Mit tegyünk, ha nem tud kakilni a csecsemőnk? Részletes tanácsok

A székrekedés minden életkorban előfordulhat, így csecsemő- és gyermekkorban is. Gyermekkorban nem ritka, a szülők 3-5%-a ilyen panaszok miatt keresi fel a gyermekorvost. Az első tünetek rendszerint 2-4 éves kor között jelennek meg.

Fontos, hogy megértsük, mi számít normális székletnek. Az első három hónapban a székletek száma átlagosan napi három, és ezek konzisztenciája általában puha. Az anyatejes csecsemőknél gyakori, hogy minden étkezés után kakilnak, de az is normális, ha hetente akár csak egyszer van puha, kenőcsös székletük. A szoptatás alatt ritka a székrekedés, inkább arról van szó, hogy az anyatej kevés salakanyagot tartalmaz, szinte egészében felszívódik, ezért ritka a székelés. Tápszerrel való táplálás esetén a székletek száma valamivel kevesebb, napi 2-3.

Ha a baba láthatóan jól van, akár egy hetet is várhatunk, mielőtt felkeressük a gyerekorvost, ha azonban szenved, kérjük mielőbb a védőnő vagy gyermekgyógyász tanácsát!

Mi számít székrekedésnek?

A székrekedéses csecsemő széklete kemény, a csecsemő a székelési inger, székelés alkalmával sír, megfeszül. Székrekedésre utal, ha az addigi székelési frekvencia változatlan táplálás mellett megváltozik, ritkább lesz. Az, hogy a kisbaba megfeszül, kivörösödik székelés közben - ha ez csak néhány percig tart - nem a székrekedés jellemzője, a jelenség oka az, hogy a csecsemők hasizma még gyenge, a préseléshez minden izmát igénybe veszi. Ha a széklet puha, a székletürítés nem fájdalmas, vagy nehéz, nem beszélhetünk székrekedésről, még akkor sem, ha csak néhány naponta van széklet. Ugyanakkor székrekedésről lehet szó akkor is, ha minden nap van székletürítés, de a széklet kevés, kemény, a végbél nem ürül ki.

A fájdalmas, kellemetlen székeléstől való félelem a kisbabákban különös reakciókat válthat ki: ív alakban megfeszülnek, összeszorítják a combjukat, sírnak. Nagyobb gyerekek ide-oda hintáznak, lábujjhegyre állnak, tekergőznek, izegnek-mozognak, elbújnak egy sarokban vagy furcsa testhelyzeteket vehetnek fel. Mindez nem arra utal, hogy kakilni akarnak, hanem ellenkezőleg, visszaszorítják a székletet.

A székrekedés okai

A székrekedések többsége szerencsére nem szervi, hanem un. funkcionális eredetű. Három olyan periódus van a kisgyerekek életében, amikor a székrekedés különösen gyakran okoz problémát:

1. Az az időszak, amikor a kizárólagos tejtáplálásról áttérnek a vegyes táplálkozásra.
2. A szobatisztaságra nevelés időszaka.
3. A modern étrend, amely kevés rostot, gyümölcsöt, zöldséget tartalmaz.

Funkcionális okok:

• A székelés visszatartásának oka lehet, hogy a székelés fájdalmat okoz (kemény széklet, a végbél berepedt - orvosi szóval fissura alakult ki).
• Nincs olyan hely, amely alkalmas a székelésre.
• A gyerek nem akarja tudomásul venni az ingert, mert mással (pl. játékkal) van elfoglalva.
• Nem megfelelő tápszer (egyes tápszerek nehezebben emészthetők).
• A fogzás: a kellemetlen ínyfájdalom miatt a gyerekek kevesebbet esznek, így ritkábban kakilnak.
• Gyógyszerek, különösen fájdalomcsillapítók és savlekötők szedése.

Organikus, szervi eltérések:

Organikus, szervi eltérésre akkor kell gyanakodni, ha az első széklet, az ún. mekónium ürítése, már az első néhány napban elmarad, vagy nehezen megy, vagy ha a kisbaba széklete véres, nyálkás, ha hány, étvágytalan, nem hízik, hasmenés váltakozik székrekedéssel, vagy ha a has feszül, felfúvódott. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni. Nagyon ritka esetekben a szorulás más betegség, például a hipotireózis (pajzsmirigy alulműködés), cisztás fibrózis vagy Hirschsprung-kór (egy viszonylag ritka veleszületett betegség, amely bélelzáródás formájában jelentkezik) tünete is lehet.

Házi praktikák és életmódbeli tanácsok

A székrekedés kezelésében számos házi módszer és életmódbeli változtatás segíthet.

Táplálkozás

• Gyümölcslevek és kompótok: 4-8 hónapos csecsemők napi fél-egy dl gyümölcslevet kaphatnak elosztva néhány adagban. Különösen ajánlott a szilva, alma vagy körte.
• Rostban gazdag ételek: Nagyobb, már szilárd ételeket is fogyasztó kisgyerekek esetén növelni lehet azon élelmiszerek arányát, amelyek sok rostot tartalmaznak. Ilyenek a zöldségek (pl. bab, borsó, brokkoli, spenót) vagy a gyümölcsök (szilva, őszibarack, sárgabarack, körte). A táplálékban lévő rostok nehezen bomlanak le, növelik a széklet tömegét és elősegítik a bélmozgást. Sok rostot tartalmaznak a gabonafélék (főleg a teljes kiőrlésűek), a magvak, mint dió, mogyoró, mandula, de az utóbbiak csak három év felett ajánlottak.
• Aszalt gyümölcsök: Az aszalt szilva kiváló székletlazító. 4-5 éves kor alatt beáztatva és leturmixolva, ételhez adva adható.
• Tejtermékek: Némely esetben a tehéntej adása váltja ki a székrekedést, ezért 1-2 hetes tehéntej mentes diétát érdemes kipróbálni. Ugyanakkor az erjesztett tejtermékek, a joghurt, kefir, aludttej puhítja a székletet.
• Kerülendő ételek: Az alma, banán, répa, krumpli vagy éppen a csokoládé és az édességek viszont székrekedést okoznak, ezért ezeket székrekedés esetén kerülni kell.

