A babavárás egy család számára a legizgalmasabb időszak, amely a tervezéstől a születésig csodálatos dolgokat rejt. Egy kisbaba érkezése a családba mindig hatalmas boldogság, ám tele van félelmekkel és aggódással is. Az édesanya teste 40 hét alatt elképesztő változásokon megy keresztül, a magzat pedig ennyi idő alatt egy pici petezsákból életképes, érző emberkévé fejlődik. Cikkünkben részletesen megismertetjük veletek, hogy mi történik az anyaméhben a magzattal a fogantatástól egészen a születésig.
Az első trimeszter: A terhesség 1-12. hete
A terhesség első 12 hete, az úgynevezett embrionális szakasz, a legkritikusabb és legintenzívebb időszak a magzat fejlődésében.
1-4. hét: A fogantatás és a kezdetek
Általában az első négy hétben még nem tudják a kismamák, hogy a pocakjukba bizony egy élet költözött. Az orvostudomány pontosan ezért az utolsó menstruáció első napjától számítja a baba életkorát, mivel a természetes úton történő megtermékenyülésnél csak kevesen tudják meghatározni a pontos napot. A második héten érik meg és lökődik a petevezetékbe az a petesejt, amit végül majd az az egy szerencsés hímivarsejt megtermékenyít. A fogantatás maga a 2. hét végén vagy a 3. hét elején következik be. A fogantatástól számított egy héten belül a blasztocitaként ismert megtermékenyített petesejt elindul a méh felé. A petesejt mérete ekkor körülbelül tollhegynyi. Napokon belül a petesejt sejtjei elkezdenek csoportosulni. A belső sejtekből lesz a babád, a külső sejtekből pedig a magzatburok és a placenta.
5. hét: Az embrió kezdetei
Az 5. hét körül a magzat szezámmag méretű. Mostanra nagy valószínűséggel már tudod, hogy állapotos vagy, ilyenkorra minden olyan sejt, ami szükséges a baba fejlődéséhez, a helyére került. Ilyenkor már nem csak egy kis csíráról, hanem embrióról beszélhetünk. A sejtek, amelyek egykor a blasztocita belső sejttömegét képezték, elkezdenek átalakulni fiatal embrióvá, megkezdődik a primitív szervek kifejlődése.
6. hét: Első szívverés és szervfejlődés
A pici embrió mérete a hatodik héten 2 és 4 milliméter között van és úgy néz ki, mint egy apró kis lárva. A babának a hatodik héten már van feje, törzse és szívkezdeménye is. Ilyenkor akár ultrahanggal már a szívverését is hallhatjátok, ami 100 és 160 között ver percenként. Ezen a héten már a végtagok is kezdenek kialakulni, először mindig a karok, aztán pedig a lábak. Egyes belső szervek is fejlődésnek indulnak ezen a héten, mint például a gyomor, a bélrendszer és a vesék. A magzatburok már kifejlődött, de még nagyon kevés víz található benne. A köldökzsinór pedig még igen rövid. Az áttetsző bőrön keresztül láthatóvá válik az agy és a gerincvelő. Ekkor alakul ki a baba keringési rendszere is, és a szíve elkezd dobogni! A babád ebben az állapotában még jobban hasonlít egy vékony kis ebihalra, mint emberre.
7. hét: Ugrásszerű növekedés
A baba ugrásszerű növekedésnek indul ettől kezdve. Míg a hét elején mindössze 4-5 milliméter nagyságú, a hét végére akár elérheti a 11-13 millimétert is. Hihetetlen, de ebben az időszakban mintegy 100 000 új idegsejt jelenik meg percenként. Folyamatosan fejlődnek a héten a szem- és fülkezdemények. Ebben az időszakban azonban a száj és az orr még egy közös nyílást alkotnak. A baba nyelve csak később fejlődik ki. A babának ilyenkor már van vére és szíve is, ami pumpálja az erekbe a vért. Az agya kezd két agyféltekére osztódni és a picinek már reflexmozdulatai is vannak. A magzat már 7 hetes korban tapint, a bőrén keresztül érzékeli a rezgéseket. Méhbeli környezetét és saját testét is tapintással érzékeli.
