A mozgásfejlődés mérföldkövei és a 6 éves kori képességek

A gyermekek fejlődése egy rendkívül összetett és dinamikus folyamat, amely magzati korban kezdődik és az élet során folyamatosan zajlik. Ennek a fejlődésnek egyik leglátványosabb és legkönnyebben megfigyelhető területe a mozgásfejlődés. Minden gyermek egyedi tempóban fejlődik, de vannak általános mérföldkövek, amelyek iránymutatást nyújthatnak a szülőknek és szakembereknek egyaránt. A fejlődés biológiailag meghatározott természetes komponensére rakódik rá a környezet hatása, ezek azonban elválaszthatatlanok egymástól, egyik a másik nélkül optimálisan nem működhet.

A mozgásfejlődés korai szakaszai

A mozgásfejlődés már magzati korban megindul. Héthetes magzatban a szájzug simogatása mozgást vált ki, 8 hetesen generalizált mozgásokat láthatunk, 9 hetesen már spontán magzatmozgás és csuklásszerű mozgás, szájnyitás, nyelés, légzőmozgások is detektálhatók, 10 hetesen pedig már nemcsak a védekező hajlító-, hanem az antigravitációs nyújtóizmokban is megfigyeltek reakciót.

Az újszülött babáknak nagyon jellegzetes az izomtónusa. Az első hetekben a baba hason fekvő helyzetben egy picit megemeli már az állát. Ezek közül az ismertebbek a Moro-, kereső-, szopó-, fogó- és aszimmetrikus tónusos nyaki reflexek. A nehézségi erő kompenzálása minden életkorban a mozgásfejlődés fő feladata. Ahhoz, hogy a fejlődés megtörténhessen, a kezdetleges primitív reflexeknek integrálódnia kell, a hajlító- és feszítőizmok közti egyensúlynak ki kell alakulnia, az egyensúlyi és kitámasztási reakcióknak ki kell fejlődniük. Az alapvető, elemi mozgásminták olyan, az újszülöttekben is kiváltható mozgássorozatok, melyek a végleges felnőttkori mozgásmintázatok kezdetleges formái. Egészen addig, ameddig spontán formái ki nem alakulnak, kiválthatók.

• 0-2 hónapos kor: Az újszülött hason fekve állát pillanatokra elemeli az ágyról, ölben fejét néhány másodpercig képes megtartani, kezét az arca közelében ökölben tartja. A fogóreflex miatt a tenyérbe helyezett tárgyra ujjai rámarkolnak. Szeret a hasán és hátán feküdni, végtagjait hajlított helyzetben tartja, kezei ökölben, fejét hason és háton is mindkét irányba fordítja, hason fekve körülbelül 6 hetes kortól emelgeti a fejét. A tekintet követése ebben a korban még nem oly mértékű, mint a későbbiekben.
• 1-2 hónap között: A tekintet követése már egy jóval nagyobb tartományt fog magába ölelni.
• 2 hónapos korban: A babák elkezdenek hangokat adni, tudatosan visszamosolyognak a szülőkre. A klasszikus újszülött kort egy nagyon intenzív és nagyon dinamikus szakasz váltja fel. A csecsemő egyre kevésbé hajlítja végtagjait, hanyatt fejét szabadon forgatja, hason fekve fejét, mellkasát rövid ideig felemeli, válla, karja előrébb kerül. Az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex során fejét oldalra fordítva azon az oldalon, amerre feje fordult, kezét kinyújtja, ellentétes oldalon behajlítja, így nem dől el oldalra. Karjával, lábával összerendezett mozgásokat végez. Kezében csökken a hajlítóizmok túlsúlya, így oldalt sepregető mozgásokat végez, ujjai már csak 50%-ban vannak ökölben, lehetővé válik a szándékos fogás kialakulása, kezébe adva csörgőt megtartja, ruháját markolássza, de szemét még nem irányítja a játékra, azonban középről belógatott tárgyat tekintetével oldalra követi. A szobában mozgó személyeket nézegeti.
• 3 hónapos kor: Elkezdi felfedezni a kis kezét, egyre többször fogja rágcsálni. Sok esetben az első hónapokat követően azt a téves képzetet szokta kelteni a kéznek a rágcsálás, minthogyha a fogzás indult volna be. Az érző agykéregnek nagyon nagy a megfeleltetettsége a száj körüli régiónak, tehát nagyon-nagyon jó ingerforrást jelent a baba számára, ha ezt a környéket manipulálja. Alkartámasz fejét függőleges helyzetig is emeli, ülésbe húzáskor fejét emeli, kezébe adott tárgyat megfogja, nézegeti, szájához emeli. A nyaki izmokban egyre erősödő feszítődominancia következtében fejét nagymértékben emeli, alkarjára támaszkodik, mellkasa kissé elemelkedik. Háton fekve örömében kezével, lábával szimmetrikusan rugdos, ölben fejét stabilan megtartja. Kezét középvonalba hozza, ujjait figyeli, kezét szájához emeli, játszik a kezével, egyikkel a másikat megfogja. Színes, érdekes tárgyra szemével már odafigyel, azt 180 fokban követi, általános izgatottságában kezével, lábával hadonászik.
• 4-5 hónapos kor: Elindul a játék a saját lábaival, szívesen emelgeti, nyúl utánuk. Az aszimmetrikus nyaki reflex eltűnik, ezért megtanul és elkezd hasról hátra fordulni. Hason fekve nyújtott könyökkel tenyerén támaszkodik, ülésbe húzáskor fejét tartja, a végtagok segítségével ül. Karjával szélmalommozgásokat, lábával pedálozást végez. Lábfejével játszik, szájába veszi.

