Művesekezelés és terhesség: Információk és kockázatok

Szervezetünk egyensúlyának fenntartásában és egészséges működésében a veséinknek nagyon fontos szerepe van. Várandósság idején fokozódik a vese terhelése, ami miatt fontos, hogy egészségesen működjenek veséink. Az elégtelen veseműködés a magzatra is kedvezőtlenül hat: megnövekedhet a méhen belüli növekedési zavar (IUGR), a lepény-elégtelenség vagy akár a halvaszülés kockázata.

A vesebeteg nők többsége korábban nem részesülhetett az anyaság örömeiben. A betegség kezdetekor legtöbbször a kezelőorvos nem javasolta a terhesség vállalását, a súlyos anyai és magzati szövődmények, valamint a vesefunkció romlásának veszélye miatt. Később a betegség előrehaladtával, a vesefunkció jelentős beszűkülésekor a teherbeesés esélye minimálisra csökkent. Az elmúlt két évtizedben azonban számos olyan változás történt, ami megteremti a vesebetegek gyermekvállalásának lehetőségét.

Várandósság vesebetegség esetén

A fogamzás előtt is már súlyos veseelégtelenséggel küzdő nők esetében azonban kisebb a valószínűsége a zavartalan és komplikációmentes várandóságnak, különösen akkor, ha a szérum kreatininszint meghaladja a 270 µmol/l-t, vagy a karbamidszint 10,5 mmol/l fölött van. Az állapotos vesebeteg nők esetében kell bizonyos kockázatokkal számolni.

A súlyosabb állapotú várandósokat - különösen a 28. terhességi hét után - kórházi megfigyelés alá helyezik. Ennek célja az ágynyugalom biztosítása, az intenzív vérnyomáskontroll és a magzati állapot folyamatos ellenőrzése. A terhességi szövődmények - mint a preeklampszia, a méhlepény-elégtelenség vagy a magzati növekedési zavar - gyakorisága miatt a szülés általában a kiírt időpont előtt szükségessé válik. Ennek pontos időpontját gyakran a magzat tüdőérettségét vizsgáló amniocentézis segít meghatározni.

Művesekezelés (dialízis) és terhesség

A súlyos veseelégtelenség kezelésében alapvetők a különböző művesekezelések és a veseátültetés. Hirtelen fellépő (akut) veseelégtelenség kezelésekor a művesekezelést addig folytatják, amíg a beteg vérvizsgálata azt nem mutatja, hogy a veseműködés ismét kielégítő.

A dialízis típusai

A művesekezelésnek két fő típusa van:

• Hemodialízis: A hemodialízis során egy ún. „művese gép” segítségével távolítják el a szervezetben felhalmozódott méreganyagokat és a felesleges vizet. Ehhez a kezelési módhoz az alkaron egy nagyobb artériát (verőeret) egy vénával kötnek össze, ezáltal a véna fala kitágul, megvastagodik, jól szúrhatóvá válik kb. 4-6 héten belül. A kezeléshez két tű szükséges: az artériás tűn keresztül jut a vér a szűrőbe (dializátorba). A dializátor nagyon kis átmérőjű kapilláris csövekből álló szűrő. A dializátorban két teret különítünk el. Az egyikben áramlik a vér, a másik térben ellentétes irányban a speciális összetételű sóoldat (mosófolyadék). Ide szűrődnek át a szervezet salakanyagai. Az ily módon megtisztított vér a vénás tűn keresztül jut vissza a keringésbe. Percenként kb. 2 dl vér áramlik át a szűrőn. A kezelés hetente 3-4 órát vesz igénybe.
• Peritoneális dialízis (hashártya dialízis): A hashártya (peritoneum) erekkel sűrűn átszőtt természetes félig áteresztő hártya, a hasüregben helyezkedik el, a hasüregi szerveket borítja be. Az eljárás során egy hajlékony, szilikonból készült hasi katétert helyeznek a hasüregbe, melyen keresztül 2000 ml, glükózt és ionokat tartalmazó dializálóoldatot engednek a hasüregbe. Az oldat a kezelés típusától függően meghatározott ideig van a hasüregben.