8. hét: Emberi vonások kialakulása
A baba a nyolcadik hétre már akár a 20 milliméteres nagyságot is elérheti és kezdenek emberi vonásai lenni. Folyamatosan nő és fejlődik az orra, a fülecskéi és a szája. A szemén megjelenik a szemhéja, ami már szinte teljesen lefedi a szemét. A karokon már kialakul a hajlat és a lábujjak is fejlődésnek indulnak. A kezeken szintén láthatóak már az ujjacskák, amik között egyelőre még úszóhártya található. A babának eddig volt egy pici kis farka, de az erre a hétre teljesen eltűnik. Bár a szemek hamar kifejlődnek, a 8. terhességi hét közepén összenőnek.
9. hét: Nemek differenciálódása és mozgás
Ezen a héten a baba már a 2-3 centiméteres nagyságot is elérheti, már képes kinyitni és becsukni a száját. Ezen a héten nagyon sok minden történik a babával: mostanra már van nyaka és pofija is, a szemei, fülei és az orrkezdeménye már remekül kivehető. Az apró szívecskéjének már 4 kamrája van. Ujjai megnyúlnak, a közöttük lévő hártyák pedig kezdenek eltűnni. A baba neme már a fogantatás pillanatában eldőlt, de ettől a héttől kezdenek a nemi szervek elkülönülten fejlődni. A 9. héttől az embrió farka eltűnik, és a babád napról napra emberibbnek látszik, végtagokkal, ujjakkal, orral, szájjal, szemekkel és apró fülcimpákkal rendelkezik. A méh új lakója körülbelül akkora, mint egy szőlőszem és nagyjából 30 g súlyú. 9 hetesen alakulnak aprócska izmai, így képes mozgatni karját és lábát.
10-12. hét: Magzati periódus kezdete
A baba már 3-4 centiméter hosszú is lehet, a súlya pedig kb. 5 gramm. A 10. héttől a baba már hivatalosan is magzat és nem embrió. A 10. héten a pici feje még akkora, mint a teste és a szerveinek nagy része már kialakult, amik azért még nem működnek megfelelően. A 10. hétre a magzat összes létfontosságú szerve kialakult és megkezdik összehangolt, közös működésüket. Az agy rohamos fejlődésnek indul: percenként 250 000 idegsejt jön létre az embrionális agyban! Ha a kicsi fiú lesz, a herék megkezdik a tesztoszteron hormon termelését. A külső felépítés is folyamatosan változik, már kialakult a legtöbb ízület: a váll, a könyök, a csukló, a térd és a boka éppúgy, mint az ujjak és a lábujjak. A magzati fejlődésnek ebben a szakaszában a mérete alig éri el egy törpe mandarinét. Kialakulnak a fogrügyei. A következő hetekben a szövetei és a szervei is gyors növekedésnek és fejlődésnek indulnak. Már nincsenek összenőve a kéz- és lábujjai. Körmei és ujjlenyomatai is kialakulnak. A babád nyitni és zárni tudja az ökleit, fejlődő izomzatának és reflexeinek köszönhetően képes összegömbölyíteni lábujjait. Áttetsző bőrén keresztül láthatóak a létfontosságú szervei, beleértve az agyi-idegrendszeri hálózatát, gerincét és máját, amely vörösvérsejteket termel. A köldökzsinór most keményen dolgozik. Az egyik véna oxigénben és táplálékban gazdag vért juttat a babához, két artéria pedig elszállítja a vért. A 12. hét körül beindul a vese vizelettermelése, amelyet a baba hamarosan elkezd kiválasztani a magzatvízbe. A magzat már a 12. héten olyan ízlelőbimbókkal rendelkezik, mint a felnőttek. A méhben az anya hangja hallható a legjobban, hisz azt a testének rezgései is továbbítják. A magzat minden új ingerre felfigyel. Az ismeretlen ingerre mozdulatlanná válik, szívritmusa csökkenni kezd, az inger irányába fordul. Ha az inger hosszabban fennmarad, a baba megszokja, megbarátkozik vele, a reakció intenzitása csökken, végül eltűnik.
Embriótól a magzatig: A terhesség 9-12. hete | Szülők
A második trimeszter: A terhesség 13-27. hete
A második trimeszter sokak számára megnyugvást hozhat, a kezdeti rosszullétek gyakran elmúlnak, és a baba fejlődése felgyorsul.
