Nagy teher emelése: Biztonságtechnikai tudnivalók és jogszabályok

Az anyagmozgatás, különösen a nagy teher emelése szinte minden munkahelyen előforduló tevékenység. Azonban helytelen végrehajtása komoly egészségkárosodással és gazdasági következményekkel járhat. Elég egy rossz mozdulat, és máris megtörténik a baj. A nagy tömegű teher emelése, szállítása jelentős fizikai igénybevételt jelent, az egészség károsodás kockázata fokozott. Rendszeresen anyagmozgatási munkát végzőknél hát- és mozgásszervi megbetegedéssel kell számolni.

Jogszabályi háttér és kockázatértékelés

Magyarországon a kézi anyagmozgatás szabályait több jogszabály, köztük az 1993. évi XCIII. törvény (Munkavédelmi törvény) és a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet rögzíti. A 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet rendkívül részletesen beszél a tehermozgatással kapcsolatos felelősségről és tennivalókról. A rendelet nem csupán azokat védi, akik hivatásuk jellege miatt gyakran emelnek vagy cipekednek, mint például a futárok vagy költöztetők. Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi jogszabályok nem határoznak meg konkrét súlyhatárokat a kézi anyagmozgatás során, ami a modern foglalkozás-egészségügyi megközelítést tükrözi.

A kézi anyagmozgatással kapcsolatos kockázatok felmérése alapvető fontosságú a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése érdekében. Ez a felmérés lehetővé teszi a veszélyek szisztematikus azonosítását és annak vizsgálatát, hogy milyen valószínűséggel vezethetnek sérülésekhez. A jól kivitelezett kockázatértékelés nemcsak a munkavállalók biztonságát növeli, hanem hozzájárulhat a vállalkozás költségeinek csökkentéséhez is. Kiemelten fontos, hogy a munkavállalók részt vegyenek a kockázatértékelési folyamatban, hiszen ők rendelkeznek a legközvetlenebb tapasztalatokkal a napi munkavégzés során jelentkező veszélyekkel kapcsolatban.

A 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet külön mellékletei részletesen kitérnek a hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő tényezőkre.

A megterhelés egyéni elbírálása

A megterhelés okozta igénybevétel számos tényezőtől függ, például az egyén életkorától, nemétől, testalkati jellemzőitől, egészségi állapotától, valamint a munkával kapcsolatos tapasztalataitól. A munkahelyi egészségvédelem alapja, hogy a munkavégzésből eredő igénybevétel hosszú távon ne haladja meg az egyén számára optimális szintet. Ezért a terhelhetőséget minden munkavállalónál egyénileg kell megítélni, amit a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapít meg a munkaalkalmassági vizsgálatok során.

A munkaköri alkalmasság orvosi véleményezése során a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, illetve a munka elrendelésekor a munkáltató a terhek jellegét, súlyát és a mozgatásukhoz szükséges erőkifejtés mértékét, valamint a munkakörnyezetre vonatkozó nehezítő tényezőket, például a nem vízszintes talajt vagy a szűk helyet a rakodáshoz, veszi figyelembe.

Képzés és tájékoztatás

A munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy a munkáltató rendszeres képzéseket és tájékoztatókat szervezzen az anyagmozgatási feladatok helyes végrehajtásáról. A megfelelő tájékoztatás nemcsak a sérülések megelőzésében játszik kulcsszerepet, hanem abban is, hogy a munkavállalók tudatosabban végezzék feladataikat, és felismerjék azokat a helyzeteket, amelyek veszélyt jelenthetnek. A tájékoztatás hatékonysága érdekében a munkavállalók aktív részvétele is szükséges, hiszen az ő tapasztalataik és visszajelzéseik segítenek az oktatási anyagok folyamatos fejlesztésében, valamint a munkahelyi kockázatok pontosabb azonosításában.

A szabályozás előírja, hogy a munkáltatónak a munkavédelmi oktatás során tájékoztatni kell a dolgozókat a tehermozgatás kockázatairól. Érdemes konkrét példákkal is bemutatni, mi számít tehermozgatásnak. Az egyes mozdulatok kockázatának felmérése sok esetben a munkavállaló feladata is. A munkavédelmi oktatásnak ki kell terjednie a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, annak elhárítására és a vonatkozó jogszabályok betartására.

