A spontán vetélés a korai terhesség leggyakoribb szövődménye. Becslések szerint a fogamzásoknak több mint a fele vetéléssel végződik. A legtöbbször ki sem derül, hogy erről van szó, a nők csupán annyit vesznek észre, hogy a menstruációs ciklusuk néhány napot késik. A felismert terhességek körülbelül tizenöt-húsz százaléka spontán vetéléssel fejeződik be. A vetélések nagy része (hetven-nyolcvan százalék) az első trimeszterben zajlik le.
A vetélés olyannyira gyakori, hogy egy 2019-es norvég kutatás azt állapította meg, hogy a vetélés a 25-29 éves korosztályban a legalacsonyabb, de még ez a legalacsonyabb szám is tíz százalék! Vagyis tíz pozitív terhességi tesztet produkáló nőnél sajnos csak kilenc várandósság marad meg. 25 évnél fiatalabb édesanyáknál, különösen, ha tinédzser terhességről van szó, vagy ha a kismama harmincöt évnél idősebb, ez az arány 17%-ra nő, de negyven éves kor környékén már 33% és az évek előrehaladtával egyre rohamosabban nő!
A vetélés ténye önmagában is traumatikus élmény, de a következő lépés - a döntés arról, hogyan fejeződjön be a terhesség - gyakran még nagyobb lelki terhet ró a szülőkre. Orvosi szempontból több lehetőség is felmerül: a testre bízni a folyamatot, gyógyszeres segítséggel felgyorsítani azt, vagy azonnali műtéti befejezést választani. Nincs egyetlen „jó” válasz, hiszen minden eset egyedi, és a választásnak tükröznie kell az anya fizikai állapotát, lelki igényeit és a rendelkezésre álló orvosi hátteret.
Mi számít vetélésnek?
A terhesség megszakadását a betöltött 24. terhességi hét előtt nevezzük spontán vetélésnek. Ha a terhesség első tizenkét hetében történik az esemény, korai vetélésről, ha a második trimeszterben - a terhesség 12. és 24. hete között - késői vetélésről beszélünk. A legtöbb kutató a 20. hétig vetélésnek, utána pedig magzati elhalálozásnak tekinti a baba elvesztését.
A vetélés típusai
A vetélésnek többféle típusa létezik:
- Fenyegető vetélés (abortus imminens): Vérzés és görcsök jelentkeznek, de a méhnyak zárt, és a terhesség megtartható lehet.
- Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A vérzés és görcsök felerősödnek, a méhnyak tágulni kezd.
- Befejezetlen vetélés (abortus incompletus): A méh egy része már kiürült (például a magzat), de a terhességi szövetek (placenta, burkok) egy része még a méhben maradt.
- Befejezett vetélés (abortus completus): A méh teljesen kiürült, a vérzés mérséklődik.
- Missed abortion (csendes vetélés): A terhesség spontán megszakad, de a szervezet nem kezdeményezi a terhességi szövetek természetes módon történő kiürülését. Az embrió vagy magzat nem fejlődik tovább, de a méhben maradnak a terhességi szövetek. A missed abortion sokkja különösen nagy, hiszen a test „tünetmentesen” hordozza az elhalt terhességet.
A vetélés tünetei
Vetélés kapcsán a legtöbb kismama erős görcsöket és erős - általában szakaszos - vérzést tapasztal, ami alapján már a legtöbb nő azonnal a baba elvesztésére gondol. A terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése mögött abbamaradt vetélés is előfordulhat, ezért ilyenkor, hogy megnyugodjunk, az eseményt követően érdemes lehet elmenni egy kontroll nőgyógyászati vizsgálatra is.
A vetélés azonban történhet külső jelek nélkül is: a baba fejlődése megáll, a szívhang megszűnik és ez csak a várandósgondozás során derül ki, amikor nem találják a szívhangot. A vetélés tényét ilyenkor egy ultrahangos vizsgálat igazolja. Ezt a jelenséget angol kifejezéssel "missed abortion"-nek, vagy rövidítve "missed ab"-nek hívják, magyarul erre a csendes vetélés kifejezést használjuk.