A dialízisben részesülő betegeknek különleges étrendet kell tartaniuk. A kezelés során általában fehérjét is vesztenek, ezért az étrendnek fehérjében gazdagnak kell lennie, testsúly-kilogrammonként 1 gramm fehérje bevitele ajánlatos. A só fogyasztását, legyen az a nátriumtartalmú konyhasó vagy a káliumot tartalmazó sópótló, korlátozni kell.

Vesebetegek gyermekvállalása

Kezdődő vesebetegségnél a szexuális élet és a gyermekvállalás lehetséges, a betegség súlyosbodásával azonban a vérben található méreganyagok miatt a férfiak spermiumai károsodnak, a dializált nőknél pedig nincs tüszőrepedés. Ezért a kezelés gyakran vezet meddőséghez. A szakirodalomban lehet olvasni példákat arra, hogy ennek ellenére gyermek fogan olyan párkapcsolatokban is, ahol az egyik fél művese-kezelésben részesül. A vesetranszplantáció után viszont újra lehetőség nyílik arra, hogy gyermek foganjon, ezért gondolni kell a fogamzásgátlásra, ha a pár nem akar gyereket.

Vashiányos vérszegénység terhesség alatt és művesekezelés esetén

A vas az anyai szervezet működésének és a magzat egészséges fejlődésének fontos eleme. A Föld egyik leggyakoribb féme, mégis kialakulhat vashiány az anyai testben, ami a pici egészségét, sőt, életét is veszélyeztetheti, ezért várandósság alatt különösen komolyan kell vennünk! Szervezetünk vasfelszívó képessége ugyanis nagyon korlátozott, és a vérzéses vasvesztés gyakori. A vas életfontos alkotóeleme a hemoglobinnak, a vörösvértestek oxigénszállításért felelős részének. Nélküle a hemoglobin nem képes oxigént megkötni, így a vér elegendő oxigént szállítani. A vas számos fontos enzim működéséhez is szükséges.

Vashiányos vérszegénység tünetei és okai

Vérszegénységnek (anaemiának) azt az állapotot nevezzük, amikor a vérben a haemoglobin koncentrációja a normál érték alatt van. Terhességben a vérszegénységnek azért nagy a jelentősége, mert a vas alacsony szintje lelassíthatja a magzati agy fejlődését. Amennyiben az első trimeszterben az anya szervezetében kevés a vas, az gátolhatja a kicsi központi idegrendszerének egészséges kifejlődését. A fentieken túl, a terhesség alatti vashiányos vérszegénység a koraszüléssel, valamint az alacsony születési súllyal is összefüggésben áll. A vashiány a vérszegénységek 80%-ának oka! A vashiányos anémiások 80%-a nő - a fokozott szükséglet, menstruáció, terhesség, szoptatás miatt.

A vashiány klinikai tünetei:

• Prelatens vashiány: Csak a csontvelői raktárak ürülnek ki, laboratóriumi eltérés és klinikai tünetek nincsenek.
• Latens vashiány: A szérum vas szint csökken, a TVK (totál vaskötő-kapacitás) növekszik. Ritka tünetei lehetnek: barázdált körömképződés, kanálköröm, törékeny köröm, diffúz hajhullás, chronicus, visszatérően jelentkező aphták a szájnyálkahártyán, száraz bőr, viszketés, Plummer-Vinson szindróma (a nyelv, oropharynx és nyelőcső nyálkahártyájának vashiányos atrophiája, nyelvégéssel, fájdalmas nyelészavarral), szájzúg (rhagadok), fejfájás, koncentráció csökkenés, ingerlékenység, pica (szokatlan dolgok evése, pl. földevés).
• Manifest vashiány (vashiányos anémia): Jelentkeznek a vérszegénység tünetei: halvány bőr és nyálkahártyák, szédülés, gyengeség, koncentráció csökkenés, fejfájás, nem fájdalmas nyelvgyulladás, szélsőséges esetben terhelésre fokozódó nehézlégzés, szívzörej.

