A napirend fontossága két kisgyermek mellett

Milyen érzéseket kelt benned a napirend kifejezés? Mind a kettőre van példa bőven, hiszen eltérőek vagyunk mindannyian. Vannak, akik már jó előre tudják, hogy mikor fogják este lefektetni a családot, és vannak, akik el sem tudják képzelni az életüket a megszokott szabad életérzés nélkül. Ma nem könnyű napirendet kialakítanunk, hiszen alapvetően nekünk, felnőtteknek annyi feladatunk van, hogy nem tudjuk őket előre kiszámíthatóvá tenni. Minden napunk másképp zajlik, más feladatokkal.

Amikor pedig ennek eljön az ideje, sokszor örömmel tapasztaljuk, hogy valójában adott élethelyzetünkben nekünk ez jó, és ránk és családunkra is pozitív hatással van a napirend megléte. Egyértelműen a biztonságérzetet kell megemlítenünk elsőként, amikor a baba napirendjének előnyeit soroljuk fel. A kicsi még nem az óra szerint éli napjait, ahogyan mi, felnőttek. Ő a saját bioritmusa szerint működik, és az eseményeket jegyzi meg, melyek egymás után történnek nap mint nap. Egyfajta kiegyensúlyozottságot jelent a számára az, amikor lehetőséget kap arra, hogy a következő programra ráhangolódjon. Minden esetben vegyük figyelembe az ő ritmusát is, mert ha ezzel szemben próbálunk haladni, akkor épp a köztünk lévő bizalom sérülhet.

A baba körüli teendők az édesanya egész napját meghatározzák. Már a terhesség idején vannak elképzeléseink arról, hogy mit hogyan fogunk megszervezni, és mik lesznek a főbb pontjai napirendünknek. Érezzük, hogy a babának erre szüksége lesz, általában őmiatta tervezünk, majd rájövünk, hogy ez tulajdonképpen a mi érdekünket is szolgálja. Ez egy tanult dolog is nálunk, mert a napirend alapvető fontossága generációról generációra öröklődik.

A napirend alapját a gyermek alvási és evési szokásai adják. Az esti alvás idejének betartása azért fontos, mert így nem lesznek elcsúszások a lefekvésnél, ami a szülők számára is fárasztó lenne, és a baba is kipihenten fog ébredni reggelente, valószínűleg közel ugyanabban az időpontban. Az evések, fő étkezések nagyobb gyermek estében szintén jól időzíthetőek. Az újszülöttek és a csecsemők szoptatásánál ma már elengedtük a pontosan 3 óránkénti etetés módszerét, és helyét átvette a babához igazodó igény szerinti szoptatás.

Míg a rendszeresség a legtöbb dolognál kiszámíthatóságot ad a picinek, az időre történő szoptatás épp ellenkezőleg tud hatni. Az otthon ismert részei fontosabbak, mint gondolnánk. Egyrészt azért, mert például a megszokott helyeken történő szoptatáskor a baba teljesen meg tud nyugodni. Nem csak az ismerős érzések harmóniájának van pozitív hatása, hanem a helyszínek tudatos alkalmazásának is. Ez azt jelenti, hogy az egyes helyeket csak bizonyos tevékenységekhez használjuk. A babaágy például csak a lenyugvást, az alvás helyét jelentse a gyermeknek, a karosszék pedig a szoptatásét. Ha etetőszéket használunk már, itt az étkezés történjen, ne pedig a játszás. Ezek a helyszínek egyrészt a bizalmat, biztonságérzetet alakítják ki a gyermekben, mert megtapasztalja és megszokja azt, ami ezeken a helyeken minden alkalommal bekövetkezik. Másrészt nem zavarják meg a tevékenységét.

Talán ez az a pont, amitől a legkönnyebb eltérnünk. Az otthoni programok bevezetését nem könnyű mindig ugyanúgy csinálni, idővel túl megszokottá válik számunkra, és változatosságra fog a lelkünk vágyni, törekedni. Mégis rendkívül fontos lenne néhány jól kialakított rutint megtartani, például az esti lefekvés előtti gyakorlatot. Ennek nagy a jelentősége, hiszen a fokozatos elcsendesedés tudja a babát a játékból és pörgésből a nyugalom, és később az alvás felé terelni.

