Amit a munkáltató fizet veszélyeztetett terhesség alatt és a kismamák jogai Magyarországon

Egy nő életének egyik legörömtelibb szakasza a gyermekáldás, de ezzel kapcsolatban számos olyan kérdés merül fel, amely befolyásolhatja a munkaviszonyát, vagy esetlegesen annak hiányát. A babavárás nagy öröm, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. A várandósság alatt érdemes tisztában lenni a legfontosabb jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek érintik a munkaviszonyt.

A Munkatörvénykönyv külön szabályokat fogalmaz meg a kismamák foglalkoztatása kapcsán. Az idei Munkatörvénykönyv módosítás érinti a kismamák foglalkoztatását is. Munkáltatóként is érdemes tudatosan, előre felkészülni hasonló helyzetekre, ezzel könnyebben megelőzhetőek az ebből fakadó konfliktusok, és biztonságosabb légkört, elégedettebb és elkötelezettebb munkatársakat tudhatunk a csapatunkban.

Várandósok munkavégzése és jogai

A Munkatörvénykönyv módosítás rögzíti, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani. Amennyiben a kismama által betöltött munkakör az egészségi állapotára hátrányos következményekkel járna, akkor elsősorban az egészségi állapotának változására tekintettel a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.

Amennyiben ez nem valósítható meg, egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a várandós munkavállalónak - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján -, ha az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható. Ha a kismama elfogadja a felajánlott munkakört, akkor az új munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Más a helyzet akkor, ha a kismama egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges, akár azért, mert nem tudnak ilyen munkakört a részére felajánlani. Ez esetben a kismamát a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

A várandósság bejelentése és a felmondási védelem

A terhességet/reprodukciós eljárás megkezdését a munkavállaló nem köteles bejelenteni, ez teljes mértékben személyes adat, azok közül is kifejezetten érzékeny adatnak minősül. Azonban amíg ezt nem teszi meg, a törvény sem védi, ugyanis az a bejelentéstől érvényes. A munkáltatói jogkör gyakorlójával kell ezt közölni, lehetőség szerint írásban, (hogy legyen nyoma). A törvényi védelmet a munkavállalói bejelentés keletkezteti. A kollégáknak történő bejelentés nem egyenlő a hivatalos munkáltatói jogok gyakorlója részére történővel. Védettséget csak az utóbbi keletkeztet, a munkáltatót nem kötelezi semmi abban az esetben, ha csak hallott róla valamilyen forrásból. A bejelentésig az általános szabályok gyakorolhatóak.

A felmondási védelem azt jelenti, hogy a munkaviszony jogszerűen nem szüntethető meg felmondással, illetve a kismama a szülési szabadságot követően azonos, vagy azonos értékű beosztásba térhet vissza úgy, hogy a munkaviszonyból származó jogosultságai nem sérülnek. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között a várandósság, a szülési szabadság, vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartalma alatt. Ennek ellenére lehetséges a várandósság alatti azonnali hatályú felmondás szigorú ismérvek teljesülése esetén, „rendes” felmondással azonban nem.

Ha a munkavállaló a felmondási idő alatt esik teherbe, az Mt. alapján főszabály szerint nem részesül védelemben. A felmondás a címzettel való közléssel válik hatályossá, tehát a felmondás közlése előbb valósul meg, mint a teherbe esés. Elképzelhető olyan precedens, hogy a munkavállaló a felmondás közlésekor már várandós volt, azonban nem tudott a terhességről. A bírói gyakorlat alapján a munkavállaló ebben az esetben is hivatkozhat a felmondás jogellenességére, hiszen felmondási tilalom áll fenn az ő tekintetében.

Különleges esetek a felmondási védelemben

• Ha reprodukciós eljárásban, azaz lombikprogramban vesz részt valaki (mindkét szülőre igaz) már a kezelések időtartamára mentesíti a munkavégzés alól a törvény. Miután bejelenti a női munkavállaló, hogy megkezdte a lombikprogramot, már érvénybe lép a felmondási védelem, ami maximum 6 hónapig tart, utána ideális esetben várandósságba fordul át, tehát innentől emiatt folytatódik a felmondási védelem - státuszból státuszba esik.
• Vetélés, illetve a gyermek halva születése esetén a felmondási védelem és utóbbi esetben a folyamatban lévő szülési szabadság azonnal megszűnik, de utóbbi esetben a szabadság időtartama a szülést követően legalább 6 hét.
• Ha a munkáltatónál kifizetőhely működik, akkor mindenképpen javasolt a kismama tájékoztatása arról, hogy szüléskor - a csecsemőgondozási díjon vagy ennek hiányában a gyermekgondozást segítő ellátáson túl - milyen ellátásokra jogosult.

Amit a munkáltató fizet veszélyeztetett terhesség alatt

A kismama állapota kapcsán lehet keresőképtelen illetve a szülést megelőzően szülési szabadságra jogosult. Mind a keresőképtelenség időtartama, mind a szülési szabadság időtartama munkában töltött időnek minősül, amelyre alap- és pótszabadságból egyaránt jár. Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult.

Ha a kismama állapota nem teszi lehetővé, hogy a várandósság későbbi szakaszában munkát végezzen, de a 24 hét szülési szabadságot inkább a gyermek megszületését követően kívánja felhasználni, lehetősége van ún. veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba vonulni. Ezt az állapotot a kezelőorvos rögzíti egy 9-es táppénzkóddal ellátott igazolással, amely alapján a veszélyeztetett munkavállaló táppénzre lesz jogosult és mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

Táppénz veszélyeztetett terhesség esetén

A veszélyeztetett terhes kismamák táppénzének igénybevételéhez az alábbi fontos tényezők megléte szükséges: a biztosítási jogviszony, valamint a terhességi komplikációk megfelelő igazolása, illetve az adott munkakörrel járó kockázatok dokumentálása. A táppénz összege a kismama előző jövedelmének alapján kerül kiszámításra, és az aktuális jogszabályok határozzák meg. Általában a bruttó jövedelem 60-70%-a jár, de ez függ a biztosítási idő hosszától, valamint a munkaviszony jellegétől is.