Van azonban egy harmadik típusú vetélés is, amikor a várandósság elvesztése olyan korán történik, hogy ez semmiféle tünettel nem jár, mert az embrió egyszerűen felszívódik a petezsákból, és a várandósság tényét megállapító vizsgálatot követően nem jelenik meg a szívhang. Ilyenkor nincs semmiféle teendő és semmiféle vetélési tünet sem.
A vetélés lehetséges okai
Az ilyenkor bekövetkező vetélések leggyakoribb kiváltó okai a magzati kromoszóma-rendellenességek. A fogamzás elmaradásának háttérében állhatnak még a méh veleszületett, vagy szerzett anatómiai rendellenességei, hormonális zavarok, fertőzések, toxikus ártalmak, valamint immunológiai és genetikai defektusok is. Jó, ha tudjuk azonban, hogy a spontán vetélések okait a legtöbb esetben nem sikerül felderíteni.
A terhesség megtartásában nagyon fontos szerepe van az életkornak, hiszen ennek a növekedésével párhuzamosan a vetélés esélye is növekszik. Mivel a spontán vetélések hátterében leggyakrabban kromoszóma-rendellenességek állnak, ezért a vetélés megelőzésére nem létezik biztos módszer. Ritkán előfordul, hogy a vetélést a méhnyak vagy a méh problémája, PCO (policisztás ovárium szindróma), kezeletlen cukorbetegség, pajzsmirigy problémák vagy más krónikus betegségek okozzák. Ezekben az esetekben az eredeti probléma megoldása valóban csökkentheti a vetélés kockázatát, de a legtöbb esetben egészen egyszerűen nincs magyarázat a vetélésre és az orvosok egyáltalán nem tudják, hogy mi volt a vetélés oka.
Hogyan kerüljük el a vetélést - VETÉLÉS, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés
Teendők vetélés után
Amikor a klasszikus vetélésről beszélünk, akkor nagyon fontos, hogy a méh teljesen kiürüljön és ne maradjon a méhben semmiféle szövetdarab a várandósságból, mert ezek fertőzést, fokozott vérzést és további problémákat okozhatnak. A szülőknek általában ilyen esetekben két lehetőségük van: az egyik a várandósság műtéti befejezése, kürettel vagy leszívással. A másik lehetőség pedig általában a várakozás, hogy a vetélés folyamat magától befejeződjön.
Kivizsgálás
Egy spontán vetélést követően nincs szükség speciális kivizsgálásra. Nagy valószínűséggel véletlen esemény, ami nem fog megismétlődni. Más a helyzet, ha két vagy több vetélésről van szó az anamnézisben, ebben az esetben már indokolt a kivizsgálás. Amennyiben ismétlődő vetélésekről van szó, és a kivizsgálás során sikerül kideríteni, miért történnek, akkor - ideális esetben - kezelésükkel csökkenthető vagy megakadályozható a következő vetélés.
Ha a vetélés ismétlődik, komplett kivizsgálásra van szükség. A nőgyógyászati vizsgálat mellett a kezelőorvos kérhet általános laboratóriumi vizsgálatot, ellenőrizheti a hormonszinteket, megnézheti, nem áll-e valamilyen fertőzés a probléma hátterében. A teljesség igénye nélkül szükség lehet még immunológiai és genetikai vizsgálatokra, a méh anatómiai rendellenességeit kimutató vizsgálatokra, esetleges véralvadási zavarok fennállásának ellenőrzésére és a partner andrológiai vizsgálatára is.
A vetélés befejezésének módszerei
A választás lehetősége leginkább a missed abortion és a korai fázisban lévő, de még be nem fejezett vetélések (abortus incompletus enyhe esetei) esetén merül fel. Minél korábbi a terhesség, annál nagyobb az esély arra, hogy a méh spontán, vagy gyógyszeres segítséggel teljesen kiürül. Általában a 10-12. hét előtt a spontán vagy gyógyszeres befejezés a preferált opció, ha nincs azonnali orvosi indok a műtétre (pl. erős vérzés, fertőzés). A 12. hét után a műtéti befejezés (vákuumaspiráció) válik a legbiztonságosabb és leghatékonyabb megoldássá.
