A vetélés kockázata és statisztikái a terhesség hétről hétre történő alakulása szerint

A vetélés a terhesség 24. hetéig bekövetkező spontán megszakadását jelenti. Ha a terhesség kora nem állapítható meg, akkor az 500 gramm alatti, vagy 30 cm-nél rövidebb, életjelenséget nem mutató magzat világra jöttekor beszélünk vetélésről. Ezt követően már szülésről beszélünk, függetlenül a magzat méretétől és életképességétől.

A vetélés leggyakoribb okait a nők sajnos nem tudják befolyásolni. A korai terhesség során a vetélés leggyakoribb oka valamilyen genetikai rendellenesség. A vetélések mintegy 80%-a az első trimeszterben következik be, a betöltött 12. terhességi hétig. Ezek a genetikai rendellenességek az élettel összeegyeztethetetlen betegségeket okoztak volna, így a legtöbb esetben a következő terhesség során nem kell az eltérés ismétlődésétől tartani, és jó eséllyel a következő terhesség egészséges lesz.

Az embriók fejlődésük során nagyon érzékenyek a károsító külső hatásokra, mint például az alkoholfogyasztás. Ahogy erősödik, fejlődik a magzat, annál kevésbé lesz kitéve a környezete káros hatásainak. Ezért is fontos, hogy amikor egy nő megtudja, hogy terhes, mihamarabb változtasson a potenciálisan terhességre ártalmas szokásain.

Ultrahangos vizsgálat a terhesség korai szakaszában

A vetélés statisztikái hétről hétre

A vetélés esélye hétről hétre változik a terhesség során. Általánosságban megállapítható, hogy minél több hét telik el, minél fejlettebb és életképesebb a terhesség, annál kisebb az esélye a terhesség elvesztésének. Az alábbi százalékos értékek természetesen csak nagy átlagokat jelentenek, minden nőnek egyénileg lehet kisebb vagy nagyobb az esélye a vetélésre az egyéni kockázati tényezők, alapbetegségek ismeretében.

3-4. terhességi hét

A beágyazódás időszaka kb. egy héttel az ovulációt követően kezdődik. Az utolsó menstruációtól számolt 4. héten már a terhességi teszt pozitív is lehet. A terhességek 50-75%-a szakad meg, mielőtt egy nő a terhességi tesztet elvégezhetné, és csak ritkán sejtik a tünetekből, hogy terhesek lehettek.

5. terhességi hét

Egy 2013-as tanulmány szerint a vetélés esélye ebben a terhességi korban igen változó lehet, átlagosan 21,3%.

6-7. terhességi hét

Ugyanez a tanulmány azt mondja, hogy a 6. terhességi hét után a veszteség mértéke csak 5% volt. Általában 6 hetes terhesen már látható a szívműködés is az embriónál. Miután az ultrahang szívverést mutat, a vetélés kockázata is jelentősen csökken.

8-13. terhességi hét

Az első trimeszter második felében a vetélések száma tovább csökken, 2-4%-ban következik be.

14-20. terhességi hét

A 13. hét után a 20. terhességi hétig a terhesség elvesztésének az esélye kevesebb, mint 1%.

Infografika a vetélési kockázat alakulásáról terhességi hét szerint

A vetélés definíciója és típusai

A hivatalos orvosi megnevezése a spontán vetélés. A terhesség megszakadását a betöltött 24. terhességi hét előtt spontán vetélésnek nevezzük. Ha nem állapítható meg a terhesség kora, akkor az 500 g alatti vagy 30 cm-nél rövidebb, életjelenséget nem mutató magzat esetében beszélünk vetélésről. Minden ettől későbbi terhességi hétben, illetve ennél nagyobb magzat világra jöttekor, függetlenül a terhesség korától, szülésnek könyveljük el.

A vetéléseket több szempont szerint csoportosíthatjuk:

  • Terhességi hetek szerint:
    • Szubklinikai vetélés: A fogantatást követő 2-3 héten belül zajlik, általában tünetmentes, esetleg a késve érkező menstruáció bővebb kissé. Egyes becslések szerint a fogamzások 65-70%-a végződik így.
    • Korai vetélés: Az első trimeszteri vetélés, az összes spontán vetélés 70%-a.
    • Középidős vetélés: A fennmaradó 30%.
  • Gyakoriság és előfordulás szerint:
    • Ismétlődő: Két egymást követő terhesség fejeződik be vetéléssel.
    • Szokványos (habituális): Kettőnél több vetélés követi egymást.
    • Elsődleges (primer): Az első két vagy több terhesség végződik vetéléssel.
    • Másodlagos (szekunder): A vetéléseket szülés előzi meg.
  • A vetélés lefolyásának stádiumai:
    • Fenyegető vetélés (abortus imminens): Kevés hüvelyi vérzés és alhasi görcsös fájdalom jellemző.
    • Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A tünetek kifejezettebbek, a méhszáj tágul.
    • Befejezetlen vetélés (abortus incompletus): Peterészletek is távozhatnak bő vérzéssel, visszamaradt részeket műtéti úton kell eltávolítani.
    • Befejezett vetélés (abortus completus): A teljes terhesség "kiürül" a méh üregéből, műtéti beavatkozás nem mindig szükséges, de gyakran van szükség vérzéscsillapításra.
    • Elmaradt (elmulasztott, abbamaradt) vetélés (missed abortion): A pete elhalásakor nem következik be a kilökődés. Ultrahanggal diagnosztizálható.

A vetélés okai és kockázati tényezői

A legtöbb vetélés olyan okok miatt következik be, amit nem lehet kontrollálni. Az anya életkora a vetélés egyik fő kockázati tényezője. A terhességek 50-75%-a véget ér, mielőtt pozitív eredményt mutatna a terhességi teszt. Az ismert terhességek közel 15-25%-a vetéléshez vezethet, és a terhességek több mint 80%-a az első három hónapon belül ér véget.

A vetélések sokszor nagy pszichés teherrel járnak. Fontos megjegyeznünk, hogy ezek a genetikai rendellenességek az élettel össze nem egyeztethető betegségeket okoztak volna. Sokan önmagukat hibáztatják, de az esetek jelentős részében nem tehető felelőssé senki a vetélésért.

A 20. héttől nem vetélésről, hanem halvaszülésről beszélünk. Egyre ritkábban fordul elő a 20. hét után magzati elvesztés. A fejlett országokban a betöltött 26. héten született újszülöttek kb. 77%-a, míg a 30. hét után születettek közül szinte az összes újszülött életben marad.

HAZAI - A meddőség testi-lelki okai - Dr. Csomai Zita - orvos-természetgyógyász és terapeuta

A vetélés akkor is bekövetkezhet, amikor egy nő még nem is tudja, hogy terhes. Azután, hogy orvosi vizsgálat során, az ultrahangon megállapítják az embrió szívműködését, jóval ritkábban fordul elő vetélés, mint előtte. Amikor egy nő már tudja, hogy terhes, a terhesség elvesztésének az esélye 10-15%.

A vetélés néha akkor következik be, amikor az anyának legyengül a méhnyaka, amelyet méhnyak-elégtelenségnek neveznek. Ha egy nő korábban méhnyak-elégtelenség miatt vetélésen esett át, az orvos a következő terhességet köröltéssel kezelheti.

A terhesgondozó végezhet ultrahang tesztet a vetélés megerősítésére. Ezek a tesztek ellenőrzik a magzat szívverését vagy a sárgájazsák jelenlétét. Vérvizsgálat is javasolt a vetélés ellenőrzésére, mivel a teszt a humán chorion gonadotropint (hCG) méri. Az alacsony hormonszint vetélést jelezhet.

A legtöbb terhesség egészséges születéssel zárul, még akkor is, ha az anyának volt korábban vetélése. A vetélés mindig veszteség, amit a legtöbb nőnek fel kell dolgoznia.

A méhnyak szerepe a terhesség megtartásában

A vetélés akkor is bekövetkezhet, amikor egy nő még nem is tudja, hogy terhes. Miután az ultrahang szívverést mutat, a vetélés kockázata is jelentősen csökken. A legtöbb vetélés olyan okok miatt következik be, amit nem lehet kontrollálni. Ahogy a terhesség időben halad, a magzat is egyre erősödik és ezzel egyre kevésbé lesz sebezhető külső tényezők által.

Egy 2012-es tanulmány a vetélés általános kockázatát vizsgálta az első és a második trimeszterben, és azt találták, hogy az 5-20. héten ez 11-22%-ra tehető.

A vetélés fentebb felsorolt százalékos kockázata természetesen nagyon sok egyéb tényezőtől is függ, és az életkor, egyéb betegségek és egyéb környezeti tényezők, vagy jellegzetes fertőző betegségek nagymértékben megváltoztathatják a számokat.

Terhességi hét Vetélési kockázat (átlagos)
3-4. hét 50-75% (a teszt elvégzése előtt)
5. hét 21,3%
6-7. hét 5% (szívműködés észlelése után)
8-13. hét 2-4%
14-20. hét < 1%

tags: #mit #jegyeznek #fel #a #korlapra #szulesek