A Montessori-módszer újszülöttek számára: Tisztelet, szabadság és felfedezés

Amikor megszületik a kisbabád, szinte minden pillanat egy csoda. Figyeled az apró mozdulatait, az első mosolyát, és közben azon tűnődsz: vajon már most elkezd tanulni? Lehet-e vele játszani? A Montessori szemlélet szerint már az újszülött is egy kíváncsi felfedező, aki minden érzékszervével ismerkedik az új környezetével.

Ne aggódj, ha eleinte bizonytalan vagy - minden anyuka és apuka így indul. A legfontosabb „játék” az ölelésed, a hangod, a mosolyod. Sokan úgy gondolják, hogy a Montessori nevelés csak a totyogós vagy óvodáskorú gyerekeknek való, pedig maga Maria Montessori már a legelső hetekre is adott útmutatást.

Az újszülött és a Montessori filozófia

A Montessori megközelítés szerint a születés egy óriási átmenet, amikor a baba az anyaméh meleg, biztonságos közegéből egy teljesen új világba kerül. Ez a világ tele van hangokkal, illatokkal, fényekkel és érintésekkel - és ezekre a benyomásokra a baba minden érzékszervével reagál. Dr. Maria Montessori gondolata, miszerint „Meg kell értenünk az újszülött gyermek állapotát. Csak így válik nyilvánvalóvá, mennyire fontos megkönnyíteni számára az életbe való belépést. Az újszülöttnek hozzáértő, gyengéd gondoskodásra van szüksége”, tökéletesen tükrözi a Montessori szemlélet alapjait.

Maria Montessori szerint a háromévesnél kisebb gyerekek agya olyan, mint a szivacs, öntudatlanul magába szív mindent, ami a környezetében van, ami körülveszi őket. A Montessori szerint ez az első időszak az úgynevezett „abszorbens elme” időszaka, amikor a baba tudattalanul, de elképesztő intenzitással szívja magába a világot. Bár az újszülött babák még sok időt töltenek alvással, minden napjuk egy apró felfedezőút. A testük, érzékszerveik és kapcsolódási képességeik rohamosan fejlődnek - még akkor is, ha ez kívülről alig észrevehető. Egy újszülött baba cselekedeteit még főként ösztönök, veleszületett reflexek irányítják.

• Látás: A baba kb. 20-30 cm-re lát élesen - épp annyira, hogy biztonságban érezze magát az anyukája vagy apukája arcát nézve. Születésekor a látása még nagyon éretlen, homályosan és fekete-fehéren lát csak nagyon közeli dolgokat (20 cm).
• Szaglás és ízlelés: Ezek már születéskor is nagyon fejlettek.
• Tapintás és hőérzékelés: A simogatás, meleg testkontaktus és a puha anyagok mind hozzájárulnak a baba komfortérzetéhez és biztonságérzetéhez.
• Hallás: A baba sírással, hangokkal jelzi szükségleteit.

A Montessori otthon és a baba környezete

A Montessori gyerekszobák egyszerűek, rendezettek, letisztultak. Szépek és nyugalmat árasztanak. Ideális, ha sok nyitott térrel és természetes fénnyel rendelkezik a szoba. A Montessori babákról talán a legelterjedtebb információ, hogy kiságy helyett kezdettől fogva matracon alszanak a földön. A Montessori kiságyak egy kicsit eltérnek a megszokottól: nagyon alacsonyak, sokszor csak egy matrac a földön. A baba így az egész szobát belátja és lehetősége van arra, hogy amint már tud kúszni, önállóan be- és kiszálljon az ágyból. De nemcsak az ágy, hanem a játékok tárolása is alacsonyan van, így a baba láthatja a játékait és kíváncsivá tehetik őt.

Az újszülött első ismerkedése a világgal egy nyugodt, nem vizuálisan túlterhelt, békés környezetben kezdődik. Egy tükör, egy életkornak megfelelő forgó, egy kényelmes fekhely (pl. topponcino) általában a legelső "movement area" részei. A topponcino egy kis puha párna-szerűség, aminek lényege, hogy az újszülött számára biztonságos, kényelmes helyet adjon, amiben könnyen és a lehető legkisebb megrázkódtatással lehet őt mozgatni egyik helyről a másikra. Nehéz egy újszülöttet felemelni, sokszor nem tudjuk az egész testüket biztonsággal tartani, a topponcino pedig az újszülött egész testét egyszerre támasztja meg.

