A veszélyeztetett terhesség fogalma elsőre ijesztő lehet, és természetesen fokozott figyelmet, tudatosságot és együttműködést igényel. Az orvostudománynak hála, ma már a legtöbb nehézségre rendkívül korán fény derül, így időben megtanulhatja a kismama, hogy melyek a legfőbb óvintézkedések, amelyeket be kell tartani, ezáltal várandóssága akár zavartalan is lehet.
Fontos tudni, hogy ebben a helyzetben nem a fejlődő magzat állapota kritikus. Sokkal inkább a testben kialakult körülmények nem a legmegfelelőbbek, ezért a kismamának elsősorban saját fizikai állapotát kell óvnia, hogy a szülés megfelelő időben és helyzetben történjen. A veszélyeztetett terhesség kifejezés olyan állapotra utal, amikor a várandósság során a magzat vagy az anya egészségét veszélyeztető tényezők lehetséges jelenléte fokozottan fennáll. Ilyen esetekben a kismamát szorosabb orvosi ellenőrzés mellett kell gondozni, gyakori vizsgálatokra, kontrollokra van szükség.
Fontos hangsúlyozni, hogy a veszélyeztetett terhesség nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magzat egészsége károsodik, vagy a terhesség kimenetele negatív lesz. Ez mindössze megelőzés, elővigyázatosság, amely alatt a gyakori vizsgálatoknak köszönhetően a szakemberek időben tudnak cselekedni az esetleges eltérések észlelése esetében. A várandósság ilyen esetekben nagyobb gondosságot igényel, mint egy tipikus terhesség. Bár a komplikációk lehetősége nagyobb az átlagosnál, korai felismerés és rendszeres gondozás mellett a veszélyeztetett terhesség is az esetek zömében teljesen egészséges gyermek megszületésével végződik. A veszélyeztetett terhesség (nagy kockázatú várandósság) a várandósok 20-30%-át érinti.

Miből adódhat a veszélyeztetett terhesség?
A veszélyeztetett terhesség kialakulásában számos tényező szerepet játszhat. Ezek közül egyesek a kismama korábbi egészségi állapotához kötődnek, mások a jelenlegi terhesség során alakulhatnak ki. Orvosi szempontból a veszélyeztetett terhességek közé soroljuk a vártnál magasabb kockázattal járó várandósságokat. Ez arra utal, hogy nagyobb az esély egyes szövődmények, problémák kialakulására, mivel adott tényezők, körülmények nem a legmegfelelőbbek. Számos kismamát már az első védőnői vagy szülész-nőgyógyásznál tett látogatás során veszélyeztetett kategóriába sorolnak, hiszen adataikat felvéve egyértelművé válik a kockázat ténye. A veszélyeztetett terhes kategória célja lehet a megelőzés, amennyiben korábbi problémák miatt szükséges a nagyobb figyelem, illetve történhet az aktuálisan magasabb kockázati tényezők jelenléte okán is.
Kockázati tényezők csoportosítása
- Életkor: A nagyon fiatal, 18 év alatti vagy a 35 év feletti kismamák esetében a terhesség kockázatai magasabbak lehetnek. 35 éves kor felett a várandós nő automatikusan ebbe a kategóriába kerül. A szervezetet a 30-as évek második felében már jobban igénybe veszi egy várandósság, több a genetikai rendellenesség, valamint nagyobb a komplikáció esélye. A kockázati arányt befolyásolja az is, hogy hányadik gyermekét várja a kismama, hiszen a szervezet emlékszik a megelőző szülésekre. A gyermekvállalás alapvetően a 20-as életévekben a legegészségesebb, ugyanakkor az igen korai vagy későbbi teherbeesés ugyanúgy hordozhat magában kockázatokat.