Javasolt folyadékbevitel gyermekeknek

Megfelelő táplálás mellett egy átlagos testtömegű 6 hónapos kisbaba folyadékigénye 1-2 dl, 9 hónapos korban 3-4 dl, 11 hónapos korban pedig már 6-8 dl víz. Az 1-3 éves kicsiknek pedig már 1,2-1,5 l vizet is meg kell innia naponta!

Mozgás és masszázs

• Babatorna és masszázs: A babatorna és a babamasszázs segíthet a kicsi bélműködésének támogatásában. Fektesse a babát a hátára, és tenyerével vagy ujjaival az óramutató járásával megegyező irányban gyengéden, körkörösen simogassa a hasát.
• Bicikliző mozdulatok: Fektessük a babát a hátára, majd lábait felemeljük, és körkörös mozgást végzünk velük, mintha biciklizne. Ezt csináljuk így 5-10 percig, ha szükséges, naponta többször is. Egy másik mozdulat keretében a baba lábacskáit behajlítjuk és gyengéden a hasához nyomjuk, majd kinyújtjuk.

Szobatisztaságra nevelés és szokások

• Nyugodt körülmények: Soha ne siettessük vagy büntessük a gyereket, próbáljunk egy rutint kialakítani. Biztosítsunk nyugodt körülményeket.
• Lábtámasz: Amikor a WC-re ül a gyermek (ha ez nem bili), ne lógjon a lába.
• Rendszeres időpont: Minden reggel az étkezés után fél órán belül hagyjunk 5-10 percet arra, hogy nyugodtan leülhessen a WC-re. A reggeli étkezés után normálisan mindig megindul a bél perisztaltikája, ezért ez a legalkalmasabb időpont. Amennyiben ez reggel nem oldható meg, a déli vagy esti étkezés utáni időpont is megfelelhet.
• Jutalmazás: Sokat segít, ha siker esetén valamilyen apró ajándékot adunk.
• Közösségi WC-k: Sok gyerek idegen helyen visszatartja a székletet. Próbáljuk meg a gyereket arra szoktatni, hogy még otthon, a közösségbe indulás előtt intézze el a dolgát.
• Bilizős játék: Totyogósoknál előfordul, hogy szívesen pisilnek már bilibe, de a kakiláshoz pelust kérnek. Hasznos segítség lehet, ha a már bilire szokott babákat a főétkezések után 2-3 percre bilire ültetjük. Adjunk a kezükbe arra a pár percre úgynevezett „bilizős játékot”, ami lefoglalja őket, de ezzel csak ekkor játsszanak.

Gyógyszeres kezelés

Krónikus székrekedés esetén szükség lehet gyógyszeres kezelésre. Erre különböző hashajtók állnak rendelkezésre. A krónikus székrekedés kezelése előtt jól ki kell üríteni a belet (hashajtóval, beöntéssel, kúppal), majd heteken, hónapokon keresztül annyi hashajtót kell adni, hogy napi egyszeri, puha székletet ürítsen a gyerek.

Számos recept nélküli hashajtó kapható, de ezek alkalmazását mindig beszélje meg előbb a gyermekorvossal vagy a védőnővel. Az effektív és kevés mellékhatással járó hashajtók közé az ásványi olajok (paraffin), szorbitol, laktulóz, biszakodil, polietilén glikol, szenna és a különböző magnézium tartalmú hashajtók tartoznak. Természetesen ezek mindegyikének vannak mellékhatásai, de ha a kezelési utasításnak megfelelően használjuk őket, akkor némelyik nyugodtan alkalmazható akár éveken keresztül is. Ha egyszer elkezdtünk hashajtót használni, ne hagyjuk abba hamar, mert a visszaesés ilyenkor szinte biztos. Csak akkor érdemes óvatosan és lassan elhagyni a hashajtót, ha már legalább fél éven keresztül normális a székletürítés. Sajnos a székrekedés ennek ellenére sokszor újra megjelenik, mert a gyermek visszatér régi szokásaihoz, elhagyja a diétát, nem ül rendszeres időpontban a WC-re, vagy éppen a körülmények nem alkalmasak a székletürítésre.

Egyéb gyógyszeres segítségek:

• Kúpok: Nem éppen népszerűek a gyerekek körében, de hatékonyak.
• Vazelin: Segíteni tudja a kakilást, ha vazelinnel rendszeresen, de a kakilás előtt mindenképp bekenjük a popsi-lukat, hogy megelőzzük a fájdalmas felrepedést.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a kisbaba születésétől kezdve nehezen kakil, felmerül, hogy valamilyen anatómiai ok, vagy betegség okozza a székrekedést. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha a baba nem kakil, akkor a gyermeket vigyük el az orvosához, aki nagy valószínűséggel probiotikum szedését javasolja majd. Fontos, hogy ha funkcionális székrekedés gyanúja merül fel, különös figyelmet kell szentelni a pszichoszociális vagy környezeti tényezőknek, amelyek befolyásolhatják a gyermek bélműködését. Jó ötlet, ha ilyenkor egy tüneti naplót készítesz, ami segít a dietetikusnak vagy orvosnak felderíteni az okokat.

tags: #mit #tegyunk #ha #nem #tud #kakilni