Elváró magatartás (spontán befejezés)
Az elváró magatartás azt jelenti, hogy az orvos és a páciens szigorú ellenőrzés mellett várnak arra, hogy a szervezet természetes úton kilökje az elhalt terhességi szöveteket. Az egyik legnagyobb előnye az elváró magatartásnak, hogy elkerülhető a műtéti beavatkozás kockázata (pl. altatás, méhsérülés, Asherman-szindróma). Ha a pár az elváró magatartást választja, az orvos részletes tájékoztatást ad arról, mire számíthat. A folyamat gyakran erősebb menzeszhez hasonlít, de intenzívebb görcsökkel és nagyobb vérveszteséggel jár. Kulcsfontosságú, hogy az anya tudja, mikor kell azonnal orvoshoz fordulnia (pl. túlzott vérzés, láz). A spontán befejezés sikeressége függ a terhesség korától, de általában 40-80% között mozog.
Ha vetélés magától, külső beavatkozás nélkül zajlik le, akkor egy lassabb folyamatra kell számítani, ami több vérzéssel jár és extrém esetben vérátömlesztést is szükségessé tehet. A "természetes" vetélés kapcsán az esetek 28%-ában fordul elő, hogy látszólag lezajlott a vetélés, de mégis szükségessé válik a műtéti befejezés, mert szövetdarabkák maradtak a méhben. A fokozott vérveszteség kockázata miatt nagyon fontos, hogy ha ezt az utat választja, akkor tisztában legyen a túlzott vérveszteség tüneteivel, hogy szükség esetén haladéktalanul orvosi segítséget tudjon kérni.
Gyógyszeres kezelés (medical management)
A gyógyszeres kezelés egy köztes megoldás a spontán kivárás és a műtét között. Ez a módszer prosztaglandin analógok (leggyakrabban Misoprostol, hazánkban Cytotec) alkalmazásával történik, amelyek a méh összehúzódásait és a méhnyak tágulását segítik elő. Ez a módszer igen hatékony, és különösen a 10. terhességi hét előtt alkalmazzák. A gyógyszert általában orálisan vagy vaginálisan adják be, kórházi vagy szigorú otthoni felügyelet mellett. A gyógyszer hatására 4-24 órán belül megindulnak a méhösszehúzódások, amelyek a szövetek kilökődését eredményezik. A gyógyszeres kezelés legnagyobb előnye, hogy időben behatárolható a folyamat, ami csökkenti a bizonytalanságot. Bár a gyógyszeres indukció hatékony, nem garantálja a teljes kiürülést. Körülbelül 5-15% esély van arra, hogy a méhben szövetmaradványok maradnak (retenció), ami végül szükségessé teszi a műtéti befejezést (küret). Fontos, hogy a gyógyszeres befejezés esetén is elengedhetetlen az utólagos ultrahangvizsgálat a méh teljes kiürülésének ellenőrzésére.
Műtéti befejezés (surgical management)
A műtéti befejezés a leggyorsabb és a leghatékonyabb módja a terhességi szövetek eltávolításának. A vákuumaspiráció (Manual Vacuum Aspiration, MVA) ma már a leggyakrabban alkalmazott műtéti eljárás a korai vetélések befejezésére. Ezt általában 12. terhességi hétig alkalmazzák. Ez a módszer kisebb traumát jelent a méhfal számára, mint a hagyományos küret, gyorsabb, és alacsonyabb a szövődmények (például Asherman-szindróma) kockázata. A hagyományos küret során a méhnyakat tágítják, majd egy éles szélű műszerrel (kürettel) óvatosan eltávolítják a méhfalhoz tapadt szöveteket.
A műtéti befejezés legnagyobb előnye a gyorsaság és a garantált eredmény. A beavatkozás után a páciens azonnal tudja, hogy a folyamat véget ért. Ez a kontroll érzetét adja vissza, ami pszichésen rendkívül fontos. A műtéti befejezés kapcsán - bár eléggé szubjektív - előny lehet, hogy a folyamat gyorsan lezajlik, kevesebb és rövidebb vérzéssel jár, de természetesen mint minden műtétnek, a küretnek is vannak kockázatai. Műtéti befejezésnél az esetek négy százalékában van szükség arra, hogy a műtétet megismételjék, mert valamilyen szövetdarab mégiscsak a méhben maradt.
Missed ab műtét előtt szükséges kivizsgálások
Mivel a műtét altatásban történik, szükség van általános laborvizsgálatra, amellyel a páciens aktuális egészségügyi állapotát ellenőrizzük. Emellett vércsoport-meghatározás és vércsoport-ellenanyag vizsgálat is szükséges.