A fél éves baba mozgásfejlődése

A hatodik hónap az önfelfedezés kora a babáknál, ilyenkor kezdik el felfedezni saját testüket és a körülöttük lévő világra is nyitottabbak. Hat hónapos babád nyakizma erős, már tudja egyedül tartani a fejét huzamosabb ideig is. Ebben a korban a babák mindkét irányba forognak, azaz hátról-hasra, valamint hasról-hátra, de előfordulhat, hogy elkezdenek kúszni, nagy egyéni eltérések is előfordulhatnak. Már két kézzel nyúlnak a tárgyakért, azokat egyik kezükből átteszik a másikba, megrágcsálják őket, így ismerkednek, gyűjtenek a tapasztalatot a világról, tárgyakról, anyagokról.

Észreveheted, hogy a szájába veszi a lábujjait és megpróbálkozhat az üléssel is. Utóbbit még ne hagyd neki egyedül, mert sérülhet a gerince - mindig támaszd meg a hátát, ha ül. Egyedül majd csak a 8-9. hónap környékén tud ülni, addig szüksége van a segítségre. Megfigyelheted, ahogy babád rátámaszkodik a kinyújtott karjára és előre-hátra hintázik. Ez a mozdulat a mászás első jele.

A kicsik ilyenkor kezdik el felfedezni saját testüket, szeretnek játszani a végtagjaikkal, nézegetik magukat a tükörben, leveszik a zoknijukat, és általában véve is minden érdekli őket, ami saját magukkal kapcsolatos. Mivel egyre nagyobb mozgástérre van szükségük, nem tanácsos órákra a járókában vagy a kiságyban hagyni őket. Az ismétlés iránti érdeklődése hatalmas. Előszeretettel dobálja el a játékait vagy rombolja le újra és újra a tornyot, amit építesz neki.

A játékokat már nemcsak meg tudja tartani, hanem képes elengedni is őket, valamint azt is megfigyelheted, hogy mekkora örömet jelent számára a játékok rázása, egymáshoz ütögetése. Hintázni szintén imád, ez a mozgás nemcsak megnyugtatja, hanem fejleszti a térérzékelését és az egyensúlyérzékét. A kicsik ilyenkor már akár hosszú percekig is képesek egy adott dologra koncentrálni.

Kommunikáció és kognitív fejlődés 6 hónaposan

Babád már képes utánozni azokat a hangokat, amiket tőled hall és előszeretettel ismételget kétszótagos hangsorokat, ezt nevezzük gagyogásnak. Hat hónapos korban jönnek rá a csecsemők, hogy a tárgyak akkor is léteznek, amikor éppen nem látják, hallják, vagy tapintják őket. Ezt nevezik tárgyállandóságnak. Az összefüggések felfedezésében úgy tudjuk motiválni őket, hogy kukucs vagy “Hol a labda?” eldugós játékot játszunk velük.

Mivel már helyzetváltoztató mozgásra képes, kisbabádra még jobban oda kell figyelni. Már nem lehet őket a franciaágyon, kanapén hagyni játszani, vagy akár csak egy pillanatra is otthagyni a pelenkázón - elsősorban mert mozgékonyak, ficánkolnak, másodsorban meg azért, mert kíváncsiak, és mivel még nem érzékelik a mélységet, könnyen lefordulnak, leesnek, amikor például valamit el akarnak érni. Az a legjobb, ha a baba napközben a földön leterített játszóhelyen vagy hempergőben, járókában van.

Társas kapcsolatok és érzelmi fejlődés

Természetesen ebben a korban még mindig az anya közelsége adja a legnagyobb biztonságérzetet a babának, azonban fontos, hogy minél többféle ember közeledését is megismerje, megtapasztalja. Játsszon vele sokat az apuka, hiszen egy csiklandozás vagy egy kis tapsikolás egészen új örömforrásokat tudnak mutatni a gyerekeknek. Vannak olyan csecsemők, akik kevesebb társas helyzetet kívánnak, igényelnek, mint kortársaik. A kevesebb, de jó minőségű társas, közös figyelem is megfelelő.