13-16. hét: Érzékszervek és mozgásfejlődés
A rohamos növekedésnek indult kisbaba hossza kb. 8 centiméter, súlya mintegy 28 gramm. Formára már teljesen emberi. A rekeszizom és tüdő tovább fejlődik. Kialakulnak a hangképzéshez elengedhetetlen hangszálak. A külső nemi szerv elvileg már látható, de gyakorlatilag csak a 16-18. héten kerülhet a látótérbe az ultrahangos vizsgálaton. A belek szinte már teljes egészében átvándoroltak a köldökzsinórból a magzatba. Az íny alatt már mind a húsz tejfog kifejlődött és a nyelven megjelennek az ízlelőbimbók. A csontok tovább erősödnek, egyre nagyobb az esély arra, hogy az anya megérezze a magzat mozgását. A körmök már mind a kéz, mind a láb ujjain kinőttek. A baba súlya már 135 gramm, hossza pedig körülbelül 16 centiméter, és egyre gyorsabban növekszik. Kialakulnak a baba ízületei, csontjai is fejlődni kezdenek. Már tudja szopni az ujját. A baba szempillája is kinő, arcát és testét pedig finom szőr, a lanugó borítja. A magzat alvás-ébrenlét idejének aránya megegyezik egy újszülöttével. A 14. hétre a csecsemő szemei és fülei a helyükre kerülnek, hunyorogni és fintorogni is tud. A fényeket már a 14. héttől érzékeli a baba. 15 hetesen már kéz- és lábujjait is meg tudja mozdítani, ujját szájába veszi. 15 hetesen ízeket és szagokat érez.
17-27. hét: Mozgás, hallás, és alvási szokások
A negyedik hónapban már egyre jobban érezheted kisbabád mozgását. Először szinte észrevétlenül, később azonban egyre intenzívebben mozoghat a pocakodban. Kialakulnak a kicsi arcvonásai, és az ujjlenyomatok is. A 18-20. héttől az édesanya is érezheti a baba mozgását, ficánkolását, ami igen fontos a várandósság tudatosulásában és az édesanya gyermekéhez való kötődésének kialakulásában is. A magzat már 5-6 hónapos korában kezd álmodni, a REM-fázisra jellemző gyors szemmozgás a 23-24. héten már jellemző. Vizsgálatok szerint a 17-25. hetek között már az újszülött teljes mozgáskészletével bír, sőt egyéni különbségek is felfedezhetők. A baba ekkortájt kezd hangokat hallani: az anya szívverését és a gyomor korgását éppúgy, mint a külvilág hangjait. Ha erős zajt hall a közvetlen közelből, kezeivel eltakarja a füleit, sőt az is előfordulhat, hogy egy éles hangtól megriad a pocakban. Mozgása változatos: forog, izeg-mozog, kígyózik a méhben, bokszol és rugdos. Karja és lába egyre erősebb. Már a külső zajokra is reagál néha. A baba már 25 centiméteres lehet, súlya még csak 340 gramm körül van. Hallása már teljesen fejlett. Előfordul, hogy egy hirtelen zajra "ugrik" egyet, de az is megfigyelhető, amint édesanyja hangjára megnyugszik. A baba szemei eddig szorosan le voltak zárva, ám ezen a héten nyiladozni kezdenek. A méhen belül már a sötétség és a világosság is elkülöníthető számára. A szem színe is kialakulóban van: az újszülött kék-kékesszürke vagy sötétbarna szemmel látja meg a világot, de az első hat hónapban ez nagyon gyakran változik. Tüdeje folyamatosan fejlődik, de még mindig nem elég fejlett az önálló légzéshez. Tökéletes csak a születés idejére lesz. A babák a 24. hétre érzékenyebbé válnak a különböző hangokra. A 26. héttől már a szemét is tudja nyitni, a fény észlelésekor szívritmusa csökken, mozogni kezd. A 23-24. hétre kialakulnak a fájdalomingert szállító idegpályák, így a magzat arcán már a fájdalom megélése is tükröződhet.
A harmadik trimeszter: A terhesség 28-40. hete
A harmadik trimeszterben a baba felkészül a születésre, a szervei teljesen kifejlődnek és a súlya is jelentősen megnő.
