Mozgásfejlődést segítő eszközök áttekintése és terápiás módszerek kisgyermekek számára

Minden szülőnek a legfontosabb, hogy gyermeke boldog és egészséges legyen. Ez már a fogantatástól kezdve így van, és a gyermek születése után egyre nagyobb hangsúlyt kap. A mozgásfejlődés az egyik olyan meghatározó folyamat, mely kihatással van nemcsak a fizikai, de neurológiai, vagyis idegrendszeri fejlődésére is a babának. A születéstől az egyéves korig terjedő időszak rendkívül izgalmas és mozgalmas mind a baba, mind Anyuka és Apuka számára, hiszen majdnem minden hónapban más mozgásfejlődési szakaszba lép a pici.

A mozgásfejlődés szakaszai

Az újszülött fejlődésére vonatkozó kutatások is megerősítik, hogy a csecsemő kezdetben reflexekkel vezérelt, ösztönös mozdulatokkal fejezi ki magát. A mozgás által tanulnak és ismerkednek a világgal. Optimális esetben csecsemőként az egyszerű mozgásokkal (pl. fejemelgetés, kúszás-mászás stb.) fejlesztik az idegrendszerüket és így hatnak az értelmi képességeikre. A mozgásfejlődés intenzív szakasza a születéstől 10-12 éves korig tart, ekkor a mozgáskultúra alapelemeinek döntő többsége kialakul.

• Első hetekben: a baba hason fekvő helyzetben egy picit megemeli már az állát. Ha szemből közelítünk a picúr felé, akkor nem követi még oly mértékben a tekintetünket, mint a későbbiekben.
• 1-2 hónap között: a tekintet követése már jóval nagyobb tartományt ölel fel.
• 2 hónapos korban: a babák elkezdenek hangokat adni, tudatosan visszamosolyognak a szülőkre. A klasszikus újszülött kort egy nagyon intenzív és dinamikus szakasz váltja fel.
• 3 hónapos korban: elkezdi felfedezni a kis kezét, egyre többször fogja rágcsálni. Ez azért következik be, mert az érző agykéregnek nagyon nagy a megfeleltetettsége a száj körüli régiónak, így nagyon jó ingerforrást jelent a baba számára, ha ezt a környéket manipulálja.
• 4-5 hónapos korban: elindul a játék a saját lábaival, szívesen emelgeti, nyúl utánuk.
• A 6. hónaptól: hasról hátra és hátról hasra fordulás mindkét irányba, négykézláb állás és hintázás, ezzel gyakorolva a kúszás elkezdését, oldalt guruló haladás, egyes babák kúsznak már akár körbe-körbe, akár előre-hátra. Mászik, felül, önállóan kapaszkodva feltérdel és/vagy feláll, felegyenesedik. Kapaszkodva közlekedik, majd idővel jár, melynek szakaszai, hogy a bútor mentén oldalazva lépeget, majd fokozatosan elengedi a tárgyakat és önállóan áll.

Minden gyermek egyedi tempóban fejlődik, de vannak általános mérföldkövek, amelyek iránymutatást nyújthatnak. Minden nagyobb mozgásforma esetén létezik egy elfogadott időintervallum, amely alatt természetes, ha a gyermek megtanulja az adott mozgást. Amennyiben a fejlődése ebben az idősávban zajlik, nincs ok az aggodalomra. Viszont, ha nem esik bele ebbe az időszakba, az fejlesztési késedelmet jelezhet. Nem csupán a késés, az is okozhat problémát, ha valamelyik mozgásforma kimarad vagy felcserélődik, vagy ha egy adott mozgást nem megfelelően hajt végre.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Abban az esetben, ha bármiféle eltérést észlelünk, vagy úgy érezzük, valami nincs rendben, érdemes szakemberhez fordulni. Manapság annyi féle és fajta szakember foglalkozik a mozgáskoordinációval és fejlesztéssel, hogy könnyen elveszhetünk a segítséget nyújtó szolgáltatók labirintusában.

