A kutya sántításának okai és kezelése

A kutya sántítása aggodalomra adhat okot minden gazdi számára, hiszen kedvencünk nem tudja szavakkal elmondani, mi a baja. A sántítás hátterében számos ok állhat, a kisebb sérülésektől kezdve a komolyabb egészségügyi problémákig. Fontos, hogy időben felismerjük a problémát és megtegyük a szükséges lépéseket.

Az első és legfontosabb lépés, ha azt tapasztaljuk, hogy kutyánk sántít, az állatorvos felkeresése. Semmiképp sem javasolt otthon található fájdalomcsillapítókat adni a kutyának, mivel az emberi gyógyszerek nagy része súlyos gyomorproblémákat okozhat náluk, sőt, bizonyos sérülések esetén kifejezetten káros lehet a használatuk.

A kutya sántítása többféle módon is felismerhető. A legszembetűnőbb jele, ha a kutya az egyik lábát kíméli a testsúlyától, nem képes a megszokott módon és ütemben járni, gondot okoz neki a lépcsőzés vagy az autóba ugrás, illetve szokatlanul teszi le a talajra a végtagjait. A sántítás lehet enyhe vagy súlyos is. Enyhébb esetekben az eb még használja a fájós lábát és kissé ráterhel, nem mutat egyéb tüneteket, továbbra is vidámnak és energikusnak tűnik. Valószínűleg csak kisebb fájdalmai vannak, amik nem lehetetlenítenek el a megszokott életvitelét. Ha nincs látható sérülés, nem nyüszít a kutya, akkor sok esetben néhány nap pihenéssel rendbe fog jönni a lába.

Súlyosabb sérülés esetén a kutya közérzete is romlik, és rengeteg tünet kíséri a szenvedését. Fájdalom jeleit mutathatja és hangoztathatja, remeghet és rejtőzködővé, esetenként agresszívvá válhat. A lábon tapasztalhatunk vérzést, duzzanatot, szokatlan tartást, a csontok elmozdulását, vagy az izmok feszülését. Időnként magas láz, hányás és letargia is kíséri a végtagproblémákat. Ha a kutya elesik, húzza a végtagját, remeg, erős fájdalmat mutat vagy bágyadt, az azonnali állatorvosi vizsgálatot igényel.

Íme három tipp, hogyan derítheted ki, mi történik szőrös barátoddal:

1. Először ellenőrizd a tappancsokat és a talppárnákat. Gyakran a sántítás oka valami egészen egyszerű dolog - tövis, apró kavics vagy kisebb vágás. Ellenőrizd, hogy nincs-e valami beszorulva a talppárnákba, és az idegen testet óvatosan távolítsd el. Ha sebet észlelsz, óvatosan tisztítsd meg megfelelő fertőtlenítőszerrel, és figyeld, hogyan gyógyul. Ha a kutya a lábát rágja, annak hátterében nemcsak unalom, hanem fájdalom vagy irritáció is állhat. Okozhatja allergia, bőrgyulladás, apró sérülés, idegen test, de akár ízületi kellemetlenség is.
2. Ellenőrizd az esetleges duzzanatokat és sérüléseket. Óvatosan tapintsd át a kutya lábát, és ellenőrizd, van-e duzzanat, fájdalom vagy hőemelkedés - így könnyen észreveheted, ha valami nincs rendben. Ez lehet ficam, ütés vagy akár törés jele is. Ha a fenti tünetek bármelyikét észleled, a lehető leghamarabb vidd el kutyádat állatorvoshoz, hogy kizárjátok a komolyabb sérüléseket. A szemmel látható sérülés, az erős vérzés, a szokatlan szögben álló láb a törés első jele. Valószínűleg fel is emeli a lábát, mert egyáltalán nem képes ránehezedni és sokat sír vagy vonyít az erős fájdalom miatt.
3. Figyeld meg, hogy kutyád mikor és hogyan sántít. Ha a kutya pihenés vagy alvás után sántít, majd mozgás közben „bejáratódik”, annak leggyakoribb oka ízületi eredetű fájdalom. Ilyenkor az ízületek merevebbek, a mozgás elején fájdalmasabbak, de néhány perc után javulhat a járás. Ha a kutya mellső lábára vagy lábaira sántít, járásán megfigyelhető, ahogy felemeli a fejét, amikor a fájós lába a talajhoz ér. A hátsó végtagok fájdalma esetén a kutya előredől, testsúlyát igyekszik mellső lábaira helyezni, hogy kímélje hátsó testtáját.