A terhességi vashiányos anémia természetesen az anya egészségi állapotára nézve is hátrányos. Energiahiányt, levertséget idéz elő és a fertőzésekkel szemben fogékonyabbá válhat miatta a kismama. A hiányállapot rosszabbodik a szülés következtében fellépő jelentékeny vérveszteségtől. Szédülés, erős szívdobogás léphet fel, amelyek meghosszabbítják a kórházi tartózkodás idejét. Akár vértranszfúzió végzése is szükségessé válhat.

Vashiány diagnózisa és kezelése

Az anémia definíciójánál említettük, hogy a hemoglobin vérbeli arányának csökkenését értjük alatta. A hemoglobin vagy a vörösvértestek abszolút mennyisége is jelezheti a vérszegénységet, de az anémiánál ezek arányát vesszük figyelembe, amit a hematokrit-érték tükröz pontosan. Ez a vérben lévő szilárd alkotók (alakos elemek: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) térfogatarányát mutatja. Amennyiben az orvos vérszegénységet diagnosztizál, vashiány irányába mindig végeztet vizsgálatokat. Ezek során meghatározzák és összehasonlítják a vas és a transzferrin (a vörösvértesteken kívüli, vasat hordozó fehérje) vérszintjét. A vashiányos anémia diagnózisa mindig felveti az ok-okozat kérdését. Ha nem terhesség mellett észleljük, akkor az ok leggyakrabban vérzés! Amennyiben már definitív vérszegénység alakult ki, akkor a terhességi vashiány esetein kívül a vashiány leggyakoribb oka vérzés, ezért nem terhes esetben az első lépés a vérzés helyének felkutatása és a vérzés megszüntetése kell, hogy legyen! Ezek után, terhességben pedig elsőként, az elvesztett vasat pótolni kell.

A vashiányos vérszegénység kezelésére a legcélszerűbbek a szájon át szedhető gyógyszerek. A bélből csak a két-vegyértékű vas szívódik fel kielégítő mértékben (kb. 20%-ban), ezért csak ezt adjuk szájon keresztül. Vashiányos vérszegénység esetén legalább 3-6 héten át kell pótolni a vasat, még ha a vérzést sikerült is megállítani. A vaspótlás szájon át rendszerint kielégítően megoldható, és a vas legjobban akkor szívódik fel, ha reggeli előtt fél órával vesszük be C-vitaminnal (narancslével vagy C-vitamin tablettával) együtt. A legtöbb szernek gyomor-bél rendszeri mellékhatásai vannak (pl. székrekedés). Ha ezek súlyosak, célszerű a szert étkezés közben bevenni (a kisebb hatás ellenére is), vagy a napi mennyiséget csökkenteni. Nagyon ritkán van szükség vénásan adható készítményre, melynek adásakor gyakoribb a szövődmények fellépésének esélye, ezért csak indokolt esetben alkalmazandók. Ilyen állapot az előrehaladott terhességben észlelt súlyos anémia, ahol a vasraktár gyors telítése szükséges. Súlyos felszívódási zavarban is az utóbbi kezelési forma az ajánlott.

Fentiekből is látszik, hogy célszerűbb megelőzni a terhességi vashiányos anémia kialakulását, időben foglalkozni a problémával. Így a betegség szövődményei - pl. magzati rendellenességek - és a vénás kezelés is elkerülhetők. Orvos tanácsára, szájon át szedhető vaskészítmény rendszeres szedése indokolt a terhesek, koraszülöttek és a művese-kezelésben részesülők esetén. Terhességben folsavval együtt adandó a vastabletta, és érdemes vitaminokat is szedni. Emellett kiemelt jelentőségű a vasban gazdag táplálkozás. A legjobb vasforrások egyike a vörös-hús, bár a szárnyasok húsa is megfelelő. Minden hús esetén fontos hangsúlyozni, hogy nyersen tilos fogyasztani (pl. beefsteak, fasírt). A nem-állati eredetű vasforrások között említhetjük a lencse- és babféléket, a tofut, a datolyát, fügét, szilvát, mazsolát, barackot, a burgonyát (héjával), a brokkolit, a zöld leveles zöldségféléket, a teljes kiőrlésű gabonatermékeket, a dióféléket és magvakat, a zablisztet, a vassal dúsított gabonatermékeket. Ismét hangsúlyozandó azonban, hogy az állati eredetű vas sokkal könnyebben hasznosul az emberi szervezetben, mint a növényi.