28-40. hét: Végső felkészülés a születésre
A zsírszövet gyarapodásával egyre kevésbé tűnik ráncosnak a baba, ez a zsírréteg segít megtartani a hőt, miután világra jött. Ahhoz, hogy felkészüljön a kinti életre, a kicsi elkezdi utánozni a légző mozgásokat. Ismételten és ritmusosan mozgatja a rekeszizmát, de a gyakorlat még gyakran fullad csuklásba, ha véletlenül magzatvizet sikerül lenyelnie. Észrevehetően kevesebbet mozog, hisz egyre kisebb helye van a méhben. Kéz és lábujjain kialakultak a körmök, látható a haja, a szemöldöke és a szempillái. Képes oldalra fordítani a fejét, s mivel már elég nagy, az eddigi ficánkolása lassan csökkenni kezd. Teste egyre gömbölyűbb, arányosabb. Már érzékeli a különbséget a világosság és a sötétség között. A szemek csak a 28. hét környékén nyílnak ki újra. Mivel egyre kevesebb helye van, legtöbbször ekkorra már fejjel lefelé helyezkedik el. A magzatmáz egyre vastagabb a baba bőrén. Valószínűleg már abban a pozícióban helyezkedik el a méhen belül, amelyben meg kíván születni. Csontjai ekkora már megerősödtek, de még elég lágyak ahhoz, hogy egy kicsit alakulni tudjanak a szülőcsatornában. Már teljesen kitölti a méhet. A körmök elérik az ujjak végét. Már körülbelül fél centis haja van. Ha első baba, akkor minden bizonnyal befordult a méhnyak felé és leszállt a medencébe, rajtra készen. Súlya még gyarapszik. Ha fényt érzékel a méhen belül, arrafelé fordul. A kicsi feje ekkorra már elhelyezkedett a kismedencében, ezért az édesanya légzése is könnyebbé válik, ahogy a méh "visszavonul" a rekeszizom alól. Mostantól naponta kb. 28 grammot hízik. A magzat bélrendszerében szép lassan gyűlik a sötétzöld színű, kenőcsös állagú magzatszurok, amelyet a májból, az epehólyagból és a hasnyálmirigyből érkező sejttörmelék, elhalt bőrsejtek tömege és a lenyelt lanugo alkot. A magzatszurok általában a születés után nem sokkal távozik az első széklet formájában. Ha a magzat fiú, a 38. hétre a herék megérkeztek a hasüregből a herezacskóba; ha lány, a nagyajkak teljesen kifejlődtek. A baba ezen a héten már 3 kg felett van, és szinte teljesen kitölti a méhet. A lepényen keresztül az anyai szervezet az immunrendszer első védelmi vonalával, az antitestekkel látja el a magzatot: ez élete első 6 hónapjában segít majd neki a fertőzésekkel szembeni küzdelemben. A tüdő teljes gőzzel termeli a szörfaktánst, az erősödő izmok pedig a légző mozgást gyakorolják. A magzati szőrzet (lanugó) nagy része eltűnt már. A babák a 33. hét környékén nyitják ki igazán a szemüket. Körülbelül 33 hetes korban a pupillák összehúzódnak és tágulnak, és a baba különféle formákat tud kivenni. A terhesség 30. hetében igen aluszékony, az alvásidő pedig teljes mértékben álmokkal teli. A 33-36. hétre ez 67%-ra, a 40. hétre 50%-ra csökken. A kismamáknak legfeljebb 5%-a szül a kiírt időpontban.
A magzat tanulása az anyaméhben
Sokan nem tudják, hogy a tanulás nem a születés után kezdődik: a magzat már az anyaméhben számtalan dolgot tapasztal és tanul, ami később is meghatározza az életét és a viselkedését. Ha ismerjük ezeket a dolgokat, megkönnyíthetjük az ő életét és a sajátunkat is.
