A CSED (Csecsemőgondozási Díj): Munkaadói Kötelezettségek és Fontos Tudnivalók

Egy gyermek születése pénzügyi szempontból is meghatározó egy család életében. A csecsemőgondozási díj, vagyis a CSED ebben az időszakban nyújt segítséget az anyáknak, hogy az újszülött ellátása mellett is biztosított legyen az anyagi biztonságuk. A csecsemőgondozási díj (röviden: CSED) egy egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár. Ez egy nem szociális, hanem TB-jogviszony alapú juttatás, amelyet alapvetően a szülési szabadságon lévő anyák számára folyósítanak.

A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az anyát egybefüggő 24 hét szülési szabadság illeti meg azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé eshet. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168. napig jár, kivéve a koraszülött gyermekek esetében. Amennyiben a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15. napig jár az ellátás.

CSED jogosultsági feltételei

A CSED alapvetően a szülőanya juttatása, de örökbefogadó szülőnek is jár. Az apa viszont csak akkor veheti fel az anya helyett, ha az anya egészségügyi okokból kifolyólag nem élhet a családdal, vagy ha életét veszti. A jogosultság nem kizárólag klasszikus munkaviszonyhoz kötött. A biztosítási időbe beleszámítanak a munkaviszony mellett más biztosítási formák, például egyéni vállalkozók, őstermelők, vagy társas vállalkozók (pl. bt. vagy kft.) biztosítási jogviszonya is.

A jogosultsághoz szükséges biztosítási idő

Ahogy korábban már elárultuk: a CSED egy TB-jogviszonyhoz kötött juttatás, melynek alapfeltétele, hogy a jogosult anyának a szülést megelőző 2 év során legalább 365 napnyi TB-jogviszonnyal kell rendelkeznie. A CSED-et csak akkor lehet igénybe venni, ha a szülő a szülés időpontjában biztosított, vagy ha a biztosítási jogviszonya a szülés előtt legfeljebb 42 nappal szűnt meg.

A biztosítási időbe beletartozik a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának az ideje is (kivéve az ún. diplomás gyedet). Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri. A csecsemőgondozási díjra jogosultságot szerezhet a gyermek születésének napjától számított 168. napig a szülő nő helyett a gyermek vér szerinti apja vagy az a férfi, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, amennyiben a szülő nő/gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák.

A CSED jogosultsági feltételeit bemutató folyamatábra

Keresőtevékenység a CSED ideje alatt

A CSED ideje alatt az anya a gyermek három hónapos koráig nem dolgozhat. 2025. július 1-jétől azonban egy fontos CSED változás lépett életbe. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása (42. §) szerint a csecsemőgondozási díj folyósítása mellett a gyermek születésének napjától számított 90 napot követően a CSED alatt is folytatható kereső tevékenység. Amennyiben a jogosult emellett az opció mellett dönt, és már a CSED alatt visszatérne a munkába, korábbi 100%-os ellátása helyett a naptári napi alapjának a 70%-ára lesz jogosult.

A CSED összege és számítása

A CSED összege teljes mértékben attól függ, hogy mennyi az anya bruttó jövedelme, a juttatásnak nincs maximális keretösszege, mint a GYED esetében. A CSED alapja az anya bruttó fizetésének a 100%-a.

A CSED naptári napi alapjának megállapítása

A CSED számítás alapja a CSED kezdetétől (legkorábban a szülés várható napja előtt 28 nappal, legkésőbb a szülés napján) visszaszámított 3 hónapot megelőző 180 napi bruttó átlagkereset 100%-a. Kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló TB-jogviszonyban elért, az szja-előleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott és a társadalombiztosítási járulékalapját képező jövedelmet lehet figyelembe venni (vagyis bejelentett munkaviszony szükséges hozzá).

Amennyiben az igénylő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor csecsemőgondozási díj naptári napi alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

Ha az említett időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos biztosítási idő.

