A legkitartóbb munkaerőt is ledöntheti a lábáról a betegség. Bár a közbeszédben sokszor keveredik a betegszabadság és a táppénz, mégis fontos különbséget tenni a két kifejezés között, a kettő ugyanis nem ugyanaz, ugyanis nem csak betegség miatti okok állhatnak igénylése mögött. A betegszabadság és a táppénz a keresőképtelenség idejére biztosított ellátás.
A munkavállalók keresőképtelensége során két jogintézmény, a betegszabadság és a táppénz biztosít jövedelempótlást. Noha mindkét juttatás a munkából való kiesés időszakára jár, jogi és finanszírozási szempontból jelentős eltérések vannak közöttük. A munkáltatók és munkavállalók gyakran összekeverik ezeket a fogalmakat, ami adminisztratív hibákhoz és akár pénzügyi következményekhez is vezethet.
Általánosságban elmondható, hogy ilyen helyzetekben csökken a bevételünk, a kiadásaink pedig megnőnek, ezért ilyen helyzetekre érdemes előre felkészülni. Jó megoldás lehet egy olyan biztosítás, amely pont tartós betegség vagy munkanélküliség esetén nyújt szolgáltatást.
Mi számít keresőképtelenségnek?
Keresőképtelennek legtöbbször abban az esetben, de nem kizárólag akkor minősül valaki, ha saját vagy 12 éven aluli gyermekének a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni. Az így kieső jövedelmet hivatott az egészségbiztosítás pénzbeli ellátással pótolni. A keresőképtelenség az a helyzet, amelynek a megállapítása orvos feladata és kiterjed többek között a veszélyeztetett terhességtől a közúti baleseten át a gyermekápolásig - vagyis az olyan élethelyzetekre, amikor valaki önhibáján kívül nem tudja ellátni a munkáját.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. §-a szerint keresőképtelennek minősül az, aki egészségi állapota vagy jogszabályban meghatározott egyéb okok miatt nem tudja ellátni munkáját. Ez nem csupán saját betegsége esetén áll fenn, hanem például várandósság, szülés, gyermekápolás, kórházi ellátás, közegészségügyi intézkedés vagy bizonyos méltányossági alapon biztosított távollét esetén is.
Betegszabadság
A betegszabadság az első opció, ha megbetegednél. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, ha keresőképtelen. Betegen tehát nem kell dolgozni, függetlenül attól, hogy az egyéb szabályok alapján a munkavállaló erre az időre kap-e valamilyen ellátást.
A betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a távolléti díj 70 százaléka. Betegszabadság esetében 2024-ben egységesen a távolléti díj 70%-a jár, amiből ugyanúgy adózunk, mint a rendes fizetésünkből. Ez az összeg adó- és járulékköteles. A távolléti díj - ha nincs teljesítménybér és bérpótlék - a távollét idejével arányos összege a havi fix összegű kifizetéseknek. Maximális mértéke évente 15 nap, ha a munkavállaló év közben került a céghez, akkor ennek időarányos része.
Minden évben tehát a betegen töltött napokból az első 15-re a munkáltató fizet díjazást a munkavállalónak. Amennyiben munkahelyet váltottál, a táppénz számításánál az előző munkáltatónál elért és bevallott jövedelmet már nem lehet figyelembe venni. Nincs azonban már jelentősége annak, hogy a naptári évben más munkáltatónál fennálló munkaviszonyban a munkavállaló hány nap betegszabadságot vett igénybe. A 15 munkanapos keret - illetve annak időarányos része - így minden munkaviszonyban újrakezdődik. Ha a munkaviszony év közben keletkezett, akkor a munkavállalónak arányosan kevesebb betegszabadság jár az első csonka évre.
ÉLŐ: Alkotmányozás, uniós pénzek - Mivel kezdi a munkát a Tisza-kormány?
Ki jogosult betegszabadságra?
Betegszabadságra jogosultak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottak, illetve a közszolgálati és közalkalmazotti, állami szolgálati és kormánytisztviselői jogviszonyban állók. Betegszabadságra saját betegség vagy baleset jogán van lehetőség. Betegszabadság csak a betegség miatti keresőképtelenség idejére jár. Ha a keresőképtelenség oka valami más (pl. üzemi baleset, foglalkozási betegség vagy veszélyeztetett terhesség), úgy az első naptól táppénzt kap a munkavállaló.