Kikhez érdemes fordulni?

1. Védőnő: Az első és legfontosabb személy már a várandósság időszakában a védőnő. A baba megszületése után az első 6 hétben hetente meglátogatja a családot, majd a 6. hét után havonta kötelezően, illetve megbeszélt időpontokban látogatja meg a csecsemőt és édesanyát. A megszokott vizsgálatokon kívül (súly, hossz, fejkörfogat és mellkörfogat) tanácsadással támogat, és meghatározott időpontokban kötelező státuszvizsgálatokat végez. Ebbe a vizsgálatba tartozik bele a mozgásfejlődés, ahol az adott életkornak megfelelően figyeli meg, hogy van-e eltérés.
2. Gyermekorvos: Védőnői javaslatra beutalót ad fejlődésneurológiára vagy egy korai fejlesztő központba.
3. Korai fejlesztő központ: Ezen intézményekben - melyek lehetnek állami vagy magánintézmények - komplex vizsgálatok során felmérik, diagnosztizálják a megkésettség, visszamaradás mértékét és javasolják a megfelelő terápiát.

Számos terápia létezik manapság, melyet ezen központok egyénre szabottan, célzottan javasolnak figyelembe véve a gyermek életkorát, az elmaradás mértékét, a tünetek hátterében álló okokat. Javasoljuk minden esetben, hogy egy korai fejlesztő központban történő diagnosztika után a megfelelő szakember tanácsolja a legjobb módszert a pici számára, hiszen minden gyermek más.

Mozgásfejlesztési módszerek és terápiák

A mozgásfejlődés a baba nélkülözhetetlen lételeme. Amennyiben a fejlődési folyamatból bármi kimaradt, vagy nem jól, illetve nem kellő mértékben gyakorolta, rögzítette a gyermek, problémák jelentkezhetnek, amelyek kihatnak a közösségi beilleszkedésre, a tanulási képességekre és a magatartásra. Számos mozgás-rehabilitációs módszer létezik, amelyek segíthetnek a gyermekek harmonikus fejlődésében.

Gyógytorna

A gyógytorna az egyik legelterjedtebb mozgásfejlesztési forma, mely játékosan, és a gyermek életkorának és érdeklődésének megfelelően csoportos vagy egyéni formában történik. Akár egy egészséges, különösebb mozgásfejlődési problémával nem rendelkező babát is vihetünk, hiszen lehetséges a mozgás tökéletesítése és egyes dolgok prevenciója. Már diagnózissal rendelkező kisbaba esetén a kornak megfelelő mozgásfunkciók korrekciója és későbbi mozgásmechanizmusok kialakítása a cél. A gyógytorna fókuszálhat korai fejlesztésre, ortopédiai deformitásokra, központi idegrendszeri sérülések kezelésére és traumatológia és műtét utáni rehabilitációra.

Konduktív pedagógia (Pető módszer)

A konduktív pedagógia elsősorban központi idegrendszeri sérülésekkel élőkkel foglalkozik csecsemőkortól felnőttkorig. Inkább nevelési forma (komplex, holisztikus szemléletű nevelési rendszer), mint terápia, hiszen a konduktor aktív tanulás, tapasztalatszerzés útján tanít mozdulatokat, mozgást a piciknek, rávezetve őket arra, hogyan tudják ezeket a mozdulatokat önállóan végezni és a későbbiekben a mindennapi életben kivitelezni. A fejlesztés annál hatékonyabb, minél korábban kezdjük a foglalkozásokat. A konduktív módszer alapgondolata, hogy a sérülés ellenére is rendelkezik az idegrendszer tartalékokkal, új idegrendszeri kapcsolatok kialakulásának lehetőségével, amelyeket a módszer a tanulási-tanítási folyamat vezérlésével mozgósít. A konduktív nevelés egy komplex együttműködést igénylő, hosszú, időigényes folyamat. Egyik legfontosabb célkitűzése - függetlenül az életkortól - az, hogy tanulni tanítson, azaz a tanulási képességeket fejlessze.

