Hányinger és hányás a harmadik trimeszterben: Okok, tünetek és kezelés

A terhesség 40 hétig tart, három trimeszterre osztva. A harmadik trimeszter a terhesség 28. hetétől a szülésig tart, és számos élettani változással jár mind a kismama, mind a magzat számára. Ebben az időszakban a hányinger és hányás is visszatérő vagy újonnan jelentkező tünet lehet, melynek okait, tüneteit és kezelési lehetőségeit részletezzük.

A harmadik trimeszter élettani változásai és a magzat fejlődése

A harmadik trimeszterrel a magzat jelentős méretnövekedésnek indul, általában 50-54 centiméter hosszúra és 3-3,5 kilogrammosra növekszik. Érzékei, szervei és szervrendszerei ekkor fejlődnek ki teljesen, és a kinti életre érik. Ebben az időszakban a szervek már kifejlődtek, növekedésük azonban még zajlik, a magzat csontjai és végtagjai szintén egyre erőteljesebben növekednek.

A magzat viselkedése az utolsó hónapokban megváltozhat, ami teljesen normális jelenség: mivel nagy méretük miatt egyre kevesebb hely áll rendelkezésükre a pocakban, ritkábban mozognak, de akár igen erőteljes rúgásokkal jelezhetik az édesanyának, hogy jól érzik magukat. A legtöbb születésre készülő pici már fejjel lefelé fordul, illetve az utolsó pár héten (esetenként csak közvetlenül a szülés előtt) behelyezkedik a medenceüregbe. Ilyenkor a kismama hasa „leszáll“, vagyis szemmel láthatóan lejjebb ereszkedik.

Fizikai változások a kismamánál

A növekvő méh és a benne fejlődő magzat számos kellemetlen tünetet okozhat a kismamánál:

• Láb vizesedése és visszeresedése: Gyakori jelenség, mely a keringés megváltozásával magyarázható.
• Vádli görcsök: A megnövekedett súly és a keringési változások miatt jelentkezhetnek.
• Has-, hát- és medencefájdalom: A növekvő pocak és a testsúly eloszlásának megváltozása okozza.
• Vizelettartási nehézségek: Ahogy a baba nyomja a hólyagot, esetenként nehezebb tartani a vizeletet. A vizelési inger gyakoribbá válása jellemző, és a hólyag sem ürül ki mindig teljesen, ami növeli a fertőzések kockázatát. Fontos a megfelelő folyadékbevitel és a higiéniai szabályok betartása.
• Álmatlanság: A növekvő pocak és a baba mozgása miatt éjjel álmatlanságot tapasztalhatunk.
• Légzési nehézségek: A légzés nehezebbé válhat, olykor légszomj is kialakulhat, mivel a magzat feljebb tolja a rekeszizmot.
• Bőrproblémák: A terhességi csíkok legtöbbször a harmadik trimeszterben jelennek meg.

Orvosi vizsgálatok a harmadik trimeszterben

Ebben a trimeszterben esedékes a harmadik kötelező ultrahangvizsgálat is, illetve három hetente ellenőrző ultrahangra is sor kerül. A 36. héttől a kismamának hetente javasolt megjelennie az úgynevezett CTG-vizsgálaton is, ami a baba szívhangjának (és ez alapján általános állapotának), illetve a méh összehúzódásainak ellenőrzésére hivatott.

A harmadik trimeszterben a terhesgondozási vizsgálatokra 4-6 hetente kerül sor. A vérnyomás-, pulzus- és testsúlymérés, vizeletellenőrzés, a méhszáj állapotának vizsgálata, valamint a terhesség fejlődésének ellenőrzése minden alkalommal megtörténik.

Elvégzendő vizsgálatok a harmadik trimeszterben:

• Laborvizsgálat: vérkép, hemoglobin- és hematokritszint, ellenanyagszűrés, vizeletvizsgálat.
• Hüvelyváladék-tenyésztés (egyes Streptococcus baktériumok szűrése).
• Ultrahangvizsgálat a 30-32. és a 36-38. héten.
• NST-vizsgálat (non-stressz teszt), amely a magzati szívműködést, illetve a méhizomzat aktivitását rögzíti. Alacsony rizikójú terhesség esetén a 38. héttől hetente egyszer, 40. héttől minden második nap szükséges elvégezni.

A magzatmozgás figyelése rendkívül fontos, ugyanis ez az egyetlen fizikai visszajelzés a magzat jólléte felől. A 30. terhességi héttől a magzatmozgás számolását is kérheti a gondozó szülészorvos. Minden nap ugyanabban az időpontban (ajánlatos étkezés után) fél-egy órán keresztül szükséges figyelni a magzat mozgását.

Hányinger és hányás a harmadik trimeszterben

A legtöbb kismamánál a reggeli vagy terhességi rosszullét inkább az első trimeszterben jelentkező panasz, ami a második harmadra el is múlik. Egyeseknél azonban előfordulhat, hogy elhúzódik a második, vagy akár a harmadik trimeszterig - de az is lehetséges, hogy elmúlik ez a tünet, majd később visszatér. A terhesség későbbi szakaszában, általában a harmadik trimeszterben sokaknál ismételten megjelenik a hányinger. Dr. Wright szerint hacsak nem múlt el már egyszer, ez technikailag nem is terhességi rosszullét, hanem egy olyan panasz, amit a nyelőcső-záróizom ellazulása, illetve a hasüregben megnövekedő nyomás okoz a terhesség előrehaladtával.