- Korábbi terhességek és kórelőzmény: Ha a kismamának volt egy, vagy több vetélése, netán magzatkori szülése, halva szülése, abban az esetben szintén az első perctől a veszélyeztetett kategóriába kerül. Szintén ez történik, ha koraszülés, vagy hosszan tartó meddőségi kezelés, illetve nehéz teherbeesés előzte meg a várandósságot. Azok a nők, akiknél már a terhesség előtt ismert krónikus betegséget diagnosztizáltak - például magas vérnyomást, cukorbetegséget, szívbetegséget, pajzsmirigy-problémákat vagy autoimmun betegségeket - fokozott kockázatnak vannak kitéve a várandósság során. Napjainkban nagyon gyakori betegség a PCOS, amely szintén nehezíti a fogantatást, illetve magas kockázatú tényezőt jelent, mivel megnöveli a korai vetélés esélyét. A túl alacsony vagy túl magas testsúly is kockázati tényező lehet. Ha a kismamának korábbi terhessége során komplikációk fordultak elő, a következő várandósság során fokozott figyelemre van szükség.
- Jelenlegi terhesség állapota: Amennyiben a kismama ikreket vár, szintén kiterjedtebb gondozást igényel. Az egypetéjű ikreknél közös a méhlepény, míg a kétpetéjű magzatok esetében, bár különálló burokban növekednek, szintén előbb elöregszenek a méhlepények. Terhességi diabétesz esetén a cukorbetegséghez hasonló állapotok a várandósság alatt alakultak ki, és általában a szülés után nem is tapasztalhatóak. A magas vérnyomás szintén lehet várandósság alatt kibontakozó probléma, amely indokolja az odafigyelést. Vannak olyan kóros állapotok, amelyek a várandósság alatt jelentkeznek, és veszélyeztethetik a terhességet, mint például a preeklampszia (terhességi toxémia), a trombózisra való hajlam, vagy a koraszülésre utaló jelek. A méh anatómiai eltérései, mint például a méhnyak rövidsége, a kettős méh, vagy hegesedés a korábbi beavatkozások után, szintén növelhetik a koraszülés és egyéb szövődmények kockázatát.
- Káros szenvedélyek: A dohányzás, alkoholfogyasztás, a drogok használata a terhesség alatt jelentősen növeli a veszélyeztetett terhesség kockázatát.
- Mentális és fizikai terhelés: Végül, de nem utolsósorban nem szabad figyelmen kívül hagyni a mentális és fizikai terhelést sem. A tartós stressz, a szorongás vagy a depresszió nemcsak a kismama, hanem a magzat egészségére is negatív hatással lehetnek.

A veszélyeztetett terhesség megállapítása és a szükséges vizsgálatok
Pozitív terhességi teszt után érdemes minél előbb felkeresni a nőgyógyászt, hiszen már az első ultrahang is ad információt arról, hol tart a várandósság, és minden a megfelelő ütemben zajlik-e. Amikor igazolódik a terhesség ténye, a kismamának sokféle kérdésre választ kell adni az életmódjával, egészségével, korábbi orvosi beavatkozásaival, gyógyszerallergiáival kapcsolatban. Ennek egyik oka többek között felmérni, hogy a kockázati tényezők alapján szükséges-e a várandósság figyelmesebb gondozása. A terhesség alatti szűrővizsgálatok elsődleges célja, hogy időben felismerhetővé váljanak a várandósság során kialakuló problémák, és lehetőség nyíljon a korai beavatkozásra. Az orvos részletesen felméri a kismama korábbi betegségeit, a korábbi terhességek kimenetelét, valamint a jelenlegi várandósság során tapasztalt tüneteket is. A vizsgálatok és anamnézis alapján az orvos dönt arról, hogy a terhesség veszélyeztetettnek minősül-e, és meghatározza az ezzel kapcsolatos, további teendőket.
Kötelező és ajánlott szűrővizsgálatok
Minden trimeszterben vannak kötelező vizsgálatok, amelyeket el kell végeztetni. Ezekből kiszűrhető például egy esetlegesen a szervezetben jelenlévő fertőzés, kezdődő cukorbetegség, vagy akár vashiány, vérszegénység. A védőnőnél tett látogatások szintén kötelező jellegűek, ezek során mindig lezajlik a testsúlymérés, a vérnyomás ellenőrzése, a vizelet ph-jának vizsgálata, valamint a későbbiekben akár a magzat szívhangjának ellenőrzése. A szülész-nőgyógyásznál végzett havi ultrahang során pedig a méhszáj vizsgálatára is sor kerül.