Igénybevételére azokban az esetekben van lehetőség, amikor az orvos keresőképtelennek nyilvánít valakit a táppénz 3-as, 4-es vagy 8-as kódjával. A Munka Törvénykönyve alapján nem jogosult betegszabadságra az, aki társas vagy egyéni vállalkozó, a bedolgozók, illetve azok, akik munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak. Kizárólag orvosi igazolás alapján vehető igénybe, és kizárólag saját betegség esetén használható fel. (a gyereke betegsége után nem!) Minden más esetben a keresőtevékenység felfüggesztése után rögtön táppénz jár.
A betegszabadság igénylése
A betegszabadság igénylése hasonló a szabadságéhoz: a munkáltatónál kell kérni, és mindig szükség van orvosi igazolásra. A munkáltató kérheti a keresőképtelenség hitelt érdemlő igazolását, amelyet a kezelőorvos állít ki. Másfelől, az általános együttműködési kötelezettségből eredően a munkavállalónak kötelessége is, hogy tájékoztassa a munkáltatót, ha nincs a munkája elvégzéséhez szükséges egészségi állapotban.
Táppénz
Ha a 15 napos betegszabadság lejárt, illetve abban az esetben, ha a munkavállaló nem saját betegsége okán vált keresőképtelenné, akkor jár a táppénz. Ez annyit jelent, hogy 15 napon túl további napokra is szükséged van a gyógyuláshoz. A táppénz maximum egy évig vehető igénybe.
A táppénz a keresőképtelenség idejére biztosított általános pénzbeli ellátás, előfeltétele a biztosítottság, mértéke függ a biztosítottság idejétől és folyamatosságától, de legfőképpen a biztosítottságot eredményező munkáért kapott bruttó bértől. Táppénz az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett munkavállalóknak jár. A táppénz pénzbeli társadalombiztosítási ellátás, ennyiben tehát a betegség kockázatát a társadalom közösen viseli.
A táppénz naptári napokra jár, tehát munkaszüneti napra, szabadnapra és pihenőnapra (azaz hétvégére) is. A táppénzre egy évig vagyunk jogosultak maximum, ezért ha a mostani keresőképtelenségünket megelőzte az elmúlt egy évben egy másik, akkor a jelenlegi maximális ideje az előző idejével csökken. Például, ha három hónapig voltunk táppénzen az elmúlt egy évben, most kilenc hónap a maximum.
A táppénz feltételei
Ahhoz, hogy hivatalosan is keresőképtelen állományba kerülj, szükséges, hogy legyen bejelentett munkaviszonyod, fizesd az egészségbiztosítási járulékot és tudd igazolni a keresőképtelenséget is.
A táppénz orvosi igazolásra azoknak jár, akik rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, azaz pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek és ők, vagy a munkáltatójuk be is fizeti azt. Aki Magyarországon többek között alkalmazottként, egyéni-, illetve társas vállalkozóként, őstermelőként vagy főállású kisadózóként dolgozik, az biztosítottnak számít, vagyis jogosult a táppénzre. A következő három feltételnek kell teljesülnie, hogy valaki táppénzre legyen jogosult:
- Kötelezettség egészségbiztosítási járulék fizetésére
- Biztosítási jogviszony megléte
- Orvosi igazolás
Előfordulhat azonban, hogy valaki akkor sem jogosult táppénzre, ha a fenti feltételeknek megfelel, például ha nem áll fenn keresetveszteség. Aki megkapja a fizetésének egy részét, de nem a teljes összeget, az is csak az elmaradó keresete után kapja a táppénzt. Nem jár táppénz a fizetés nélküli szabadság esetén, annak az idejére, ha valakit letartóztatnak, illetve szabadságvesztés idejére sem. Általában nem jár táppénz abban az esetben, ha valakinek más jogcímen jár egyéb támogatás, ilyen többek között a gyermekgondozást segítő ellátás és saját jogú nyugdíj folyósításának az időtartama, illetve a különböző korhatár előtti járadékok.