Mikor forduljon orvoshoz?

Bár nem atipikus, hogy a terhességi rosszullét tünetei kiújuljanak, mégis javasolt felhívni az orvost is. Különösen figyelmet érdemel, ha a hányinger a 12. hét után jelentkezik, mert akár fertőzés jele is lehet, amit mindenképpen kezelni szükséges. Aggodalomra akkor adhat okot a helyzet, ha az émelygéshez napi többszöri hányás is társul és nehézséget okoz elegendő táplálékot, folyadékot magához vennie. Ha már nem tud megfelelő mennyiségű ételt fogyasztani, az energia- és tápanyaghiányhoz vezethet, ami veszélyeztetheti mind a saját, mind a magzat egészségét.

Ha a terhességi hányás rendszeres és nagy mennyiségű, mielőbb forduljon orvoshoz! Amennyiben az alábbi tünetek valamelyikét észleli, kérjen azonnali orvosi segítséget:

• a vizelete sötét színű, vagy több mint 8 órája nem volt vizelete;
• 24 órája fennálló hányás (sem folyadékot, sem ételt nem tud benn tartani);
• napközben szédülés, gyengeség, alhasi fájdalom;
• hirtelen súlyvesztés.

A hányinger és hányás lehetséges okai a harmadik trimeszterben

A terhességi hányinger pontos oka még mindig ismeretlen. A szakértők azt feltételezik, hogy a várandós nők szervezetében bekövetkező hormonális változások okozhatják. Különösen az ösztrogénnek és a progeszteronnak, illetve a terhességi hormonnak, vagyis a HCG emelkedésének tulajdonítják a terhességre jellemző rosszullétet.

A hányinger, hányás mértéke fokozódik a ß-HCG szint emelkedésével. A többes terhesség, illetve üszökterhesség esetén gyakrabban előforduló, kifejezettebb hányingert, hányást a nagyobb mennyiségben termelődő ß-HCG magyarázza. Ugyancsak a ß-HCG szerepét bizonyítja, hogy a terhességi hányinger megszűnése gyakran megfigyelhető elhalt terhességek esetén, amikor a ß-HCG termelése megszűnik, vagyis a vérben a szintje folyamatosan csökkenni kezd. Ebből következik, hogy a hányást akár pozitív jelnek is értékelhetjük, ha megjelenik az első trimeszterben. Ugyanakkor a hányinger, hányás hiánya, illetve megszűnése nem feltétlenül utal kóros terhességi állapotra.

A hormontermelésen kívül belgyógyászati betegségeknek (pajzsmirigy túlműködése, Helicobacter pylori baktérium jelenléte a gyomorban) is szerepe lehet. Terhesség alatt előforduló kóros hányinger, hányás esetén, főleg, ha elhúzódó, mindenképpen ki kell zárni az esetlegesen előforduló belgyógyászati eltéréseket. Várandósság alatt bélrendszeri betegségek nélkül is megváltozik az emésztésben szerepet játszó gyomor és belek működése, perisztaltikája, mely nagyban hozzájárul a terhesség alatti hányinger, hányás kialakulásához.

A terhességi hányás rizikótényezői közé tartozik a pajzsmirigy alulműködése, bizonyos gyomor-bélrendszeri megbetegedések (fokozott gyomorsav túltermelés, Helicobacter pylori fertőzés esetén), az üszökterhesség (mola terhesség), valamint a többes terhesség. Gyakrabban észlelhetjük a kórképet, ha az előző terhességben vészes terhességi hányás fordult elő. Előzetes pszichiátriai kezelés után, főleg a krónikus depresszióval kezelt kismamáknál is gyakrabban fordul elő. A túlsúlyos, alacsonyabb iskolázottságú, rossz szociális körülmények között élő kismamák gyakrabban panaszkodnak súlyosabb hányingerről. A fő kiváltó tényezője természetesen a terhesség maga.

Vészes terhességi hányás (Hyperemesis Gravidarum)

Ha a hányinger nem múlik el, és rendszeressé válik a hányás, valószínűleg a reggeli rosszullét egy sokkal súlyosabb típusától, a vészes terhességi hányástól szenved. Tipikusan a terhesség 8. hetében kezdődik, és általában a 20. hétig tart. Annak ellenére, hogy az állapotos nők mindössze 0,5-2%-a érintett, minden terhes nőt veszélyeztet.

A vészes terhességi hányás főbb tünetei:

• állandó hányinger, émelygés;
• rendszeres nagy mennyiségű hányás;
• epehányás, vérhányás;
• kiszáradás;
• hirtelen testsúlycsökkenés.

