Munkanélküli segély és biztosítási jogviszony CSED igénylésekor

A cikk célja, hogy részletesen bemutassa a biztosított jogviszony fogalmát, a munkanélküli segély és egyéb ellátások kapcsolatát, különös tekintettel a csecsemőgondozási díjra (CSED) való jogosultságra. A téma meglehetősen összetett, mivel két különböző ellátásról van szó, melyek jogosultsági és folyósítási feltételeit eltérő törvények szabályozzák.

Ki minősül biztosítottnak?

Biztosítottnak a társadalombiztosítási törvény (Tbj. tv.) 4. §-a - 16. §-a, valamint az 1-13. pontban felsorolt jogviszonyban álló személyeket kell tekinteni. Az alábbiakban részletezzük a leggyakoribb eseteket:

1. Munkaviszonyban állók

   E személyi körbe azok tartoznak, akik más természetes vagy jogi személy, szervezet (foglalkoztató) alkalmazásában állnak. A biztosítást önmagában az keletkezteti, hogy valaki alkalmazásban áll, ezért a biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes (napi nyolc órában) vagy részmunkaidőben történik. Ide tartoznak a közalkalmazotti, köztisztviselői, kormányzati jogviszonyban állók is. És sok-sok féle jogviszony van még.

2. Szövetkezeti tagok

   A szövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködő tag biztosított lesz, kivéve:

   • az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját (25 éves koráig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelése esetén is),
   • a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját,
   • a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
   • továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, örökbefogadói díjban, nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen - ide nem értve az 5. és 12. pontban felsorolt jogcímet - biztosított tagját.

3. Mezőgazdasági őstermelők

   A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti. Nem esik biztosítási kötelezettség alá az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja, továbbá az az őstermelő sem, aki már más, az 1-4., valamint 6-10. pontban meghatározott jogviszony alapján biztosított.

4. Kisadózó vállalkozók (KATA)

   A kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha az állami adó- és vámhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával bejelenti, hogy adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint teljesíti. A kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül.

A biztosítási jogviszony megszűnését követő egészségügyi szolgáltatás

A magyar közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - a 45 napnál kevesebb - azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt. A biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók ezek a passzív jogosultságra vonatkozó szabályok.

Mikor szünetel a biztosítás?

A biztosítás szünetelésére több esetben is sor kerülhet. A Tbj. tv. részletesen meghatározza azokat a helyzeteket, amikor a biztosítási jogviszony szünetel. Ezeken kívül is előfordulhat szünetelés, ha jogszabály jogkövetkezményként a biztosítás szünetelését rendeli el.

Ellátások a várandósság és gyermeknevelés időszakában

A várandósság és a gyermeknevelés időszaka alatt számos támogatás segíti a családokat. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb, biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokat, mint a táppénz, a CSED és a GYED.

Táppénz

A táppénz a keresőképtelenség idejére járó ellátás. Bár nem kötelező igénybe venni, a legtöbb esetben gyakran szükséges egy kismamának táppénzre mennie.

• Ki jogosult rá? Az, aki orvosilag igazoltan keresőképtelen.
• Mennyi ideig jár? A keresőképtelenség időtartamára.
• Mekkora összeg? A táppénz mértéke a napi átlagkereset 60 vagy 50%-a, de maximum bruttó 21.520 Ft naponta (2026-ban). 60%, ha a keresőképtelen személy rendelkezik legalább 730 nap folyamatos biztosítási idővel. FONTOS! A táppénzt meghatározott és bonyolult szabályok alapján, minden körülmény és adat teljeskörű ismerete után lehet kiszámolni!
• Hová kell benyújtani az igényt? Az ellátás iránti kérelmet minden esetben a foglalkoztatóhoz, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató esetén a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.

Csecsemőgondozási díj (CSED)

Ez az első ellátás, amit egy biztosított kismama igénybe tud venni. Igényelhető a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól.