Hogyan zajlik a vetélés műszeres befejezése?
A missed ab egynapos sebészeti eljárásként zajlik, így a páciens aznap, a műtétet követően 5-6 óra megfigyelés után távozhat az intézményből. A missed ab (missed abortus), vagyis a vetélés műszeres befejezése altatásban történik. Ezt megfelelő méhszáj előkészítés előzi meg, ami gyógyszeres előtágítást jelent. Ennek célja, hogy a méhszáj kíméletes tágítása révén minimalizálja a későbbi szövődmények, például a méhszájelégtelenség kockázatát. A megfelelő előkészítést követően a méhüregből az elhalt terhességi szöveteket eltávolítjuk, amelyeket minden esetben szövettani vizsgálatra küldünk. A beavatkozás végén a méhüreg fertőtlenítésére is sor kerül, biztosítva a teljes beavatkozás biztonságát és a gyorsabb felépülést.
A műtét utáni teendők
A műtétet követő két hétben javasolt kerülni a szexuális együttlétet, az ülőfürdőt és a nehéz tárgyak emelését. A beavatkozás után néhány napig enyhe vérzés vagy pecsételő vérzés jelentkezhet. A teljes regeneráció általában gyors, és a páciens hamar visszatérhet mindennapi tevékenységeihez, amennyiben panaszmentes.
A műtét kockázatai
Az elhalt terhesség műszeres befejezése - mint minden műtéti beavatkozás - vérzéssel, sérüléssel, illetve gyulladásos szövődményekkel járhat. Műtét előtti, illetve a műtétet követően antibiotikum kezeléssel, illetve a protokoll szerinti fertőtlenítésekkel ezek esélye minimális.
Fizikai lábadozás vetélés után
Mindenki más ütemben gyógyul. Ez több tényezőtől függ: a műtét előtti egészségi állapotától és edzettségi szintjétől, attól, hogy a műtét alatt vagy után jelentkeztek-e szövődmények, valamint az elvégzett műtét típusától. Fontos, hogy hallgasson a testére, és szánjon időt a pihenésre. Ne próbálja túlságosan erőltetni magát.
Vérzés és fájdalom
Mindhárom esetben várható vérzés. Műtét után ez általában enyhe, pecsételő vérzés, amely 3-7 napig tart. Spontán vagy gyógyszeres vetélés után a vérzés intenzívebb, és akár két hétig is eltarthat, fokozatosan csökkenő mennyiségben. A fájdalomcsillapítás szükségessége egyéni, de a vény nélkül kapható szerek (pl. ibuprofen, paracetamol) általában elegendőek. Sürgősen orvoshoz kell fordulni, ha a vérzés hirtelen nagyon erősödik (pl. óránként több betét átázik).
A vetélés után leggyakrabban 1-2 héten belül a vérzés jelentősen csökken, az első időszakban jelentkező alhasi görcsök is megszűnnek. Amennyiben ezek a tünetek elhúzódnak, bővebb vérzés, erősödő alhasi görcsök jelennek meg, mindenképpen javasolt az orvosi kontrollvizsgálat. Amennyiben igazolódik az, hogy nem ürült ki a méhüreg, akkor első körben gyógyszeresen lehet a folyamatot segíteni méhösszehúzó készítményekkel. Csak ritkán fordul elő az a helyzet, hogy műtétes beavatkozásra van szükség, mely során vénás bódításban a méh üregét vákuum segítségével kiürítik.
Amikor a műtét után felébred, előfordulhat, hogy van egy katéter a hólyagjában, amely a vizeletet a hólyagból egy zacskóba üríti, és/vagy tampont helyeztek a hüvelyébe a vérzés elkerülése érdekében. Kezelőorvosa határozza meg, hogy ezeknek mennyi ideig kell a helyükön maradniuk. A mélyvénás trombózis (rögök a láb vénáiban) kialakulásának kockázata megnő, ha Ön hosszabb ideig nem aktív, például műtét közben és után. Ennek a kockázatnak a minimalizálása érdekében kaphat vérhígító injekciót, és kompressziós harisnyát is felírhatnak az alsó lábára. Amíg ágyban fekszik, próbáljon meg egyszerű gyakorlatokat végezni, például körkörös mozdulatokkal mozgassa a bokáját, és óránként néhányszor hajlítsa és egyenesítse ki a lábát. Kerülje a láb keresztezését.