Amennyiben megállapították a veszélyeztetett terhességet, gyakoribb, többféle vizsgálatra is szükség lehet, mint egy zavartalan várandósság esetén. Az alapvető vizsgálatok közé tartozik a vérnyomás-mérés, a rendszeres vér- és vizeletvizsgálatok, valamint az ultrahangos ellenőrzések, amelyekkel a magzat növekedését és a placenta állapotát követik nyomon. A veszélyeztetett kismamák esetében javasolt a gyakoribb ultrahangos ellenőrzés, valamint a Doppler-vizsgálatok elvégzése, amelyekkel a magzat vérkeringését és az oxigénellátását lehet felmérni. Ezen felül fontos a vérnyomás folyamatos monitorozása, a magzat mozgásának rendszeres figyelése, valamint az életmódbeli tanácsadás is.

További ajánlott vizsgálatok közé tartozhatnak:
- A vérszegénység (vas szintje a vérben), a vércukorszint és a fennálló fertőzések (például nagyon ritkán HIV) rendszeres ellenőrzése.
- Vizeletvizsgálatok.
- Súly és vérnyomás ellenőrzése.
- A méh, a méhnyak vizsgálata.
- Magzati szívhangvizsgálat.
- Magzati szívultrahang-vizsgálat.
- Magzatmozgások szoros nyomon követése.
- Non-stressz teszt (NST).
- Kombinált teszt (FMF rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával).
- iGen NIPT szűrések (a baba teljes genetikai állományát vizsgálja, 99% feletti megbízhatóságú).
Tünetek, amelyek orvosi kivizsgálásra szorulnak
Előfordulhatnak persze akut tünetek, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni, és ezek megjelenése alapján állapít meg veszélyeztetett terhességet az orvos. A veszélyeztetett terhesség tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és gyakran a kismama egyéni kockázati tényezőivel, valamint a terhesség előrehaladásával is összefüggenek. Fontos kiemelni, hogy a tünetek nem minden esetben jelentenek automatikus komplikációt, de a gyors orvosi beavatkozás minden rendellenes jel esetén elengedhetetlen.
Az alábbi tünetek megjelenése, rendszeressé válása esetén érdemes mielőbb a gondozó szülészorvoshoz fordulni, vagy egyenesen a kórházba menni:
- Vérzés (pecsételő vagy élénkpiros hüvelyi vérzés): azonnali orvosi ellátást igényelnek.
- A hüvelyváladék típusának vagy szagának változása.
- Végtagok dagadása: különösen, ha nagy mértékben, visszerekkel együtt tapasztalható, vagy csak az egyik végtag dagad, mert a háttérben sok esetben állhat mélyvénás trombózis.
- Görcsök, méhösszehúzódások: bár lehetnek ártalmatlan tünetek, a görcsöket és összehúzódásokat is komolyan kell venni. Amennyiben korai szakaszban jelentkezik, tehát vetélés vagy koraszülés lehetősége áll fenn, és rendszeres, erős fájdalmak tapasztalhatóak, azonnal szükséges segítség.
- Húgyúti fertőzésre utaló jelek (égő érzés vagy fájdalom vizelés közben, gyakori vizeletürítés).
- Fejfájás, homályos látás, szédülés.
- Láz.
- A baba mozgásának változása (pl. csökkent magzatmozgás).
Sok esetben téves riasztás történik, de a fenti tünetek esetén jobb az elővigyázatosság, ezért ajánlott mielőbb orvosi segítségért folyamodni.
Veszélyeztetett terhesség | Babamánia
Mit szabad és mit nem veszélyeztetett terhesség alatt?