Amennyiben a fentiek szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani, amennyiben a jogosultság kezdő napján a biztosított ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban stb. dolgozik, mint ahol a korábbi időszakban a jövedelmét szerezte.

CSED extra és adómentesség

2025. július 1-jén lépett életbe a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása, valamint a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény. Ezek az új szabályok szerint 2025 júliusától a GYED (gyermekgondozási díj) és a CSED szja mentességet élvező juttatásoknak minősülnek. Korábban a CSED összegét 15% szja terhelte - erre azonban érvényesíteni lehetett a 30 alatti anyák szja mentességét, így a 30 év alattiak már ekkoriban is megtarthatták teljes bruttó fizetésüket.

A 2025. július 1-től bevezetett CSED szja kedvezmény érvényesítését nem kell külön kérvényezni, azt a díjat folyósító Magyar Államkincstár a kifizetésekor automatikusan figyelembe veszi.

A CSED utalás 2026-ban változatlan módon, utólagosan, havonta egyszer, mindig a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig érkezik meg.

Az alábbi táblázat bemutatja a CSED összegét különböző jövedelmek esetén (2026-os adatok alapján):

Jövedelem típusa Bruttó jövedelem CSED havi összege
Minimálbér 290 800 Ft 290 800 Ft
Garantált bérminimum 373 200 Ft 373 200 Ft
Magas fizetés 1 000 000 Ft 1 000 000 Ft

CSED igénylése

A CSED igénylése viszonylag egyszerű folyamat, azonban fontos az odafigyelés és a megfelelő dokumentumok benyújtása. A kérelmet célszerű még a szülés előtt elindítani, amikor a kismama már otthon pihen, és talán épp a gyerekszoba utolsó simításait végzi. Az igénylést a szülést követően, vagy már előtte is meg lehet kezdeni - legkorábban a szülés várható ideje előtt 28 nappal.

Szükséges dokumentumok és nyomtatványok

A CSED igényléséhez a kérelem benyújtásakor több dokumentumot is csatolni kell annak érdekében, hogy az elbíráló hivatal meg tudja állapítani a jogosultságot:

  • Kitöltött nyomtatvány: A CSED igénylésére szolgáló formanyomtatvány pontos kitöltése elengedhetetlen. Két igénylőlap közül tudunk választani, attól függően, hogy a CSED folyósítása önmagában vagy GYED-del együttesen (nagyobbik gyermeke után) történik.
    • CSED igénylőlap: „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” c. nyomtatvány.
    • GYED-del egyszerre folyósított CSED igénylőlap: „Kérelem csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj iránt” c. nyomtatvány.
  • Orvosi igazolás a szülés várható időpontjáról vagy a szülés tényéről: Ha az igénylés még a szülés előtt történik, a kezelőorvos vagy a védőnő által kiállított igazolás szükséges a szülés várható időpontjáról. Ha a biztosított a csecsemőgondozási díjat a szülést megelőző időponttól kéri, a szülés várható időpontját a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatával kell igazolni.
  • Igazolás a biztosítási jogviszonyról: Az igénylőnek igazolnia kell, hogy megfelel a CSED-re jogosító biztosítási feltételeknek. Ez lehet munkaviszony esetén a munkáltató által kiállított munkáltatói igazolás, amely tartalmazza a munkaviszony kezdetét, esetleges megszűnését, valamint az utolsó 2 év biztosítási idejét.
  • TAJ-kártya és személyes okmányok másolata: A társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó TAJ-kártya másolata, valamint egy érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél másolata is szükséges.

Ha a csecsemőgondozási díjat a gyermek vér szerinti apja vagy gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésébe vett férfi igényli, mert a szülő nő/gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, a "Kérelem csecsemőgondozási díj iránt" elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni. Az egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a szülő/gyermeket örökbe fogadni kívánó nő az egészségi állapota miatt került ki a gyermek gondozását szolgáló háztartásból.