Tisztálkodás és hegápolás
A sebet az optimális sebgyógyulás érdekében tisztán és szárazon kell tartani. A sebet minden vizelet- és székletürítés után zuhannyal le kell mosni. Ügyeljen rá, hogy a vízsugár a hüvelyben lévő varratokat is elérje. Ezután az orvosa által javasolt módon szárítsa le a sebet steril gézlappal, majd egy újabb száraz gézlapot helyezzen be a hüvelybe 2 cm-re, majd a végbél felé lévő varratokra irányítsa a géz maradék részét. A gézt hagyja bent a következő mosdó használatig. A gézt távolítsa el közvetlenül a mosdóhasználat előtt. Naponta 1x a piros fertőtlenítő oldattal kezelje át a varratokat fültisztító pálca segítségével. A fertőtlenítést a hüvelyi varratok felől kezdje és fokozatosan haladjon a végbél felé. Ezután egy újabb száraz gézlapot helyezzen a hüvelybe. Ezen kívül ne kenjen, fújjon egyéb sebkezelő szert, ne használjon lézert és egyéb eszközt.
Ne használjon tampont a műtét utáni első 6 hétben. Lezuhanyozhat, amint késznek érzi magát. Sokan zuhanyoznak a műtétet követő napon. Kerülje el a műtéti terület hosszan tartó áztatását.
Hólyag- és bélműködés
A nők körülbelül 5-10%-ának nehézséget okoz a hólyag teljes kiürítése műtét után. Ennek oka lehet duzzanat vagy más okok, amelyek általában néhány napon vagy 2 héten belül elmúlnak. Előfordulhat, hogy hólyag ürítési képtelenség miatt otthonába távozáskor a gyógyulási idő alatt vagy katéterrel fog rendelkezni, vagy megtanítják, hogyan kell önkatétereznie magát. A székrekedés gyakori probléma a műtét után. Fontos, hogy kerülje a túlzott megerőltetést a székletürítés során, mivel ez nyomást gyakorol a hüvelyben lévő varratokra. Próbáljon sok gyümölcsöt és rostot enni, és igyon sok folyadékot, hogy a széklet puha maradjon a műtét után. A műtét után gyakran székletlágyítókat és/vagy hashajtókat írnak fel a székrekedés megelőzésére. Szedje ezeket az orvos tanácsa szerint.
Táplálkozás és életmód
Amint a műtét után visszatér az étvágya, a szokásos módon ehet és ihat. Bármilyen ételt fogyaszthat, de törekedjen tápláló ételekre, amelyek elősegítik a test gyógyulását. Próbáljon meg magas fehérje- és rosttartalmú ételeket enni. Igyon sok vizet, hogy a széklet puha maradjon (kb. 2 liter/nap). Javasoljuk, hogy a műtét előtt hagyja el a dohánytermékek használatát, és a műtét után ne kezdje újra a dohányzást.
Mozgás és fizikai aktivitás
Sétáljon kényelmes tempóban. Kezdje azzal, hogy a műtétet követő napon sétáljon ki a kórházi szobából. Miután hazaengedték a kórházból, folytassa a napi sétákat eleinte az otthonában, majd 2-3 hét múlva a szabadban. Amennyiben a műtét során implantátum (szalag, háló) beépítése történt, annak elmozdulásának (meglazulásának) 1-2 hétig nagy a veszélye, valamint a műtéti terület megnyugvása is lassabb, mint a csupán saját szövetekkel végzett műtéti rekonstrukció után. Az aktív torna elkezdése ezekben az esetekben 6-8 héttel a műtétet követően történhet leghamarabb. Ugyanakkor a medencefenék gyógytorna kifejezetten javasolt is ezt követően.