Nem jár táppénz, ha a keresőképtelen napokra megkaptad a teljes fizetésed, a betegszabadság lejártát követő pihenőnapra, illetve, ha szünetel a biztosításod. Valamint akkor sem jár, ha nyugdíj folyósításban részesülsz.
Táppénz összege
A táppénz összegét számos tényező befolyásolja. Ez elsősorban az a jövedelem, ami után a biztosított társadalombiztosítási járulékot fizet. Fontos megjegyezni, hogy a táppénz maximális összege a minimálbérrel áll összefüggésben. Egy napra vetítve a minimálbér kétszeresének 30-ad része alkalmazandó. A táppénz összege napidíjban mérhető, az a keresőképtelenség táppénzes szakaszának minden naptári napjára jár. Az összeg után még adózni kell, 15%-os SZJA (személyi jövedelem adó) jön le belőle. Adózás után, azaz nettóban a táppénz naptári napi maximuma 18 292 forint.
Ha a fizetésünk alapján nem érjük el a maximális napi összeget, a táppénz összege általában a bruttó fizetésünk 50 vagy 60 százaléka. Hogy a két szorzó közül melyiket kell használni, azt két dolog befolyásolja. Ha kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-ellátás szükséges a táppénz ideje alatt, arra 50 százalékos szorzó érvényes. 50 százalék a szorzó, ha nem áll fenn legalább 730 nap (2 év) folyamatos biztosítási jogviszony. 60 százaléka jár a napi átlagkeresetnek 730 nap biztosításban töltött idő után azzal a kitétellel, hogy az összeg a napi ellátási limitet nem lépi át.
Táppénz igénylése
A táppénzt kérelmezni kell, ha van foglalkoztató, akkor hozzá kell benyújtani az igényt. Ha nincs, például az egyéni vállalkozók vagy az őstermelők esetében, akkor a kérvényt a székhelyhez tartozó megyeszékhelyen lévő járási vagy Budapest esetén a kerületi hivatalhoz kell beadni. A dokumentumokat a munkáltatónak kell eljuttatni, a határidő a munkahelytől is függ. A keresőképtelenség visszamenőleg is igazolható, akár 6 hónapra is.
Tudni kell, hogy a 2024.01.01-től a tb-kifizetőhellyel nem rendelkező vállalkozások az egészségbiztosítási pénzbeli ellátási kérelmeiket (pl. táppénz, csed, gyed) már csak a SZÜF portálon keresztül adhatják be. A magyarorszag.hu -> egészségügy -> egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai menüben érhető el az igénybejelentés űrlapja. A folyamatosan fennálló keresőképtelenség esetén a következő nyomtatványt kell beadni: EB_FOLYKK_01, ehhez fontos, hogy szükség van hozzá az előzményként benyújtott igénylés azonosító számára. Tehát a táppénz igénylése online, az ügyfélkapun keresztül történik. A kérelmet a megérkezésétől számított 8 napon belül bírálják el, feltéve hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben szükség lehet hiánypótlásra.
A táppénz folyósításának megszűnése
Mindenképpen konzultálni kell az orvosoddal, ugyanis az ő jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a keresőképtelenség véget érhessen. Az alábbi esetekben azonban megszűnhet a jogviszony: ha a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47.§ (3) bekezdése alapján a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá.
A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti. A szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti.
Munkáltatói táppénz hozzájárulás
A táppénz időszaka alatt a munkáltatót speciális fizetési kötelezettség is terheli: bizonyos esetekben a kifizetett táppénz egyharmadával hozzá kell járulnia az állam által folyósított ellátáshoz. Ez az úgynevezett munkáltatói táppénz hozzájárulás, amely nem minden keresőképtelenség esetén kötelező. A táppénz elsősorban az egészségbiztosítási rendszer terhe, mégis vannak olyan esetek, amikor a munkáltatónak is részt kell vállalnia a költségekből.
Ha a munkavállaló betegség miatt keresőképtelen, vagy kórházi ellátásra szorul, akkor a részére kifizetett táppénz egyharmadát a munkáltatónak kell megtérítenie az állam felé. Fontos tudni, hogy a munkáltatói táppénz-hozzájárulás csak bizonyos esetekben kötelező. Amennyiben a keresőképtelenség oka betegség, közúti baleset vagy veszélyeztetett terhesség, a munkáltatónak a táppénz egyharmadát kell megfizetnie.
