A mellnagyobbító műtét, azaz a szilikon vagy egyéb implantátumok beültetése sokak számára elsődlegesen a mellnagyobbításával kapcsolatos beavatkozás. Azonban ritkábban esik szó a mellrák utáni helyreállító műtétekkel, vagy akár esztétikai célú mellplasztikákkal kapcsolatos szoptatási lehetőségekről. Amikor egy nőnél mellrákot diagnosztizálnak, az alapjaiban változtathatja meg az életét, és ha az érintettnek kisbabája is van, a diagnózis még sötétebb képet festhet. Ennek ellenére egyes nemzetközi statisztikák szerint csupán a nők 31 százaléka szoptatja gyermekét ilyen esetben.
Amikor az érintett nőket megkérdezték, mi az oka annak, hogy nem szoptatnak, fő indokként azt jelölték meg, hogy kezelőorvosuk nem javasolta. "Teljesen felesleges a szoptatás tiltása. Ma már úgy véljük, hogy akinek bármilyen emlőműtét után termelődik elegendő anyateje, azok a nők nyugodtan szoptathatnak, sőt." - mondta el egy szakértő.
Különböző mellműtétek és hatásuk a szoptatásra
Hasonló a helyzet a mellrekonstrukciós vagy mellnagyobbító műtéteknél is. Ha az implantátumot olyan területre helyezik be, például mell alatti vagy hónalj alatti metszéssel, izom alá vagy részlegesen izom alá, ahol nem sérül a tejcsatorna és a mellbimbó, termelődik elegendő tej, akkor lehet, sőt kifejezetten ajánlott a szoptatás.
A mellbimbó körüli metszésből végzett műtéteknél gyakrabban sérül az emlő tejtermelő funkciója, a mirigyállomány, a tejcsatornák, vagy a tejtermelés megindulásához szükséges ideghálózat. Ezért gyakran nem termelődik elegendő tej a szoptatáshoz.
Kanadai kutatók egy kisebb felmérést végeztek arról, hogy mennyi a szilikon mellimplantátumot viselő és nem viselő hölgyek anyatejében, a tehéntejben, illetve az alkalmazott tápszerekben. Külön problémát jelenthet az a helyzet, ha a daganat miatt sugárkezelésben részesül a szoptatós kismama. Ilyen helyzetben azt javasolják, hogy a nem érintett emlőből a besugárzás alatt és után is nyugodtan szoptasson a kismama. Azonban az érintett mell felszínén és állományában a besugárzás hatására legtöbbször helyi gyulladás alakul ki, melynek teljes gyógyulásáig nem ajánlott a szoptatás.
A szoptatás emellett a lelki kötődést is nagymértékben erősíti, ezért azt tanácsolják az orvosok, hogy ameddig lehet, szoptasson az anyuka.
Igen! Az elvégzett műtét fajtájától függően a legtöbb nő képes valamennyi tejet termelni. A csecsemő számára minden csepp jótékony hatású. Úgy tapasztaltuk, sokkal több nő kényszerül feladni a szoptatást, és áttérni a kizárólagos tápszeres táplálásra azért, mert a környezetükből senki sem tud eleget a körülményeikről ahhoz, hogy tanácsot adjon nekik, vagy erőfeszítéseikben támogassa őket, mint ahányan fizikai okokból nem képesek a tejtermelésre.
A mell- és mellbimbóműtét utáni szoptatás kapcsán felmerülő problémák, és az ezen átesett nők érzései sokrétűek. Általában nehezebben megy nekik a szoptatás, mint azoknak, akik ilyen műtéten nem estek át. De ha Ön eltökélt abban, hogy megadja gyermekének mindazt a jót, amit az anyatej és a szoptatás nyújthat, ma már számos lehetőség a rendelkezésére áll ahhoz, hogy megkapja azt az információt és támogatást, amely szükséges ahhoz, hogy megvalósíthassa szoptatási céljait. Kérdéseivel keresse bátran a La Leche Liga szoptatási tanácsadóit vagy az IBCLC laktációs szaktanácsadókat.
