A várandósság megállapítása után választanod kell egy szülész-nőgyógyászt vagy szülésznőt, aki a várandósgondozásodat fogja végezni. Ezen kívül a háziorvosodat, valamint a körzetileg illetékes védőnőt is fel kell keresned.
A várandósság tényét megállapító legelső vizsgálatra a nőgyógyászodnál, vagy a területileg illetékes (körzeti) nőgyógyászati szakrendelőben, vagy kórházban jelentkezhetsz. Ez egy ultrahangvizsgálat, amelyen a megjelenés nincs időponthoz kötve, de érdemes a pozitív terhességi tesztet követően minél előbb elmenned, hogy biztosan megtudd, várandós vagy-e.
Ha a várandósságot megállapították, a következő nőgyógyászati vizsgálat az első trimeszteri ultrahang a 11-13. héten. Ennek célja, hogy a nyaki redő, az orrcsont, a koponya, a végtagok és a magzati szívhang vizsgálatával megállapítsák az élő várandósságot és kiszűrjenek egyes fejlődési rendellenességeket.
A várandósgondozás megkezdéséhez legelőször szülész-nőgyógyász szakorvost kell felkeresned, aki igazolást állít ki arról, hogy valóban várandós vagy. Ezt követően eldöntheted, hogy a várandósgondozást az igazolást kiállító, vagy egy másik szülész-nőgyógyász szakorvos végezze, akit neked kell felkeresned.
Ha a terhességed alacsony rizikóbesorolású, a törvény szerint szülésznő is végezheti a várandósgondozást.
A várandósgondozásban részt vevő szakemberek
A szülész-nőgyógyász orvosi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik, vagyis szakorvos.
A szülésznő nem orvos, hanem kifejezetten szülésznői egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Nem végezhet műtéteket vagy más kockázatos beavatkozásokat. Gondozási, ápolási teendőket lát el, a szülés alatt pedig feladata a nő támogatása és biztatása, a szülés folyamatának kísérése. A komplikációmentes hüvelyi szüléseket a szülésznő önállóan kísérheti.
A szülésznő egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember, aki általában kórházban dolgozik. Feladata, hogy egészségügyi szempontból segítse, kísérje a várandósságot, a szülést és a gyermekágyas időszakot. A szülésznő vizsgálatokat is végezhet.
A várandósgondozás alatt feladatai ugyanazok, mint a szülész-nőgyógyász szakorvosé, elvégezheti ugyanazokat a vizsgálatokat is (pl. CTG).
A védőnő a várandósság alatt elsősorban tanácsadást végez. Az ő feladata a várandósgondozási könyv kiállítása és a várandós nő nyilvántartásba vétele, továbbá a támogatás, a tájékoztatás és a szülésre való felkészítés.
A háziorvos a feladatkörébe tartozó vizsgálatokat végzi el, például EKG-t, vérnyomásmérést és általános fizikális vizsgálatokat (meghallgatja a légzésedet és a szívverésedet, megméri a súlyodat), és rögzíti ezek eredményét a várandósgondozási könyvben. Ő utal be vérvételre és vizeletvizsgálatra, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokra.
Ha táppénzre van szükséged a várandósság alatt, arra a szülész-nőgyógyász szakorvostól kell javaslatot kérned, majd a javaslattal szintén a háziorvoshoz kell fordulnod.
A várandósgondozás folyamata és a kötelező vizsgálatok
A várandósságot három trimeszterre szokták osztani. Az első trimeszter 1-12. hétig, a második 13-27. hétig és a harmadik 28-40. hétig tart.
A legelső vizsgálat a gyanújelek (várt időben elmaradó menzesz) megjelenése után otthoni terhességi teszt elvégzése. Ezt követően nőgyógyászati vizsgálat és ultrahangvizsgálat történik a 11-13. hét között. Célja annak tisztázása, hogy a várandósság élő-e, van-e ikerterhesség, nincs-e méhen kívül terhesség, illetve egyes fejlődési rendellenességek is felismerhetők.
Az ultrahangvizsgálatot a 12. hétig hüvelyen keresztül is végezhetik, ez nagyobb felbontású, részletesebb képet ad, mint a hasi ultrahang. A hüvelyi ultrahang azonban nem kötelező, kérheted, hogy helyette hasi ultrahangot végezzenek.
Az első laborvizsgálat szintén erre az időszakra esik, ennek során teljes vérképet készítenek és az éhgyomri vércukorértéket ellenőrzik, valamint szifilisz- (lues-szerológia) és hepatitis B szűrést (HBs-Ag) végeznek, ezen kívül pedig az anyai vércsoportot és az esetlegesen jelen levő antitesteket (a vércsoport-összeférhetetlenséget) határozzák meg.
A 37 évesnél idősebb várandós nőknek az első trimeszterben kötelező felajánlani a genetikai tanácsadást. Ennek során áttekintik azokat a lehetséges tényezőket, amelyek a baba szempontjából genetikai kockázatot jelentenek.