• Ki jogosult rá? Fő szabály szerint az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Ennek a 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie és nem is kell egy munkáltatónál meglennie. Akár 10 munkáltató esetén is összeszedhető, a lényeg, hogy meglegyen a 365 nap! CSED-re alapvetően az anyuka jogosult. Még akkor is, ha jogviszony közben megszűnt.
• Mennyi időre jár? A szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, mely maximum 24 hét, vagyis 168 nap. A szülés előtt indult CSED-et 42 napig folyósítják, ennyi ideig van lehetőség felfüggesztés nélkül beküldeni a szükséges igazolásokat.
• Mekkora összeg? 2021. január 1-től a CSED naptári napi alapja a bruttó bér 100%-a, de maximum a minimálbér kétszeresének 70%-a. FONTOS! A CSED-et, csakúgy, mint a táppénzt, meghatározott és bonyolult szabályok alapján, minden körülmény és adat teljeskörű ismerete után lehet kiszámolni!
• Kedvezményszabály: Amennyiben a második, vagy többedik gyermek az utoljára született gyermek 4 éves kora előtt születik (alapesetben, ettől vannak eltérő szabályok), és a jogviszonyunk még mindig ugyanaz, mint az előzőleg született gyermek esetében, akkor az úgynevezett kedvezményszabályt kell alkalmazni.
• Hová és hogyan kell benyújtani az igényt? A CSED-et a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon vagy a GYED-del együttesen igényelve „Kérelem csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon lehet kérelmezni a munkáltatónál. Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. kifizetőhely nélküli munkáltató esetén a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A szülés előtt kezdődő CSED esetén a kifizetőhely hiánypótlásra szólítja fel a kismamát. Ennek során kérik új nyomtatvány kitöltését, a gyermek anyakönyvi kivonatának, lakcímkártyájának és TAJ kártyájának bemutatását, általában másolatban.

CSED folyósítása mellett a gyermek születését követő 90 napban tilos a keresőtevékenység. A szülést követő 91. naptól már lehet munkát vállalni.

Gyermekgondozási díj (GYED)

A CSED lejártát követően igényelhető. Ha anyuka nem jogosult CSED-re, akkor a szülést követő 169. naptól.

• Ki jogosult rá? A gyermeket saját háztartásában nevelő biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző 2 éven belül legalább 365 napig biztosított volt. Vagy az a CSED-re jogosult szülő, akinek a CSED-re való jogosultság alatt szűnt meg a jogviszonya és a gyermek születését megelőző 2 éven belül legalább 365 napig biztosított volt.
• Mennyi időre jár? A GYED legkorábban a CSED, vagy az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén a gyermekek 3. életévének betöltéséig.
• Mekkora összeg? A megállapított naptári napi átlag 70 százaléka azzal, hogy a GYED maximálisan megállapítható összege 2026.01.01-től havonta bruttó 451.920,- Ft.
• Hogyan kell igényelni? A GYED iránti kérelmet a munkáltatóhoz, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató esetén a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani. Nem jár (vagyis le kell mondani) a GYED, ha a gyermeket bölcsődébe, minibölcsődébe, stb. helyezik el, kivéve, ha az igénylő szülő keresőtevékenységet folytat, vagy nappali tagozaton tanul.

Munkanélküli segély és CSED

A kérdés, hogy a munkanélküli segély beleszámít-e a biztosított jogviszonyba CSED-nél, nem egyértelmű. Két különböző ellátásról van szó, amelyeknek jogosultsági és folyósítási feltételeit két különböző törvény szabályozza. Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (Eb-tv.) 42/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a szociális törvény (Szoc-tv.) 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, a Tbj-tv. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást.

A Tbj-tv. 4. §-ának 4.3. pontja szerint álláskeresési támogatásnak minősül az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, az álláskeresést ösztönző juttatás, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély. Az Eb-tv. tehát nem zárja ki a GYED és ezen ellátások együttes folyósítását. Az álláskeresők ellátásairól az foglalkoztatási törvény (Flt.) rendelkezik. A törvény részletesen leírja a munkanélküli-ellátásokra való jogosultság feltételeit, és szabályozza a folyósítást is. Az Flt. 29. §-a.

Adókedvezmények

A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások adókötelesek, így a legtöbb adókedvezmény igénybe vehető rá. Ezt már a gyermek megszületése előtt, a betöltött 91. várandóssági naptól igénybe veheti anya, vagy apuka. Ehhez szükséges igazolás a várandósgondozást végző orvostól, kórháztól. Havonta a szülő nő vagy a férje nyilatkozat alapján, év végén egy összegben anyuka és a férje, de a nem házastárs apuka is vissza tudja igényelni az adóbevallás során. Igényléséhez az adóelőleg nyilatkozatot a munkáltatóhoz, vagy ha esetleg az anya a várandósság miatt táppénzen van, és nem a munkáltató fizeti a táppénzt, akkor az ellátást kifizető kormányhivatalhoz kell eljuttatni.

tags: #munkanelkuli #segely #beleszamit #a #biztositott #jogviszonyba