A műtét után legalább 6 hétig ne próbáljon edzeni az erőnlét növelése érdekében. A korai hat hetes időszakban az emelés mértéke 1-2 kg legyen, kerülje a nagyobb súlyú hordozást vagy emelést (pl. gyerekek, nehéz táskák stb.), és kerülje a nagy erőkifejtésű gyakorlatokat (pl. futás, edzőtermi edzés, súlyemelés, lovaglás stb.). Ezek a tevékenységek nyomást gyakorolnak a műtött területre, mielőtt az teljesen meggyógyult volna. Ez megakadályozhatja a megfelelő gyógyulást, és növelheti a süllyedések, inkontinencia megismétlődésének kockázatát.
Szexuális élet
A műtét után legalább 6 hétig kerülje a hüvelyi közösülést vagy bárminek a hüvelybe helyezését. A hüvelyben lévő varratok megsérülhetnek, ha ezalatt bármit behelyez a hüvelybe. Kezelőorvosa értékelni fogja Önt a posztoperatív állapotát, és ezekről is nyilatkozni fog 6 hetes vizitjén. Amikor folytatja a házaséletet, az kezdetben kissé kényelmetlen, érzékenységgel, enyhe fájdalommal járó lehet. Hüvelyi kezelések, síkosítók használata javasolt. Ha a közösülés 3-4 hónapos rendszeres közösülés után is kellemetlen marad, kérje ki orvosa tanácsát.
Vezetés és munkavégzés
Ne vezessen, ha nyugtató fájdalomcsillapítót szed, vagy nem biztos abban, hogy szükség esetén vészleállítást végezhet. Általános útmutatóként 1-2 hétig kerülje a vezetést. Ha nem biztos benne, forduljon orvosához. A legtöbb beteg körülbelül 6 hét után tér vissza dolgozni. Ez változó, és függ a műtéttől, a felépüléstől és az elvégzett munka típusától. Célszerű lehet, hogy a munkába való első visszatéréskor próbáljon meg lerövidített munkahétet vagy könnyű feladatokat megszervezni, különösen, ha a munkája hosszan tartó állást vagy nehéz emelést igényel. A későbbiekben is indokolt a 5 kilogrammnál nagyobb súlyú terhek hordozását vagy emelését kerülnie.
Lehetséges szövődmények
Sajnos egy spontán vetélésnek többféle szövődményei is lehetnek. Ritkán fordulnak elő komplikációk, de mégis jó tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben érdemes orvoshoz fordulni.
Inkomplett vetélés (visszamaradt szövetek)
Ez a leggyakoribb szövődmény a spontán és gyógyszeres vetélés esetén. Spontán vetélést követően előfordulhat, hogy a méh ürege nem ürül ki teljesen. Ez igaz lehet akkor is, ha műtétes úton kellett a vetélést befejezni. Nagyon ritkán marad vissza a terhességből szövetrészlet, leggyakrabban egyszerűen a nagyobb véralvadékok nem tudnak kiürülni, miután a méhszáj összezáródik. Ha a méh nem ürül ki teljesen, a visszamaradt szövetek (retenció) erős vérzést, elhúzódó pecsételést és fertőzésveszélyt okozhatnak.
Bő hüvelyi vérzés
Az egyik oka a bő vérzésnek, mint ahogyan fent is említettük az inkomplett vetélés lehet. Ezen túl véralvadási rendellenességek is okozhatnak ilyen panaszokat, amikről esetleg a páciensnek még nem volt tudomása, de a méh nem megfelelő összehúzódása is bő vérzéshez vezethet. Egy vetélés utáni időszakban egy átlagos menstruációtól bővebb vérzés is jelentkezhet, azonban az a vérzés, ami során egy óra alatt egy betét átázik, vagy a már megszűnt vérzés néhány napon belül újra jelentkezik, szintén ellenőrzést igényel. Fontos tudni, hogy egy nőnek a méhéből igen nagymértékű vérzés léphet fel, és rövid idő alatt igen nagymennyiségű vért is veszíthet a beteg. Ezért mindig fontos erre figyelni, és erős panaszok esetén ügyeleti ellátást is igénybe kell venni.
Fertőzés
Körülbelül a nők 3%-ánál alakul ki vetélést követően fertőzés. Ritkán inkomplett vetélés áll ennek a hátterében, de terhességből visszamaradt szövetrészletek nélkül is kialakulhat fertőzés, mind a spontán lezajlott, mind a műszeresen befejezett vetélést követően. Bármelyik módszer után felléphet fertőzés, bár a műtéti beavatkozás steril körülmények között történik. A fertőzés jelei: láz (38°C feletti hőmérséklet), kellemetlen szagú hüvelyi folyás, erősödő alhasi fájdalom. A fertőzésnek nagyon komoly következményei is lehetnek, de megfelelő gyógyszeres kezeléssel általában hamar megszűnnek a panaszok, ezért is fontos ezekkel a panaszokkal időben orvoshoz fordulni.
