Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk a „munka-magánélet egyensúlya” kifejezéssel, ami amellett, hogy egy hangzatos megfogalmazás, ennek garantálása fontos elvárássá is vált a munkáltatók felé. Minden munkavállaló számára lényeges ez a balansz, azonban a dolgozó szülőknek saját hatáskörben is komoly erőfeszítést kell tenniük, ha a munkavégzési kötelezettségük megfelelő teljesítése mellett gyermekük életében is jelen akarnak lenni.
Éppen ezért folyamatos a jogalkotói törekvés a gyermekes munkavállalók helyzetének megkönnyítésére, munkahelyük megvédésére a munkajogi garanciák és szabályok révén. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az általános magatartási követelmények között rögzíti az együttműködési kötelezettség alapelvét [Mt. 6. § (2) bekezdés].
Ennek lényege az, hogy a munkavállaló és a munkáltató a kapcsolatuk során egymás érdekeit szem előtt tartva járjanak el; a munkáltatónak tekintettel kell lennie arra, hogy a gyermekes munkavállalók élete olykor hektikus, a dolgozó szülőknek pedig alkalmazkodniuk kell azon munkafeltételekhez, amelyek adott esetben ugyan nem a legkedvezőbbek számukra, de mégis megvalósíthatók.
Szintén az általános magatartási követelmények között találkozhatunk a méltányos mérlegelés követelményével, amely a munkáltató felé fogalmaz meg elvárásokat. Eszerint a munkáltatónak a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján kell figyelembe vennie és a teljesítés módjának egyoldalú meghatározásakor a beosztottjának nem okozhat aránytalan sérelmet [Mt. 6. § (3) bekezdés].
Így például a munkaidő-beosztás készítésekor, rendkívüli munka elrendelésekor vagy éppen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén is figyelnie kell erre a munkáltatónak, ezen utasítások és döntések meghozatalakor ugyanis nem okozhat aránytalan sérelmet a munkavállalónak.
Jogszabályi rendelkezések és kedvezmények
Az egyes munkajogi elvekkel párhuzamosan a családok védelméről szóló 2011.évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Csvtv.) 15.§ (1) bekezdése nevesíti, hogy a kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. A jogalkotó is esszenciálisnak tekinti, hogy mielőtt a gyermek eléri a felnőttkort, addig a szülők munkahelye a lehető legteljesebb mértékben biztosított legyen.
Az előbbiekhez kapcsolódóan a szülőket megillető egyes kedvezmények az Mt.-ben kerültek szabályozásra. A már mindenki által ismert egyik pótszabadság, a gyermek után járó pótszabadság intézménye mellett, 2023. januárjában bevezetésre került a szülői szabadság is.
Gyermek után járó pótszabadság
A gyermek után járó pótszabadság [Mt. 118. § (1) bek.] utoljára abban az évben jár a szülőnek, amikor a gyermek a 16. életévét betöltötte [Mt.118. § (3) bekezdés]. Például, ha egy háromgyermekes családban a legidősebb gyerek elmúlt 16 éves, akkor a szülő onnantól kezdve már nem 7 nap pótszabadsággal számolhat, hanem csak 4 nappal.
- Egy gyermek után: 2 nap
- Két gyermek után: 4 nap
- Három vagy több gyermek után: 7 nap
Szülői szabadság
Ettől eltérő szabályozási logikát követ az újonnan bevezetett szülői szabadság. Az Mt. 118/A. § (1) bekezdése alapján a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg, ennek azonban feltétele, hogy a munkaviszony 1 éve fennálljon [Mt.118/A. § (2) bekezdés].
Fizetés nélküli szabadság
Az előzőktől eltérő a fizetés nélküli szabadság kérelmezése. Az Mt. 128. § (1) bekezdése kimondja, hogy amíg a munkavállaló gyermeke nem tölti be a 3. életévét, addig a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra jogosult a munkavállaló. További kiterjesztő lehetőség, hogy a munkavállalónak a gyermek személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának tartama alatt [Mt. 130. §].
Fontos tudnivaló, hogy a munkavállaló gyermeke 3 éves koráig bármikor jogosult fizetés nélküli szabadságra menni. A fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt 15 nappal köteles azt bejelenteni, a munkáltató pedig köteles elfogadni. Ugyanúgy jogosult a fizetés nélküli szabadságot bármikor megszüntetni, még akkor is, ha előzőleg hosszabb időtartamot kérvényezett.
Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól (Mt. 55. §)
Vannak olyan helyzetek is, amikor a dolgozó szülő, mint munkavállaló bizonyos körülmények között mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. Ezt szabályozza az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontja, amely kimondja, hogy különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt lehet a távollét.
Ilyen például az elsős gyermek iskolába való beiratkozásának ügyintézése, ha az a munkaidőre esik, amikor a szülő számára minden értékes és hasznos információ elhangzik a jövőre nézve, ahol a részvétel kvázi kötelező. A törvény meghatároz pontos eseteket, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, mint például a keresőképtelensége alatt.
Ritkán alkalmazott jogszabály, hogy a szoptató anya gyermeke fél éves koráig naponta kétszer egy órára, ikergyermekek esetén kétszer két órára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Ez az időtartam a gyermek fél éves korától 9 hónapos koráig naponta egy órára, ikergyermekek esetén naponta két órára módosul. Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben való kezelés tartamára is mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egészségügyi intézmény által kiadott igazolás alapján igazoltan van távol a munkavállaló.