Az igénylés benyújtása és elbírálása

A CSED igénylése a munkáltatónál történik: itt kell a szülés vagy örökbefogadás előtt álló jogosultnak leadnia a CSED igazolásához szükséges kérelmet és a CSED igénylőlapot. Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, egységes, személyre szabott ügyintézési felületen közzétett űrlap alkalmazásával, elektronikus úton nyújthatja be. Egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személyek is kizárólag elektronikus úton nyújthatják be kérelmüket.

Az elbírálási határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalhoz, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezésétől számított 8 nap, feltéve hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható. Egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28. napot követő naptól számítódik.

Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a csecsemőgondozási díj iránti igényt. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

A CSED igénylési folyamatát bemutató ábra

CSED utalás és folyósítás

Az első megállapítást és folyósítást követően a csecsemőgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani - az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. A CSED-et a Magyar Államkincstár vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási osztálya havonta utalja a kérelmező bankszámlájára. A folyósítás a kérelem feldolgozását követően, rendszerint 15-30 napon belül megkezdődik.

A CSED igénylése teljes mértékben díjmentes. Az elbírálásért, a nyomtatvány kitöltéséért, illetve az ügyintézésért semmilyen külön díjat nem számítanak fel. Fontos azonban, hogy ha valaki hivatalos segítséget kér például egy könyvelőtől, tanácsadótól vagy ügyvédtől az igénylés során, akkor ezek a szolgáltatások természetesen külön díjasak lehetnek.

A csecsemőgondozási díjra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő vagy testvér kérheti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást.

CSED és egyéb juttatások

A várandós nőknek Magyarországon a szülési szabadság megkezdése előtt orvosi javallatra lehetősége van veszélyeztetett terhességi táppénzre menni (9-es táppénz kód), ha állapotuk miatt nem tudják ellátni feladataikat. A CSED a szülési szabadság időtartama alatt jár az anyának - ha ez letelik, jogosulttá válik a GYED megigénylésére, amely a gyermek 2. életévének betöltéséig jár (mellette kereső tevékenység folytatható, a jogosultak köre pedig jóval szélesebb, mint a CSED esetén).

A gyermekek közötti kis korkülönbség esetén gyakran előfordul, hogy az anya már az előző gyermek után folyósított GYED alatt újra jogosult lesz a CSED-re a következő gyermek jogán. A juttatások ilyen esetben nem ütköznek, a külön gyermekek jogán kapott ellátások egymással párhuzamosan folyósíthatók. A CSED és a GYED folyósítására vonatkozó kérelmek egyidőben is benyújthatók.

A GYED (gyermekgondozási díj) a CSED folyósításának megszűnését követően a gyermek fél éves korától 2 éves koráig kapható, ikergyermekek esetén 3. életévük betöltéséig. A GYED-et az apa is igénybe veheti, azonban ezt akkor érdemes, ha magasabb a fizetése vagy az anyának nincs elegendő jogviszonya. A GYED összege 2026-ban a szülő napi keresetének a 70%-a, melyhez az utolsó 180 naptári nap átlagkeresetét veszik alapul, de legfeljebb a minimálbér duplájának a 70%-a lehet, ami 2026-ban bruttó 451 920 Ft-ig terjedhet.

A GYES az anya által igénybe vehető gyermekgondozási segélyt jelenti Magyarországon. Az anya a szülést követően, maximum a gyermek 3 éves koráig igényelheti a segélyt, ikergyermekek esetén pedig tanköteles korukig kaphatja. A GYES összege 2026-ban nem emelkedik, továbbra is egy gyermekre 28 500 Ft/hó, melyből 10% nyugdíjjárulékot vonnak le, így a valódi összeg 25 650 Ft havonta. A GYES-ben részesülő szülő a gyermek féléves korától végezhet keresőtevékenységet, míg a GYES-t igénylő nagyszülő a gyermek 3 éves korát követően, legfeljebb 30 órában dolgozhat, kivéve, ha otthoni munkavégzésről van szó.

tags: #munkaltato #koltsege #csed