Viszont nem kell hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak például gyermekápolási táppénz vagy hatósági elkülönítés esetén, ahol a költségeket teljes egészében az egészségbiztosítás viseli. Azt, hogy pontosan mikor keletkezik hozzájárulási kötelezettség, a keresőképtelenség jogcíme - vagyis a táppénz kódja - határozza meg. A részletszabályokat az 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-a tartalmazza.
A munkáltatói táppénz hozzájárulás nemcsak jogi, hanem adminisztratív kötelezettség is. Az ellátás egyharmadának megfizetése mellett a munkáltatónak havonta adatszolgáltatási kötelezettsége is van a NAV felé. A bevallás elektronikus úton történik, és a 2508M-09-es lap tartalmazza azokat az adatokat, amelyek a természetes személyek részére teljesített juttatásokkal, így a táppénz hozzájárulással kapcsolatosak. A fizetési kötelezettséget a NAV által előírt járulékbeszedési számlára kell teljesíteni (NAV Munkáltatói táppénz hozzájárulás beszedési számla száma: 10032000-06056243). A határidő minden hónapban a tárgyhót követő hónap 12. napja.
Táppénz kódok
A keresőképtelenség orvosi megállapítása után a táppénz kódjától függően vagy betegszabadságra (és amennyiben szükséges, utána táppénzre) vagy rögtön táppénzre küldi az orvos az érintettet. Betegszabadság kiadása három esetben lehetséges. Ha valaki közúti vagy egyéb balesetet szenvedett, illetve “egyéb betegség” esetén, ezeket orvosa 3-as, 4-es, illetve 8-as kódokkal jelölheti.
Az alábbi táblázatban részletesen bemutatjuk a táppénz kódokat, azok jelentését és a kapcsolódó ellátásokat:
| Táppénz kód | Esemény | Betegszabadság jár? | Ellátás mértéke (napi átlagbér %-ában) |
|---|---|---|---|
| 1 | Üzemi baleset | Nem | 100% |
| 2 | Foglalkozási megbetegedés | Nem | 50% vagy 60% |
| 3 | Közúti baleset | Igen | 50% vagy 60% |
| 4 | Egyéb baleset | Igen | 50% vagy 60% |
| 5 | Gyermekápolási táppénz | Nem | 50% vagy 60% |
| 6 | Terhesség (szülés előtt 28 nap) | Nem | 50% vagy 60% |
| 7 | Hatósági elkülönítés (karantén) | Nem | 50% vagy 60% |
| 8 | Egyéb betegség | Igen (max. 15 nap) | 50% vagy 60% |
| 9 | Veszélyeztetett terhesség | Nem | 50% vagy 60% |
Gyermekápolási táppénz (5-ös kód)
A gyermekápolási táppénz a következő keresőképtelenségi esetekben jár: ha az anya egy évesnél fiatalabb, kórházi ápolásra szoruló gyerekét szoptatja, ha a szülő 12 évesnél fiatalabb, vele egy háztartásban élő beteg gyerekét otthon ápolja, ha a szülő 12 évesnél fiatalabb, vele egy háztartásban élő beteg gyereke mellett van, annak kórházi kezelésének időtartamára. Ennek az 5-ös kódú táppénznek az összegét ugyanúgy kell kiszámolni, mint bármelyik másik táppénz esetén.
A gyermekápolási táppénz folyósításának az időtartama elsődlegesen a gyerek életkorától és attól függ, hogy egyedülállóként neveli-e a szülő:
- 1 éves korig: a gyerek egy éves koráig szoptatására vagy ápolására időkorlát nélkül jár a táppénz.
- 1 és 3 éves kor között: évente és gyerekenként 84 nap táppénz jár.
- 3 és 6 éves kor között: évente és gyerekenként 42 nap, egyedülállóknak ennek a duplája, azaz 84 nap táppénz jár.
- 6 és 12 éves kora között: évente és gyerekenként 14 nap, egyedülállóknak 28 nap gyermekápolási táppénz jár.