Minden szülő másképp képzeli el a gyermeknevelést, és más életritmusban él. Ha tudjuk, hogy hogyan lássuk el szülői teendőinket úgy, hogy közben pihenhessünk is, akkor ezt kell egyeztetnünk kisbabánk sajátos igényeivel, ritmusával. A gyermek ritmusa szinte folyamatosan változik. Az éjszakai kelések és evések idővel átalakulnak, a nappali evések, ébrenlétek és alvások szintén. Ezek a fejlődés természetes működései. A babák a saját biológiai ritmusuk szerint szeretnének enni és aludni. Ennek minden esetben a szempontok alapjának kell lennie. Ha például a gyermek a napi két alvásról tér át a napi egy alvásra, akkor átmenetileg megváltozhat a napirendünk. Ezek az átállási időszakok mindig fokozatosan mennek végbe, nem egyik napról a másikra. Ha átesünk a túloldalra, és túlzottan mereven próbálunk minden pontot betartani, akkor azzal frusztrációt okozunk nem csak gyermekünknek, de talán a család többi tagjának is.

A napirend: jó a babának, mert kiszámíthatóak lesznek a napjai. És jó a szülőnek, mert neki is. De vajon mikor jön el az a nyugodt pont, amikor a kicsi kiszámíthatóan alszik, eszik, ébren van és persze éjjel is hagy aludni? Hogyan segíthet a napirend az elalvásban és a jobb éjszakai alvásban? Bár nehéz elhinni, de a napirend tényleg működik és tényleg biztonságot ad mindenkinek. Úgy tűnhet a baba elvan a maga kis káoszában is és némelyik baba mintha magától semmilyen rendszert nem követne, de valójában idővel minden baba felvesz egyféle ritmust és nyitott arra is, hogy alkalmazkodjon. Viszont fontos tudni hogy a napirend nem egy merev időrend, inkább egy szeretetteljes keret, ami biztonságot ad a babádnak és kapaszkodót neked, ugyanakkor az életkorral folyamatosan változik, hiszen a baba egyre többet van ébren és egyre kevesebbet alszik, valamint azt ébrenléti ablakok is megnőnek.

Most szeretném megmutatni neked, mit érdemes tudni a kisbabás napirendről: mikor érdemes elkezdeni, hogyan építsd fel, és hogyan könnyíti meg az elalvást, az éjjeli nyugalmat. Egy újszülött számára a világ tele van ismeretlen hangokkal, fényekkel, érintésekkel. A pszichológiai kutatások is ezt támasztják alá. Több tanulmány, például a Journal of Developmental & Behavioral Pediatrics folyóiratban megjelent vizsgálat szerint azok a babák, akiknél van nagyjából állandó napirend, nyugodtabban alszanak, kevesebbszer ébrednek, és könnyebben vissza is alszanak.

A tapasztalat és a szakirodalom szerint az első hat hétben még felesleges merev napirendet erőltetni. Egy újszülött gyakorlatilag non-stop eszik, alszik, majd újra eszik. Nagyjából 6-8 hetes kortól már érdemes finoman figyelni a ritmust, de még mindig ne görcsösen. 2-3 hónapos kor körül a babák belső órája már szépen kezd alkalmazkodni a nappal és éjszaka váltakozásához. Ekkortól lehet érdemes tudatosabban figyelni a sorrendre: alvás, evés, ébrenlét és újra alvás. A napirend három alapeleme: alvás, evés, ébrenlét. A sorrendjük egyszerű, mégis aranyat ér: alvás után jön az evés, aztán egy rövid ébrenlét, majd újra alvás. Ebben az életkorban még a baba diktál és egy normális. Ha éhes, adj neki enni, ha álmos, fektesd le, ha felkel, legyen fent, ne erőltess semmit.

