Kézi anyagmozgatás: kockázatok, megelőzés és maximális terhelés

A kézi anyagmozgatás magában foglalja a teher megtartását, emelését, süllyesztését, húzását, tolását, a kéz vagy a test ereje által. Majdnem minden munkakörnyezetben (kórházak, gyárak, raktárak, gazdaságok, irodák, stb.) történik tehermozgatás. A statisztikák szerint a munkabalesetek és hátsérülések jelentős része a kézi anyagmozgatás során következik be. A kézi anyagmozgatás mindig rejt magában veszélyeket, és a munkahelyi hát- és deréktáji sérülések leggyakoribb okozója.

A biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos tudnivalókat és követelményeit jogszabály (25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet) tartalmazza, hogy minimális legyen a hátsérülések kockázata. A kockázat mértéke természetesen függ a feladat jellegétől és a munkavégzés körülményeitől, azonban a dolgozókat minden esetben teljeskörűen tájékoztatni kell a lehetséges rizikókról. Így megőrizhető mindenki egészsége és biztonsága kézi anyagmozgatás során.

A kézi anyagmozgatással járó mozgásszervi megbetegedések előfordulása

Az anyagmozgatás a mozgásszervek panaszosságát, fájdalmát és sérülését idézheti elő. A hátfájdalom különösképpen számottevő, kézi anyagmozgatáshoz társuló munkával összefüggő panasz és Európai Unió (EU) szerte előfordul. Az ágazatok, melyekben a leggyakoribb a mozgásszervi betegségek előfordulása: mezőgazdaság; egészségügyi és szociális munka; közlekedés; raktározás és kommunikáció, és az építőipar.

A 2015-ben készített Hatodik Európai Munkakörülmény (EWCS) felmérés azt mutatta, hogy az EU 27 tagországában az összes munkavállaló 33%-a munkaidejének legalább negyedében nehéz teher cipeléséből vagy mozgatásából eredő kockázatoknak van kitéve. A korábbi munkakörülmény felmérésből származó adatok elemzése azt mutatja, hogy a magasan képzett fizikai munkások között a legnagyobb expozíció.

A mozgásszervi betegségek tehetők a leginkább felelőssé a betegszabadságon töltött napokért és a leggyakoribb foglalkozási megbetegedésekért az EU-n belül. A hát csont, ízületi és izomproblémái gyakoribbak, mint az alsó vagy felső végtagok betegségei. Az egészségügyi hatások közé tartozik a krónikus hátfájás, amely különböző okokból származhat, beleértve a porckorongok közvetlen károsodását is.

Kézi anyagmozgatás kockázati tényezői

Több olyan kockázati tényező van, amely a kézi anyagmozgatást veszélyessé teszi, és növeli a mozgásszervi sérülés előfordulását. Bár mindegyik kockázati tényező önállóan is hozzájárulhat mozgásszervi betegség kialakulásához, a kockázat nagyobb, ha egyszerre több kockázati tényező is jelen van. Ezek a kockázati tényezők öt fő kategóriába sorolhatóak: a teher, a feladat, a környezet, a szervezési és pszichoszociális tényezők, valamint az egyéni és életmódbeli tényezők.

A teher tulajdonságai

A teher tulajdonságai nagyban befolyásolják a mozgásszervi megbetegedések kockázatát. Különösképpen megnő a hátsérülés kockázata, ha az alább felsorolt körülmények közül legalább egy jelen van a teher emelésekor, cipelésekor, húzásakor vagy tolásakor:

• Nehéz teher: A kézi anyagmozgatás kapcsán nincs jól definiált súlykorlát. 20-25 kg-os teher megemelése nehéz a legtöbb ember számára, kiváltképp, ha a tehermozgatás ismétlődő. Kutatások azt mutatják, hogy a nehéz terhek emelése jelentős hatást gyakorolhat a mozgásszervi egészségre. Meg kell jegyezni, hogy a teher húzása vagy tolása kevésbé terheli az alsó háti szakaszt, mint a súly emelése vagy cipelése.
• Nagyméretű teher: Emeléskor és cipeléskor alaptanács, hogy a terhet olyan közel tartsuk a testhez, amennyire csak lehet. A nagy kiterjedésű teher megragadásához a kezelőnek olyan testtartást kell felvenni, ahol karjai ki vannak nyújtva, mely ezáltal növeli a gerincre ható megterhelést.
• Nehezen megfogható teher: A nehezen megfogható tárgy megcsúszhat, mely a teher gyors elmozdulásával jár. Általában a tárgyak megragadása kesztyűben nehezebb, mint csupasz kézzel. A tárgyak megfogását segítheti, ha fogantyúval látják el őket vagy segédeszközt használnak (pl. fémlemezek hordozásakor). Az éles szélű vagy veszélyes anyagot tartalmazó teher veszélyt jelent a kezelőre, különösen ütközés esetén.
• Kiegyensúlyozatlan, instabil vagy mozgásra képes beltartalmú teher: A kiegyensúlyozatlan teher súlypontját nehéz a testhez közel tartani. Ez az izmok aszimmetrikus terhelését és fáradását eredményezheti. A nem stabil, vagy mozgó tartalmú teher (pl. folyadék) különösen veszélyes, mivel mozgása a cipelő egyensúlyának elvesztését és elesését eredményezheti.
• Nehezen elérhető: Azon terhek, melyek csak a karok kinyújtásával vagy a törzs hajlításával, illetőleg csavarásával érhetők el gyakran több izomerőt igényelnek. Akkor különösen nagy a gerincsérülés veszélye, amikor az emelés során a törzs hajlítása vagy csavarása van jelen.

A kézi anyagmozgatás során főként akkor szokott előfordulni egészségügyi probléma, ha a teher túlságosan nehéz vagy nagyméretű, a csomagolás nem áll kézre vagy nehéz biztonságosan megfogni, csakis a törzs hajlításával vagy elfordításával lehetséges a terhet tartani vagy mozgatni, a termék vagy árucikk könnyen elmozdulhat a tárolóban, illetve ha a teher felszíne vagy állaga sérülésveszéllyel jár a dolgozó számára.

A feladat és a munkakörnyezet jellemzői

A fizikai erőkifejtés és a munkakörnyezet jellemzői szintén magukban rejtik a hátsérülés kockázatát, amennyiben az anyagmozgatás túl megerőltető, el kell forgatni a törzset az erőkifejtéshez, labilis testhelyzetben történik a teher mozgatása, valamint, ha muszáj előrehajolt testhelyzetben kivitelezni az emelést.

A munka környezeti jellemzőihez főként a kézi anyagmozgatáshoz szükséges helyhiányt, a változó szinteken történő munkavégzést, a labilis padozatot vagy gyenge lábtámaszt, illetve a nem megfelelő hőmérsékletet/páratartalmat/szellőzést lehet említeni. De ugyanúgy sérülésveszéllyel jár, ha a gerinc túl sokáig vagy túl gyakran éri fizikai erőkifejtés, nagy a távolság az emelési-lerakási pontok között, vagy nem várt folyamat zavarja meg az anyagmozgatást.

Szervezési és pszichoszociális tényezők

Ezek a tényezők magukban foglalják a kimerítő munkát, az elvégzett feladatok kontrolljának hiányát és az autonómia alacsony szintjét, az alacsony munkahelyi elégedettséget, a gyors, ismétlődő, monoton munkafolyamatot, valamint a kollégák, felettesek és a vezetés támogatásának hiányát, illetve a hosszú munkaidőt pihenési lehetőség nélkül.

Személyes és életmódbeli tényezők

Az egyéni tényezők is befolyásolják a kockázatot, például a kórelőzmény, fizikai képességek, kor, elhízás (ami növelheti az ágyéki gerinc csúcsterhelését), dohányzás, heveny sérülés, terhesség, valamint a munkatapasztalat vagy képzés hiánya.