Ergonómiai szempontok és segédeszközök

Az anyagmozgatás biztonságának és hatékonyságának egyik kulcsa az ergonómiai szempontok figyelembevétele. Ennek részeként nemcsak ergonómiai eszközök, például kézikocsik, emelőasztalok és targoncák alkalmazása fontos, hanem a munkaterületek kialakítása is. A megfelelő munkakörnyezet magában foglalja például a munkavégzési szintek optimalizálását, a megfelelő világítást, valamint a csúszásmentes padozat biztosítását. Az ergonómiai megoldások alkalmazása hosszú távon nemcsak a munkavállalók egészségének védelmét szolgálja, hanem a termelékenységet és a munkavégzés hatékonyságát is javítja.

A kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközei az anyagmozgatási tevékenység megkönnyítését, a fizikai igénybevétel csökkentését, a biztonság fokozását teszik lehetővé a segédeszköz nélküli anyagmozgatáshoz képest. Rendszerint nagy súlyú terhek kis távolságra történő mozgatására alkalmaznak segédeszközöket, ha a mozgatási igények kis gyakorisággal, rendszertelenül, alkalomszerűen jelentkeznek. A kézi anyagmozgatás egyszerű segédeszközeinek kialakításakor arra kell törekedni, hogy önsúlyuk minél kisebb legyen, alkalmazásuk esetén a dolgozóknak ne kelljen gyors kifáradást előidéző mozdulatokat végeznie és a megengedettnél nagyobb erőt kifejtenie. Különös gondot kell fordítani a fogantyúk, nyelek megfelelő simaságú megmunkálására és kellően szilárd felerősítésére.

Példák kézi segédeszközökre:

• Kézihorgok: Biztonságos használatuk előfeltétele, hogy hegyük jó állapotban legyen, a tompa végződésű vagy deformálódott horgok nem kellően biztonságos megfogást, a teher kicsúszását okozhatják.
• Fogószerkezetek: Csak olyan keresztmetszetű és súlyú, nagy hosszméretű terhek mozgatására szabad felhasználni, amelyekhez rendeltetésszerűen kialakították.
• Kézi tapadókorongok: Gumi szívókoronggal vagy állandó mágnes betéttel vannak ellátva. Használatuk előtt meg kell győződni arról, hogy a teher megtartásához szükséges szívó, ill. mágneses hatás érvényesül-e.
• Görgők: Acélcsövek, rudak, esetleg sima hengeresre megmunkált keményfa görgők alkalmazhatók. Hosszúknak legalább 20-20 cm-rel meg kell haladnia az emelendő teher szélességét.
• Korcsolyák: A mozgatott teher súlyának megfelelő teherbírású fából, ill. acélból készült tartók. A tartók felső végeit beakasztható kampókkal kell ellátni, és szétcsúszás ellen biztosítani.

Szerencsére ma már a legtöbb munkáltató felismerte: még akkor is érdemes gépi eszközökkel segíteni a szállítási feladatokat, ha egyébként ezek nem fordulnak elő minden nap a vállalkozás életében. Az emeléshez használt legfontosabb emelőgépek: daru, emelőasztal, emelőláb, építési személy-, teheremelő, építési teheremelő, felrakó gép, futómacska, gépi hajtású emelővillás targonca, konténer emelőoszlop, körülkerített emelőterű emelő-berendezés, mozgó munkaállvány, parkoló emelő, szervizemelő, színpadtechnikai emelő-berendezés, szintkülönbség kiegyenlítő, vasúti emelő, villamos emelődob.