Veszélyeztetett terhességet az orvos állapíthat meg, ebben az esetben pedig igazolással a munkavégzés alól is felmentheti a kismamát. Akad, akinek csak visszafogottabban kell élnie a hétköznapokat, más számára folyamatos ágyban maradást rendelnek el, illetve az is előfordulhat, hogy a kórházban kell maradni megfigyelés alatt. Egyes esetekben gyógyszerekkel is segítik a minél egészségesebb állapot fenntartását, például véralvadásgátló injekció, amennyiben fokozott trombózishajlam bizonyosodik be.
Életmódbeli javaslatok
Az egyetlen dolog, amit tehet ilyen helyzetben a kismama, hogy mindig pontosan betartja az orvos utasításait és minden előírt vizsgálaton megjelenik. A cél minden esetben az, hogy a kockázatokat minimalizálják és a magzat fejlődése optimális legyen.
- Testsúly: Igazán fontos összetevő, hogyha ideális testsúllyal vágunk bele a gyermekvállalás időszakába, és nem a várandósság idején kell erőfeszítéseket tennünk, hogy kompenzáljuk a túlsúly okozta nehézségeket.
- Táplálkozás: Mértéktartó, változatos táplálkozás kulcsfontosságú az anya egészségi állapota, fizikai teherbíróképessége és mentális jólléte kapcsán egyaránt. Bár a táplálkozás alapvető, ha az egészségről beszélünk, legalább ennyire fontos a vitaminok, ásványi anyagok pótlása.
- Mozgás és pihenés: Kismamaként fontos a rendszeres mozgás, és amennyiben az orvos nem teljes ágynyugalmat rendel el, és engedélyezi a laza sétákat, ezt semmiképpen ne vegyük ki a napi rendünkből. Adjuk meg a testnek, léleknek, amire vágyik: ha több pihenést igénylünk, ne szégyenkezzünk. Természetesen a terhesség nem azt jelenti, hogy nem élhetünk kedvteléseinknek, csupán elővigyázatosabbnak kell lennünk.
- Utazás: Repülni szabad, de 2-3 órás utakat érdemes betervezni inkább, és óránként egy kis sétával frissíteni a keringést. Úti célnak ne a legkalandosabb helyeket válasszuk, bizonyosodjunk meg arról, hogy tudunk kitől és honnan segítséget kérni, ha szükséges lenne.
- Orvosi együttműködés: Az alapos szűrővizsgálatok, kontrollok egyszerre adnak biztonságot és kapaszkodót, hogy megelőzzük és orvosoljuk a problémákat. Fontos, hogy szigorúan kövesse kezelőorvosa utasításait, jelenjen meg a kontroll terhesgondozási időpontokon és a kiegészítő vizsgálatokon, tartsa magát a megbeszélt terápiához!

Táppénz veszélyeztetett terhesség esetén
Kismamaként, ha az egészségi állapotunk azt megengedi, a terhesség végéig dolgozhatunk, de ha a munkakör veszélyezteti a kismama és a magzat állapotát, akkor a szülés előtt táppénzre is mehetünk. A veszélyeztetett terhes kismamák számára a táppénz lehetőséget biztosít arra, hogy a fokozott kockázat miatt biztonságos környezetben, munkavégzés nélkül vigyék végig a terhességüket. A társadalombiztosítási szabályok szerint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság. Ebbe beletartoznak a munkaszüneti napok, a heti pihenőnapok, szabadnapok és ünnepnapok is, hosszát azonban befolyásolhatja a táppénz előzmény.
Táppénzre azok a kismamák jogosultak, akiket az orvos veszélyeztetett terhesnek minősít, és akik számára a munkavégzés a terhesség alatt egészségi kockázatot jelentene. A jogosultság megállapításához szükséges, hogy a kismama rendelkezzen érvényes társadalombiztosítási státusszal. A táppénzt a kezelőorvos által kiállított igazolással lehet igényelni. Ezt az igazolást a munkáltatóhoz vagy a társadalombiztosítási szervhez kell benyújtani. A keresőképtelenség fennállása esetén az orvos kiállítja az "Orvosi igazolás keresőképtelen állományról" elnevezésű nyomtatványt. Ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, a nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni. Az igazoláson a keresőképtelenség jellegére utaló megjelölést kell alkalmazni.