Ízlelés és táplálkozás
A baba a köldökzsinóron keresztül mindenből részesül, amit megeszel, az ételek aromájából is. Az ízészlelés nagyon hamar megjelenik a terhesség során (és vele párhuzamosan a szaglás is). Egy kísérletben például a terhes nők egy csoportja minden nap répalevet ivott 3 hónapon át, míg a másik csoport nem ivott répalevet csak vizet. A répalevet rendszeresen fogyasztó anyák gyermekei csecsemőkorukban sokkal szívesebben fogadták el a répát és sokkal többet ettek belőle. Tehát már a várandósság alatt érdemes odafigyelni arra, hogy minél változatosabban és sokoldalúbban étkezz, ami nemcsak egészségügyi okokból fontos, hanem azért is, mert így a babád megszületése után nyitottabb lesz az új ízek iránt, míg ha te is válogatós vagy, mindig hasonló ételeket eszel, a babád is hasonló szokásokat fog követni. Fontos kitérni a terhesség alatti fogyókúra kérdéskörére is. A folyamatos kalóriamegvonás a magzat számára azzal az üzenettel bír, hogy a világban szűkösség van és bár a szervezet okos, mert ha valamilyen ásványi anyagból keveset viszel be a szervezetedbe a fejlődő magzat akkor is elveszi magának a növekedéshez szükséges „adagot”, a megvonásnak komoly következményei lehetnek az anya és a magzat számára is. Jó példa erre a kalcium esete: ha az anya a táplálékával kevés kalciumot visz be, a szervezet a magzat fejlődéséhez szükséges kalciumot az anya csontjaiból és fogazatából vonja ki. Ez később az anya számára romló fogakat és csontritkulást jelent majd, a baba viszont normális módon fejlődik. Azonban fontos tudni, hogy a hiányt stresszként éli meg a magzat, a szervezete arra rendezkedik be, hogy a világban szűkösség van. Ha a megszületése után minden tápanyagot és ételt megkap és bőség veszi körül, erre ellentmondásosan reagálhat: elkezd túl sokat vagy túl mohón enni, valamint ha kevés az élelem, a tápanyagokat a legfontosabb szerv az agy kapja meg, míg a többi szervtől, mint a szív és a máj megvonja azokat. Ebben a kritikus fejlődési szakaszban a tápanyagmegvonás ellenére a magzat képes életben maradni, azonban azok a szervek amik a magzati korban kevesebb tápanyaghoz jutottak, érzékenyebbé válnak a betegségekre. Éppen ezért nem szabad huzamosabb ideig egyoldalúan táplálkozni vagy koplalni a várandósság során, fontos az egészséges, változatos, tápanyagokban és ízekben gazdag étrend, így a baba és az anya is mindent megkap, amire a szervezetének szüksége van.
Hallás és hangok
A fül nagyon hamar működésbe lép, már a megtermékenyítés után 1 héttel megjelennek az első fülkezdemények, amikor az embrió még mindössze 0,9 mm méretű. A fül már a szív működése előtt megjelenik azonban csak a 14. héttől kezd el hallani vele a baba. Bár a külvilágból érkező hangokat csak tompán hallja a magzat, az anya hangját felerősítve, hiszen a hangképzés során keletkező rezgéseket is átveszi. A babák emellett a körülöttük hallott nyelv hangsúlyozási szabályait is megtanulják. Egy kísérletben például bebizonyították, hogy a francia gyerekek sírása emelkedő végű, míg a németeké ereszkedő. Felmerülhet a kérdés, vajon mi történik, ha az anya rendszeresen több nyelvet is használ. A magzat 5-6 hónapos, mikor a hangingerekre reagálni kezd, főképp rugdalózással. Egy kutatás során aprócska mikrofont juttattak be az anya méhébe, közvetlenül a baba fejéhez. Kiderült, a baba nemcsak az anya szervei által adott hangokat, a gyomrán áthaladó levegő hangját, a szívverését vagy a méh fő ütőerének hangját hallja, de az anya testén kívülről érkező hangokat is (melyek áthaladnak a hasfalon, magzatvízen), és képes ezeket megkülönböztetni, ami a hallás fejlődésével egyre csak tökéletesedik. A méhben az anya hangja hallható a legjobban, hisz azt a testének rezgései is továbbítják. Kutatások - melyek a magzatok szopási ritmusát vizsgálták - bizonyítják, hogy a babák már közvetlenül születésük után is képesek elkülöníteni édesanyjuk hangját más nők hangjától, azt szívesebben hallgatják. Hasonlóképp, édesapjuk hangját is felismerik, és jobban preferálják más férfiak hangjai között. A babák 18. hétre hangokat is tudnak hallani, és a 24. hétre érzékenyebbek lesznek a különböző hangokra. Az anyai szívhang a magzatra bevésődő erővel bír. Vizsgálatokban, melyek során anyai szívhangot imitáltak újszülöttek számára, a babák kevesebbet sírtak, többet aludtak, mélyebben lélegeztek, kevésbé küzdöttek emésztési nehézségekkel, valamint ritkábban betegedtek meg.
