A Magyar Helsinki Bizottság lépéseket tett az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB) egy olyan rendelkezés miatt, amely szerintük sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt diszkriminációtilalmat. Tóth Balázs programvezető szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten hangsúlyozta, hogy a szabályozás elfogadható ok nélkül különbözteti meg hátrányosan azt a 103 ezer embert, aki úgy döntött, hogy részben a magánnyugdíjrendszerben kívánja biztosítani az öregkori nyugdíját.
A szervezet azt várja, hogy a strasbourgi bíróság állapítsa meg az egyezménysértést, rendeljen el kártalanítást és ítéljen meg jelképes nem vagyoni kártérítést. Tóth Balázs szerint ez egy fontos ügye lesz a bíróságnak, hiszen több mint százezer potenciális kérelmező van, és jó esély van arra, hogy a bíróság másfél-két év alatt döntést hozzon.
A Helsinki Bizottság célja, hogy megegyezés jöjjön létre, amelynek két lehetséges megoldása lehet: vagy mindenki jogosulttá válik a nyugdíjra, vagy pedig aki nem kap nyugdíjat, az ne is fizessen erre vonatkozó járulékot. Tóth Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy az EJEB-nél ilyen esetekben fél évet adnak a feleknek a megegyezésre.
A szolgálati idő megvonása sérti a hátrányos megkülönböztetés minden európai államra kötelező tilalmát. A bizottság képviselője szerint a strasbourgi bíróság és a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata is egyértelmű abban, hogy a nyugdíjjogosultság tulajdonjogi védelmet élvez, vagyis akinek megvonják a nyugdíját, attól a tulajdonát veszik el. Az érintettek nem szereznek szolgálati időt, ami azt jelenti, hogy az állam legfeljebb évtizedek múlva spórol, amikor majd a magán-nyugdíjpénztári tagok elérik a nyugdíjkorhatárt. Ezért a gazdasági válsághelyzet kezelése ebben az esetben indokként nem fogadható el.
Tóth Balázs megjegyezte, hogy a legfelső adókulcs csökkentése majdnem ugyanannyiba került, mint amennyi az érintett magán-nyugdíjpénztári tagok vagyona volt. A magánnyugdíjpénztárak 3 millió tagja közül nagyjából 2,9 millió embernek szűnt meg nemrég a magán-nyugdíjpénztári számláján összegyűjtött vagyon feletti tulajdonjoga, ők mindannyian átkerültek az állami rendszerbe.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága nemcsak a magánnyugdíjpénztárak ügyében, hanem más jogi kérdésekben is elmarasztalta Magyarországot. Egy korábbi ügyben igazat adott annak a magyar kormánytisztviselőnek, akit indoklás nélkül bocsátottak el állásából 2010 szeptemberében egy olyan jogszabály alapján, amelyet később az Alkotmánybíróság megsemmisített. Az államnak hatezer eurós nem vagyoni kártérítést és háromezer eurós eljárási költséget kellett fizetnie.
A strasbourgi bíróság igazat adott annak a 39 éves magyar kormánytisztviselőnek, aki tavaly márciusban perelte be a magyar államot, mert indoklás nélküli elbocsátása ellen nem tudott valódi ellenlépéseket tenni a magyar bíróságon. A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt felperes hatezer euró kártérítést kapott, emellett háromezer euró perköltséget is meg kell fizetnie a magyar államnak.
A bírósági döntés ismertette az ügy részleteit is: a magyar nőt a kormánytisztviselők jogállásáról szóló, 2010-ben életbe lépett törvény alapján rúgták ki indoklás nélkül 2010 szeptemberében. Az állami hivatalban dolgozó panaszos nem fellebbezett a döntés ellen magyar bíróságon, mert úgy ítélte meg, elbocsátásának indoklása nélkül a perben nehezen érhetne el sikert volt munkáltatója ellen.