Praktikus tipp: nappal hagyd világosban szundizni, éjszaka legyen sötét, halk és csendes a környezet. Ebben a korban a legtöbb baba már napi két nappali alvásra áll át, és egyre jobban alkalmazkodik a család ritmusához. Ebben az időszakban a legtöbb kisgyerek már csak egy délutáni alvást igényel, egyre aktívabb, sokat mozog, és fontos szerepet kapnak a rendszeres étkezések. Figyeld a baba jeleit! Ha látod, hogy ásít, dörzsöli a szemét, ne várj: vidd aludni. Alakíts ki esti rutint! Fürdés, öltözés, altató dal mindig ugyanabban a sorrendben. Napközben próbáljatok hasonló időben sétálni, játszani, enni! Ne stresszelj, ha nem sikerül mindig tartani! Egy látogatás, egy fogzás vagy fejlődési ugrás mindent felboríthat pár napra.

A napirend sokat segít abban, hogy a baba jobban megértse a világ kiszámíthatóságát. A stabil napirend hosszú távon a szülő-gyerek kapcsolatot is erősíti. Számos kutatás (például Mindell és kollégái 2009-es tanulmánya) mutatja, hogy a konzisztens esti rutin és napirend csökkenti az elalvási időt, kevesebb éjjeli ébredést eredményez és jobb alvásminőséget biztosít.

A napirendbe játékosan is be lehet vonni a babát. Pelenkázás közben mondókázz, fürdés előtt játsszatok a fürdőszobában kis gumiállatokkal, altatás előtt énekelj stb. A napirend nem szabályrendszer, hanem biztonságos keret, ami minden nap újra és újra megmutatja a babádnak: a világ megbízható, te pedig mindig ott vagy mellette. Ne félj hibázni vagy néha lazítani rajta. A rugalmas napirend sokkal többet ér, mint egy szigorú rendszer, amit senki sem bír hosszú távon. Ha figyelsz a babád jeleire és a saját erődre is, akkor mindketten nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban élitek meg ezt a szép, de fárasztó időszakot.

Az iskolakezdés természetes, hogy egyszerre jóleső izgalmat és szorongást is kelt bennünk. A hosszú szünet után megterhelő lehet a gyerekeknek visszatérni az iskolai rutinhoz. Megkönnyítheted a váltást, ha bevezetsz néhány szokást, hiszen a napirend gyerekeknek ugyanolyan fontos, mint felnőtteknek. A tudatos gyereknevelés része, hogy kiszámítható rutint alakítsunk ki családunk számára. Hogy miért érdemes napirendet kialakítani gyermekednek? A tudatosan kialakított napi rutin gyerekeknek könnyebbséget jelent az egész családnak, hiszen így biztonságban érezhetik magukat a kicsik. Létezik például olyan napirend tábla gyerekeknek, melyre felírhatjuk az aznapi teendőket, extra programokat (pl. edzés).

Természetesen a gyerkőcök nem annyira izgatottak, hogy a hosszú nyári szünet után újra az iskolapadban kellett ülniük. Ahogy számodra is nehéz lehet újrakezdeni a munkát egy nyaralás után, a gyermekednek is biztosan kihívás volt a nyári nyugalom után az iskolával járó szigorú időbeosztás.

1. Az alvási szokásokat az első lépések között kell visszahangolni az iskolai beosztáshoz.
2. Legyen a reggeli újra fontos része az ébredés utáni rutinnak! A tápláló reggeli alapvető fontosságú a gondolkodást igénylő feladatokhoz, és a napot is segít pozitívan indítani.
3. Ne legyenek az íróasztalon játékok, ruhák és más oda nem tartozó tárgyak, hogy semmi ne terelje el a figyelmet.
4. A kisgyerekek jobban tudnak alkalmazkodni, ha a feladataik egyértelmű sorrendben követik egymást. Egy lépésekre lebontott rutin például így nézhet ki: bepakoljuk az iskolatáskát, megvacsorázunk, fogat mosunk és végül lefekszünk.
5. Az új iskolaév kihívást jelenthet, így frusztrációt vagy félelmet is kelthet a kicsikben. Fontos, hogy ne vond kétségbe a gyerekek érzéseit, és hallgasd meg őket. Segíts nekik megérteni, hogy ezek az érzések normálisak, és mindenki tapasztal hasonlót.
6. A családi naptár segíthet új szokásokat kialakítani. Vond be a gyerekeket is a folyamatba, és teljesítsd a kéréseiket, hogy úgy érezzék, van beleszólásuk, és nem csak rájuk kényszeríted az új rutint.
7. A gyerekek esetleges negatív érzéseinek ellensúlyozására te koncentrálj az iskola pozitív oldalaira. Említsd meg az izgalmas dolgokat, például, hogy találkozhatnak a barátaikkal, játszhatnak az udvaron, vagy visszatérhettek a kedvenc iskola utáni elfoglaltságukhoz.
8. Idézzétek fel az előző év meghatározó élményeit, hogy az iskolához köthető pozitív érzések kerüljenek előtérbe.