DSGM (Dévény Speciális Manuális Technika - Gimnasztika Módszer)

A DSGM egy ismert komplex mozgás rehabilitációs kezelés, mely kifejezetten a kisbabák, csecsemők mozgásfejlődésével foglalkozik, és Dévény Anna gyógytornász, ritmikus gimnasztika szakedző nevéhez fűződik. A DSGM szakgyógyász a terápia során vizsgálja az idegrendszert, valamint az izmokat, ínakat, kötőszöveti rendszert, és nyomon követi a nagy- (fejmozgás, fordulás, kúszás, mászás, ülés) és finommozgásokat (kézhasználat, szem-kéz koordináció) születéstől a járásig. A szakember a Dévény kezelés során speciális manuális technikát alkalmaz, így mechanikai és idegrendszeri hatás is létrejön, megteremtve ezzel a mozgás anatómiai feltételeit. A módszer a mozgásakadályok leküzdésére szolgáló speciális kezelési eljárás, amely az izmok élettani helyzetének visszaállítását és a rendellenesen rögzült izmok fellazítása mellett az idegrendszer stimulációját is megoldja. A korai terápiával (első hónapban) hatékonyabb és gyorsabb eredmény érhető el, illetve meggátolható a mozgásproblémák kialakulása. Az 1-2 éves korban megkezdett kezeléseknél is sokat lehet javítani a problémás állapoton, de ilyenkor már sajnos a korai kezelés eredményei nem érhetők el. A Dévény módszer más mozgásterápiai módszerekkel nem összevonható, mert eltér az összes többitől.

HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika)

A H.R.G egy Lakatos Katalin által kidolgozott, 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás, mely langyos vízben történik és egy speciális gyakorlatsorral fejleszti a gyermekeket. Vízben bizonyos mozgáselemek könnyebben végrehajthatóak, hatékonyabb az izmok ellazulása, a víz a bőrrel érintkezve stimulálja a babák idegrendszerét, mely összességében javítja a gyermekek motorikus és szenzomotoros képességeit. A picik a vízben máshogy érzékelik a teret, és a hallás és lélegzés is megváltozik. A vízi mozgásfejlesztés a vízhez szoktatással kezdődik. A vízhez szoktatás tulajdonképpen egy alkalmazkodási folyamat. Célja az új közeg megszerettetése, az oktató és az oktatási helyzet elfogadása, együttműködés kialakítása, a többi csoporttag megismerése, beilleszkedés a csoportba.

TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning)

A Tervezett Szenzomotoros Tréning a szenzoros integrációs terápiák kategóriájába tartozik, mely több mint 1000 feladat közül egyénileg összeállított mozgásos feladatokra épül és az agykéreg alatti idegrendszeri területeket rendszerezi, megerősíti. A T.S.M.T a motoros, pszichés, kognitív és szociális területeken is segítséget nyújt. A tréningeken a mondókák, énekek, ritmusok fontos szerepet játszanak. A terápia a szülők részéről is elkötelezettséget jelent, hiszen a szakember által összeállított feladatsort otthon is rendszeresen gyakorolni kell. Babák esetében a T.S.M.T hasznos lehet megkésett vagy túl gyors mozgásfejlődés, gyenge koordinációs készség és egyensúlyérzék esetén. A foglalkozás indítása előtt minden gyermeknél egyéni állapotfelmérést végeznek, mellyel több területet vizsgálnak: idegrendszer, mozgás, taktilis terület, testkép, testséma és ritmus. A teszt értékelése után a fejlesztő pedagógus egyénre szabott fejlesztési tervet készít.