Terhek kötözése és rögzítése

A teherkötözés lényege, hogy az emelendő vagy mozgatandó tárgyat (terhet) olyan biztonságos és stabil módon rögzítsük, amely minimalizálja a személyi sérülés vagy anyagi kár bekövetkeztének kockázatát. A teherkötözés és -rögzítés szabályrendszere nem véletlenül vált kiemelt fontosságúvá. Egy 2024-ben végzett iparági felmérés kimutatta, hogy a munkahelyi balesetek közel 35%-a a nem megfelelően kötözött, rögzített terhek miatt következik be. A teher súlypontjának megállapítása, a megfelelő rögzítő pontok kiválasztása, illetve a próbaemelés mind olyan kulcselemek, amelyekkel jelentősen csökkenthető a kockázat.

Emelési pontok és súlypont meghatározása

A teher pontos rögzítéséhez először azt kell meghatározni, hogy hol helyezkedjenek el az úgynevezett emelési pontok. Ezeket a pontokat a gyártó általában előre kialakítja a szerkezeten, például hegesztett vagy csavarozott emelőszemek formájában. A gyárilag kialakított emelőszemek lehetnek fix vagy elforgatható kivitelűek. A biztonságos emelési pontok kialakítása létfontosságú. Az elhelyezésnél mindig arra törekszünk, hogy a megfogó szerkezet és a teher kapcsolódási pontjai a lehető legstabilabb tengelyt alkossák.

A teher súlypontja a tárgy geometriai és fizikai tömegközéppontjának felel meg. Ha ezt rosszul állapítjuk meg, akkor a teher emelése során megbillenhet vagy akár a rögzítési pontokról is lecsúszhat, ezért különösen fontos, hogy minden esetben ismerjük. A súlypont meghatározására több módszer is létezik:

• Szemrevételezés: Külső ránézésre, hozzávetőleges becsléssel.
• Mérés: Előfordulhat, hogy a súlypont mérésére speciális mérőeszközök vagy próbapad áll rendelkezésre.
• Számítás: Ha a tárgyról részletes műszaki adatok, rajzok állnak rendelkezésre, akkor a súlypont helye kiszámítható (például anyagfajtánkénti térfogatsúly alapján).
• Próbaemelés: A gyakorlatban a legegyszerűbb módszer az, hogy magát a tárgyat néhány centire megemeljük és figyeljük, hogy egyensúlyban marad-e.

A cél mindig az, hogy a horog vagy emelőszerkezet tengelyvonala a teher súlypontjára essen. Ha ez nem teljesül, akkor a teher könnyen elhúzódhat, és megnő a sérülés veszélye.

A helyes kötözés

Az egyik leggyakoribb baleseti forrás a helytelenül kialakított kötözés. A kötöző ágak számát és kialakítását úgy határozd meg, hogy az ágak együttesen vegyenek részt a teher tartásában. Két- vagy háromágú kötöző eszköznél meg kell győződni arról, hogy a teher tömegközéppontja mélyebben helyezkedik el, mint a felfüggesztési pont. Minden emelőgép horogját úgy irányítsd, hogy a teher tömegközéppontja az emelő horog függőleges tengelyvonalába essen. A rögzítő eszközöket (pl. heveder, lánc, kötél) kizárólag a teher megfelelően teherbíró részeire szabad rögzíteni. Minden esetben védeni kell a kötöző eszközt a sarkoknál és éleknél fellépő megtöréstől. A szabályok lényege, hogy a teher tartósan stabil maradjon az emelés minden fázisában, és ne legyen semmilyen váratlan elmozdulás.

Próbaemelés

A próbaemelés voltaképpen egy rövid, biztonságos teszt, amely során 5-10 centiméterrel megemeled a tárgyat a földtől, és ellenőrzöd, hogy minden stabil-e. Ha a próbaemelés során bármi gyanúsat látsz (túlzott megingás, recsegő hang, szokatlan csavarodás), köteles vagy megállítani a műveletet, majd újból átgondolni a kötözést, esetleg kicserélni a rögzítőeszközöket. Fontos! Nehéz elemek esetén az emelés folyamatát is tervezni kell, és minden esetben próbaemelést kell végezni, mely során maximum 50 cm magasságba emelhetjük a járműről a szerkezetet.

Az emelés biztonságos végrehajtása

Mikor tilos az emelés?