Az Alkotmánybíróság (Ab) később két döntésében is alkotmánysértőnek és európai uniós jogba ütközőnek ítélte, majd megsemmisítette a 2010-es törvény idevágó jogszabályait. Az Ab döntése után még több mint 3 hónapig lehetett indokolás nélkül elbocsátani alkalmazottakat. Az Alkotmánybíróság azonban hatáskör hiányában a munkaviszonyokat nem állíthatta helyre és kártérítést sem ítélhetett meg.
Az európai bíróság a mostani döntésével a kormanytisztviselőnek adott igazat, mondván, hogy az indokolás nélküli elbocsátás megfosztotta a panaszost a valódi jogorvoslat lehetőségétől. A Magyar Helsinki Bizottság szerint mindazok, akik az elbocsátásuktól számított hat hónapon belül a bírósághoz fordultak, hasonló döntésre számíthatnak. A jogvédő szervezet további 8 ügyfelet képvisel ugyanilyen ügyben a strasbourgi bíróság előtt.
A gyülekezési jog első generációs egyéni szabadságjog, amelyet számos nemzetközi jogi dokumentum rögzít, többek között az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. cikke is. A gyülekezési jog elsősorban az olyan összejöveteleket védi, amelyek célja a résztvevők véleményének kifejezése, egy álláspont kinyilvánítása vagy eszmék cseréje. Az Emberi Jogok Európai Bírósága tágan határozza meg a gyülekezési jog által védett magatartások körét, és fontosnak tartja a kollektív véleménynyilvánítási elem meglétét.
A gyülekezési jog alapvető fogalmának eltérései miatt vannak különbségek a nemzetközi szervezetek gyakorlatában és az irodalomban arra nézve, hogy mennyiben fogalmi eleme a gyülekezésnek a szabad csatlakozás lehetősége. A magyar jogszabályok a "nyilvános összejövetelként" meghatározott "gyűlés" szervezését és az azon való részvételt határozzák meg a gyülekezési jog által védett magatartásként.
A gyülekezési jog gyakorlásának szükséges fogalmi eleme a békésség, azaz a nem-erőszakosság. Azonban egyes elszigetelt erőszakos cselekmények nem teszik az egész gyülekezést békétlenné, csak akkor kerül ki egy gyülekezés az EJEE 11. cikk védelme alól, ha az erőszak nyilvánvalóan széleskörűvé válik egy rendezvényen.
A gyülekezési jog alanyai a résztvevő és a szervező. A magyar joggyakorlatban sokáig egyértelműnek tűnt, hogy a szervező csak magyar állampolgár lehet, de ez az álláspont nem esik egybe a nemzetközi gyakorlatban megfogalmazott követelményekkel. A be nem jegyzett személyegyesületeket is megilleti a békés gyülekezés joga.
A gyülekezési szabadság védelmi jellege miatt közjogi jogi személyeket nem illethet meg, így nem esnek a gyülekezési jog védelmi körébe az állami, önkormányzati rendezvények. A magyar szabályozás bizonyos feltételekhez köti a szervezés jogát, például hogy a szervező csak a magyarországi viszonyokban járatos személy lehessen.
A magyar nők megdöbbentek az új, „gyötrő” abortuszszabályok hatályba lépése miatt • FRANCE 24 English
Franciaország alkotmányában rögzítette az abortuszhoz való jogot, ezzel reagálva az amerikai legfelsőbb bíróság döntésére, amely visszavonta a Roe v. Wade precedenst. A francia nemzetgyűlés és a szenátus is megszavazta az alkotmánymódosítást, amelyet a két ház együttes ülésén fogadtak el. Gabriel Attal miniszterelnök az abortuszjogok csorbítása kapcsán Lengyelországra és Magyarországra is elrettentő példaként hivatkozott.
A magyarországi helyzetet illetően a 21 Kutatóközpont felmérése szerint a magyarok nem elutasítók sem az abortusszal, sem az esemény utáni tablettával szemben, de véleményüket nagyban meghatározza a pártpreferencia és a vallásosság. Sokaknak nincs határozott véleményük a reproduktív jogokról, ami összefügghet a szexuális edukáció hiányosságaival is.