Bowen módszer (Baby Bowen)

A Bowen módszer egy feszültségoldó technika, mely a test meghatározott pontjain történő gyengéd fogásokkal a kötőszöveti rendszerben lévő letapadásokat, keményedéseket oldja. Már újszülött korban is ajánlott, hiszen a világrajövetel nemcsak a kismamának, de a csecsemőnek is megterhelő. A Baby Bowen alkalmazása problémák megelőzésére is nagyszerű, hiszen kikerülhetjük vele a test és mozgásfejlődési visszamaradásokat, testtartásbeli problémákat, melyek hosszú távon kellemetlenséget okozhatnak akár felnőtt korban is.

Bobath módszer

A Bobath házaspár (Karel Bobath neurológus és Bertha Bobath gyógytornász) által kidolgozott és az egész világon elterjedt úgynevezett Bobath módszer az idegrendszeri eredetű bénulással járó kórképek mozgásterápiás eljárása. A Bobath módszer a reflexgátlásra, a tónus normalizálására alakította ki az ún. reflex gátló testhelyzeteket. A kezelés tehát a terapeuta akcióinak és a gyermek reakcióinak vég nélküli váltakozása. Az eredeti Bobath módszert a gyakorlat és az elmélet fejlődése módosította, továbbfejlesztette, felhasználva az addigi tapasztalatokat.

Vojta terápia

Vaclav Vojta (1917-2000): cseh professzor, ideggyógyász a Vojta-módszer kidolgozója. Az ötvenes évek középen a Müncheni Gyermekklinikán szerzett tapasztalatai alapján dolgozta ki a reflexlokomóción alapuló Vojta terápiát. Ez a terápia közvetlenül hat a mozgást és tartást irányító agyi folyamatokra. A terápia során hason, hanyatt és oldalfekvésből kiindulva a törzsön és a végtagokon ingereket keltenek, melyek ideális lokomóciós mozgásmintákat váltanak ki. Egy meghatározott ízületre kifejtett nyomás segítségével éri el a kívánt izomaktivitást, mely javítja az önészlelést és a térérzéket, jótékony hatással van az emésztésre és a vérkeringésre. A terapeuta által kiválasztott hatékony gyakorlatok betaníthatók és otthon a szülőknek is el kell végezni azokat.

Pfaffenrot-féle szinergetikus reflexterápia (SzRT)

A Pfaffenrot-féle szinergetikus reflexterápiát (SzRT) az 1970-as években kezdte el kidolgozni dr. Waldemar Pfaffenrot orosz származású német ortopéd- és rehabilitációs szakorvos. Az SzRT több 100 fogása alapvetően idegrendszeri eredetű mozgászavarokra specializálódott terápiás eljárás, melynek alapja a manuális orvoslás. A terápia során myofasciális technikát, akupresszúrát, reflexzóna kezelést, mobilizálást, nyújtást/tonizálást alkalmaznak.

Ayres-féle szenzoros integrációs terápia

Az Ayres-féle szenzoros integrációs terápiát Anna Jean Ayres kaliforniai agykutató és pszichológus 1972-ben jelentette meg. A szenzoros integrációs terápia sokféle tevékenységet felkínáló, a gyermek számára örömet okozó játékfolyamat. Eszközei emlékeztetnek a játszóterek, cirkuszok világára: óriáslabdák, guruló hengerek, függőhálók, forgó és egyensúlyozó tányérok, deszkák, hinták. Tehát csupa olyan játékszer, amely az egyensúlyi és a tapintásos érzékelés számára nyújt ingereket. A fenti nehézségek az értelmi állapottal nincsenek közvetlen kapcsolatban, ezért az ép értelmi állapotnál ugyanúgy megjelenhetnek, mint az enyhe fokú tanulási és értelmi akadályozottság esetén is.

Alapozó terápia

Az alapozó terápia egy komplex mozgásfejlesztésen alapuló idegrendszert fejlesztő terápia, mely során a gyermeket igen magas fokú mozgásügyességig juttatják el. Dr. Marton-Dévényi Éva által kidolgozott mozgásfejlesztési gyakorlatsorral hatnak az emberi agyban a beszéd működéséért (olvasás, írás) felelős területekre is. A terápia során a mozgásalapot kiegészítik fejlesztő pedagógiai módszerekkel (idő, tér, emlékezet, hallás- és beszédészlelés-fejlesztés, stb.) amit ezzel tesznek teljessé.