Akadnak szituációk, amikor a biztonsági protokoll kategorikusan tiltja az emelés megkezdését, vagy éppen folytatását. Ezek a helyzetek általában rendkívül kockázatosak, ezért a tilalom egyértelmű:

• A teher tömegközéppontja emelés közben veszélyesen eltolódik.
• A teher be van építve, illetve „le van fagyva” a talajhoz vagy más szerkezetekhez.
• A teher súlya nagyobb az emelőgép vagy a teherfelvevő eszköz teherbírásánál.

Ha nem vagy biztos benne, hogy egy tárgy emelhető-e, köteles vagy a felettesedtől vagy az emelőgép ügyintézőjétől utasítást kérni. A munkavégzés során pedig nem kezdheted el az emelést addig, amíg a veszélyes körzetben emberek tartózkodnak. Arra is ügyelj, hogy az irányítótól (például a csapatvezető vagy a darukezelő) kapott jelzést csak akkor hajtsd végre, ha az a szabályokkal összhangban áll.

Teher kísérése

A „teher kísérése” általában azt a műveletet jelöli, amikor valaki a biztonság kedvéért fogja, irányítja vagy ellenőrzi a mozgó terhet emelés vagy mozgatás közben. Gyakran szükséges olyan helyzetekben, amikor a teher mérete, formája vagy környezete (szűk hely, érdes talaj, szél) miatt nagyobb a kilengés vagy a rázkódás veszélye.

• Biztonságos testhelyzet: Ha kíséred a terhet, soha ne állj közvetlenül alá.
• Kézvédelem és védőfelszerelés: Mindig viselj megfelelő kesztyűt, lehetőleg olyat, amely csúszásgátló réteggel is rendelkezik.
• Lassú mozgás: A terhelés kísérésekor jobb kerülni a hirtelen mozdulatokat. A darukezelőnek, emelőgép-kezelőnek jelezz, ha lassítania vagy megállnia kell.
• Kommunikáció: Folyamatosan tartsd a kapcsolatot az emelést végző személlyel (például kézjelekkel vagy adóvevőn).

Egy nemrégiben végzett felmérés szerint (2023) a balesetek 20%-a abból ered, hogy a teher kísérője vagy segítője nem tartotta be a távolsági és testhelyzetbeli előírásokat.

Ismeretlen súlyú teher emelése

Előfordulhat, hogy egy adott munkafolyamatnál nincs közvetlen információ arról, hány kilogrammot vagy tonnát is emelünk. Ilyen helyzetekben kulcsfontosságú, hogy semmiképp se vakon indulj neki az emelésnek.

• Mérd meg a súlyt: Ha rendelkezésre áll megfelelő mérleg vagy más, a tárgy méreteinek és sűrűségének mérésére alkalmas eszköz, mindenképpen használd.
• Számítással határozd meg: Ha tudod a tárgy anyagának fajsúlyát (például acél, fa, műanyag) és a térfogatát, kiszámíthatod a hozzávetőleges tömeget.
• Dokumentáció ellenőrzése: Sokszor a gyártó vagy a szállító által kiadott kísérő dokumentumokon (műszaki rajz, leírás) feltüntetik a tömeget.
• Kérdezd az üzemeltetőt: Ha sem a mérés, sem a számítás, sem a dokumentáció nem elérhető, fordulj az illetékes üzemeltetőhöz.

A legfontosabb, hogy ne kezdd el a műveletet addig, amíg nincsenek megbízható információid a teher tömegéről, és meg nem győződtél arról, hogy az rendelkezésedre álló emelőgép és teherfelvevő eszköz alkalmas a biztonságos emelésre.

Terhes nők anyagmozgatása

A terhes nők kézi anyagmozgatása különösen kockázatos, mivel a várandósság során a test fiziológiai változásokon megy keresztül, például a gerinc és a medence megnövekedett terhelésével, a súlypont áthelyeződésével és a szövetek lazulásával. Ezért a jogszabályok szerint terhes nők esetében a nehéz fizikai munkát, beleértve a kézi anyagmozgatást is, kerülni kell, és a munkáltatónak kötelessége olyan munkakörnyezetet biztosítani, amely minimalizálja a fizikai megterhelést.