Látás és fényérzékelés
Utoljára a látás fejlődik ki. Bár a szemek hamar kifejlődnek, a 8. terhességi hét közepén összenőnek és csak a 28. hét környékén nyílnak ki újra. Ennek ellenére a fényeket már a 14. héttől érzékeli a baba. Mivel a fények csak tompán jutnak el hozzá, ezért az anyaméhből kikerülve gondot okoz a babának az erős fénymennyiség. Kimutatták például, hogy ha az újszülötteket égő lámpa mellett teljes világosságban altatták, sokkal mélyebben aludtak, mert „menekültek” a túlzott inger elől. Később természetesen hozzászokik a látásuk a külvilághoz, ez azonban csak nagyon lassan megy végbe. A magzat retinái már a 18. héten érzékelik a fényt. Vizuális élménye az anya hasfalán keresztül áthaladó fények esetében hasonló, mint amikor kezünkkel eltakarjuk a villanó lámpa fényét. A 7 hónapos magzat szívesen nézeget, a szemét nyitva tartja, különböző irányokba tekintget.
Aktivitás és stresszkezelés
Az aktivitás szintje öröklött dolog és nagyban befolyásolja, hogy a várandósság alatt mennyire voltál aktív. Az újszülöttek születésük után ráadásul követik az odabent megszokott napirendet és eszerint vannak ébren, illetve alszanak. Ha későn fekvő típus vagy, ne csodálkozz, ha a babád sem akar este 8-kor lefeküdni. A magzat már az anyaméhben sokat tanul arról, hogyan kezelje a stresszt. A baba valóban kap a mi stresszhormonjainkból, azonban számára fontosabb tanulási folyamat az, hogyan kezeljük a stresszt. Mivel maga a negatív vagy pozitív gondolkodásmód is veleszületett személyiségjellemző, a mi stresszre adott reakcióink is befolyásolják, melyiket sajátítja el a baba végül. Érdemes megtanulnunk felismerni a stresszre adott reakcióinkat és elsajátítani olyan technikákat, amikkel le tudjuk vezetni azt. A magzat az anyaméhben ugyanakkor rugalmasságot is tanul. Az ultrahangos vizsgálatok alkalmával jellegzetes arckifejezéseket és gesztusokat figyelhetünk meg. A vizsgálatok során mosolygást, undort, szomorúságot, fáradtságot, búskomorságot véltek felfedezni a kutatók. Mosolyt és sírást már az 5. terhességi hónapban detektáltak a kutatók. Emellett félelemre utaló jelzések is megjelenhetnek. Erre példa, amikor is magzatvízvizsgálat alkalmával a magzatburokba hatoló tűre a baba mozdulatlanná válik, ledermed, szívritmusa megváltozik. Ijedtség, félelem megélésekor a baba az anya szíve irányába törekszik húzódni, a szívverés hangja nyugtatólag hat rá, biztonságot jelent számára. Ikerkutatások során a kutatók nemcsak egymást megsimogató vagy egymással civakodó, de puszilkodó magzati viselkedést is leírtak. Egyéb kutatások alátámasztják, hogy a baba osztozik az édesanya érzelmi állapotában. A csecsemő születésekor veleszületett reflexekkel és tanult ismeretekkel, képességekkel is rendelkezik, melyeket az anyaméhben sajátított el és gyakorolt be. A legkorábbi reflex (az ún. primitív vagy túlélőreflex) már az 5. terhességi héten kimutatható. Ez a visszahúzódási és megdermedési reflex. Akkor aktiválódik, ha a baba veszélyt észlel. A reflexek után a baba kondicionálás során megtanulja, hogy bizonyos helyzetek milyen vegetatív és cselekvéses válasszal járnak. Ilyen, mikor az anya nyugtató zenét hallgat a várandósság alatt, amitől a baba is kellemes élményt él meg, ellazul. Az esemény és a reakciója összekapcsolódik az emlékezetében. Hasonló eset, amikor a magzat a mozgolódás során ujjával véletlenül a szájába talál, beindul a szopóreflex, ő pedig nyugalmat él meg.