Ha Önnek nincs elegendő teje, tudnia kell, hogy Önhöz hasonlóan sok édesanya szoptat sikeresen elegendő mennyiségű tej hiányában is szoptatásbarát pótlással. A tejtermelés fokozására is sok módszer létezik. Ilyen lehet - az egyéni körülményektől és igényektől függően - a fejés, mellkompresszió, mélyebb ráharapás, pszichológiai kondicionálás, valamint a tejserkentő szerek használata.
Ha pótlásra van szükség, sok anya választ szoptatás közbeni pótlásra szolgáló eszközt, pl. szoptanítot (az angol rövidítés - SNS - is elterjedt). Ez egy nyakba akasztható tartály, amelyből kis csövön keresztül jut el a tápszer vagy a lefejt tej a mellen lévő, éppen szopó csecsemő szájába. Ez az eszköz ideális módja annak, hogy megelőzzük a cumizavart, miközben maximalizáljuk a tejtermelést, viszont használata során nehézségek adódhatnak. Nem minden anya és gyermeke számára megfelelő, különösen akkor nem, ha a csecsemő nem tudja megfelelő módon a szájába venni a mellbimbót és kiszívni a tejet.
Fontos, hogy megértsük, hogy ha nem elég az anyatej és pótlásra van szükségünk, emiatt pedig minden erőnkkel azon vagyunk, hogy növeljük a tejmennyiséget, az sok pluszmunkával járhat.
Szoptatás altatás után
Előfordul, hogy a szoptató anya műtéten esik át. Ilyenkor majdnem mindig felmerül a kérdés, hogy vajon biztonságos-e kisbabája szoptatása altatás után. A közhiedelem úgy tartja, hogy az altatószerek erős hatásúak és veszélyesek, így jelenlétük az anyatejben erőteljes káros hatással lehet annak a kisbabának az egészségére, aki ezt a tejet elfogyasztja. Ennek megfelelően az anyáknak általában azt javasolják, hogy műtét után 24 órára függesszék fel a szoptatást, és ezalatt fejjék és öntsék ki a tejüket. De vajon helytálló-e ez a tanács?
A zsíroldékonyság és a szoptatásonként elfogyasztott tejmennyiség határozza meg a szopó csecsemő szervezetébe jutó bármely gyógyszer teljes mennyiségét. Az anyák soha nem szoptatnak öntudatlan állapotban, miközben altatásban vannak - mindig ébren szoptatják meg a kisbabájukat. A legtöbb anesztetikum, aminek nyugtató és légzésleállást okozó hatása van, zsíroldékony nyugtatószer, altatószer és opiát. Ez azt jelenti, hogy a nagy zsírtartalmú szövetekben és folyadékterekben magasabb a koncentrációjuk, mint a vérben, aminek viszonylag alacsony a zsírtartalma.
Az altatásból felébredve az ember éber és öntudatánál van. Az agy zsírtartalma nagyobb, mint az anyatejé, tehát bármely altatószer koncentrációja alacsonyabb az anyatejben, mint az anya agyában. Az az anya, aki éppen szoptatja a kisbabáját: tudatánál van és lélegzik - ami azt jelenti, hogy az altatószer koncentrációja alacsonyabb, mint ami ahhoz szükséges, hogy öntudatlanságot és légzésleállást okozzon. Sőt, mivel az anya, aki éppen szoptat, mindig teljesen éber (nem pedig kábult), ez még alacsonyabb gyógyszer koncentrációra utal.
A számítások igen tanulságosak - felfedik, hogy a szopó csecsemő szervezetébe jutó bármelyik, műtéti altatásra használt szer mennyisége elhanyagolható. Ráadásul a csecsemő által elfogyasztott gyógyszer a bélrendszeren keresztül szívódik fel. A műtéti altatáshoz használt szereket rövid időre, csaknem minden esetben 2 óránál rövidebb időre alkalmazzák, a műtéti fájdalom enyhítésére szolgáló fájdalomcsillapítókat pedig legfeljebb néhány napig. Ezeknek a gyógyszereknek a csecsemő által elfogyasztott teljes mennyisége elhanyagolható, a bélcsatornán keresztüli felszívódásuk mértéke szintén rendkívül alacsony. Emiatt javasolják a szakemberek azt, hogy az édesanya műtét után egyszerűen folytassa a szoptatást.