Emelőgépek és targoncák üzemeltetése

Az emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, amely vagy közvetlenül vagy segédeszközzel képes a terhet megemelni vagy süllyeszteni, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja (47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról).

Targoncák biztonságos üzemeltetése

A targoncázás és a hidraulikus emelő használatának biztonsági szabályairól részletesebben is írtunk. Ezeknek a gépeknek a használata esetén talán az előírások betartása és a józan, fegyelmezett munkavégzés a legfontosabb.

• Útvonal jelzése: A targonca lehetséges útvonalát érdemes jelezni.
• Figyelmeztető jelzések: A figyelmeztető hangok és fények segítenek elkerülni a gázolásos, ütközéses baleseteket.
• Kommunikáció: Az egyezményes vezényszavak, vagy kézjelek segítségével bárki jelezheti a veszélyt.
• Jogosítvány és felhatalmazás: A targoncák vezetéséhez a kezelőnek az adott típushoz megfelelő jogosítvánnyal kell rendelkeznie, de az üzemi gyakorlatban a jogosítvány megléte nem elégséges a targonca vezetéséhez. Az üzemben található targonca vezetésére ugyanis csak az jogosult, aki erre a vezetőségtől írásos felhatalmazást kapott.
• Ellenőrzés: A munka megkezdése előtt minden nap győződjünk meg a targonca megfelelő működéséről.
• Látási viszonyok: A targoncavezetőnek mindig a haladási irányba kell néznie, amennyiben a szállítandó áru eltakarja a kilátást, az árunak a haladási irányhoz viszonyítva hátul kell elhelyezni.
• Sebességhatár: A targoncavezetőnek be kell tartania a KRESZ és az üzemen belüli közlekedés szabályait, illetve az előírt sebességhatárokat. A gyorshajtás ugyanis ütközéshez, gázoláshoz, vagy a rakomány felborulásához vezethet, súlyos baleset okozója lehet.
• Terhelés: Targoncával mindig csak a műszaki paramétereinek megfelelő súlyok szállíthatók. Nagyobb súlyok esetén a targonca ingataggá válik, és felborulhat.
• Villa helyzete: A targoncával közlekedni csak döntött villával szabad (úgy, hogy az emelőoszlop hátradöntött helyzetben van). A szállítás során a terhet a lehető legalacsonyabbra kell süllyeszteni, a villa a talajtól maximum 30 cm magasságban legyen pozicionálva.

Daruval történő emelés

Hasonló szabályok érvényesek a daruzásnál is. A daruzás biztonsági szabályai szintén nem csak azokra vonatkoznak, akik éppen dolgoznak az adott eszközzel. A teher zuhanhat, kilenghet, megbillenhet, sőt, akár maga a szerkezet is instabillá válhat. Az emeléshez szükséges minimum brigád öt főből áll. Két kötöző, két ember, aki a szerelés helyén fogadja a szerkezetet, egy gépkezelő és egy emelésirányító. Az emelésirányító az a személy, aki összehangolja az emelés folyamatát, és irányítja a folyamatot. Ő az, aki kapcsolatot tart a kötözők és a fogadók között összhangban a gépkezelővel. Ezt vagy kézi jelekkel, vagy rádió kapcsolattal biztosítja.

Mobil daruval végzett emelés:

Felállítás előtt az üzemeltető köteles meggyőződni a talaj teherbíróképességéről. A daru támaszai alatt alkalmazott alátétek a gyár által jóváhagyott, ill. ettől eltérő esetben külön ellenőrzöttek lehetnek. A futómű rugózás reteszelését a támaszok működtetése előtt üzembe kell helyezni. Mobil darut úgy kell felállítani, hogy kitámasztó eszközökkel biztosítsák a daru állékonyságát, és az ellentétes emelési oldalon kinyúló szerkezetek és az épületek, járművek és egyéb tárgyak között 2 m-es magasságig legalább 0,6 m távolság legyen.