Delacato módszer

Az Amerikai Egyesült Államokban, Philadelphiában élő és dolgozó neurológus, Carl Henry Delacato véleménye szerint a mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési problémához, magatartás zavarhoz vezethet, mert a mozgás segítségével járódnak be az idegpályák, fejlődnek az agyi rendszerek. Delacato által kidolgozott kezelés lényege az, hogy lehetővé tették a gyermekek számára, hogy a mozgás szintjén újra éljék életüknek a csecsemőkori szakaszát. Ezzel az érésben elmaradt területek lehetőséget kaptak a deficitek ledolgozására, a hiányok pótlására. Amelyik gyermek nem tudott önállóan mozogni, ha szükséges volt több felnőtt egyszerre mozgatta a gyermek fejét, végtagjait.

INPP módszer

Ezt a programot Dr. Peter Blythe vezetésével a Neuro-Fiziológiai Pszichológiai Intézet (INPP) dolgozta ki az angliai Chesterben. A gyakorlatprogram egy olyan készségfejlesztő mozgássorozatot foglal magába, amely a csecsemő természetes mozgásmintáin alapul, lényege a mindennapos, rendszeres gyakorlás. Ez a módszer abban különbözik a többi szenzomotoros módszertől, hogy a gyakorlatok a lehető legmélyebbről indítanak, vagyis az egyensúlyérzék legkorábbi stádiumát fejlesztik először. Végezhető egyénileg és csoportosan. Egyéni fejlesztés keretében a méhen belüli időszaktól, a születésen át, a mászásig újrajáratják az összes fejlődési fázist, rögzítik az összes alapmozgást, de ezúttal megfelelő sorrendben. Az egyéni gyakorlást mindennap „irányított home-training” formájában, otthon kell végezni a szülőnek a gyermekkel, mindezt az INPP fejlesztő szakember rendszeres, kb. 8 hetes kontrollja mellett. A napi maximum 5-7 perces, monotonul ismételgetett, teljes csöndben és igen pontosan kivitelezett, lassított felvételszerű gyakorlás az előírás. A csoportos gyakorlás inkább a megszületés utáni szakaszra irányul és kb. 9-12 hónapig tarthat. A csoportos gyakorlás minden tanítási napon az iskolában, óvodában egy képzett szakember irányítása mellett történik. A módszer sikere a gyakorlatok helyes összeállításában, a kivitel pontosságában és a kitartó, rendszeres gyakorlásban rejlik.

Hippoterápia

A hippoterápia komplex terápia. Egyfelől hat az idegrendszer stimulációjára a ló mozgásimpulzusain keresztül. Másfelől az érzékelő pályák bejáratására is szolgál (pl. látás, hallás, szaglás, tapintás, mélyérzékelés). Pszichomotoros területeken is segít (pl. mozgásos sikerélmény, önbizalom, élő-elfogadó társ). A hippoterápia komplexitása ellenére szükség van kiegészítő terápiákra. Eredményesen kapcsolható a logopédiához, ergoterápiához, hidroterápiához, és nagyban emelheti a gyógytornakezelések hatékonyságát. A hippoterápeutának lovas képzettséggel kell rendelkeznie, hiszen ő felel a terápiáért, a biztonságért, a terápia során irányítania, esetleg fegyelmeznie kell a lovat.

Szubakvális torna

A szubakvális torna - a hidroterápia sajátos eljárási módja - vízben végzett gyógytorna. A vízben végzett mozdulatok általában kevesebb erőt kívánnak, állandó egyensúlyozásra késztetnek, különös tapintási, akusztikus és vizuális élményt nyújtanak. A vízben úgy mozoghatnak, ahogyan sehol máshol. A felhajtóerő következtében képesek vagyunk lebegni, a víz segíti a test, a végtagok felfelé irányuló mozgásait. A hidrosztatikus nyomás, a közegellenállás segíti a statikus helyzetek megtartását, csökkenti az eleséstől való félelmet.