Korán kelés, időben elindulni, leckét írni, különórára menni - ha a nyár nagyobb szabadsága és kötetlensége után hirtelen kell visszatérni a szigorúbb keretek közé, az a váltás a kicsiknek és a szülőknek is fárasztó lehet. A szünidőben a gyerekek alvási rendje is felborulhat, és nem érdemes az utolsó nyári hétvégére hagyni az átállást. Az iskola előtti napokban kezdjétek el fokozatosan visszaállítani a gyerekek alvás-ébrenlét ritmusát! Ha nyáron későn feküdt le, állítsatok be minden nap 10-15 perccel korábbi lefekvést és ébredést, így szeptemberre a szervezete már megszokja az új napirendet.

Nyáron az arra vonatkozó szabályok is lazulhatnak, hogy mennyi mesenézés, videojáték vagy telefonozás fér bele. Az iskola közeledtével érdemes visszavenni ebből, és újra bevezetni a képernyőmentes időszakokat. Ez különösen este, lefekvés előtt fontos, mert a kék fény megnehezíti az elalvást.

Az egyik legjobb rutin az, ha már előző este mindent előkészítetek. A gyerek kiválaszthatja a másnapi ruháját, összeállíthatjátok együtt az uzsonnát, és előkészíthetitek az iskolatáskát. A kisebb gyerekeknek sokat segíthet egy falra kirakott, képekkel illusztrált napirend. Egy egyszerű táblán sorra vehetitek a reggeli teendőket: felöltözés, reggeli, fogmosás, táska ellenőrzése és hasonló feladatok.

Az iskolás napokon nem csak a reggeleket érdemes egy kicsit tudatosabban kezelni, hanem a délutánokat is. Az iskolából hazaérve sok gyerek fáradt és ingerült lehet. Érdemes kialakítani egy rutint: először rövid pihenés és uzsonna, utána házi feladat, majd jöhet a játék bent vagy kint, vagy valamilyen mozgás, sport. Ne felejtsd el azt sem, hogy a rutin lényege a következetesség, de nem kell mindent mereven tartani. Ha egy nap külön program van, nem baj, ha a házi feladat kicsit később készül el. A fontos az, hogy utána visszatérjetek a megszokott kerékvágásba.

A házi feladat elvégzéséhez fontos, hogy legyen egy állandó hely a lakásban, ahol a gyerek nyugodtan dolgozhat. Nem kell külön szoba, elég egy asztal a nappaliban vagy a konyhában, de legyen rajta minden szükséges eszköz. A legfontosabb, hogy ezen a helyen ne legyen televízió vagy telefon, ami elvonja a figyelmét. Ezt a kis helyet is érdemes már a szünet utolsó napjaiban kialakítani, hogy ezzel is tudjon a közelgő iskolára hangolódni.

Az iskola és a házi feladat mellett is szükség van játékra és mozgásra. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a gyerekeknek naponta legalább 60 perc aktív testmozgásra van szükségük. Ez lehet sportedzés, biciklizés vagy akár közös családi séta is.

Van, akiben az iskolakezdés szorongást kelt: új tanár, új osztálytársak, új tantárgyak. Fontos, hogy meghallgassuk a gyerek érzéseit, és ne bagatellizáljuk a félelmeit. Az iskolakezdés nemcsak a gyereknek kihívás, hanem a szülőnek is. Újra kell szervezni a reggeleket, munka után házit felügyelni, edzésre vinni.