A mozgásfejlődés további lépései az első életévben

• 6 hónapos kortól: Háton fekve fejét képes megemelni, ezzel kezdeményezve a kézbevételt, ilyenkor már nagy mozgásteret kell biztosítani a csecsemőknek, kialakul a hüvelykujj szembehelyezése, már mindent megfog és mindent a szájába vesz.
• 7-8 hónapos kortól: Elkezd elszakadni a földtől, és elkezd négykézlábra emelkedni, majd hintázni, kezét, lábát, gerincét kellően megerősítve ezzel a kúszásra, majd a mászásra, mely eleinte főként hátrafelé történik. Vannak, akik kommandós módon kúsznak, vagy félig ülő helyzetben fenekükön csúsznak, vagy kúszás, mászás nélkül rögtön felállnak.
• 9-10 hónapos kor: A négykézlábra emelkedést követően általában megtanulnak felülni, mely egy függőleges irányt ad az eddigi vízszintes világuknak. Két tárgyat megtart, azokat egymáshoz és az asztalhoz ütögeti, apróbb tárgyakat hüvelykujj és mutatóujj közé fog. Ilyenkor fokozottan kell figyelni a félrenyelés lehetőségeire!
• 10-12 hónapos kor: Környékén felállnak, majd bútorok mentén lépegetnek. A tárgyakat elkezdik dobálni, egyre kevésbé vesz tárgyakat szájba. Egyéves korban látása már hasonló a felnőttéhez. Apróbb tárgyakat pedig már hüvelykujj és mutatóujj hegye közé vesz, csippentő fogással. Szeret pakolni.

Ne erőltessük se az ülést, se a járatást; amikor gyermekünk izomzata megérik rá, magától is el fogja kezdeni ezeket a mozgásformákat.

Mozgásfejlődés a kisgyermekkorban

A fejlődés természetesen nem áll meg az első életévvel. A kisgyermekkor további jelentős mozgásfejlődési mérföldköveket tartogat:

• 12-15 hónapos korban: Megteszik első önálló lépéseiket. Kezdetben széles alapon, teli talppal járnak, karjukkal próbálnak egyensúlyozni, majd a következő hónapokban az érett járás során ez a kartartás megszűnik, és szépen, sarokról lábujjhegyre gördülnek.
• 18 hónapos kor: 3 kockából tornyot épít. A csukló kifelé csavaró mozgásának ügyesedésével már szabályosan eszik kanállal, pohárból tisztán iszik.
• 2 éves kor: Fut, mászik, lépcsőn mellé lépve közlekedik, labdát rúg, jól fut. Könyvben lapoz, tisztán eszik, kezet mos.
• 2,5 évesen: Páros lábbal ugrál, egy lábon pár másodpercig megáll. 5-6 kockából tornyot épít.
• 3 éves kor: Triciklizik, lépcsőn váltott lábbal közlekedik. 9-10 kockából épít tornyot. Rajzát megnevezi, de még nem felismerhető. Emberrajza fej-láb alak. Ollóval vág, gyöngyöt fűz. Önállóan levetkőzik. A kezesség kialakulása a 3-4. életévben.
• 4 éves kor: Váltott lábbal ugrál, labdát felső dobással dob.
• 5 éves kor: Folyamatosan rohangál, biciklizik. Úgy rajzolja a világot, ahogyan ismeri, gyakran átlátszó, egyidejűleg több nézőpontból rajzol. A rajzolt embernek már 6 testrésze van.

A mozgásfejlődés 6 éves korban

A 6 éves gyermek mozgásfejlődése már kifinomult és komplex. Nagymozgások terén olyan mozgáskombinációt is képesek kivitelezni, ami 3-5 különböző elemet tartalmaz. Ez a kor az iskolakezdés előtti utolsó, nagy fejlődési szakasz, ahol a gyermek fizikai és kognitív képességei már jelentősen fejlettek.

Nagymozgások és fizikai aktivitás

A 6 évesek már ügyesen futnak, ugrálnak, bicikliznek és egyensúlyoznak. Képesek bonyolultabb mozgássorok végrehajtására, amelyek több elemet is magukban foglalnak. Ebben a korban tanácsos elkezdeni néhány sportág edzéseit, mint például úszás, sízés, vagy torna, mivel ezek tovább fejlesztik a gyermek koordinációját és izomzatát.

Finommozgások és íráskészség

Bár a nagymozgások fejlettek, a gyermek keze még nem alkalmas a vékony ceruzával vagy tollal való írásra. Fontos, hogy vastag és/vagy háromszög alakú színeseket adjunk a kezébe, hogy a megfelelő ceruzafogás és az ujjak izmainak fejlődése biztosítva legyen. A színezés és a rajzolás ebben a korban kulcsfontosságú a finommotorika fejlesztésében.