Mozgásfejlesztést segítő eszközök

A mozgás a gyermek nélkülözhetetlen lételeme, legyen szó nagymozgásokról, melyeket a törzsünkkel és a végtagjaink segítségével végzünk, vagy akár finommozgásokról, mint például az ujjak precíziós mozgása. A két terület fejlődése szorosan összefügg, a finommotorika fejlődését nagyban meghatározza a nagymozgások kialakulásának, összerendezettségének sikeressége, a mozgáskoordináció fejlettsége. Napjaikban rengeteg játék és eszköz található a „babapiacon”, melyekből a szülő válogathat. Tapasztalat nélkül nehéz különbséget tenni azok között, melyek hasznosak és segítik a gyermekek mozgásfejlődését, illetve elkerülni azokat, melyek haszontalanok, esetleg még hátráltatják is azt.

Ajánlott eszközök a kisgyermekek mozgásfejlesztéséhez

Az 1-3 éves korosztály számára a világ felfedezése a mozgás által kezdődik. Ez az időszak a gyermek életében tele van mérföldkövekkel: az első lépések, az önálló járás, a szaladgálás és az ugrálás mind a mozgásfejlődés részei. Szülőként hatalmas szerepünk van abban, hogy támogassuk őket ebben az izgalmas fejlődési folyamatban. Ez nemcsak a megfelelő módszerek és eszközök kiválasztását jelenti, hanem azt is, hogy teret és bátorítást biztosítunk számukra. A mozgásfejlődés alapvető a gyermek testi, szellemi és érzelmi fejlődése szempontjából.