A második trimeszterben is érdemes elmenni egy nőgyógyászati ultrahangvizsgálatra (a 18-20. héten), illetve egy laborvizsgálatra, amely vérkép- és vércukorvizsgálatot, valamint vizeletvizsgálatot foglal magában.
A cukorterhelés vizsgálat a 24-26. hét között történik. A patikai glükózzal történő terhelés során három vércukorértéket vizsgálnak, 0-60-120 percenként. Az eredményből kiderül, hogy fennáll-e terhességi diabétesz. Ha igen, akkor kérdés, hogy az milyen mértékű.
A várandósság utolsó szakaszában megszaporodnak a vizsgálatok, védőnői látogatások.
NST (non-stress test) vizsgálat - 36. héttől hetente, 40. hét után naponta-kétnaponta a szülés beindulása, vagy a szülés beindításáig. A gép, melynek érzékelői a kismama hasára vannak erősítve a magzat mozgását és a méh összehúzódását érzékeli és rögzíti azt egy papírra. Ez a vizsgálat nagyjából 20-30 percet vesz igénybe. A vizsgálat előtt vagy után egy vérnyomásmérés és egy vizeletvizsgálat történik stick-kel.
Hüvelyváladék vizsgálat (GBS-szűrés) - 36. hét környékén történő nőgyógyászati vizsgálat alkalmával levett kenetből esetleges fertőzés jelenlétét vizsgálják.
A várandósgondozási kiskönyvbe az orvosok és más közreműködők bejegyzik az elvégzett vizsgálatok eredményeit. A kiskönyvet a védőnőtől kapod meg, ezért is fontos felkeresned a területileg illetékes védőnődet. A várandósságod alatt minden vizsgálatra vinned kell magaddal a kiskönyvet.
A védőnői és háziorvosi szerep
A várandósságot megállapító nőgyógyászati vizsgálat után lehetőleg minél előbb el kell menned a területileg illetékes védőnőhöz. A védőnőt alapvetően nem választhatod szabadon, hanem a körzeti védőnőhöz kell járnod. (Azt, hogy melyik védőnő körzetébe tartozol, a védőnőkereső oldalon tudod megnézni.)
A védőnő állítja ki a terhességi könyvet, amit utána minden további vizsgálatra magaddal kell vinned.
Ha a védőnővel nem tudtok együttműködni, kérheted a kormányhivatalt, hogy jelöljön ki másik védőnőt számodra.
A védőnőnél azután kell jelentkezned, hogy a nőgyógyász megállapította a várandósságodat. Magaddal kell vinned a várandósság megállapításáról szóló igazolást is, amit a nőgyógyász állít ki. A védőnő kiállítja a várandósgondozási könyvedet, és gondozásba vesz.
A gondozás keretében további négy konzultációs alkalmat kell felajánlania, melyek során vagy ő látogat meg téged, vagy te őt. Az alkalmak során felteheted kérdéseidet a várandóssággal kapcsolatban, és segítséget kérhetsz. Álláspontunk szerint a védőnő köteles biztosítani számodra a négy konzultációs alkalmat, de dönthetsz úgy is, hogy nem szeretnél élni a felajánlott lehetőséggel, és ez nem tekinthető az együttműködés hiányának.
A jogszabályok alapján köteles vagy együttműködni a védőnővel. Fontos tudnod, hogy ha egyetlen alkalommal sem mész el a védőnőhöz, akkor a védőnő nem regisztrálja a várandósságodat, és nem kapod meg a várandósgondozási könyvedet. Ez gondot jelenthet a későbbi vizsgálatoknál, hiszen az orvosok ebbe regisztrálják a vizsgálatok eredményét.
Ha a szülésed után utasítod el a védőnői ellátást, azt sokkal szigorúbban veszik. A védőnő köteles felajánlani, hogy a kórházból való hazaérkezést követően 48 órán belül, majd az első hat hétben legalább hetente családlátogatást tesz, és segít a gyermekágyas időszakban. Ha ezt elutasítod, azt a gyermek veszélyeztetésének minősítheti, ezért gyermekvédelmi eljárás indulhat veled szemben.
Igen, a háziorvosodat értesítened kell azután, hogy a védőnő gondozásba vett. Erre azért van szükség, mert egyes vizsgálatokat a háziorvos végez el.
Amennyiben táppénzre lenne szükséged a 9 hónap alatt, arra szülész-nőgyógyász szakorvostól kell javaslatod kérned, majd a javaslattal szintén a háziorvoshoz kell fordulnod.
Magas és alacsony kockázatú terhesség
A rizikóbesorolástól függ, hogy mennyi és milyen vizsgálaton kell részt venned, illetve milyen szakemberek végezhetik a várandósgondozást.
Ha a rizikóbesorolás a várandósság idején változik, az is változhat, hogy milyen szakemberek végzik a várandósgondozást. Tehát, ha alacsony rizikójúból magas rizikójú lesz, akkor a szülésznő a továbbiakban nem végezheti a gondozásodat, hanem orvosra van szükség.
Ha viszont magas rizikójúból alacsony rizikójúvá minősítik a terhességet, akkor akár a várandósságod alatt is dönthetsz úgy, hogy a továbbiakban a szülész-nőgyógyász helyett szülésznő végezze a várandósgondozásodat.