Mivel töltsék a gyerekek a vakációt? Hogyan lehet kialakítani egy jó napirendet? Mivel lehetne kitölteni ilyen hosszú időt? A legjobb, ha az elején 1-2 hétig (június végéig) hagyjuk a gyerekeket, nem terheljük őket semmivel. Hadd csinálják, amit ők jónak gondolnak. Aludjanak sokáig, szaladgáljanak, bóklásszanak, legyenek el magukkal.

• Minden nap legyen valamilyen feladat, amit a gyerek egyedül végez el.
• Egy héten 1-2-szer iskolai jellegű feladat is lehet. Pl: kis írás, másolás, matek.
• Olvasás többször, naponta is lehet.
• Legyen tízórai.
• Ebédig játszhat szabadon.
• Ebéd után mindenképpen legyen egy kis szieszta. Ha tud aludjon, ha nem, kucorodjon fel a fotelba egy könyvvel, vagy a játékával.
• Estefelé kis TV, vagy gépes játék. Persze ez az, amivel spórolni kell. Max.

Ebben minden nap be lehet írni az eseményeket. Mikor mi történt. De mi is beleírhatjuk színes tollakkal a feladatainkat. A gyerekek lerajzolhatják, írhatják, hogy mi történt velük. A nyár végére egy színes emlékkönyve lesz. Figyeld meg az alakját és rajzold le!

Már többen kérdeztétek, hogyan telnek a napjaink két gyermekkel, milyen napirendet, rutinokat sikerült kialakítanunk, lehetséges-e napirend két kisgyermeknél ilyen kicsi korban. Nagylányom jelenleg 3 éves múlt, kisfiam pedig 7 hónapos. Kettejük összehangolása egy fél évbe telt, amihez hozzájárult, hogy egy kisbabának teljesen eltérőek az igényei, mint egy óvodáskorú gyermeknek. Másoktól is ezt a bűvös határt hallottam: kb. fél év alatt alakult ki az összhang. Számomra mindig fontos volt a kiszámíthatóság, a rend(szer), a tervezhetőség. Egy kisgyermek számára is ez, vagyis a napirend nyújtja azt a kapaszkodót a hétköznapok sodrásában. Ők még nem ismerik az órát, az események sorrendjéből, illetve a környezetük által adott reakciókból következtetnek az idő múlására, és arra, hogy mi a következő lépés.

Nem szigorú órarend szerint nevelem a gyermekeimet, sokkal inkább mindnyájunk igényére figyelni próbálok win-win helyzetet teremtve. Hogy alakíthatom ki a napirendet 2 gyermek mellett?

Nem szeretnél lemaradni semmiről? Sokan talán azt gondoljátok, hogy a napi rutin kialakításának nincs is akkora jelentősége, felesleges erről beszélni. Most azt fogom nektek megmutatni 6 lépésben, hogy miért lesznek kiegyensúlyozottabbak és magabiztosabbak azok a gyerekek, akiknek a napirendje rugalmasan illeszkedik az iskolai hétköznapokhoz és a családi élethez. Ti így csináljátok? Teszteljétek le, hány pontban egyezik!

1. A napirend első és talán legfontosabb része a reggel. Időben kelés: Sokan azt gondolják, hogy azzal tesznek jót a gyereknek, ha hagyják még aludni 10 percig, mert úgy kevésbé lesz fáradt. Higgyétek el, azon a 10 perc alváson, már nem múlik semmi. Viszont arra mégis elegendő az az idő, hogy ne kapkodással kezdődjön a reggel, amikor mindenki ideges, mert a késéstől tart. Egészséges reggeli: Mindenképp maradjon idő arra, hogy gyermeked egy laktató, de könnyű reggelivel induljon útnak.