A kutyák életük során valószínűleg legalább egyszer sántítani fognak valamilyen oknál fogva. Elképzelhető, hogy csak egy lábuk szenved kisebb sérülést és hamar elmúlik a bicegés, de az is lehet, hogy több végtagjuk károsodik és hosszú ideig velük marad a járási nehézség. Előfordulhat, hogy csak sok mozgás után vagy a nap bizonyos szakaszaiban tér vissza menetrendszerűen a sántítás. A bicegés okára sokszor nem könnyű rájönni, mert sok tényező kiválthatja, az azonban biztos, hogy egyáltalán nem tekinthető normális állapotnak, ezért ha rövid időn belül nem javul a kutya állapota, akkor ki kell kérni egy szakorvos véleményét.

A sántítás különféle okokra vezethető vissza. Ezek között szerepelnek a fizikai sérülések és a mozgásszervi zavarok. Legtöbbször sérülések állnak a háttérben. Ízületi betegségek szintén gyakran okoznak sántítást. Betegségek, mint az ízületi gyulladás, erős fájdalmat okozhatnak. Az izom- és ízületi fejlődés kölyökkorban kulcsfontosságú. Fejlődési problémák, mint a rendellenes csontnövekedés, mozgásszervi zavarokhoz vezethetnek később.

A sántítás lehetséges okai

• 1. Sérülésből adódó lábtraumák: A baj megtörténhet, ha a kutya egyszerűen csak rosszul lép, elesik vagy elcsúszik, de gyakoriak a sportsérülések és a közúti balesetek is. Akár a kutya csontjai, akár a szalagjai sérülnek, a mozgásszervek nem képesek megfelelően működni mindaddig, amíg fel nem gyógyulnak, de sok esetben a károsodás maradandó lehet, például, ha a csontok rosszul forrnak össze.
• 2. Fertőzések: Egyes baktériumok és gombák képesek megtelepedni a csontokban és az azt körülvevő szövetekben, ahol nyüzsgő baktériumtelepeket hoznak létre. A gombás fertőzéseket gyakran összetévesztik a csontrákkal, hiszen a fertőzés is a csontok duzzadását okozza. A gombák spóráit szennyezett talajról egyszerűen felszippantják és azok a vérárammal eljuthatnak a végtagokig, ahol fájdalmat okoznak.
• 3. Ízületek és porcok sérülése vagy kopása: Ez gyakran gyulladáshoz vezet, ami fájdalmassá teszi a járást. Jellemzően az elhízott, nagytestű vagy az idősebb kutyákat érinti a betegség. Az artritisz fokozatosan alakul ki, ezért nehéz észrevenni.
• 4. Gyors növekedés okozta problémák kölyökkorban: Többnyire a nagytestű hím kölyökkutyákat sújtja a betegség, ami főleg a combcsontot és a lábszárcsontot érinti. A hatalmas fájdalommal járó gyulladást a túl gyors ütemű növekedés miatt kialakuló vérkeringési zavarok váltják ki. A gyulladás általában időszakos és vándorolhat az egyes végtagok között.
• 5. Genetikai rendellenességek: A Labradoroknál és a Német juhászoknál fordul elő leggyakrabban az ízületek deformitásával járó genetikai rendellenesség, mely egészen fiatal kortól fájdalmakat és sántaságot okoz. Az érintett ebeknek gyakran nehézséget okoz felkelni a talajról vagy lefeküdni a helyére. A diszplázia műtéti beavatkozással, csípőprotézissel vagy élethosszig tartó gyógyszeres kezeléssel általában orvosolható, de akadnak gyógyíthatatlan állatok is.
• 6. Veleszületett betegségek: Az állatokat épp úgy érintik a veleszületett betegségek, mint az embereket. A rendellenesség érintheti a végtagokat és az izmokat, így már születésüktől kezdve lehetnek mozgásszervi problémáik.
• 7. Mancs sérülések: Négy lábon járó barátainknak kétszer annyi esélyük van arra, hogy olyasmibe lépjenek, amibe nem kellett volna. Az éles kavicsok, üvegszilánkok, toklászok vagy tövisek könnyedén belefúródhatnak a puha párnácskáikba, amik sebeket és fertőzéseket okozhatnak. A talpon lévő bőr közvetlenül érintkezik az adott esetben forró, jéghideg vagy rücskös talajjal, ami bizony égési vagy fagyási sérüléseket okoz, illetve felhorzsolhatja az érzékeny bőrt. Bármilyen vágás található a kutya talpán vagy az ujjai között, azt ki kell tisztítani és be kell kötni, hogy ne érje szennyeződése a nyílt sebet és ne fertőződjön el. A mancs sérüléseit onnan ismerheted fel, hogy a kutyád folyamatosan nyalogatja a talpát.
• 8. Csontrák (osteosarcoma): Főként a nagytestű 30 kg feletti kan kutyák csontjait támadja meg, de jelentkezhet bármilyen kisebb méretű ebnél is. Leginkább a térd és a boka közelében fedezhető fel. Okozhatja korábbi sérülés vagy genetikai mutáció és rendszerint fájdalmas csontnagyobbodás kíséri.
• 9. Túl hosszú karmok: Ideális esetben a kutyák karma a rendszeres séták során kellő mértékben lekopik például a járdán, de a kutyakozmetikusok is rendszeresen ellenőrzik és rendbe teszik a hosszúra nőtt körmöket. A túl hosszú köröm könnyedén beleakadhat valamibe, ami beszakadáshoz vezethet.
• 10. Rovar- és kullancscsípések: A rovarok és a kullancsok csípése szintén a láb érzékenységéhez vezet és sántítást okoz, hiszen vagy a bőrbe ragadhat a fullánk vagy feldagadhat és begyulladhat a szúrás helye.
• 11. Intenzív mozgás: Az intenzív mozgás megterhelő lehet a kutya számára, különösen, ha nincs hozzászokva a hosszú sétatávokhoz. A fáradság mellett izomláza is lehet, ami megnehezítheti a mozgását.
• 12. Idegkárosodás: Többnyire sérülések, ütődések következtében alakul ki, amikor a végtagban található idegrostok elszakadnak vagy megsérülnek. Az agy és a végtag közötti kommunikáció lassul vagy legyengül, ezért a kutya nem képes megfelelően mozgatni a lábait. Gyakori a részleges vagy teljes bénulás, az érzéketlenség és a zsibbadás, hosszabb idő elteltével már a környező izmok is sorvadásnak indulhatnak.