Hogyan kerüljük el a vetélést - VETÉLÉS, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés
Asherman-szindróma
Az Asherman-szindróma a műtétes úton befejezett vetéléseknek egy nagyon ritka komplikációja, néha a kezeletlen, vagy makacs vetélés utáni fertőzések is okozhatják. A betegség úgy alakul ki, hogy a méh üregében összenövések keletkeznek. Ezek az összenövések lehetnek pici, szinte pontszerű hegek csupán, de akár az egész méhüreget is kitölthetik, ennek megfelelően jelentkezhetnek a panaszok és a tünetek. Okozhat visszatérő vetélést, amikor maga a hegszövet gátolja a beágyazódást, de nagyobb összenövések hatására a méhnyálkahártya sem tud fejlődni a ciklus során, így kifejezetten kevés mennyiségű vérzés jelentkezik, adott esetben el is maradhatnak a menstruációk is. A betegségnek meddőség, vagy visszatérő vetélés lehet a következménye.
A diagnosztizálás egy méhüregi tükrözéssel történik (HSC-hiszteroszkópia), amikor egy kamerás műszerrel a méhnyakon át a méhüreget át lehet tekinteni. Ennek a beavatkozásnak óriás előnye, hogy szükség szerint a talált elváltozásokat kezelni is lehet, a hegszövetet el lehet távolítani, az összenőtt területeket szét lehet választani. Nagy kiterjedésű összenövéseket szükség esetén többszöri műtéttel lehet csak szétválasztani, hogy a méhfal sérülésének az esélyét csökkentsük. A beavatkozással igen jó eredményeket lehet elérni, és a későbbiekben sikeresen vállalható terhesség.
Méhperforáció
A műtéti beavatkozások (főként a küret) során ritkán előfordulhat, hogy a műszer áthatol a méhfalon (perforáció). Ez rendkívül ritka, főleg tapasztalt orvos és vákuumaspiráció esetén, de komoly beavatkozást, esetleg hasi műtétet igényelhet a vérzés elállítása.
Lelki felépülés vetélés után
A vetélés nem csak fizikai esemény, hanem egy jelentős veszteség, amely megkívánja a gyászfolyamatot. A vetélést követően a nők (és a partnerek) gyakran átesnek a gyász ismert fázisain: tagadás, düh, alkudozás, depresszió, elfogadás. Fontos megérteni, hogy ezek a reakciók normálisak, és időt kell hagyni a feldolgozásra. Ne hallgassuk el a fájdalmunkat. A vetélés egy valódi veszteség, még akkor is, ha a terhesség rövid volt.
Sok édesanya a vetélés után áttér bio élelmiszerekre és "mentes" táplálékokra, kidobja a háztartási vegyszerek nagyrészét és szinte új életet kezd. Akár megvolt ez az életmód változtatós stáció, akár nem, a következő - és leghosszabb ideig tartó - lépcső a szomorúság és a depresszió időszaka. Már nincsenek látványos akciók, már nem keressük az okokat, már nem tagadjuk a tényeket, csak a bénító, csendes szomorúság marad. A legfontosabb azonban nem megállni ezen a lépcsőn a gyász folyamatában! El kell jutnunk - szükség esetén segítséggel - a következő lépcsőre, ami az elfogadás. Amikor megbékélünk a veszteség tényével, amikor elfogadjuk, hogy a veszteség az életünk részévé válik de már nem irányítja azt. Éppen emiatt a környezet, a család és az ismerősök hozzáállása szempontjából a legfontosabb (lenne), hogy erre az utolsó lépcsőre segítse át a veszteségen átesett szülőket!