Embriótól a magzatig: A terhesség 9-12. hete | Szülők
A „nagy baba” jelensége és a szülés
A várandósság vége felé az ultrahangos vizsgálat során elég gyakran hangzik el a vizsgálatot végző orvos szájából, hogy a baba nagy, sőt akár hogy túl nagy! Ilyenkor a legtöbb édesanya megijed és óhatatlanul arra gondol, hogy „Te jó ég, hát hogy fogom én megszülni ezt a gyereket!”.
Makroszómia: Mi számít nagynak?
Egyes kutatók makroszómiáról, vagyis nagy születési súlyú újszülöttről 4 kilós súly felett beszélnek, mások pedig 4,5 kg felett. Abban azonban egységes a szakmai álláspont, hogy az öt kiló feletti babák már nagyon nagynak számítanak. A makroszómiát általában ultrahangos méréssel vagy a pocak körbetapogatásával jósolják előre és való igaz, hogy a XX. század közepe óta megnőtt a babák születési súlya és gyakoribb a makroszómia, mint a korábbi évszázadokban. 2017-ben az USA-ban a statisztikák szerint minden tizedik baba nagyobb volt a szokásosnál.
Milyen tényezők befolyásolják a baba méretét?
- Öröklődés: A babák általában nagyobbak akkor, ha a családban „szokásos” a nagy születési súly, ugyanis ez egy örökletes jellemző.
- Anyai tényezők: Akkor is nagyobbak általában a babák, ha az édesanyák elhízottak, ha idősebbek és ha a szokásosnál jóval nagyobb volt a várandósság alatti súlygyarapodásuk.
- Nem: Szintén nagyobbak általában a fiú babák.
- Terhesség hossza: Azok a babák, akik a 42. héten vagy azután látják meg a napvilágot, nagyobbak lehetnek.
- Cukorbetegség: A cukorbetegség is nagyon gyakran eredményezi azt, hogy az újszülöttek nagyobbak a szokásosnál. Fontos tudni, hogy a terhességi cukorbetegség kapcsán csak akkor nagyobbak az újszülöttek a szokásosnál, ha az édesanya vércukorszintjét nem sikerült kordában tartani diétával, mozgással vagy gyógyszerrel.
Kockázatok és beavatkozások
Egy picit nézzük meg, hogy miért is merülhet fel „nagy baba” kapcsán a szülésbeindítás vagy a műtéti szülés kérdése! Először is ilyenkor az orvosok azt feltételzik, hogy a baba nagyobb a szokásosnál. Az ultrahangos mérés ugyanis nem diagnózis, csak becslés, ráadásul egy elég megbízhatatlan becslés! Kutatások azt találták, hogy tíz olyan várandósság esetén, ahol nagy babát becsülnek, a valóságban csak öt baba lesz tényleg nagy! Amikor pedig extra nagy babát becsülnek, az eredmény még rosszabb: tíz XL-esnek becsült újszülöttből csak kettő vagy három lesz tényleg 5 kg feletti XL-es kisbaba! Nagy babák kapcsán a másik feltételezés, hogy születéskor elakadhat a baba válla akkor, ha nagyobb a baba és emiatt a kockázat miatt merülhet fel a műtéti szülés. A számok azt mutatják, hogy ha a baba 4 kg feletti, akkor valóban valamivel gyakrabban fordul elő ez az idegtépő komplikáció és a nagyobb babák 7-15%-ánál valóban problémás lehet a vállak megszületése. A jó hír ezzel kapcsolatban azonban az, hogy bár a vállelakadásnak valóban súlyos következményei lehetnek, az esetek többségét a szakemberek megfelelő trükkökkel orvosolni tudják és el tudják hárítani a bajt! Ráadásul a vállelakadás kapcsán fontos tudni azt is, hogy a vállelakadásos esetek fele szokásos méretű babákkal történik, tehát nem lehet azt kijelenteni, hogy a vállelakadás csak a nagy babák kockázata! Nagy méretű újszülöttek esetén a harmadik feltételezés az, hogy a baba méretei miatt egyéb kompliációk léphetnek fel hüvelyi születésnél, mint például a súlyos gátsérülés. Kutatások azt találták, hogy nagyobb babáknál a súlyos gátsérülések aránya valóban magasabb, mert gyakrabban válik szükségessé fogó vagy vákuum használata, ami gátmetszést tesz szükségessé és a vágás repedhet tovább a baba megszületésekor. Fontos