Montessori forgók és vizuális stimuláció

A Montessori forgók segítik a koncentráció, a szem-kéz koordináció, a szemmel követés, vizuális megkülönböztetés fejlődését, és egy biztos pontot adnak a babáknak, akik egyébként hátukon fekve még csak a plafont látnák. A Montessori forgóknak az az egyik különlegessége, hogy viszonylag gyakran cserélődnek, nem úgy, mint az átlagosan árusított forgók, amit általában születés előtt megvesznek a szülők a babaszobába, és ott marad ameddig a gyermek a kiságya is. A Montessori forgók követik a látás fejlődését; pl. egy újszülött még csak a fekete-fehér, kontrasztos ábrákat látja élesen, ezekből is csak rövid távolságra (kb. szoptatás közben az anyukája arcáig). Ennek megfelelően a Munari forgó az első.

Érdemes kipróbálni a forgót, amit veszünk a babának, és megnézni az ő szemszögéből; feküdjünk alá, és nézzük meg, mit látni belőle az ő perspektívájából, milyen érzéseket kelt bennünk. A második hónaptól elkezd lassan élesedni a látása, mosolyog mindenkire, tetszik neki a kapcsolatteremtés főleg az ismerős arcokkal, elkezdi forgatni a fejét. A 4. hónapig a látás hatalmas fejlődésen megy át, elkezd távolabbra is élesebben látni (40cm körülbelül) és érzékelni kezdi az alap színeket (piros, kék, sárga + zöld). Ebben a korban nagyon fontos, hogy ne csak a feje fölé akasztható játékokat figyelhesse. Készítsünk neki elő érdekes és stimuláló tárgyakat, amiket elkezdhet felfedezni kezével és szájával.

Kommunikáció és tisztelet

A csecsemők születésüktől fogva szívják magukba a nyelvet. Az, ahogyan csecsemőinkkel kommunikálunk, nagy hatással lehet a nyelvi fejlődésükre, valamint arra, ahogyan önmagukat érzékelik. Van néhány dolog, amit a Montessori szülők és tanárok másképp csinálnak, amikor a kommunikációról van szó. A baba iránti tiszteletünket úgy tudjuk kifejezni, hogy mindig elmondjuk neki előre, hogy mi fog történni (Például: most le fogjuk cserélni a pelenkádat). Egy idő után megszokják ezt, és picit megemelik a karjukat, jelezvén, hogy készen állnak.

• Mondd el a csecsemőnek, hogy mit csinálsz: Még akkor is, ha túl korainak tűnik ahhoz, hogy a baba megértse. Beszélj neki minden egyes lépésről, amikor pelenkázod. Mondd el neki, hogy szerinted éhes lehet, és megnézed, kér-e tejet. Nem tudjuk pontosan, hogy a babák mikor értik meg, amit mondunk nekik, de a kisbabád érezni fogja a tiszteletet, amit mutatsz neki, még mielőtt megértené a szavakat.
• Kérj engedélyt: A Montessori megközelítésben mindig engedélyt kérünk, mielőtt felvesszük a babát. Inkább elölről közelítjük meg a babát, hogy lássa, hogy jövünk, minthogy hátulról vegyük fel. Mondjuk azt, hogy “fáradt vagy, felvehetlek, hogy az ágyadba vigyelek?”. Ha kérdezünk és megvárjuk a választ, meglepődhetünk, hogy a baba milyen hamar reagál valamilyen módon.
• Használj valódi szavakat és választékosan beszélj: A választékos beszéd már a születésétől kezdve nagy ajándék a gyermeknek. Ez az az időszak, amikor nagyon figyel, és mindent, így a nyelvet is magába szív. Miért ne használhatnánk valódi szavakat a valódi dolgokra, leegyszerűsített változatok helyett?

Sokat beszélünk hozzá, narráljuk neki a napunkat, a történéseket. Olvassunk neki könyveket. Egy puha textil babakönyv újszülötteknek is remek választás lehet már néhány hetes kortól. Nem a történet a fontos, hanem az együtt töltött idő. Amikor leülsz mellé, és mesélsz, énekelsz vagy egyszerűen csak leírod neki, mi történik a képeken, azzal nemcsak a nyelvi fejlődését támogatod, hanem biztonságot és kötődést is építesz.