2. Beszélgessetek a napi órarendről: Minél kisebb a gyerek, annál kevésbé tudja még, hogy aznap mi vár rá. Ez a bizonytalanság stresszhez vezethet. Ezt elkerülhetitek, ha reggelente röviden átbeszélitek a napot: aznap milyen órái lesznek, milyen sorrendben, mikor várható az ebéd, mi jön ezután (edzés, szakkör, tanulás) és legfőképp mikor érkeztek meg érte, hogy hazavigyétek. Az iskolai napirend átbeszélése segíthet a gyermekekenek jobban megérteni, mi vár rájuk aznap. Ne ígérjétek meg a gyereknek, hogy hamarabb érte mentek, ha ezt nem tudjátok betartani. Sok sírdogáló gyereket vigasztaltam már, akik nem értették, hogy miért nem ment érte a szülő, pedig megígérte. Persze nem arról beszélek, amikor véletlen közbejön valami, hanem, ha rendszeresen olyat ígértek, amit nem tudtok betartani. Miért? Ilyenkor a gyerek aggódni kezd, vajon baleset történt, vagy becsapták és nem szeretik a szülei? Érdeklődj az iskolai élményeiről: Amikor megérkeztek a gyerekért ne rögtön ezzel kezdjétek! Érdemes ezzel megvárni, amíg hazaértek. Akkor sem az a jó kérdés, hogy mi volt az iskolában, mert erre nagy valószínűséggel az lesz a válasz, hogy semmi. Tegyétek fel konkrétabb kérdést: pl. Mit játszottatok a szünetben? Milyen új dolgot tanultatok matek, magyar órán? Mit rajzoltál rajz órán?

3. A legtöbb esetben a napnak ez a szakasza is az iskolában történik, mert a gyerekek nagyobb része napközis. Pihenés után: Az iskolából hazaérve tartsatok egy kis szünetet, hogy gyermeketek feltöltődjön. A napközis gyerekek sem a tanulással kezdik ebéd után, hanem az udvaron szaladgálnak, vagy a teremben játszanak. Időkeretek meghatározása: Célszerű beosztani, hogy az egyes tantárgyak megtanulására mennyi időt szántok. Az otthoni tanulás akkor a leghatékonyabb, ha nem válik kényszerré, hanem a napi rutin természetes része marad.

4. A szabadidő épp olyan fontos része a napirendnek, mint a tanulás. Itt szeretnék néhány szó erejéig megállni. Sok gyerek választ délután valamilyen szakkört, sportolást, ami nagyon jó, hiszen a gyerek ilyenkor valami olyan kedvelt tevékenységet végez, amivel egyébként is szívesen foglalkozik. Viszont ne feledjük, hogy ez nem ugyanaz, mint a spontán kikapcsolódás. A szakköröknek keretei vannak, itt is viselkedni kell, vagy sport esetén még teljesíteni is. Könnyen eshetünk abba a hibába, hogy túlterheljük vele a gyereket és nem marad ideje szabadon játszani.

5. Esti beszélgetés: Beszéljétek át a nap eseményeit, hogy gyermeked megoszthassa gondolatait. Olvasás lefekvés előtt: Egy rövid mese segít az elalvásban. Ilyenkor nem baj, ha a szülő olvas fel, és nem a gyerek. A hangos olvasást nem ilyenkor kell gyakoroltatni, mert ez lehet sok gyereket stresszel. Ez az az időszak már a pihenés ideje.

6. Gyakorlás: Én mindig azt tanácsoltam a szülőknek, hogy döntsék el, hogy hétköznap szeretnének még iskola után gyakorolni a gyerekkel, vagy hétvégén. A kettő együtt már sok. Aki hétköznap gyakorolt olyan dolgokat, amik kevésbé mennek, azoknak jár a hétvégi pihenő. Akik pedig inkább hétvégén szertik elővenni a nehezebben menő dolgokat, azok hétköznap pihenjenek többet! Bízom benne, hogy sikerült kedvet csinálnom egy jól kialakított napi, heti rutin bevezetéséhez, amit most már láthattok, hogy miért olyan fontos. Ráadásul ez nem csak a kisiskolásoknak segít abban, hogy kiegyensúlyozottak és magabiztosak legyenek, hanem a szülők számára is könnyebbé teszi a mindennapokat.

tags: #napirend #ket #kisgyerekkel