A terhes nők kézi anyagmozgatása különösen kockázatos, mivel a várandósság során a test fiziológiai változásokon megy keresztül, például a gerinc és a medence megnövekedett terhelésével, a súlypont áthelyeződésével és a szövetek lazulásával. Ezért a jogszabályok szerint terhes nők esetében a nehéz fizikai munkát, beleértve a kézi anyagmozgatást is, kerülni kell, és a munkáltatónak kötelessége olyan munkakörnyezetet biztosítani, amely minimalizálja a fizikai megterhelést.

Fontos tudni, hogy az egyének különböznek a mozgásszervi károsodásra való érzékenységükben. A kihűlt kézzel dolgozók (akaratlanul is) nagyobb erőt fejthetnek ki, ezzel terhelve a lágyszöveteiket, izmaikat és ízületeiket.

Kézi anyagmozgatás kockázatértékelése

A számos, kézi anyagmozgatási feladattal összefüggő kockázat miatt a munkáltatóknak kockázatértékelést kell végeztetniük, hogy biztosítsák munkavállalóik egészségét és biztonságát. Az EU 90/268-es EGK irányelve szerint a munkáltatóktól elvárt, hogy kerüljék a munkavállaló által végzendő kézi anyagmozgatást. Ahol ez nem lehetséges, ott a munkáltatónak fel kell mérnie az ebből adódó kockázatot és meg kell óvnia a munkavállaló, illetve a kockázatnak kitett egyéb személyek biztonságát és egészségét.

A kockázatértékelés magában foglalja a munkahelyi veszélyek módszeres és alapos felmérését, illetve annak esélyének meghatározását, hogy ezek az egyén sérüléséhez vezetnek. Az eredmények alapján eldönthető, hogy megfelelő óvintézkedéseket tettek-e a sérülések elhárítása érdekében vagy szükségesek-e további lépések. A jó kockázatbecslés előnye, hogy segít a vállalkozásoknak a teljesítménykiesés, a kártérítési igények és a megemelkedő biztosítási díj miatt felmerülő költségek csökkentésében.

A kis- és középvállalkozások kockázatértékelését a munkahelyi környezet és a munkafolyamatok tanulmányozásával kell kezdeni. Az egyszerűsített, a potenciális veszélyforrások felmérésére készített ellenőrző lista segíthet abban, hogy az összes veszélyforrás beazonosításra kerüljön. Fontos, hogy a folyamatba a munkavállaló is bevonása kerüljön, hiszen ő munkahelyének „szakértője", amikor a veszélyforrások azonosításáról van szó.

A hazai és nemzetközi munkavédelmi weblapokon példák a találhatóak a megfelelő kockázatértékelésre. Erre példa a kézi anyagmozgatásból fakadó kockázatok megelőzésére alkalmazható ellenőrző lista az EU-OSHA honlapján. Az ellenőrző lista révén értékelhető a kézi anyagmozgatással kapcsolatos kockázatok, és megvizsgálja az alábbiakkal összefüggésben lévő kockázati tényezőket:

• a teher súlya és tulajdonságai
• a munkafeladat és a munka szervezése
• a munkahely elrendezése és a munkaeszközök
• a munkakörnyezet
• az egyéni képességek, készségek és képzettség.

Az ellenőrző lista megelőző intézkedésekre is tartalmaz példákat. Egy másik példa a kockázatértékelést segítő eszközre a Kézi Anyagmozgatási Folyamatábra (MAC), melyet a brit felügyelet (HSE) dolgozott ki. Ezt a kockázatértékelési eszközt arra fejlesztették ki, hogy átfogó információt szolgáltasson a tehermozgatással járó kockázati tényezők összetett kölcsönhatásáról. Az ilyen módszerek praktikusak, hatékonyak és megbízhatóak. Minden potenciális felhasználó által alkalmazhatók: munkavédelmi felügyelők, munkaadók, munkavállalók, munkabiztonsági mérnökök, foglalkozás-egészségügyi orvosok stb.