Sajnos az nem segítség a gyász feldolgozásában, amikor egészségügyi szakemberek - nyilván jóindulatból - azzal vigasztalják a vetélésen átesett nőket, hogy hát "az még nem is volt baba, csak egy embrió". A vetélést mindannyian másképp éljük meg, de a veszteség minimalizálása, szőnyeg alá söprése egyáltalán nem segít! A vetélésről valószínűleg nehéz beszélni még a családtagokkal, sőt talán még a férjével is. Természetesen a férje is gyászol, csak valószínűleg ő más ritmusban megy át a gyászfolyamaton. Emiatt még az is lehet, hogy ideig-óráig magányosnak érzi magát, azt érzi, hogy a vetélés csak a te problémája és csak a te szomorúsága. Mivel mindenki egy kicsit más, máshogy kell ezen az úton végigmennünk: van akinek az elcsendesedés, az egyedüllét segít és van, akinek ki kell beszélnie magából az érzelmeket.
Depresszió és szorongásos zavarok
A vetélés utáni gyászreakció nagyon gyakori, hiszen minden kismama valamilyen formában veszteségként éli meg egy terhesség elvesztését, legyen az bármilyen korai is. A folyamat a vetélés feldolgozásának része, ezt az időt türelmesen ki kell várni a környezetnek is. Vannak olyan esetek, amikor a reakció nem a megszokott formában jelentkezik, elhúzódó és a páciens mindennapi életét befolyásolja, jelentősen rontja az életminőséget. Minden gyász, minden probléma feldolgozásának az időtartama, az intenzitása nagymértékű egyéni változatosságot mutat, hiszen minden ember máshogy éli meg, és fogadja el a történteket.
Mindenképpen kiemelkedő figyelmet igényel, amikor a mindennapi élet vezetése akadályokba ütközik. Alvászavarok jelentkezhetnek, a hétköznapi teendőket képtelen a beteg ellátni, koncentrációzavarok, evészavarok, esetenként öngyilkossági gondolatok okoznak problémákat. A klinikai depresszió mellett gyakrabban fordulhatnak elő különféle szorongásos zavarok, akár posztraumás stressz szindróma is felléphet. Önmagát nehezen tudja bárki is diagnosztizálni a mentális zavarokkal, de amennyiben felmerül a gyanú, mindenképpen orvosi segítséget kell kérni, mert megfelelő terápiával, akár gyógyszeres kezeléssel a probléma megszüntethető, és a páciens a normális életviteléhez visszatérhet. Soha nem szabad szégyellni a pszichés nehézségeket, és érdemes mielőbb segítséget kérni a probléma megoldására. Ne felejtsük, az egészség része nemcsak a testi, hanem a pszichés egészség is, és ahol probléma adódik, azon segíteni kell.
Mikor lehet újra próbálkozni?
Sokakban felmerül a kérdés, hogy mennyit kell várni a próbálkozással egy vetélés után. A spontán vetélés a koraterhesség leggyakoribb szövődménye. Előfordulása igen gyakori, az ultrahanggal detektálható terhességek 8-20%-a végződik így. Arra a kérdésre, hogy kell-e várni az ismételt próbálkozással a vetélés után, nagyon sokáig tartotta magát az az elmélet, mely szerint egy vetélés után időt kell hagyni a méhnyálkahártyának, hogy regenerálódjon, emiatt mindenképpen javasolt pár hónap védekezés a következő terhesség előtt. Ez is, mint számos más, igen logikusan hangzó, tetszetős elmélet az évek során előbb megkérdőjeleződött, majd többszörösen kiderült róla, hogy bár első pillantásra logikusnak látszik, a valósághoz semmi köze nincs.
Jelen kutatás figyelemre méltó eredménye, hogy nem csak az derül ki belőle, hogy nem szükséges várni, hanem arra is rámutat, hogy a következő terhesség során a vetélés kockázata akkor a legalacsonyabb, ha az a terhesség a vetélés utáni 3 hónapon belül megfogan! Bár fizikailag már 4-8 héttel a befejezés után lehetséges a teherbeesés, a legtöbb szakember azt javasolja, hogy várjuk meg az első rendes menstruációs ciklust. Ez időt ad a méh nyálkahártyájának regenerálódására, és segít a következő terhesség pontos datálásában.
A sietség a következő terhesség felé gyakran a gyász elkerülésének jele lehet. Bár fizikailag gyorsan készen állhat a test, a lelki teher marad. Ha a következő terhesség „pótlék” szerepet tölt be, az növelheti a szorongást és a nyomást.