azonban megnézni a számokat is! A súlyos gátsérülések előfordulása makroszómiás babáknál 1, 7%, szemben a 0,9%-kal, ami a súlyos gátsérülések gyakorisága „normál” méretű babáknál! Tehát való igaz, hogy megnő a kockázat, de a szám még mindig nagyon alacsony. Nagy babák születésekor azonban a babákkal kapcsolatos komplikációk gyakorisága is emelkedik és gyakrabban fordul elő nagy babáknál, hogy valamilyen csonttörést szenvednek (pl kulcscsont, kar). Nagy babáknál a csonttörés kockázata 0,54%, „normál” méretű babáknál ugyanez 0, 08%, tehát itt is nagyon alacsony számról beszélünk! Nagy babáknál szintén gyakrabban fordul elő, hogy túl alacsony a vércukorszintjük vagy hogy a születésük után légzési nehézségeik vannak. A negyedik feltételezés, hogy ha beindítják a szülést, akkor azzal csökkentik a nagy baba születésével kapcsolatos kockázatokat. Azzal valóban nem lehet vitatkozni, hogy ha beindítják a szülést, akkor a baba valamivel kisebb lesz, mint ha még várnának tovább, hiszen a baba onnantól kezdve, hogy megszületett, már tényleg nem az anyaméhben nő. Azt viszont nem lehet kijelenteni, hogy a beindítással csökkenteni lehet a korábban emített kockázatokat, az ezzel kapcsolatos kutatások ugyanis elég ellentmondásosak. Ha a szokásosnál nagyobb babát vársz, akkor talán Te is úgy gondolod, hogy ha a műtéti utat választod, akkor a programozott császáros szüléssel minden kockázatot kinullázol és a biztos utat választod. Ez nagyon nem így van. A hasi szülés kockázatairól a terhesgondozás során nagy baba estén általában nem esik egyetlen szó sem, pedig a császáros szülésnek is van kockázata - az édesanya és a baba számára is! Műtéti szülésnél gyakrabban fordul elő fertőzés az édesanyánál, a műtét komolyabb vérzéssel jár, ami akár vérátömlesztést is szükségessé tehet és megnehezítheti a későbbi teherbeesést is - hogy csak néhány kockázatot említsek. A makroszómiával kapcsolatban egy korábbi tudományos eredményeket összegző kutatásnak volt egy nagyon érdekes megállapítása: a legnagyobb kockázati tényező a nagy babák kapcsán nem feltétlenül az, hogy a baba nagyobb a szokásosnál, hanem sokkal inkább maga a feltételezés, hogy a baba nagy lesz!
Téraránytalanság és alternatív szülési pozíciók
Sok édesanyát riogatnak azzal, hogy a keskeny csípő miatt esetleg nehéz lehet a szülése, függetlenül a baba méreteitől. A babának valóban át kell navigálnia magát a medencén és a medence méretét valóban befolyásolja a csontok mérete, de fontos tudnod, hogy a medence mérete nincs kőbe vésve! A medencéd ugyanis több csontból áll, amiket ízületek kapcsolnak össze és amiket a várandósság végére a relaxin hormon szépen fellazít! A kitolási szakaszban pedig a medence belső dimenziója azáltal is megnő, hogy a keresztcsont hátrafelé kimozdul - illetve kimozdulna, ha nem éppen azon ülnél vagy feküdnél a kitolás során… Ezért ha esetleg téraránytalansággal riogattak, vagy aggódsz amiatt, hogy keskeny a csípőd vagy mert nagy lesz a babád, akkor a kitoláshoz inkább próbálj valamilyen alternatív, függőleges vagy félig függőleges testhelyzetet felvenni, mint például az állás, térdelés, négykézlábas vagy guggoló pozíció. Szintén édesanyák álmatlan éjszakáit okozza sokszor az a tény, hogy ők maguk törékeny, apró testalkatúak, a baba édesapja pedig kosárlabdás testalkatú, szekrényszerű felső testtel… Ha Nálatok is ez a helyzet, akkor emiatt egy percig se aggódj! A természet ugyanis rendkívül bölcs: emlősöknél az utód a megszületéséig mindig az anya méreteihez igazodik! Utána valószínűleg nagyon „belehúz” és gyorsan túllépi méreteiben az anyát, de nem a születésekor!