Részmunkaidő és munkaszerződés módosítás
Az Mt. 61. § (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló kérésére a gyermeke négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ami rövidebben azt jelenti, hogy köteles a 4 órás részmunkaidőt engedélyezni.
Módosul a munka törvénykönyve
Figyelem! A kérelmet írásban, indoklással és a változás időpontjának megjelölésével kell a munkáltató felé benyújtani, aki 15 napon belül köteles rá válaszolni. Elutasítás esetén szükséges azt megindokolnia, mely indoknak valósnak és okszerűnek kell lennie. Tehát pusztán egy mondvacsinált magyarázattal („Nálunk nem divat a home office.”, „Szeretem, ha a munkavállalók bent vannak az irodában.”) nem utasíthatja el a kérelmet.
2023. január elsejétől bekerült az Mt.-be az egyes munkavállalókat megillető munkaszerződés-módosítási jogosultság a gyermekük 8 éves koráig. Ez a változtatás szerint a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig - a munkaviszony első hat hónapját kivéve - kérheti, hogy a munkáltató módosítsa:
- a munkavégzési helyét,
- a munkarendjét,
- kérheti a távmunkavégzésben való foglalkoztatását,
- illetve kérheti a részmunkaidőben való foglalkoztatását.
Ez tehát azt jelenti, hogy eme szabályozás alapján most már kiindulhat a munkavállaló oldaláról is egy módosítási igény, ami a fenti szerződéses feltételek megváltoztatására irányul. (Mt. 61. §. 4., 5., 6. bekezdés)
A kérelmet írásbeli formában kell benyújtani, aminek indoklást és a változtatás időpontját is kell tartalmaznia. A munkáltatónak tizenöt napon belül írásban nyilatkoznia kell, hogy engedélyezi-e, vagy nem a módosítást. Ha a munkáltató válasza elutasító a kérelemre, azt megfelelően, azaz valós, okszerű, világos módon meg kell indokolnia.
Ha az elutasítás jogellenes, azaz nem valós, nem okszerű az indoklás, vagy eleve nem foglalkozik a válasszal a munkáltató, a munkavállalónak joga van 30 napon belül kereset előterjesztésével a bírósághoz fordulni, s a bíróság a munkáltató nyilatkozatát majd pótolja.
Távmunka lehetősége
További alternatíva a távmunka lehetősége. Sokak számára nem közismert, de az Mt. 61. § (4) bekezdés c) pontja lehetővé teszi, hogy a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig kérheti a távmunkában való foglalkoztatását. Ez nagy segítség a szülőknek, amikor nyári szünet van és a gyermek felügyeletében nem mindig tudnak segíteni a nagyszülők vagy nincs arra lehetőség, hogy minden héten másik táborban vegyen részt a gyerek annak érdekében, hogy állandó felügyelet alatt álljon. A kérelmet a munkáltató nem köteles elfogadni, de arra írásban, indokolással kell válaszolnia.
Felmondási korlátozások
Az Mt. 66. § (6) bekezdése kimondja, hogy anya vagy gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyát gyermeke hároméves koráig felmondással csak erős korlátozások mellett lehet megszüntetni. Az egyik lehetőség, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt [Mt. 65. § (3) bekezdés e) pont], az ezen időtartam alatt közölt felmondás jogellenes lesz.
Az Mt. 68. § (2) bekezdés b) pontja pedig kimondja, hogy a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik. Ilyenkor tehát közölhető a védett időszak alatt a felmondás, de a felmondási idő nem kezdődik el, amíg a védettség tart.
Munkavégzés feltételeinek módosítása veszélyeztetettség esetén
Ha a nő olyan munkakörben dolgozik, mely veszélyezteti a várandósságát, akkor a munkáltató köteles a munka feltételeken, körülményeken módosítani. Amennyiben ezek a feltételek nem módosíthatóak megfelelően, úgy a munkavállaló részére várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig köteles egy másik, megfelelő munkakört felajánlani. Ha ez sem lehetséges, akkor a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól.
Túlóra és éjszakai munka korlátozása
Az Mt. védi azokat a munkavállalókat is, akik gyermeküket egyedül nevelik, így számukra a gyermek 3 éves koráig rendkívüli munkaidő nem rendelhető el [Mt. 113. § (1) bekezdés b) pont]. Ugyanez a kikötés alkalmazandó az éjszakai munka esetére [Mt. 113. § (5) bekezdés b) pont]. Erre vonatkozóan engedményt, ahol a rendkívüli munkaidő vagy az éjszakai munka csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el, az Mt. csak a gyermek 3 éves kora felett enged meg [Mt. 113.§ (2) bekezdés és (6) bekezdés b) pont].
Az anyának, vagy gyermekét egyedül nevelő szülőnek gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem osztható be, majd ezt követően a gyermek tízéves koráig csak hozzájárulásával dolgozhat éjszaka.
Áthelyezés más helyiségbe
További védő intézkedés, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a gyermek 16 éves koráig, ha a gyermekét egyedül neveli [Mt. 53. § (3) bekezdés b) pont]. Így például, ha a munkavállaló nem egyezik bele, akkor nem lehet elvárás vele szemben, hogy egy 40 km-rel távolabb lévő településen végezzen munkát, ahonnan csak jelentősen később tudna elindulni, hogy délután felvegye 7 éves gyermekét az iskolában, holott a munkát kifejezetten annak közelsége miatt vállalta el.
tags: #munka #torvenykonyve #55 #paragrafus #kisgyermeknevelo