Ez és más hasonló módszerek lineáris interpolációs matematikai modellen alapulnak. A kockázatértékelésnél figyelembe veendő tényezők elsődlegesen: a teher tulajdonsága, a kezelőre gyakorolt fizikai hatás (a teher távolsága, testtartás, a feladat intenzitása, feladat időtartama és gyakorisága, stb.), a munkakörnyezet jellemzői, a munkavállaló kora, neme és munkatapasztalata.

Az adatok összegyűjtése után számítógépes programmal ki lehet számítani az anyagmozgatást végző sérülésének a kockázatát. Számos esetben ezen módszerek egy részét (a munkaadók döntését támogató eszközként) a munkahelyi irányelvekbe is beépítették. A kockázatértékelési irányelvek nem alkalmasak az emelendő teher „biztonságos határának" meghatározására, hanem a sérülések megelőzésére használhatóak.

A kézi anyagmozgatáshoz köthető sérülések megelőzése

A munkából fakadó mozgásszervi megbetegedések megelőzésének egyik módja a munkavédelmi útmutatók és irányelvek alkalmazása. Például a 90/269-es EGK irányelv lefekteti a kézi anyagmozgatáshoz tartozó egészségi és biztonsági követelményeket, melyet minden tagállam átültetett a saját jogrendszerébe. Mindazonáltal, mivel az irányelv általános jellegű, ezért lehetővé teszi a tagországok számára, hogy különböző úton történjen a végrehajtása.

Az uniós jogszabályok értelmében minden munkáltatónak megfelelő kockázatértékelést kell végeznie azokról a kézi anyagmozgatási műveletekről, amelyek kockázatot jelentenek az egyén számára, és megfelelő lépéseket kell tennie a sérülés kockázatának megelőzésére. Bár a képzési programok létfontosságúak a sérülések megelőzésében, önmagukban nem elegendőek a mechanikus segédeszközök pótlására, illetve a helytelen terhelés esetén vagy a rossz munkakörülmények ellensúlyozására.

Számos egészségügyi megelőzési stratégia áll rendelkezésre, melyek vagy egy állapot első kialakulását („primer prevenció", mely magában foglalja egy már előfordult tünet visszatérésének a megelőzését is) vagy a másodlagos és harmadlagos prevenciót célozzák meg. Ez utóbbi magában foglalja a betegség progressziójának csökkentését, és inkább kapcsolódik a kezeléshez, a rehabilitációhoz és újbóli beilleszkedéshez azon munkavállalóknál, akik már mozgásszervi betegségtől szenvednek.

Számos kézi anyagmozgatás által okozott mozgásszervi megbetegedés megelőzhető vagy nagymértékben csökkenthető a létező munkavédelmi szabályok betartásával, a helyes gyakorlati iránymutatások követésével. A hatékony prevenciós intézkedések a következőket foglalják magukban: feladatok olyan tervezése és szervezése, hogy elkerülhető legyen vagy legalábbis csökkenjen a kézi anyagmozgatás; az automatizálás és emelőeszközök használata; a kézzel történő kezelési feladatok biztonságosabb módon történő szervezése (pl. a súly kisebb egységekbe történő elosztása és megfelelő pihenőidő biztosítása); valamint tájékoztatás és képzés a munkavállalók számára a feladatokról, a felszerelések rendeltetésszerű használatáról és a helyes emelési technikáról.

Egyre több gyakorlati útmutató és munkahelyi példa áll rendelkezésre arról, hogy hogyan lehet megakadályozni a kézi tehermozgatással járó kockázatokat. A tagországi munkavédelmi hatóságok és EU-OSHA adnak például ilyen tájékoztatást. Mindazonáltal, minden munkahely különbözik, ezért a munkaadóknak el kell végez(tet)niük a munkahelyeik kockázatértékelését, hogy a javasolt megoldások a legjobban igazodjanak a náluk fennálló körülményekhez.