A kutatásból kiderül, hogy a társadalom egy részének nincs kiforrott véleménye a reproduktív jogokról, és erős befolyásoló tényező, hogy milyen keretezésben találkoznak ezekkel a témákkal. A tájékozottság hiánya és az, hogy sokan nem gondolkodnak, beszélgetnek ezekről a témákról, magyarázat lehet az önellentmondásokra. A szexuális edukáció fontosságát hangsúlyozzák a kutatók.
A Patent Egyesület munkatársai szerint a "szívhangrendelet" áttörést jelentett a társadalomban a reproduktív jogokkal kapcsolatban, de kevés platform van, ahol érdemi diskurzust lehetne folytatni az abortuszról. Az abortuszon átesett nők gyakran érzik magukat egyedül, ami a stigmatizáltságnak és az izoláltságnak tudható be. Élnek tévhitek is, például hogy abortusz után nem lehet teherbe esni, vagy hogy a sürgősségi fogamzásgátló és az abortusztabletta ugyanaz.
A magyar nők számos akadállyal kénytelenek szembenézni a gyerekvállaláshoz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor. A magyar szabályozás papíron viszonylag megengedőnek tűnik, de a gyakorlatban sok nehezítő tényező áll a nők előtt, ami mind azt implikálja, hogy minél kellemetlenebb, megterhelőbb legyen az élmény. A két kötelező védőnői konzultáció lelki nyomást jelent, és időhúzásra is alkalmas. A beavatkozás előtti méhszájtágítást mechanikai úton végzik, ami fájdalmas, és nincs lehetőség gyógyszeres abortuszra.
A felmérés eredményei szerint a magyarok alapvetően nem ellenzik az abortuszt, csak egy szűk réteg nem támogatja a legalitását. 71 százalék szerint minden esetben - vagy az esetek többségében - legyen legális az abortusz, míg 5 százalék gondolja, hogy semmilyen esetben sem kéne annak lennie. A nők támogatóbbak a férfiakhoz képest. A kormánypártiak és a Mi Hazánk szavazói kevésbé támogatók, de még a kormánypártiak körében is 54 százalék ért egyet azzal, hogy maradjon legális az abortusz.
A politikai nézetek mellett a vallásosság is befolyásolja az abortusz támogatottságát, de többségükben a vallásosak sincsenek elköteleződve az abortusz tilalma mellett. Azok, akik ismernek abortuszon átesett nőt, támogatóbben állnak a kérdéshez. A férfiak fontosnak tartják, hogy bevonják őket a döntésekbe, de a fogamzásgátlás és az abortusz továbbra is "női probléma" maradt.
A magyar nők nagyon negatívak a nőgyógyászati ellátásban szerzett tapasztalataikról. Gyakori, hogy kiszolgáltatottnak érzik magukat az ellátás során, és morális ítélkezéssel, büntetéssel, valamint infantilizálással találkoznak az orvosok részéről. Az abortusz akkor sem ingyenes, ha állami ellátás keretében végzik, 47 ezer forintba kerül. Ritka esetben lehet rá kedvezményt kérni.
A Patent Egyesület munkatársai szerint sokszor előfordul, hogy a terhességmegszakításban érintett nők jogsértéssel kapcsolatban kérnek segítséget, de jogérvényesítésre ritkán kerül sor, mert túl nagy elvárás, hogy a nehézkes hozzáférés után még egy bírósági eljárást is végigcsináljanak. Előfordulhat, hogy kicsúsznak a 12 hetes időkeretből a családvédelmi szolgálat korlátozott elérhetősége vagy a konzultációs időpontok nehézkes egyeztetése miatt.
Akinek lehetősége van, külföldön végezteti el a beavatkozást, az abortuszturizmus létező jelenség. A sürgősségi fogamzásgátlóval kapcsolatban a válaszadók döntő többsége, 87 százaléka hallott, és 68 százalék teljes mértékben támogatja, hogy elérhető legyen.