• Matatószönyeg: Hason fekvésre motiválja a babát, elősegíti a nyúlást, erősíti az izmokat. A különböző felületek fejlesztik a szenzoros aktivitást. Nagyon hasznos a fogóreflex leépítésére kézen és lábon is. Később járáskor szintén hasznos játék a talpat ingerelni. Segít az egyensúly és a boka körüli izmok erősítésében.
• Szivacs szőnyeg: A legjobb élettér a babának. Megfelelő alátámasztást biztosít a hason fekvéshez, segíti a baba mozgásfejlődését. Könnyen takarítható.
• Ékpárna: Megfelelő póz hason a támasztás elősegítésére. Reflexgátló helyzetet teremt. Háton fekve a bukós-refluxos babáknak is jó. Használható még gurulás gyakorlására, lejtőként.
• Hordozás: Nagyon fontos a megfelelő hordozás. Legyen széles alátámasztás a csípőnél. Figyeljünk a megfelelő arányra a hordozás és a stabil talajon töltött idő között. Soha ne hordozzunk kifelé!
• Nagy labda (Bobath labda, fiziológiás labda): Nagyon hasznos a támasztás gyakorlására. Erősíti a fejkontrollt, vesztibuláris ingerlést ad, fejleszti az idegrendszert. Kimondottan jó hátizom erősítés a babának. Ezen a sokrétűen használható mozgásfejlesztő eszközön gyermeked - a Te vagy a foglalkozásvezető aktív segítségével - ülő helyzetben lovagolhat, hason illetve háton gördülhet előre, hátra, valamint végezhet az egész testét megmozgató körkörös mozdulatokat.
• Fekvő hinta: Jó eszköz a hasalás provokálására. Vesztibuláris ingerléssel fejleszti az idegrendszert. Lehet benne hason és háton is feküdni. NEM SZABAD FÉLIG DÖNTÖTT HELYZETBEN HASZNÁLNI, amíg a baba magától nem ül stabilan.
• Bilibo: Vesztibuláris ingerlést biztosít, fejleszti az idegrendszert. Fejleszti az ülési egyensúlyt és a törzsizmokat is erősíti. Hosszútávú játék, több éven keresztül is jó mozgásfejlesztő eszköz. Mérsékelten, de olyan baba is használhatja, aki még nem tud önállóan ülni. Strapabíró játék.
• O-Ball: Kialakítása miatt nagyon hasznos a megfogás-elengedés gyakorlására. Fejleszti a finommotoros képességeket. Szem-kéz illetve szem-láb koordináció fejlesztésére kiváló. Könnyen tisztítható.
• Wingbo hinta: Támasztás és fejkontroll erősítésére nagyszerű játék. Idegrendszer és egyensúly fejlesztésére kifejezetten hatásos. Vesztibuláris ingerlést biztosít.
• Hasalós katica: Támasztás és fejkontroll erősítésére nagyszerű játék. Fejleszti a finommotorikát. A különböző felületek fejlesztik a szenzoros aktivitást. Ügyesebb babák hason tudják forgatni magukat egyik kezüket a másik után téve.
• Helping Hands finommotorika fejlesztő készlet: Négyféle speciális eszközt tartalmaz, melyek mindegyike kiváló segítséget nyújt a finommotorikus készségek fejlesztéséhez. A szett egy krokodil csipeszt, egy gömbös ollót, egy tekergős pipettát és egy fejlesztő kanalat tartalmaz. Az eszközök sokoldalúságának köszönhetően a gyerekek gyakorolhatják a folyékony és szilárd anyagokkal való bánásmódot, könnyebben megismerhetik azok jellemzőit, mozgásos tulajdonságaikat.
• Playfoam homok szenzoros készlet: Különleges tapintású homokgyurmát és négyféle megmunkáló eszközt tartalmaz. Hosszú ideig képes lekötni a gyerekek figyelmét.
• Egyensúlyozó kalap (Gonge): Kiváló lehetőséget teremt az egyensúlyérzék és a propriocepciós készség fejlesztésére. Használható egyéni játékra vagy kompetitív módon.
• Folyami kövek (Gonge): Különleges és motiváló játékteret biztosítanak az egyensúlyérzék fejlesztéséhez. 6 darab különböző színű „követ” tartalmaz kétféle méretben, melyek egymásba is helyezhetőek.
• Készségfejlesztő játszószőnyeg óvodásoknak: Izgalmas játéklehetőséget biztosít óvodás korú gyerekek számára. A felülete egy folyót ábrázol, melynek egyik partjáról a másikra kell átjutni a vízben lévő farönkökön és köveken egyensúlyozva. A farönkök és kövek különböző síkbeli alakzatokkal, színekkel és számokkal vannak ellátva.
• Ugráló egyensúlyozó játék: Kiváló egyensúlyérzék fejlesztő eszköz, melynek használata már három éves kortól lehetséges. A puha téglára állva tudunk egyensúlyozva ugrálni, miközben a kapaszkodót kell ügyesen fognunk.
• Szenzoros ortopédiai szőnyeg: Kirakóelemekből álló szenzoros szőnyeg készlet. Az ortopédiai szőnyeg felületei edzik és elősegítik a láb és a talp izmainak fejlődését. A különböző szőnyegfelületek tonizáló hatást fejtenek ki, segítenek a lábív helyes kialakulásában és csökkenthetik az aszimmetrikus járás megjelenését, a lúdtalp kialakulásának kockázatát.
• Trambulin: A trambulinon a gyermekek önállóan illetve párban, egymás kezét fogva ugrálnak. Fontos, hogy ösztönözzük a gyermeket az önálló ugrásra.
• Egyensúlyozó tölcsér: Az egyensúlyozó tölcsér által előidézett váratlan, bizonytalan billegő állapot megtapasztalása. Az intenzív forgó mozgás végzése után tisztán láthatóvá válik, hogy kialakult-e már a gyermek mozgásészlelése, szédül-e. Epilepszia gyanús gyermekeknek a tölcsér használata nem ajánlott!
• Billenő rácshinta: A gyermekek kedvükre egyensúlyozhatnak benne, karjukat széttárva, kis terpeszállásban, tekintetüket és szemüket a velük szemben, a földön térdelő foglalkozásvezetőre irányítva.
• Libikóka: Fontos, hogy fogjuk gyermekünk mindkét kezét, miközben átkísérjük a libikókán.
• Mászó alagút: Ebbe a mozgásfejlesztő eszközbe a gyermek egyedül, vagy társaival is bemászhat.
• Ejtőernyő: Az ejtőernyőt sok más, szokványos gyakorlat alkalmazása mellett, a gyermekek hossztengely körüli forgatására, zsipp-zsuppolásra is szoktuk használni. A hossztengely körüli forgás különösen fontos és jótékony mozgásforma az idegrendszer fejlődése szempontjából.
• Egyensúlyozó pad: Sokrétűen egyensúlyozásra, kúszás fejlesztésére szolgáló eszköz.
• Gördülő deszka: Nagyobb gyermekeknél a gördülő deszka alkalmazásakor megfigyelhető, hogy a gyermek hagyja-e magát a deszkán ülve, hasalva, a két kezénél fogva húzni, vagy tolni.
• Medencetöltő labdák, labda fürdő: Labdák között hempereghet a gyermek.
• Bordásfal: Használatával a gyermeket a mászásra ösztönözhetjük, fejlesztjük kéz-láb, szem-kéz koordinációjukat.