Kőnig doki helyre teszi - Mi az, hogy altatás?
Mellplasztika és mellimplantátumok hatása a szoptatásra és terhességre
A mellplasztika, mellimplantátum beültetés mindenképpen tervezett műtét. A mell alakja, mérete erősen függ a hormonális hatásoktól. A terhesség, a szülés és a szoptatás mind-mind nyomot hagy a melleken. A szoptatás végeztével szép lassan többé-kevésbé visszarendeződik az eredeti állapot, a mirigyes állomány visszahúzódik, az egész mell kisebb lesz.
Maga a mellplasztika és a mellimplantátum beültetés a modern plasztikai sebészeti módszerekkel és eljárásokkal nem okoz semmilyen kárt a szoptatás képességében. Természetesen a műtétet is úgy végezzük, hogy a tejutak ne sérüljenek. Arra is törekszünk, hogy a mirigyállományt, az idegeket is a lehető legkevesebb sérülés érje. A mellimplantátum behelyezése is több helyre történhet.
Arról még szót kell ejtenünk, hogy az implantátum maga hogyan befolyásolja a mell alakulását a terhesség, szoptatás alatt. Azt is figyelembe kell venni, hogy az eredeti mell mérethez képest mekkora implantátum kerül beültetésre. A nagyon nagy implantátumok, főleg ha a bőr rugalmassága kisebb, hajlamosítanak a mell megereszkedésére.
Sok kérdést kapok, hogy egy esetleges sérült implantátum esetén vajon mi történik. A sérült, szivárgó implantátum cserére szorul, ez egyértelmű. Ilyenkor a szilikon a nyirokutakon keresztül ürül tovább a szövetek közé.
Mindent összevetve a mellimplantátum nem akadályozza a szoptatás, tejtermelés folyamatát. Ettől függetlenül érdemes jól időzíteni a műtétet. Ez azt jelenti, hogy a szoptatás befejezése után minimum egy fél évvel kerüljön rá sor. Volt már olyan páciensem, aki több évi sikertelen gyermekvállalási történet után jött implantációra. A műtét után néhány héttel azzal keresett meg, hogy most, amikor már nem hittek a gyermekáldásban, mégis sikerült.
Mindent összevetve a címben feltett kérdésre a válasz: Igen, lehet szoptatni a mellimplantátum beültetése után.
A mellplasztikák általában, így a mellnagyobbítás sincs hatással a terhességre. Duzzadt, feszítő érzés előfordulhat ugyan a mellekben, de ez amúgy is a terhesség velejárója. Ha a beavatkozás sikeres volt és a megfelelő méret lett kiválasztva, akkor a mellplasztika semmilyen extra komplikációt nem jelent a terhességre és a magzat egészségére nézve.
A különböző mellplasztikák egyáltalán nem befolyásolják a szoptatási periódust. A beavatkozások többsége, mint például a mellbimbó udvar átalakítása, a mellfelvarrás, mellnagyobbítás saját zsírral és hyaluronsavval, illetve a mellkisebbítés sem érinti az emlőmirigyeket, illetve a kivezető csatornát. Az egyetlen mellplasztika, ahol valóban érintettek a szoptatás szempontjából érzékeny területek, az az implantátumos mellnagyobbítás. Fontos azonban kiemelni, hogy ez sem károsítja a tejcsatornát vagy akadályozza a tejtermelést. Így tehát a kismamák minden gond nélkül szoptathatnak mellimplantátummal is, mivel a beültetés nem gátolja meg az anyatej termelődését és a mirigyek kiválasztását sem.
Ha mellizom alá helyezik be az implantátumokat, akkor a beavatkozás nem is érinti az emlőmirigyeket. Ha a mirigyállomány alá lesznek behelyezve az implantátumok, a sebész akkor is figyel, épen hagyja a tejkivezető csatornákat, és nagy gonddal megóvja a mirigyeket. Éppen ezért az implantátumok, nincsenek azoknak a szöveteknek az útjában, amelyek lehetővé teszik a tejelválasztást.