Magyarországi helyzet

Az európai irányelvet a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről honosítja. Ehhez, annak idején, készült egy útmutató is. Hazai fejlesztésű a Gépek biztonságáról szóló MSZ EN 1005 szabványsorozatnak való megfelelőséget vizsgáló CERA munkahelyi ergonómiai kockázatértékelő módszertan, melyet lehet papír-ceruzával vagy elektronikusan kitölteni. Magyarul is hozzáférhető a gyakorlati helyzeteket bemutató ILO Ergonómiai ellenőrző pontok kiadvány.

Magyarországon a kézi anyagmozgatás szabályait több jogszabály, köztük az 1993. évi XCIII. törvény (Munkavédelmi törvény) és a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet rögzíti. A kézi anyagmozgatással kapcsolatos kockázatok felmérése alapvető fontosságú a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése érdekében. Ez a felmérés lehetővé teszi a veszélyek szisztematikus azonosítását és annak vizsgálatát, hogy milyen valószínűséggel vezethetnek sérülésekhez. A jól kivitelezett kockázatértékelés nemcsak a munkavállalók biztonságát növeli, hanem hozzájárulhat a vállalkozás költségeinek csökkentéséhez is. Kiemelten fontos, hogy a munkavállalók részt vegyenek a kockázatértékelési folyamatban, hiszen ők rendelkeznek a legközvetlenebb tapasztalatokkal a napi munkavégzés során jelentkező veszélyekkel kapcsolatban.

A jelenlegi jogszabályok nem határoznak meg konkrét súlyhatárokat a kézi anyagmozgatás során, ami a modern foglalkozás-egészségügyi megközelítést tükrözi. A megterhelés okozta igénybevétel számos tényezőtől függ, például az egyén életkorától, nemétől, testalkati jellemzőitől, egészségi állapotától, valamint a munkával kapcsolatos tapasztalataitól. A munkahelyi egészségvédelem alapja, hogy a munkavégzésből eredő igénybevétel hosszú távon ne haladja meg az egyén számára optimális szintet. Ezért a terhelhetőséget minden munkavállalónál egyénileg kell megítélni, amit a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapít meg a munkaalkalmassági vizsgálatok során.

A munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy a munkáltató rendszeres képzéseket és tájékoztatókat szervezzen az anyagmozgatási feladatok helyes végrehajtásáról. A megfelelő tájékoztatás nemcsak a sérülések megelőzésében játszik kulcsszerepet, hanem abban is, hogy a munkavállalók tudatosabban végezzék feladataikat, és felismerjék azokat a helyzeteket, amelyek veszélyt jelenthetnek. A tájékoztatás hatékonysága érdekében a munkavállalók aktív részvétele is szükséges, hiszen az ő tapasztalataik és visszajelzéseik segítenek az oktatási anyagok folyamatos fejlesztésében, valamint a munkahelyi kockázatok pontosabb azonosításában.

Az anyagmozgatás biztonságának és hatékonyságának egyik kulcsa az ergonómiai szempontok figyelembevétele. Ennek részeként nemcsak ergonómiai eszközök, például kézikocsik, emelőasztalok és targoncák alkalmazása fontos, hanem a munkaterületek kialakítása is. A megfelelő munkakörnyezet magában foglalja például a munkavégzési szintek optimalizálását, a megfelelő világítást, valamint a csúszásmentes padozat biztosítását. Az ergonómiai megoldások alkalmazása hosszú távon nemcsak a munkavállalók egészségének védelmét szolgálja, hanem a termelékenységet és a munkavégzés hatékonyságát is javítja. Az ilyen intézkedések révén csökkenthetők a munkával összefüggő betegségek és balesetek, valamint mérsékelődhetnek a vállalat számára felmerülő költségek.

A kézi anyagmozgatás kapcsán a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet külön mellékletei részletesen kitérnek a hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő tényezőkre. A rendelet 1. sz. melléklete pedig taglalja a teher jellemzőit, súlyát, kézreállását, instabilitását stb., illetve a mozgatásukhoz szükséges erőkifejtés mértékét, a munkakörnyezetre vonatkozó nehezítő tényezőket például nem vízszintes talaj vagy szűk hely a rakodáshoz. A 2. sz. melléklet a hát-, derék-, és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő egyéni kockázati tényezőket tárgyalja.