Eszközök, melyeket nem ajánlunk a kisgyermekek mozgásfejlesztéséhez

• Rugós hinta: A csípőknél nem megfelelő alátámasztás nagyon rossz helyzetet biztosít. Olyan gyermeknek, aki önállóan még nem áll, szigorúan tilos használnia. Fokozza az alsó végtagok feszes tónusát. Elveszi az időt a hason töltött időtől, mászástól, amely sokkal hasznosabb.
• Pihenőszék: Ha a baba csak fekszik benne, nem káros, de funkcióját tekintve haszontalan. A megfelelő pihenés a babának vízszintes helyzetben történik. Provokálja a hasizomból történő felülést.
• Bébi komp: Rossz lábtartást provokál (a gyermek lábujjhegyen pipiskedik). Sok esetben még nincs megfelelő izomerő a függőleges helyzet megtartásához. A gyermek nem tanulja meg a megfelelő testsúlyáthelyezést és egyensúlyozó képességet. Elveszi a földön töltött időt a hasalástól, mászástól, így nem erősödik meg a törzsizomzat. Más országokban már betiltották.
• Ültető: Olyan gyermek, aki önállóan még nem képes ülni, NE használja. A baba gerincét veszélyezteti, gátolja a mozgásfejlődés kialakulását. Az ülési egyensúlyt nem gyakorolja megfelelően.
• Szűk terpeszű kenguru: Nem megfelelő alátámasztás a csípőnél. A baba számára kényelmetlen. A kifelé hordozás egészségtelen. Előfordulhat csípőficam veszélye, illetve az ágyéki gerincszakaszra feleslegesen nagy terhelés hárul.
• Fürdető karika: Provokálja az ülő pozíciót, ülni nem tudó babák számára. Kifejezetten rossz alátámasztást ad az ágyéki gerinc számára. Lágyéki részeket, hajlatokat kifejezetten nehéz megmosni.
• Jáárássegítők: Nem kifejezetten káros, de felesleges 15 hónapos kor előtt. Amennyiben a gyermek 18 hónapos koráig nem alakul ki az önálló járás, szakember segítségét kell kérni. A mászás erősíti a hátizmot, fejleszti a koordinációt, egyensúlyt.
• Gyermek póráz: Rossz járásmintát provokál. A gyermek nem tanul egyensúlyozni megfelelően. Pszichológiai szempontból is vitatható, hogy a felelősségérzet illetve egészséges veszélyérzet kialakulását befolyásolja.

tags: #mozgasfejlodest #segito #eszkozok