A mozgás szabadsága és az önálló játék

A mozgás szabadsága egy nagyon fontos részét képezi a Montessori filozófiájának. Ebbe beletartozik, hogy nem pólyálják a kisbabát, nem adnak a kezeire kesztyűt, és később sem teszik olyan pozícióba, amibe önmagától nem volna képes kerülni. Nem használnak pihenőszéket, bébikompot, rugós hintát. Nem ültetik fel, amíg a baba saját erejéből nem képes felülni, nem járatják, nem állítják fel, amíg önmagától nem tud felállni. Mozgásfejlődés szempontjából az első hat hónapban általában megtanulnak átfordulni, és vannak, akik már a kúszást, mászást is elsajátítják. Ez a bejegyzés elsősorban az önállóan még nem helyet változtató babákra vonatkozik.

Az első életévben a mozgás és a testük irányításának megtanulása a csecsemő egyik legfontosabb feladata. Természetes késztetést éreznek arra, hogy elsajátítsák ezeket az új készségeket - hogy a kezüket a szájukhoz emeljék, hogy felemeljék a fejüket, hogy átforduljanak. Nekünk igazából csak annyit kell tennünk, hogy eltűnünk az útjukból. A Montessori megközelítés nem használ eszközöket, ehelyett sok időt biztosít a babának a földön, hogy a mozgását gyakorolni tudja. A földön (vagy padlón) a baba köré helyezzünk olyan tárgyakat, amelyek arra ösztönzik, hogy kezdjen el gurulni, kúszni, és amelyek a baba kézizmait fejlesztik.

Játékok és felfedezés

A Montessori elvek szerint minden játék, amit a baba kezébe adunk, legyen egyszerű, természetes anyagból készült, és tiszta, egyértelmű ingereket közvetítsen. Egy finoman csörgő fa rágóka, egy kis csengő hangot adó harangjáték nemcsak a baba figyelmét kelti fel, hanem segíti a hallás fejlődését is. A babák szenzoriális tapasztalatokból tanulnak, ezért mindent a szájukba vesznek, megfognak. A tárgyak után nyúló, fogni kezdő babáknak egy-két elérhető közelségben lévő, életkornak megfelelő játékot adhatunk. Ezek lehetnek akár az otthonunkban megtalálható dolgok is, mint egy fakanál, vagy egy fém habverő. A lényeg, hogy hagyjuk ezeket felfedezni, a szájába venni.

Az önálló játékban az újszülötteknek sok időre van szükségük, amikor ölelgetésben és szeretetben van részük, de az önálló játékra szánt idő is jót tesz nekik. Ha időt adsz a babának, hogy zavartalanul szemlélje a világot, az azt az érzést kelti bennük, hogy egyedül is megtehetnek dolgokat - jelezni fognak neked, ha interakcióra vágynak. Az önálló játék ebben a korban csendes. Néha mozdulatlannak tűnik. Néha apró, ismétlődő mozdulatokból áll. Ez nem passzív idő. Az ébrenléti időszakokban különösen fontos a előkészített környezet. Hol kezdjem? Kezdd megfigyeléssel. Figyeld meg, mikor a legéberebb a babád. Figyeld meg, mikor fordul el a környezettől.

Beindul a felfedezések időszaka, ami körülbelül 18 hónapos koráig fog tartani. Az elkövetkező hónapokban az ülő pozíció eléréséig (7-8 hónapos kor) a földre helyezett puha gyűrődésmentes matracra elkezdhetünk lerakni neki tárgyakat, nemcsak a közvetlen közelébe, hanem kicsit messzebbre is. Tartsuk szem előtt, hogy körülbelül 40-50cm-re legyenek maximum a tárgyak a gyermektől, hogy jól lássa azokat. Amikor észrevesz és megpróbál forogva vagy csúszva elérni egy-egy tárgyat, figyeljük meg, hogy szinte elfeledkezik a szülőről. Vannak viszont pillanatok, amikor felemeli a fejét, hogy meggyőződjön róla “nem veszett el”. A szülő maradjon közel eleinte, ez biztonságot ad a gyermeknek ezekben az első számára hatalmas “lépésekben”.