A korábbi 2/1972. (MK 6.) KPM rendelet szabályozta az anyagmozgatási normákat igen egzakt módon, melyben meghatározásra került nem és kor szerinti bontásban a kézi anyagmozgatásra vonatkozó előírás. Sajnos a jelenlegi szabályozás nem ad ennyire konkrét támpontokat a munkáltatók és munkavállalók számára.

Maximális terhelés és tehernormák

Az emberi szervezet terhelhetősége ép hátgerincű személyeken végzett vizsgálatok szerint a következőképpen alakul:

A kézi anyagmozgatásnál a foglalkozási ártalmak megelőzésére az orvosi alkalmasságon és az előírt védőeszköz használatán kívül az emelhető teher normáit is be kell tartani:

• 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet, sík terepen 90 m-ig, 10 %-os emelkedőn 30 m-ig, lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig.
• 18 év feletti nő 20 kg-ot emelhet és vihet.
• 14-16 éves fiúk és a 16-18 éves lányok sík talajon kézben 15 kg-ot, ketten 30 kg-ot emelhetnek és vihetnek. A 2 %-nál nagyobb emelkedőn nem végezhetnek teherszállítást.

A kézi anyagmozgatás műveletei és helyes technikák

A kézi anyagmozgatás műveletei: a teher megfogása, felemelése, mozgatása és letétele. A balesetek leggyakrabban mozgatáskor következnek be a tehernormák be nem tartása, valamint a helytelen testtartás következtében. Az emelés megkezdése előtt olyan testhelyzetet kell felvenni, amely a gerincoszlopot a legkevésbé terheli. Álljunk nagyobb terpeszbe, egyenes háttal, térdünket behajlítva ereszkedjünk le az emelendő tárgyhoz. A rakományt mindig biztosan - teljes tenyérrel - fogjuk meg úgy, hogy a teher súlyközéppontja minél közelebb helyezkedjen el a testhez. Súlyos terhet vagy terjedelmes darabot a vállon vagy háton kell szállítani. A nagyméretű és nehéz terheket ne a test előtt, hanem vállon vagy háton mozgassuk. A teher letevése előtt - a lábsérülések elkerülésére - meg kell győződni arról, hogy az biztonságosan lerakható.

Az egyéni tehernormát meghaladó tömegű tárgyat kézi segédeszköz nélkül csak csoportosan lehet szállítani. Abban az esetben, ha két vagy több személy végzi a kézi tehermozgatást, ki kell jelölni egy személyt a munka irányítására, aki meghatározza és összehangolja az emelési, szállítási és letevési műveletet. Így biztosítható mind az emelés egyenletessége, mind annak egyidejűsége.

Kézi anyagmozgatás segédeszközei

Az anyagmozgatási útvonalak vonalvezetését megszabja az üzemi belső elrendezés, illetve a termelőberendezések egymáshoz viszonyított helyzete. A balesetveszély csökkentése érdekében jól áttekinthető, a lehetőségek szerint minél kevesebb kereszteződést tartalmazó, egyenes útvonalak kialakítására kell törekedni. Az üzemi utak - anyagmozgatási útvonalak biztonságos kialakítása: az anyagmozgatási útvonal (a szállítási pálya) a biztonságos mozgatás fontos feltétele, abba semmilyen tárgy nem lóghat bele, szélességét a mozgatott egységek legnagyobb szélességi mérete határozza meg. A szállítási pálya tárolásra még ideiglenesen sem használható, határvonalait jól látható módon meg kell jelölni. Szintkülönbség esetén való kézi szállításkor, rakodáskor megfelelő teherbírású min. 0,9 m széles, max. 10% emelkedésű csúszásgátló felülettel ellátott áthidalásokat kell alkalmazni.

A kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközei az anyagmozgatási tevékenység megkönnyítését, a fizikai igénybevétel csökkentését, a biztonság fokozását teszik lehetővé a segédeszköz nélküli anyagmozgatáshoz képest. Rendszerint nagy súlyú terhek kis távolságra történő mozgatására alkalmaznak segédeszközöket, ha a mozgatási igények kis gyakorisággal, rendszertelenül, alkalomszerűen jelentkeznek. A kézi anyagmozgatása egyszerű segédeszközeinek kialakításakor arra kell törekedni, hogy önsúlyuk minél kisebb legyen, alkalmazásuk esetén a dolgozóknak ne kelljen gyors kifáradást előidéző mozdulatokat végeznie és a megengedettnél nagyobb erőt kifejtenie. Különös gondot kell fordítani a fogantyúk, nyelek megfelelő simaságú megmunkálására és kellően szilárd felerősítésére.

• Kézi horgok: Biztonságos használatának előfeltétele, hogy hegyük jó állapotban legyen, a tompa végződésű vagy deformálódott horgok nem kellően biztonságos megfogást, a teher kicsúszását okozhatják.
• Fogószerkezetek: Csak olyan keresztmetszetű és súlyú, nagy hosszméretű terhek mozgatására szabad felhasználni, amelyekhez rendeltetésszerűen kialakították.
• Kézi tapadókorongok: Gumi szívókoronggal vagy állandó mágnes betéttel vannak ellátva. Használatuk előtt meg kell győződni arról, hogy a teher megtartásához szükséges szívó, ill. mágneses hatás érvényesül-e.
• Görgők: Acélcsövek, rudak, esetleg sima hengeresre megmunkált keményfa görgők alkalmazhatók. Hosszuknak legalább 20-20 cm-rel meg kell haladnia az emelendő teher szélességét. A használat előfeltétele a mozgatandó teher súlyának megfelelő teherbírás, a görgők egyforma átmérője, a sík felületű, kellő teherbírású útvonal.
• Korcsolyák: A mozgatott teher súlyának megfelelő teherbírású fából, ill. acélból készült tartók. A tartók felső végeit beakasztható kampókkal kell ellátni, és szétcsúszás ellen biztosítani. A teher mozgatása közben a tartók között, ill. előtt senki nem tartózkodhat.

A belső téri, üzemen belüli anyagmozgatás jellemző eszköze a kézi targoncás és a kézikocsis anyagmozgatás, amit fizikai erőkifejtéssel járó szállításoknál, elsősorban a raktár és az üzem között használnak.

• Molnár targonca: Lehetőség szerint könnyű legyen az anyaga, nagy átmérőjű, gördülő csapágyazású, gumiabroncsozású kerekeken gördüljön.
• Vonórudas kézikocsis és tolófalas kézikocsis szállítóeszközök: Követelménye, hogy a vonórúd ütközője akadályozza meg a vonórúd padlószinttől 150-250 mm-nél kisebb helyzetét, a vonórúd üzemen kívüli állapotában a kocsihoz reteszelt agy lánccal rögzített legyen. A kocsi véletlen elmozdulását külön fékberendezéssel, ütközővel vagy kerékékkel kell megakadályozni.
• Kézi mozgatású kis emelésű targonca: Kis emelésre használják.
• Az anyagmozgatás eszközei között említjük még a hordószállító kézi targoncát és a nagy emelésű kézi emelőtargoncát.

Az egyik legmostohább feladat emelőn lévő jármű kerekét eltávolítani, jellemzően a személy és kisteher gépjárművek esetén. Pedig másfél méter magasságba emelni egy akár 30-40 kilós kereket nem egyszerű feladat, főleg hogy pozicionálni is kell a visszaszereléshez. Erre remekül használható berendezés egy személyautó kerék esetén is sokféle választási lehetőség adódik, még ha ez a kategória a mostohagyerek ("Fel bírod te azt emelni"), mint azt fentebb említettük ezek a berendezések nagyban könnyíthetik napi munkáját.

