A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek kell bejelenteni a születést követő első munkanapon. Ha a szülők házasságban élnek, vagy a gyermek születése és a házasság felbontása, vagy a volt házastárs halála között 300 nap nem telt el, házassági anyakönyvi kivonat bemutatása szükséges. A születést a szülők 8 napon belül kötelesek bejelenteni. Ha a szülésnél szakember nem működött közre, abban az esetben szülész-nőgyógyász orvos által kiállított - a szülés tényét megállapító - szakorvosi igazolást kell mellékelni. Ha a szülésnél orvos működött közre a szülést követő első munkanapon köteles bejelenteni, a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, aki kiállítja az anyakönyvezéshez szükséges jegyzőkönyvet.
A nem házasságba születő gyermek esetén apai elismerő nyilatkozatot szükséges ahhoz tenni, hogy a gyermek az apa nevére kerülhessen. Az apai elismerő nyilatkozat tétele következtében a gyermek az apa vezetéknevét kaphatja, valamint az apának és az anyának közös szülői felügyeleti joga keletkezik. Egyúttal azt is jelenti, hogy az apának tartási kötelezettsége keletkezik a gyermekkel szemben és törvény szerinti örököse lesz. Ha a szülők nem házasok, akkor egy ún. apasági nyilatkozatot kell a baba érkezésének idején a kórházba vinni - ennek alapján veheti az apuka a nevére a kisbabát.
Az apai elismerő nyilatkozat tehát egy önkéntes, személyesen tehető jognyilatkozat, amely lehetőséget ad arra, hogy a gyermek jogállása rendeződjön, és apai jogállás jöjjön létre akkor is, ha nem áll fenn házasság vagy reprodukciós eljárásból fakadó apasági vélelem. Apai elismerő nyilatkozat tételre akkor van lehetőség, ha az anya nem állt házassági kötelékben a gyermek fogamzási idejétől egészen a születéséig, és nem áll fenn apasági vélelem reprodukciós eljárás alapján sem. Ilyen esetben az apaság jogi úton történő megállapításának egyik formája az, hogy a gyermek apjának azt a férfit tekintjük, aki teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz. Ez a jogintézmény az apaság önkéntes vállalásán alapul.
Az apai elismerő nyilatkozat nem igényel biológiai vizsgálatot - az apaság a nyilatkozat megtételével keletkezik, ha a törvényi feltételek fennállnak. Apai elismerő nyilatkozatot az a férfi tehet, aki legalább tizenhat évvel idősebb a gyermeknél. A nyilatkozat kizárólag személyesen tehető, és azt az anyakönyvvezető, a gyámhatóság, a bíróság, közjegyző vagy hivatásos konzuli tisztviselő jegyzőkönyvbe veszi, vagy közjegyzői okiratba foglalja. A nyilatkozat aláírásával teljes hatályúvá válik, és nem vonható vissza. Hozzájárulás megadását követően közösen nyilatkoznak a gyermek családi nevéről.
Az apai elismerő nyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétől tehető. Ha ez a születés előtt történik meg, a nyilatkozat csak a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá. A nyilatkozat teljes hatályúvá válásához tehát szükség van az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és tizennégy évnél idősebb gyermek esetén a gyermeknek a hozzájárulására is. Amennyiben a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte a nyilatkozatétel időpontjában, a gyermek hozzájárulására is szükség van, így neki is jelen kell lennie törvényes képviselőjével együtt.
A menyasszonyommal a kislányunk születése után fogunk csak összeházasodni. Ha az anya házasságban áll, és a házassági kötelék a gyermek fogamzási ideje és a születése között, vagy annak egy része alatt fennáll, a gyermek apjának az anya férjét kell tekinteni, azaz a férj tölti be az apai jogállást. Amennyiben egy gyermek nem házasságba születik (a jegyesség nem számít házasságnak), akkor az apának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie ahhoz, hogy a pár közösen gyakorolhassa a szülői felügyeleti jogokat. A megtételével azonban nem muszáj megvárni a gyermek megszületését. Apai elismerő nyilatkozatot ugyanis már a gyermek fogamzási idejének kezdetétől lehet tenni, ilyenkor a nyilatkozat a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá.
Ha a szülők nem házasok, akkor egy ún. apasági nyilatkozatot kell a baba érkezésének idején a kórházba vinni. Ennek alapján veheti az apuka a nevére a kicsit. Az apasági nyilatkozatot a területileg illetékes Önkormányzatnál állítják ki. Ehhez szükség lesz a várandós kismama gondozási könyvére, valamint mindkét szülő személyi igazolványára. A nyilatkozat alapján - amely így a baba szempontjából gyakorlatilag a házassági anyakönyvi kivonattal egyenértékű lesz - a kicsi automatikusan az apa vezetéknevét kapja. Ez azt jelenti, hogy az apának és az anyának közös szülői felügyeleti joga lesz, óvodai, iskolai beíratáshoz, stb.
Olyan eset is elképzelhető, hogy csak az anya jelenik meg a hatóság előtt és előadja (valamint szakorvosi bizonyítvánnyal igazolja), hogy gyermeket vár, megnevezi az apát, akit a gyámhatóság beidéz és nyilatkoztat. Előfordulhat, hogy már nem él a gyermek, vagy az anya, vagy egyikük sem, amikor sor kerül a gyermek elismerésére. Ilyen esetben a gyámhivatal a gyermek vagy/és az anya halála után is pótolhatja az ő hozzájárulásukat. A gyermek családi jogállásának rendezésére irányuló eljárás vagy valamelyik fél kérelmére, vagy hivatalból indul. Tipikusan akkor fordul elő ilyen, ha az anyakönyvvezető szülő adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést a gyámhivatalnak, vagy más eljárása során észleli, hogy a gyermek családi jogállása rendezetlen.
Az eljárást az anya vagy más törvényes képviselő, a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, és a 14. életévét betöltött gyermek, illetve a gyermek törvényes képviselője kezdeményezheti.
Szükséges dokumentumok: az apa és az anya részéről személyazonosító igazolvány/útlevél/vezetői engedély/tartózkodási engedély és lakcímkártya, ha a nyilatkozat megtételére a szülést megelőzően kerül sor: terhesgondozási könyv és szakorvosi igazolás a szülés várható időpontjáról és a fogantatás feltételezett időpontjáról, ha a nyilatkozat megtételére a szülés után kerül sor: a gyermek születési anyakönyvi kivonata.
Dr. Molnár Tamás közjegyző angol és olasz nyelven is készíthet közjegyzői okiratba foglalt apai elismerő nyilatkozatokat.
Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
Az alkalmazott jogszabályok:
- 1992. évi LXVI. törvény
- 1997. évi XXXI. törvény
- 2010. évi I. törvény
- 2011. évi CXII. törvény
- 2011. évi CLXXIX. törvény
- 2013. évi V. törvény
- 2016. évi CL. törvény
- 2017. évi XXVIII. törvény
- 2024. évi LXXXII. törvény
- 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet
- 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
- 35/2011. (III.21.) Korm. rendelet
- 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet
Ügyintézés helye, elérhetősége és rendje: Debrecen, Kálvin tér 11. I/128.
A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 52. §-a alapján. Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitelesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille tanúsítvánnyal kell ellátni. Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. Fontos! Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (Debrecen, Szent Anna u. 35.) által hitelesített fordítások fogadhatók el.