Mikor ajánlott mellplasztikáztatni, ha tervben van a családalapítás?
A terhesség miatti testsúlyváltozás és a hormonális ingadozás nagyban befolyásolja a mellek alakját és méretét. Emiatt a plasztikai sebészek többsége azt ajánlja, hogy amennyiben a következő két évben tervezi a gyermekvállalást, akkor érdemes a szülés utánra halasztani a mellplasztikai műtétet. Abban az esetben, ha ez nem így van, minden gond és komplikáció nélkül lehetséges a beavatkozás és a későbbi terhességre és szoptatásra sem lesz negatív hatással.
Mindezek mellett, a mellplasztikát érdemes átgondolni, és fontos, hogy jól időzítsük a családalapítást. Ugyan a mellplasztika és a mellimplantátumok nem befolyásolják a terhességet és a szoptatást, mégis érdemes azután vállalkozni ezekre a beavatkozásokra, ha már nem tervez több gyermeket. Ez azért fontos, mert a terhesség és szoptatás megváltoztathatja a mellek állapotát, megereszkedhetnek, vagy túlzottan megnőhetnek. Ezért megspórolhatjuk, hogy több műtétre legyen szükség, mint amennyi feltétlenül szükséges. Így például egy mommy makeover csomaggal, vagy szimplán a mellnagyobbítással, mellfelvarrással érdemes megvárni a következő gyereket.
Ha letelt a 6 hónap, ami a minimális, WHO által ajánlott szoptatási időszak, akkor érdemes elgondolkodni a különböző mellplasztikai beavatkozásokon.
Implantátum beültetése esetén, ha még tervben van következő gyermek, a sebész az implantátumot a mell alatti redőben helyezi be, legtöbbször izom alá. Továbbá a megfelelő méret kiválasztása is nagyon fontos, mivel ilyenkor nem szabad sokkal nagyobb méretű implantátumot beültetni. Ekkor ugyanis a mell bőre terhesség alatt és szoptatáskor túlságosan megnyúlhat, nem képes teljesen alkalmazkodni. Ezért később a megereszkedett bőr miatt újabb beavatkozásra lenne szükség, de a helyes méret kiválasztásával ez elkerülhető és a bőr megfelelően fog visszahúzódni a szoptatás után.
Mellműtét utáni teendők a szoptatás támogatására
A műtét után kissé elodázódhat az ismerkedés. Kérd, hogy rögtön műtét után szoptathass! Ennek azon kívül, hogy ebben még segítségre van szükséged, semmi más akadálya nincs. Egyes kórházakban már a műtét alatt is lehetséges a testkontaktus a babával. Jó, ha az édesapa vagy más veled lehet legalább az első 24 órában, hogy segítsen.
Szoptass, amilyen gyakran csak tudsz. Császár után is legyél egy szobában csecsemőddel. A nővérek általában segítenek mindenben, ha nem tennék, akkor kérd! Kísérletezd ki, hogy neked hogyan a legkényelmesebb. A legfontosabb az, hogy kényelmesen helyezkedj el, lehetőleg úgy, hogy akár egy órát is eltölthess zsibbadás nélkül abban a testhelyzetben, amit választottál.
Sok mellplasztikán átesett nő szoptat, ha a műtét után esik teherbe. Egy szakértő a terhesség és a szoptatás időszakában szoros, éjszaka is hordandó melltartót ajánl annak érdekében, hogy a mell kötőszöveti rostjai, különösképpen a mell tartásáért felelős ún. Cooper-szalagok ne táguljanak ki. A mell kötőszöveti rostjai éjszaka is tágulnak, így ne legyünk (vagy csak rövid időt töltsünk) melltartó nélkül azért, hogy korábbi mellformánkat minél jobban megőrizzük. Fontos, hogy a szoptató nő szoros melltartót hordjon, és ne hirtelen hagyja abba a szoptatást, mert a gyors hormonváltozásra a mellállomány gyors sorvadással válaszol, amellyel a bőrköpeny nem tud lépést tartani.