Gépi hajtású targoncák biztonsága

A gépi hajtású targoncák jellemző baleseti okai műszaki (tárgyi) és személyi tényezőkre vezethetők vissza. Műszaki eredetű baleseti ok a megengedett terhelés túllépése, vagy a rakomány egyenetlen elhelyezése. A súlypont eltolódására a targonca felborul. A targonca vezető kötelessége a targonca üzemképességéről, a biztonsági berendezéseinek működőképességéről naponta, üzemkezdet előtt meggyőződni. Ha az emelővillás targoncák gyári konstrukcióját megváltoztatják, és meghosszabbítják a teheremelő szerkezet villáját, a targonca egyensúlya megváltozik. Ugyancsak balesetet okozhat, ha nem a gyárilag készített vagy nem az emelendő tehernek megfelelő típusú emelőszerkezetet alkalmazzák. Az emelőtargoncák hidraulikai berendezésének karbantartását sem szabad elhanyagolni!

A vontatótargoncák vonókészülékének nem megfelelő állapota vagy szakszerűtlen összekapcsolása miatt a vontatott pótkocsi leválhat és balesetet okozhat. A szabálytalanul szállított ember könnyen leeshet, de a rakománytól is sérülést szenvedhet. Targoncát csak az adott típushoz érvényes jogosítvánnyal lehet vezetni. A szállítási sebesség üzemen belüli közlekedésnél 5 km-nél nem lehet nagyobb. Ennek figyelmen kívül hagyása ütközéshez, gázoláshoz, rakományleboruláshoz vezethet. A villamos hajtású targoncák akkumulátorának töltésére vonatkozó előírásokat szigorúan be kell tartani. A targoncavezetőket a munkahelyi körülményekre, a helyi előírásokra, a munkahelyi közlekedési szabályokra megfelelően ki kell képezni.

Csomagolás és rakodástechnika

Először is győződjünk meg arról, hogy anyagmozgatás során a szállításra szánt anyagok, termékek vagy egyéb tárgyak csomagolása és mozgása nem veszélyezteti a dolgozók testi épségét. A felemelésük és lerakodásuk előtt szükséges meghatározni egy rakodási technikát - az anyagok kitermelését és megbontását előírás szerint felülről lefelé végezzük. A kezet veszélyeztető műveleteknél és eszközöknél pedig gondoskodni kell a munkavállaló végtagjának védelméről.

Az árut szállítás közben úgy kell elhelyezni, hogy az nem jelenthet kockázatot sem a szállítószemélyzet, sem a környezetben lévők számára. A szállítóeszközön a fel- és lerakodást stabilan - veszélyeztetett oldal esetén alátámasztással - kell végezni. A rakomány teljes terjedelme maximum akkora lehet, amelynél még biztonságosan megoldható a fuvar. Ezen felül azt úgy helyezzük el a rendelkezésre álló helyen, hogy minél lejjebb legyen a súlypontja.

Az áruk szállításához használni kívánt csomagolásmódok megválasztása és alkalmazása tekintetében is körültekintően járjunk el. Nem megfelelő tárolás esetén ugyanis az árucikkek és termékek komoly sérülésveszélynek vannak kitéve. Ezért alaposan fontoljuk meg, hogy csomagolás bérlés vagy vásárlás során milyen anyagú, méretű és kialakítású darabokat választunk. A minőségi műanyagból készült tárolók számos előnnyel rendelkeznek mind a karton, mind pedig a fatárolókkal szemben.

A plasztik ládák egyrészt jóval strapabíróbbak említett vetélytársaiknál (különösen a kartondobozoknál), így nagyobb biztonságban tudhatjuk a rakományt. Hosszú élettartamuknak köszönhetően ráadásul évekig nem kell foglalkozni a csomagolások pótlásával. Ami azonban anyagmozgatás tekintetében kiemelten fontos tény, hogy a fatárolóknál alacsonyabb önsúllyal rendelkeznek - ezen tulajdonságukkal nagymértékben lecsökkentik a rakodás közben történő sérüléseknek és baleseteknek a kockázatát.

tags: #munkavegzes #max #teher