermeknél előfordulhatnak. Ezeket okozhatja egy betegség, de akár egy aktuális fejlődési ugrás is. A rövid ideig tartó, átmeneti alvásproblémák még nem jelentenek alvászavart.

Alvási zavarokról a csecsemő hat hónapos korától beszélhetünk, amennyiben legalább hetente ötször az elalvásnál, vagy az átalvásnál komoly nehézségekkel küzd. A csecsemő, vagy a kisgyermek nem, vagy csak nehezen tud elaludni, óránként, vagy kétóránként felébred, sír, nehezen megnyugtatható. Az elalvás és az átalvás csak szülői segítséggel működik, az elalvás időtartama meghaladja a fél órát, és az éjszakai ébrenlét 20 percnél tovább tart.

Alvajárás és éjszakai felriadás

Két, az önszabályozással össze nem függő, ám viszonylag gyakori alvászavarról is fontos szót ejtenünk: az alvajárásról (szomnanbulizmus), és az úgynevezett pavor nocturnusról (éjszakai felriadás vagy rémület), amikor a gyermek pánikszerűen megébred, gyakran felsikít, összefüggéstelenül beszél. A felriadást általában kétségbeesett sírás követi, amely a szülő vigasztalására sem csillapodik. Mindkét alvászavarra igaz, hogy a mélyalvás fázisában, éjfél körül történik, amelyből a gyermek nem tér éber tudatára, ezért utólag nagyrészt nem is emlékeznek ezekre az epizódokra.

A pavor nocturnus nem más, mint alvás-ébrenlét zavara, egyféle kisgyermekkori alvajárás. Oka, hogy a gyermek a mélyalvásból vagy a mélyalvást követő felszínes alvási szakaszba érve felriad, de mivel nagyon fáradt, ezért nem ébred fel teljesen, hanem álmában sír, beszél vagy mozgolódik. Kiválthatja, ha a gyermeket túl sok élmény érte napközben vagy az átlagosnál jobban elfáradt, esetleg a megszokottnál később feküdt le. Amennyiben mindennapos, érdemes naplóban rögzíteni a napi programot, mit csinált a gyerek aznap, mikor feküdt le, mennyit aludt napközben és ezt követően mikor jelentkezett a pavor-roham, így néhány nap után kiderülhet milyen életmódbeli változásra lehet szükség, hogy megszűnjenek az ébredések. Felébreszteni ilyenkor nem lehet a kisgyermeket és nem is szabad. Ne kapcsoljunk lámpát, amikor felriad, mert így általában tovább tartanak a „rohamok”! Amit tehetünk, hogy mellette maradunk, nehogy kárt tegyen magában, vagy leessen az ágyról, majd pedig a roham múltán betakargatjuk, megszeretgetjük.

Rémálmok

A rémálmok az éjszaka második felében, illetve hajnalban jelentkeznek, amikor gyakoribbak a REM fázisok. A 3-6 éves korosztályt érinti leggyakrabban, iskoláskor után csökkennek a lidércek. A félelmet keltő rémálomból a gyermek felébredve emlékszik rá, nyugtalan, sír. Megelőzése hasonló a pavor-os rohamhoz, illetve érdemes róla beszélni a gyermekkel, hogy feloldjuk az álomba burkolt stresszhelyzetet. Ötletes megoldás még a rossz álmok elleni varázspálca vagy szörnyűző plüssállat.

Ki a megfelelő szakember számunkra?

A szülők számára fontos, hogy tudják, hogyan viszonyuljanak, és mit tegyenek ezeknél a különös alvásviselkedéseknél. Mivel az alvási nehézségek hátterében organikus okok is állhatnak, ezért először ezeknek a problémáknak a kizárására van szükség. További szakorvosi vizsgálatra a házi gyermekorvostól kaphatnak beutalót. Ha organikus okok nem mutathatóak ki, az életkorral foglalkozó pszichológus, szülő-csecsemő- és kisgyermek konzulens, vagy perinatális szaktanácsadó segítségét érdemes igénybe venni.

tags: #nappal #ebren #levo #ujszulott