Kommunikáció és beszéd

Az iskolakezdésre egy gyermek átlagos szókincse 2600 szó. 6 éves korában már tisztán beszél, és jól megérti az anyanyelvét. Képes egyes hangok elkülönítésére, megkülönbözteti a zöngés és zöngétlen hangokat, valamint időtartam szerint is differenciál. A hangokból össze tudja rakni a szót, például, ha megkérdezzük csemeténket, hogy: Mire gondolok, ha azt mondom: n, a, p? A beszéd szépségét a hang színe, a beszéd tempója, ritmusa adja.

A "Mit visz a kishajó" játék (pl. "Mit visz a kishajó b-vel?") kiválóan alkalmas a hangok elkülönítésének és a szókincs bővítésének gyakorlására.

Önállóság és szociális fejlődés

6 évesen önállóan törölközik, mosdik. Időnként még ellenőrizni kell a kézmosást. Teljesen önkiszolgáló, biztonsággal, természetességgel végzi a feladatait. Szépen, kultúráltan étkezik. Az indulati megnyilvánulások sok változáson mennek át az óvodáskorban. Az első évek agresszivitása a sorozatos visszajelzések következtében csökken és átalakul. Fontos, hogy alakítsuk gyermekünk kudarctűrő képességét, hogy felkészüljön az iskolai kihívásokra és a társas interakciókra.

Reálisan értékeljük gyermekünk képességeit, az olvasás-írás megtanulására éretlen gyermeket ne engedjük iskolába menni!

Amikor a fejlődésben elakadás tapasztalható

Minden nagyobb mozgásforma esetén létezik egy elfogadott időintervallum, amely alatt természetes, ha a gyermek megtanulja az adott mozgást. Amennyiben a fejlődése ebben az idősávban zajlik, nincs ok az aggodalomra, viszont, ha nem esik bele ebbe az időszakba, az fejlesztési késedelmet jelezhet. Nem csupán a késés, az is okozhat problémát, ha valamelyik mozgásforma kimarad vagy felcserélődik, vagy ha egy adott mozgást nem megfelelően hajt végre.

Amennyiben észreveszünk bármiféle nyugtalanítót, érdemes felkeresni a védőnőt vagy a gyermekorvost és konzultálni. A mozgásfejlődésben elakadt csecsemők, kisgyermekek esetében az a fontos, hogy megtaláljuk ennek okát és azt mielőbb helyreállítsuk. A mozgásfejlődés problémáit leggyakrabban az agy izomtónus-szabályozó és mozgatóközpontjának funkciózavara okozza. Minden mozgásterápiás módszer más-más okra tud fókuszáltabban hatni, azonban globálisan szinte minden területre tudunk egyszerre hatni.

Gyanús jelek, amelyekre érdemes odafigyelni

• Ha a csecsemő hanyatt fekvő helyzetében lábai nem felemelve hajlítva vannak, hanem oldalt elérik a talajt, „békatartásban” fekszik, akkor az izomgyengeség jele lehet.
• Amennyiben lábait keresztezi „ollótartásban”, akkor a fokozottabb izomtónus okának tisztázása válhat szükségessé.
• Ha 3 hónapos korban a születéstől kezdve még mindig folyamatosan oldalra dől, 4-8 hónapos korban egyenetlenül támaszkodik, tárgy után csak egyik kezével nyúl, érdemes odafigyelni a másik oldal gyengeségének hátterére.
• Ha 4 hónapos korban ülés helyett rögtön állásba húzható, lehet fokozottabb izomtónus jele.
• Ha 5 hónapos kor után még döntően kezét nézegeti, fontos lehet, mert szépen lassan el kell kezdenie kialakulni a külvilág felé irányuló figyelemnek.
• Ha a kúszás kimarad vagy a csecsemő inkább a fenekén csúszva szeret közlekedni, mindig vizsgálni kell az egyik oldal (bal és jobb) esetleges gyengeségét.
• Ha később főként W ülésben szeret lenni, illetve nyusziszökdécseléssel közlekedik, fennmaradóan nagylábujjon jár, akkor is neurológiai vizsgálat lehet indokolt.

A csecsemő- és kisgyermek tornát érdemes minél hamarabb elkezdeni, akár már újszülött kortól, hiszen annál jobb eredményeket tudunk elérni. A minimális eltérésekkel is érdemes foglalkozni, hogy későbbiekben minél jobb minőségben alakuljanak ki a különböző mozgásformák, a velük együtt a gyermek más irányú fejlődése is, például a mozgáskoordináció, térbeli orientáció, a helyes statikus és dinamikus testtartás, az egyenlő testsúlyeloszlás, a talp megfelelő terhelése és a kognitív funkciók.

tags: #mozgasfejlodes #6 #eves #kor