Figyelem! A terhesség alatt lehetőleg ne nagy mennyiségű máj fogyasztásával igyekezzünk pótolni a hiányzó vasat, mert az hatalmas dózisban tartalmaz A-vitamint.

Erythropoietin (EPO) kezelés

Terhességben, ha a haemoglobin szint 100 g/l alá csökken, és az anaemiának nincs egyéb oka, erythropoietin adása indokolt. A vese által termelt erythropoietin a haemopoesis legfőbb stimulánsa. A folyamatos vaspótlás a kezelés mellett elengedhetetlen a vasraktárak kiürülésének megakadályozása miatt. Már az első humán vizsgálatok is jelezték, hogy a rhEPO nem sietteti a vesebetegség progresszióját.

Egy 1995-2011. között végzett retrospektív vizsgálatban 33 beteg 39 terhességét dolgozták fel, melyek során 15 esetben került sor rekombináns humán erythropoietin adására. A kezelést kapó betegek majdnem mindegyike már a terhesség előtt is kissé anaemiás volt, melynek oka a jelentősen rosszabb vesefunkció volt, egy beteg szorult dialízisre már a terhesség előtt. Az esetek nagy részében parenterálisan folytatott vaspótlás ellenére a Hgb szint fokozatosan csökkent, ezért átlagosan a 20. terhességi héten 95 g/l Hgb szint mellett EPO kezelést indítottak. A heti átlag 4000 IU adag mellett a Hgb szintek fokozatosan emelkedtek, a terhesség végére elérték a 108 g/l értéket. Mindkét csoportban jelentős volt a koraszülések aránya, ez mindkét esetben anyai ok, legtöbbször a nehezen befolyásolható hypertonia miatt vált szükségessé. Egy éretlen újszülött a 3. napon légzési elégtelenség miatt exitált. Azonban az EPO kezeltek körében sem magzati, sem neonatalis halálozás nem fordult elő. A terhesség alatti leggyakoribb szövődmény a hypertonia volt, melynek hátterében a praeeclampsia mellett néhány esetben egyéb ok, mint lupus fellángolás, vagy diureticum elhagyás is szerepet játszott. Erythropoietin kezelés mellett thrombotikus szövődmény, illetve transzfúziós igény nem jelentkezett. A reflux nephropathia gyakoribb előfordulása miatt az EPO kezeltek körében gyakrabban alkalmaztak antibiotikum terápiát, ezzel megakadályozva az akut pyelonephritis kialakulását.

Az EPO kezeltek haemoglobin szintjei emelkedtek, az anaemia kezelhetővé vált, fizikai állapotuk javult, elkerülhetővé vált a transzfúzió adása, annak minden rizikójával együtt. A teljes emberi élet elengedhetetlen része a gyermekvállalás. A vesebetegek sikeres terhességének esélyei az elmúlt két évtizedben jelentősen javultak. Ebben számos tényező mellett szerepet játszik az erythropoietin kezelés is, mely a magzat és az anya számára is előnyös.

Terhességi kolesztázis

A terhességi kolesztázis egy olyan májbetegség, amely a terhesség későbbi szakaszaiban jelentkezhet, és mind az anyát, mind a fejlődő magzatot érintheti. Jellemzője az epeáramlás zavara, ami az epesavak felhalmozódásához vezet a májban és a véráramban. Ez az állapot jelentős, mert súlyos szövődményekhez vezethet, beleértve a koraszülést és a magzati distresszt. A terhességi kolesztázis, más néven intrahepatikus terhességi kolesztázis (ICP), egy májbetegség, amely terhes nőknél jelentkezik, jellemzően a harmadik trimeszterben. Jellemzője az epesavak felhalmozódása a májban, amelyek a véráramba kerülhetnek, különféle tüneteket okozva.