Általában 5 hónapos kortól bevezethetjük az első kemény tárgyakat is. Nagyon le fogja nyűgözni gyermekünket a tapintásuk és hangjuk: fa karikák (6cm átmérő a biztonság miatt, körülbelül egy függönykarika). Egyéb fa testek, mint a gömb, henger, ovális (5-6 cm átmérő min.), lehetősége lesz megfigyelni, hogy különféle módon gurulnak és mozognak a földön. Ajánlom az első termikus élményt is bátran kipróbálni, nagyon szokott tetszeni: két egyforma műanyag üveget használjunk, az egyikbe rakjunk hideg vizet a másikba meleget (nem forrót). Az egyetlen különbség a két üveg között a hőmérséklet legyen.

A Montessori babarutin és a napi ritmus

Amikor valaki először hallja a „Montessori babarutin” kifejezést, könnyen egy szigorú napirendre gondol: meghatározott etetési időkre, pontosan beosztott alvásokra és gondosan időzített tevékenységekre. Az első hónapokban a babák még nem az órához igazodnak. Éppen tanulják szabályozni az alvást, az éhséget, a mozgást és a figyelmet. Egy Montessori szemléletű napirend nem kívülről kényszerít struktúrát a napra.

Amikor bizonyos események újra és újra ugyanabban a sorrendben történnek - ébredés, etetés, mozgás, pihenés - a baba elkezdi felismerni a mintát. A test ellazul, mert a világ érthetőbbé válik. Egy kiszámítható ritmus támogatja az alvást, a koncentrációt és az érzelmi egyensúlyt. A kiszámítható napi ritmus segít a csecsemőnek abban, hogy biztonságban érezze magát a környezetében.

Gondozási pillanatok

• Pelenkázás és öltöztetés: A pelenkázás kapcsolódási pillanattá válik. Az öltöztetés beszélgetéssé alakul. Mondd el, mit csinálsz. Tarts szünetet.
• Etetés: Az etetés nem egy gyorsan elintézendő feladat. Az első hónapokban az etetés a baba éhségjelzéseit követi. Amikor megjelennek a szilárd ételek, a gyermek fokozatosan aktívabb szerepet kap. De már előtte is: az etetés több mint táplálás.
• Fürdetés: A gondozási helyzetek - pelenkázás, öltöztetés, fürdetés - ugyanezt az elvet követik. Nem megszakításai a napnak.

A rugalmasság nem kudarc. Ha a baba korábban éhes, etesd meg. A ritmus alkalmazkodik. A Montessori babarutin nem egy hatékonyságra épülő rendszer. Kezdd kicsiben. Figyelj. Finoman igazíts. Indulhat a világ felfedezése!

A Montessori-módszer a mindennapokban

Egy Montessori otthonban mindennek megvan a helye és minden a helyén van, így a gyermeked gyorsan megtanulhatja, hogy mi mire való és minek hol a helye. Bozainé Szirtes Dóra Montessori pedagógus, gyakorlott óvónő, az Ösztönanyu alapítója szerint Maria Montessori már arra is ad tippeket, hogy milyen eszközöket használjunk, illetve hogy hogyan alakítsuk ki a baba környezetét. Sok konkrét támpontot ad, legyen szó a gyerekszobáról, vagy a lakás többi részéről. Például felhívja a figyelmet arra a módszerre: rakd le a gyereket a szoba közepére a kis szőnyegére és hagyd ott. Amikor majd elkezd forogni, aztán kúszni-mászni, akkor majd arrébb megy - ha akar.

Praktikus tippek egy Montessori otthon kialakításához

A Montessori nevelésben a szülőknek azt is tanácsolják, hogy néhány hetente forgassák a gyermekek számára elérhető játékokat és könyveket. Összefoglalva tehát a Montessori-szemléletű otthon egy olyan környezet, amely támogatja a gyermek önállóságát, felfedezési vágyát és tanulását. Ez a környezet gondosan előkészített és a gyermek igényeire szabott, hogy segítse az önálló tevékenységet, az érzékszervi és motoros fejlődést, valamint a független tanulást.

tags: #montessori #modszer #ujszulott