Ha a korábbi terhesség során vagy a családban (édesanya, lánytestvér) előfordult súlyos terhességi hányás, a következő terhességben nagyobb eséllyel alakulhat ki. A súlyos terhességi hányás veszélyes lehet az anyára és a magzatra nézve is. A folyamatos hányás és folyadékvesztés miatt kiszáradásos tünetek jelentkezhetnek, míg a nehézkes étkezés miatt fogyás. A legtöbb esetben kórházi ellátásra van szükség.

Mit lehet tenni a hányinger és hányás ellen?

Az, hogy mit lehet tenni a reggeli rosszullétek ellen, egyénenként eltér. A legjobb módja annak, hogy kiderítse, Önnél mi működik a legjobban, ha kísérletezik.

Életmódbeli változtatások:

• Gyakori, kis étkezések: Érdemes gyakran, kis mennyiséget enni. Az üres gyomor az esetek egy részében indukálhatja a hányingert, illetve súlyosbíthatja a tüneteket.
• Ételek kerülése: Kerülje az erősen ízesített, fűszeres, különösen cukros vagy zsíros ételeket. Kerülje azokat az ételeket is, amelyek tipikusan kiváltják a gyomorégést - ilyenek lehetnek a csokoládé, a zsíros és fűszeres ételek, a savas ételek (pl. citrusfélék).
• Reggeli nassolás: Lefekvés előtt készítsen egy kis vajas kekszet, pirítóst vagy sós kekszet az ágya mellé, amelyből másnap reggel, közvetlenül ébredés után csipegethet. Ezzel a módszerrel már azelőtt csillapíthatja a hányingert, mielőtt kikelne az ágyból. Ha a rágcsálnivalók mellé egy csésze enyhén édesített teát is iszik, beindul a vérkeringése és a vércukorszintje is visszaáll a normális szintre.
• Folyadékbevitel: A megfelelő folyadékegyensúly rendkívül fontos. Ha szereti a savanyú italokat, próbálja ki a citromszeletekkel vagy grapefruittal ízesített vizet.
• Pihenés és stresszkezelés: A terhesség alatti hányinger és hányás kialakulását a fizikai, érzelmi vagy pszichológiai stressz is elősegítheti. Igyekezzen tehát a lehető legnyugodtabbá tenni a mindennapokat. Rendszeres pihenés, napközben beiktatott rövid alvás csökkentheti a panaszok súlyosságát.
• Illatok kerülése: Bizonyos erős szagok, illatok (pl. konyhai szagok) fokozhatják a hányingert.

Gyógyszerek és gyógynövények:

• B6 vitamin: A legjobban ismert, és a kismamáknál legtöbbször alkalmazott gyógyszer a B6 vitamin. Gyógyszertárban recept nélkül hozzáférhető, de használata előtt célszerű szülész-nőgyógyásszal konzultálni. Érdemes naponta több alkalommal (reggel-délben-este) egy szemet bevenni.
• Multivitamin: A terhesség előtt legalább 6 héttel elkezdett, rendszeresen szedett multivitamin egyes leírások szerint, jelentősen csökkentheti a tüneteket. Ugyanakkor bizonyos esetekben pont a kismamáknak javasolt vitaminkészítmények fokozzák a hányingert. Ha arra van gyanú, hogy a használt vitaminkészítmény befolyásolja a panaszokat, érdemes lecserélni, illetve elhagyni. A vitamin elhagyása esetén a terhesség első trimeszterében rendkívül fontos a fólsav bevitele, amely a velőcsőzárodási rendellenességek megelőzésében jelentős szerepet játszik.
• Gyömbér: Akár teaként, vízbe áztatva, kapszula formájában, cukorkaként vagy fűszerként az ételekben - a gyömbér sokféleképpen fogyasztható a várandósok számára. A gyömbér közvetlenül a gyomor-bélrendszerre hat - a perisztaltikát fokozza. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyógynövény irodalom nem javasolja a gyömbér túlzott használatát, mivel összefüggésbe hozták a vetélés esetén kialakuló erőteljesebb vérzéssel is.
• Gyógyszerek hányinger ellen: Az orvosok gyógyszereket írnak fel az émelygés megelőzésére, ha a tartós hányás kockázatot jelent a nőre vagy a babára nézve.

Egyéb kezelési lehetőségek:

• Pszichoterápia: Amennyiben az életmódváltás, folyadékbevitel, illetve a gyógyszerek, gyógynövények nem hoznak javulást, megoldást jelenthet pszichológus bevonása.
• Kórházi felvétel: Súlyos esetben szükség lehet kórházi felvételre. Napi többszöri hányás esetén fontos az elvesztett folyadék pótlása. Súlyos hányás esetén a folyadékháztartás rendezésére nem minden esetben elégséges az szájon keresztüli folyadékfogyasztás.
• Intravénás folyadékok: Intravénás (IV) folyadék bevitelére lehet szükség, ha a nők továbbra is hánynak a terhesség alatt.
• Teljes parenterális táplálás: A hyperemesis gravidarum legsúlyosabb esetei esetén a nők komplex, kiegyensúlyozott tápanyag-oldatot igényelhetnek, amelyet az orvosoknak intravénásan kell adniuk a terhesség alatt.

tags: #3 #trimeszter #alatti #hanyas