Ha a terhességed alacsony kockázatú, a törvény alapján dönthetsz úgy, hogy a várandósságod gondozását szülész-nőgyógyász szakorvos helyett felsőfokú végzettséggel rendelkező szülésznő végezze (azok a szülésznők, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, nem végezhetnek önállóan várandósgondozást).
Ha a terhességed magas rizikójú, akkor szülész-nőgyógyásznak kell végeznie a várandósgondozást.
Magas rizikójú lehet a várandóssága, vagyis veszélyeztetettnek minősülhet például az a nő, aki a várandósság idején a 35. évét már betöltötte, korábban már elvetélt, korábban császármetszéssel szült, krónikus betegsége - pl. szívbetegség, vesebetegség, magas vérnyomás, cukorbetegség - áll fenn.
Otthonszülés és a kapcsolódó szabályozások
Az otthonszülés a szülés olyan formája, amely tervezetten kórházon kívül zajlik az anya otthonában vagy speciális szülőotthonban.
Az otthonszüléshez kapcsolódó ellátás olyan egészségügyi szolgáltatás, amely keretében a várandós nő a szülészeti és újszülöttellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott fekvőbeteg-szakellátáson kívül veszi igénybe.
Az otthonszüléshez kapcsolódó ellátás abban az esetben vehető igénybe, ha a terhesség alacsony kockázatú és szövődménymentes; a várandós nő a döntés időpontjában betöltötte a 18. életévét; első szülés esetében a várandós nem töltötte be a 40. életévét; a betöltött 37-41. hét közötti terhességi korban van; a magzat koponyavégű fekvésű.
Az otthonszülésnél közre kell működjön szülész-nőgyógyász szakorvos és az előírt szakképesítéssel rendelkező szülésznő, aki szerepel az egészségügyi dolgozókról vezetett működési nyilvántartásban.
Az otthonszülés helyszíne csak olyan helyszínen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött szükség esetén 20 percen belül háttérkórházba szállítható.
Az otthonszülés előkészületei: Az otthonszüléssel kapcsolatos ellátás igénybevételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönthet.
A szülés befejezését követő három órán keresztül a felelős személynek kell ellátnia az anya és az újszülött felügyeletét, majd a szülést követő naptól számított három napon keresztül ő ellenőrzi az anya és az újszülött állapotát.
Az újszülött első gyermekgyógyászati vizsgálatát gyermekgyógyász szakorvos végzi el a szülést követő 24 órán belül.
A védőnő meglátogatja a gyermekágyas nőt és az újszülöttet, és ellenőrzi, hogy megtörténtek-e az orvosi és szűrővizsgálatok.
Jogszabályi háttér és a munkavállalói jogok
A várandósgondozás célja a várandós nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen történő megszületésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, valamint a szülésre, a gyermek korai kötődésére, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.
A várandósgondozás akkor kezdődik, amikor a szülész-nőgyógyász szakorvos a méhen belüli várandósságot megállapítja, a rizikó-besorolást elvégzi és erről a várandós részére igazolást ad.
Alacsony rizikójú a várandósság akkor, ha a várandós családi, egyéni, fertilitási és - nem első várandósság esetén - előző várandósságra vonatkozó anamnézisében nincs olyan tényező, amely szakorvosi megítélés szerint az anya vagy a magzat egészségét hátrányosan befolyásolhatja.
A várandósgondozás a szülés megindulásáig vagy a várandósság megszakadásáig tart.
A várandósgondozás olyan komplex egészségügyi szolgáltatás, amely a védőnő, a háziorvos, a szülész-nőgyógyász szakorvos, a várandós választása esetén a szülésznő, valamint a várandós együttműködésén alapul.
A várandósgondozást a szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított alacsony rizikójú várandósság esetén a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő, magas rizikójú várandósság esetén kizárólag a szülész-nőgyógyász szakorvos végzi a szakellátás keretében.
A Munka Törvénykönyve rögzíti a diszkrimináció általános tilalmát, tiltja a munkavállalók közötti indokolatlan különbségtételt. Más esetben a nő alkalmazása például terhessége miatt sem tagadható meg.
A törvény kötelező előírása alapján a nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely rá nézve bármely hátrányos következménnyel járhat. Nőt csak alkatának megfelelő munkakörben szabad foglalkoztatni, a terhes, illetőleg szoptató nő munkakörülményeit pedig az állapotának a legmegfelelőbben kell kialakítani, lehetővé téve részére a gyermek ápolását, illetve gondozását.
A törvényi szabályozás alapján a nőnek a szoptatás első 6 hónapjában naponta 2x1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig 1 óra munkaidő-kedvezmény jár.
A nőket érintő legfontosabb garanciális munkajogi szabályozást a nők érdekkörébe eső felmondási tilalmak jelentik. Így a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a beteg gyermek ápolására történő táppénzes állományba helyezés, a terhesség, a szülést követő 3 hónap, illetve a szülési szabadság, a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt.
Mi a terhesgondozás?
tags: #kotelezo #szulesznot #fogadni