Kolesztázis okai és tünetei

Bár a terhességi epeúti elzáródást nem elsősorban fertőzések okozzák, bizonyos környezeti tényezők hozzájárulhatnak a kialakulásához. Például bizonyos vegyi anyagoknak vagy toxinoknak való kitettség súlyosbíthatja a májfunkciós problémákat. A genetikai hajlam jelentős szerepet játszik a terhességi epeúti elzáródásában. Azok a nők, akiknek családi kórtörténetében szerepel az epeúti elzáródása, nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Ezenkívül az autoimmun betegségek, például az autoimmun hepatitisz, növelhetik a terhesség alatti epeúti elzáródások kialakulásának valószínűségét. Az életmódbeli döntések és az étkezési szokások befolyásolhatják a máj egészségét, és hozzájárulhatnak a terhességi epeúti elzáródáshoz. A magas zsírtartalmú étrend, az elhízás és az ülő életmód megterhelheti a májfunkciót.

A terhességi kolesztázis számos tünettel jelentkezik, amelyek súlyossága változó lehet. Gyakori tünetek közé tartozik az intenzív viszketés, sárgaság (a bőr és a szemek sárgulása), sötét vizelet, világos széklet és fáradtság.

Diagnózis és kezelés

A terhességi epeúti elzáródás diagnózisa alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. Az egészségügyi szolgáltatók részletes kórtörténetet vesznek fel, különös tekintettel a tünetekre, a családi kórtörténetre és az esetleges korábbi májproblémákra. A terhességi kolesztázis kezelése elsősorban a tünetek enyhítésére és a magzatra jelentett kockázatok minimalizálására összpontosít. A különböző populációk esetében személyre szabott kezelési megközelítésre lehet szükség. A kezelési lehetőségek közé tartoznak az olyan gyógyszerek, mint az ursodeoxikólsav, amelyek csökkentik az epesavszintet és enyhítik a viszketést. A terhességi epeúti elzáródások (epepangás) növelhetik a koraszülés és a magzati distressz kockázatát. A kezeletlen epeúti elzáródás olyan szövődményekhez vezethet, mint a koraszülés, a magzati distressz és a szülés utáni vérzés fokozott kockázata. A terhességi epeúti elzáródás (cholestasis) egy jelentős állapot, amely gondos megfigyelést és kezelést igényel mind az anya, mind a baba egészségének biztosítása érdekében. A tünetek, az okok és a kezelési lehetőségek megértése kulcsfontosságú a várandós anyák számára. A terhességi epeúti elzáródás prognózisa megfelelő kezelés mellett általában kedvező. A legtöbb nőnél a tünetek a szülés után rövid időn belül megszűnnek, és a májfunkció jellemzően normalizálódik.

Gyermek dialízis Magyarországon

Magyarországon körülbelül 1 millió vesebeteg van, közülük több ezren még gyermekek, akiknek a nem megfelelő veseműködés miatt dialízis kezelésre van szükségük. Az EDTA (European Dialysis and Transplant Associacion) adatai szerint évi 3-6 új gyereknél kezdenek vesepótló dialízis kezelést, amire akkor van szükség, ha a vese nem képes ellátni méregtelenítő funkcióját.

Hetente háromszor, akár egy hónapon keresztül kell ilyen vértisztító kezelésre járnia annak a gyereknek, akinek a szervezetében életveszélyes méreganyagok halmozódnak fel. "Egy-egy ilyen kezelés átlagosan 4 órát vesz igénybe, ennyi idő kell ahhoz, hogy a dialízisgéppel átmossák a gyermek vérét. A teljes gyógykezelés során 10-12 alkalomra lehet szükség, így egy átlagos testsúlyú gyerek esetében az áttisztított vér mennyisége akár a 40-50 litert is elérheti" - hangsúlyozta ki Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.

A K&H gyógyvarázs program keretében 2004 óta segítik a magyar gyermekegészségügyet eszközbeszerzéssel. A 2017-es pályázat során rekordszámú, összesen 125 pályázat érkezett az ország 78 településéről. A szakmai zsűri segítségével 13 nyertes pályázatot választottak közülük, így összesen 10 kórházi osztály és 13 mentőállomás munkáját támogathatták, ezzel is elősegítve azt, hogy a kis betegek mihamarabb újra teljes életet élhessenek.

2017-es K&H gyógyvarázs műszerbeszerzési pályázat nyertesei és pályázott műszerek

tags: #muvese #kezeles #terhesseg