Hogyan lehet szilikon implantátumokkal szoptatni?
Ha a műtétet szövetkímélő módszerekkel (kíméletesen) hajtották végre, és a páciens jó gyógyhajlammal (pl. nem túlzott hegesedéssel) rendelkezik, akkor tud szoptatni az anya. Ha nem kellett átvágni a tejcsatornákat (vagy csak keveset) és a mirigyállományt, és jelentős idegsérülés sem történt, akkor a tejtermelést, kiválasztást a műtét maga nem befolyásolja. Az, hogy mennyire sérülnek ezek a képletek, az függ a műtéti típustól, az alkalmazott technikától és a páciens egyéni sajátosságaitól - éppen ezért, ha tervezett az anyaság, azt jelezzük a plasztikai sebésznek.
Az implantátum beültetése többféle módon történhet. A szilikon implantátumokat vagy közvetlenül a tejtermelő mirigyek mögött lévő hártya mögé, vagy részben a mellizom alá ültetjük be (itt többféle, részleteiben eltérő műtéttechnika is létezik). Ha az izom alá kerül, ez annyiban jobb egy gyermeket tervező hölgynek, hogy a szoptatás utáni mell-megereszkedést nem erősíti.
A méretnél a mell egyéni alkatától és az arányoktól függ az, hogy milyen mértékben változik a szoptatás után a forma, és pl. megereszkedik-e a nőiesség egyik legfontosabb külső szimbóluma. Ha egy a mell saját méretéhez képest túl nagy implantátum (pl. a mell méretének a kétszeresét meghaladja, azaz pl. Az implantátum kohezivitása (kvázi sűrűsége”) és a texturáltság is befolyásolja a szoptatás után kialakuló mellet, szakértői megfigyelések szerint általában minél kohezívebb a gél, és minél „makrotexturáltabb” (makrotexturált: 600 nm feletti pórusok, pl. egyes amerikai márkáknál vagy polyurethan borítású implantátum), annál kevésbé veszít későbbi alakjából a mell.
Az átlagos modern implantátumok élettartama általában 15-25 évre tehető, de van, akinél ennél hamarabb ki kell cserélni, akár esztétikai okok miatt. Vannak életartam-garanciás implantátumok. Elméletileg minimális esély van arra, hogy kilyukadjanak, esetleg ha a páciens extrém helyzetbe kerül (baleset), ekkor cserélni kell. A beültetett implantátumban általában szilikon, ritkán sóoldat van.
Általában a terhesség utolsó hónapjaiban változik, nő leginkább a mell mérete. Normál esetben a mell a szoptatás után jobb lesz, képes lesz megőrizni formáját, mivel a sorvadó mirigyállomány mellett a saját zsírszövetet támogató átültetett zsírszövet maradandó, és segíti a mell formájának megmaradását.
Mellkisebbítés, mellfelvarrás és a szoptatás
Vannak olyan nők - igaz, kevesebben -, akiket akadályoz mellük túlméretezettsége, ami miatt gerincfájdalmakkal, hátfájással, fejfájással küzdenek, és sportolni is csak nehézkesen tudnak. Ilyen esetekben változó mennyiségű tejtermelés lehet, de a gyakori mellretétellel általában így is lehet rendesen szoptatni, amennyiben a tejcsatornák többsége működik.
A mellkisebbítő műtéteket inkább a gyermekvállalás után érdemes bevállalni, akkorra az is látható, hogy mennyire viselte meg a mellet a szoptatás. Természetesen pszichés és egyéb okokból indokolt lehet a mellkicsinyítés a terhesség és szoptatás előtt is.
A mellfelvarrást leggyakrabban olyan nők választják, akik már szoptattak, és mellük veszített a feszességéből. De ha valaki mégsem az anyaságot követően végezteti el a mellfelvarrást, akkor ez a műtét a későbbi terhességet és szoptatást nem befolyásolja, mivel a mirigyállományt nem távolítjuk el, csak a felesleges bőrt. Ezt a beavatkozást gyakran kombináljuk implantátum beültetésével is.