A táppénz összege a kismama előző jövedelmének alapján kerül kiszámításra, és az aktuális jogszabályok határozzák meg. Általában a bruttó jövedelem 60-70%-a jár, de ez függ a biztosítási idő hosszától, valamint a munkaviszony jellegétől is.
| Biztosításban töltött idő | A táppénz napi összege a napi átlagkereset %-ában | Maximális napi összeg |
|---|---|---|
| Legalább 730 nap | 60% | A mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad része |
| Ez alatt (kevesebb, mint 730 nap) | 50% |
A CSED (Csecsemőgondozási díj) a szülés után vehető igénybe, ezért a veszélyeztetett terhesség idején járó táppénz nem helyettesíti. Mivel a két juttatás egymást követő időszakban vehető igénybe, így a kismama először a terhesség alatti fokozott védelmet biztosító táppénzt kapja, majd a gyermek születése után a CSED-et. A táppénz összegéből társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni, így ezen ellátás összegét a CSED és a GYED összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni.
Lehetséges komplikációk
A veszélyeztetett terhesség során számos komplikáció jelentkezhet, amelyek egyaránt befolyásolhatják a kismama és a magzat egészségét is. A veszélyeztetett terhesség legfőbb kockázata a koraszülés, amely általában kis súlyú újszülött világra jöttével jár, és további orvosi segítséget igényel a kisbaba számára. Amikor súlyos szövődmények merülnek fel a terhesség alatt, az anya és a baba számára is nagy veszélyt hordoz magában. Okozhat vérnyomásproblémát, koraszülést, kis súlyú újszülöttet. A súlyos szövődmények életveszélyesek lehetnek. Bár ritka a fejlett országokban, de a nagy kockázatú terhesség szövődményei az anya vagy a baba halálához is vezethetnek. Éppen ezért nagy jelentősége van a megelőzésnek, amelyben az édesanya és az egészségügyi ellátórendszer résztvevői közötti kölcsönös együttműködés szükséges.
A magas kockázatú terhesség lehet zavartalan, sőt, a legtöbb nagykockázatú terhesség egészséges csecsemő megszületésével ér véget. Ha megfelelő megfigyelésben és kezelésben részesül, követi az orvosa utasításait, és mindent megtesz, hogy gondoskodjon magáról, csökkentheti a szövődmények kockázatát.
Mentális jólét és támogatás
Lelkileg megterhelő lehet szembesülni a ténnyel, hogy a terhesség során magasabb kockázata lehet bizonyos problémák kialakulásának. A szorongás, a szomorúság, sőt a harag érzése is normális, ugyanakkor a terhesség alatti állandó aggodalom sem a kismama, sem pedig a magzat egészségére nincs jó hatással. Ha úgy érzi, nem tud egyedül megbirkózni a helyzettel, próbáljon meg támogatást találni: házastársa, partnere, családtagjai és barátai kiváló forrást jelenthetnek.
Ha azonban valakire szüksége van, hogy beszéljen a félelmeiről, akkor orvoshoz is fordulhat, vagy pszichológust is felkereshet, aki segíthet az érzelmek feldolgozásában. Jó ötlet a hasonló helyzetben lévő kismamákkal is beszélgetni, személyesen vagy akár internetes fórumokon. Ha már jobban érzi magát, képes lesz arra, hogy az egészségére és a várandósság örömeire összpontosítson. Ne felejtsük el, hogy a veszélyeztetett terhesség nem jelenti azt, hogy feltétlenül rossz dolog fog történni a kismamával vagy a babával. Inkább azt jelenti, hogy extra gondoskodásra és plusz ellenőrzésekre van szükség ahhoz, hogy megőrizze saját és magzata egészségét.