Az állatorvos felkeresésének szükségét mindig a kutya állapota diktálja. Egy szokatlanul hosszú séta után jelentkező izomláz miatt nem kell azonnal orvoshoz szaladni az ebbel, mert valószínűleg másnapra magától is kipiheni magát a kimerült kedvencünk.

Két esetben nagyon fontos, hogy mihamarabbi ellátásban részesüljön a kutya. Az első, ha tudomásunk van róla, hogy a kutya bármilyen sérülést szenvedett, lógatja a lábát, vérzik, vagy megtaláljuk a sántítás kiváltó okát, például az égési sérülést a talpon, a rovarcsípés okozta duzzadást a végtagon, vagy a törött csontot. A második, amikor egyáltalán nem tudjuk, mi okozhatja a bajt, amitől a kutya szenved és folyamatosan romlik az életszínvonala.

A kezelés és a gyógyulás időtartama függ a sérülés típusától. Egy egyszerű rándulás vagy meghúzott izom általában néhány nap pihentetéssel szépen helyre jön. A súlyosabb balesetekből fakadó sérülések, vagy a műtéti beavatkozásokat igénylő esetek, mint a csípőprotézis beültetése, a csonttörés vagy az idegsérülés teljes gyógyulása akár hónapokat is igénybe vehet.

Ha a sántítás 24-48 óránál tovább tart, egyre gyakoribbá válik, vagy a kutya a rossz közérzet egyéb jeleit mutatja (letargia, étvágytalanság, duzzanat), ne halogasd az állatorvosi látogatást. A szakértői vizsgálat kulcsfontosságú a súlyosabb rendellenességek, például a szalagsérülések vagy a törések kizárásához.

A kutya egészségmegőrzése szorosan kapcsolódik a megelőző intézkedésekhez. Fenntartani egy aktív életmódot kulcsfontosságú, mivel ez hozzájárul a fizikai és mentális egészségükhöz. Emellett a megelőzés során kiemelten fontosak az oltások és az állatorvosi ellenőrzések. Ezek elengedhetetlenek a sántítást előidéző betegségek megakadályozásában.

A CricksyDog kutyatáp minden szükséges tápanyagot megad a kutya egészséges fejlődéséhez és a mozgásszervi egészség fenntartásához. Az Ely nedvestáp előnyei is lényegesek az egészségmegőrzésben, különösen a hidratáció és az emésztés szempontjából. A Chloé sampon és balzsam pedig kiválóan alkalmas az érzékeny bőrű kutyák ápolására, beleértve a mancsok és az orr környékét is.

Ne feledkezz meg a megelőzésről! Bár a sántítás a kutyáknál viszonylag gyakori, nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Figyeld a kutyádat, és szükség esetén cselekedj. Így a megfelelő megelőző és gondozó intézkedésekkel szőrös barátoddal még hosszú ideig élvezhetitek a hosszú, gondtalan sétákat.

tags: #mit #kell #tenni #ha #3 #honapos