Emelt teherrel való haladás csak abban az esetben lehetséges, ha ezt az üzemmódot a gyártó engedélyezte, továbbá akkreditált laboratórium vizsgálata erre az üzemmódra is kiterjedt; munka megkezdése előtt ellenőrizték a szerkezeti részek beállítását, állapotát; a helyváltoztatás útvonalát előzetesen ellenőrizték a felület teherbírása és a terepviszonyok szempontjából. Lejtőn való haladás esetén a terhet a darunak az emelkedő felé eső részén kell felfüggeszteni. A rugókitámasztó rendszert az elindulás előtt üzembe kell helyezni. A lehető legkisebb sebességgel kell haladni.

Több daruval végzett emelés

Több daruval végzett együttes emelés esetén az üzemeltetőnek emelést irányító vezetőt kell megbíznia, aki utasítási joggal rendelkezik a munkában résztvevő valamennyi személyt illetően. Együttes emelést csak akkor szabad végezni, ha:

• külön emelési technológiai utasítást adnak ki,
• az egy-egy darura eső teher számítás vagy mérés útján ismert a mozgatás teljes folyamata közben,
• a gépek együttműködésére a feltételek biztosítottak.

A technológiai utasítás tartalma: kijelölt daruk, felállítási mód, teher össztömege, kötözési pontok, teher útja, veszélyek, biztonsági berendezések, stb. Az irányító és a darukezelők, valamint a darukezelők egymás közti közvetlen és kifogástalan információs kapcsolatát biztosítani kell. Információ megszakadása esetén a műveletet le kell állítani.

Karbantartás és felülvizsgálat

Az emelőgépek üzembe helyezés után, meghatározott időközönként felülvizsgálatnak kell alávetni. Az emelőgép üz.helyezésének felt.-e a munkav.-i üz. A munkav.-i üz. helyezés felt.-e vonatkozó jogsz.ban foglaltak szerinti em.gép kialak. vizsgálata és megfelelőssége.

Karbantartás

Az emelőgép műszak előtti karbantartását a kezelője végzi a használati utasításban leírtak és az üzemeltető utasításai szerint. A műszak előtti karbantartás az emelőgép azon részire terjed ki, amelyek biztonságosan megközelíthetőek. Villamos karbantartást a kezelő nem végezhet. A karbantartó köteles munkája megszakítása vagy elvégzése után az emelőgép naplóba beírni a karbantartás eredményét és azt, hogy az emelőgép üzemképes, vagy nem. Biztonsági berendezésen végzett karbantartás, javítás után köteles a karbantartó azt üzemi körülmények között kipróbálni, ellenőrizni.

Vizsgálatok

Időszakos munkavédelmi felülvizsgálatokat legalább 5 évente el kell végezni, vagy ha a gyártó vagy a működés előírása szükségessé teszi, akkor előbb. Vizsgálni kell, hogy megfelel-e az üzembe helyezéskor érvényben lévő előírásoknak, eredeti funkciójának megfelelően üzemel-e, a működési körülmények változtak-e, és megvannak-e a dokumentációk a vizsgálatokról.

A szerkezeti és fővizsgálat alkalmával vizsgálni kell, hogy az emelőgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezései, valamint biztonsági berendezései megfelelnek-e az üzembe helyezés időpontjában érvényes biztonságtechnikai követelményeknek, épek, üzembiztosak-e. A szerkezeti és fővizsgálatot az üzemi csoportszám függvényében meghatározott időközönként kell elvégezni. Az üzemi csoportszám függ a napi átlagos működési időtől, a terhelési tényezőtől, az üzemi jellemzőtől. A targoncák, a daruk, a raktári felrakógépek, a járműemelők esetében konkrét szabványelőírások vannak a vizsgálatok időközeire, valamint tartalmára.

Soron kívüli vizsgálat:

Ha a rendeltetésszerű alkalmazás során az anyagmozgató-gép közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy munkabaleset következett be. A vizsgálat elvégzéséig a gép működését, ill. használatát meg kell tiltani.

Karbantartást (szerelést) követő vizsgálat:

Szükséges, hogy a karbantartás befejezésekor ellenőrzésre kerüljön a karbantartási munka megfelelősége, valamint hogy a gép alapvető biztonsági berendezései megfelelően működnek-e.

tags: #nagy #teher #emelese