A táppénz napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig az 50%-a. Bármekkora legyen is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét. Táppénz csak a CSED folyósítását megelőző időszakra járhat. A táppénz összegéből társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni, így ezen ellátás összegét a CSED és a GYED összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni.

Szülési szabadság és CSED

A várandós munkavállaló szülésére tekintettel szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadság időtartama maximum 24 hét. Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, melyből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A 24 hetes szülési szabadság hasonló egy hagyományos szabadsághoz, azonban a Kincstár teljesíti a kifizetést, nem a munkáltató. A CSED (Csecsemőgondozási díj) a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik.

Koraszülött gyermekek esetén alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. A CSED a szülés után vehető igénybe, ezért a veszélyeztetett terhesség idején járó táppénz nem helyettesíti. Mivel a két juttatás egymást követő időszakban vehető igénybe, így a kismama először a terhesség alatti fokozott védelmet biztosító táppénzt kapja, majd a gyermek születése után a CSED-et.

Fizetés nélküli szabadság, GYED és GYES

A gyermek nevelése és ápolása érdekében a szülési szabadság 24 hetes lejártát követően sem köteles ismét munkába állni a kismama, ha továbbra is gyermeke mellett kíván maradni. Ezután kezdődik el a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, amely a gyermek hároméves koráig jár. Fontos tudni, hogy - eltérően a szülési szabadság és a veszélyeztetett terhesség teljes időszakától - a fizetés nélküli szabadságnak csupán az első 6 hónapja minősül munkában eltöltött időnek.

A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft). Majd a gyermek 3 éves koráig jogosult a GYES-re, amely jelentősen kevesebb a GYED-nél. A GYES és GYED megilleti az apukát is, amennyiben ő marad otthon a gyermekkel, CSED viszont nem, utóbbit kizárólag az anyuka veheti igénybe a szülési szabadság időtartama alatt.

Ha második gyermeket vállal közben a munkavállaló, újraindul az egész folyamat: várandósság, szülési szabadság és az ezalatt fizetett díj, majd GYES/GYED. Az apát gyermeke 3. életévének betöltéséig terjedő időszakban, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság illeti meg, ha a GYED-re és GYES-re jogosultság feltételei fennállnak.

Egyéb juttatások és támogatások

A szülő gyermeke megszületésekor jogosult anyasági támogatásra és babakötvényre. Amíg a babakötvény egyszeri 42 500 forintos összege egy letéti számlára - amely automatikusan megnyitásra kerül a gyermek születését követően - minden kérelem nélkül átutalásra kerül, addig az anyasági támogatást kérelmezni kell. Az anyasági támogatás mértéke - kivéve az ikergyermekeket - 64 125 forint. Az anyasági támogatásra vonatkozó kérelmet legkésőbb a szülést követő 6 hónapon belül be kell nyújtani.

Az ellátás előfeltétele, hogy az anya:

• a terhessége alatt legalább négy alkalommal vegyen részt terhes gondozáson;
• koraszülés esetén legalább egyszer vegyen részt terhes gondozáson;
• ha igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, akkor a fenti terhes gondozáson való részvételt nem kell a kérelméhez csatolnia.

Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életév betöltéséig jár.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

A családi pótlék

Ahol az anyasági támogatást, ugyanott kell igényelni a családi pótlékot is, a „Kérelem a családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon.

Veszélyeztetett terhesség: definíció, okok és tünetek

A veszélyeztetett terhesség kifejezés olyan állapotra utal, amikor a várandósság során a magzat vagy az anya egészségét veszélyeztető tényezők lehetséges jelenléte fokozottan fennáll. Ilyen esetekben a kismamát szorosabb orvosi ellenőrzés mellett kell gondozni, a szülész-nőgyógyász szorosabban monitorozza a kismamát, gyakoribb vizsgálatokra, kontrollokra van szükség. Fontos hangsúlyozni, hogy a veszélyeztetett terhesség nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magzat egészsége károsodik, vagy a terhesség kimenetele negatív lesz.

A veszélyeztetett terhesség kialakulásának okai

A veszélyeztetett terhesség kialakulásában számos tényező szerepet játszhat. Ezek közül egyesek a kismama korábbi egészségi állapotához kötődnek, mások a jelenlegi terhesség során alakulhatnak ki.

• Korábbi egészségi állapot: Azok a nők, akiknél már a terhesség előtt ismert krónikus betegséget diagnosztizáltak - például magas vérnyomást, cukorbetegséget, szívbetegséget, pajzsmirigy-problémákat vagy autoimmun betegségeket - fokozott kockázatnak vannak kitéve a várandósság során.
• Terhesség alatt jelentkező kóros állapotok: Vannak olyan kóros állapotok, amelyek a várandósság alatt jelentkeznek, és veszélyeztethetik a terhességet. Ide tartozik például a terhességi cukorbetegség, a preeklampszia, más néven terhességi toxémia (magas vérnyomás, fehérjevizeléssel), a trombózisra való hajlam, vagy a koraszülésre utaló jelek.
• Életmódbeli tényezők: A dohányzás, alkoholfogyasztás, a drogok használata a terhesség alatt jelentősen növeli a veszélyeztetett terhesség kockázatát.
• Életkor és testsúly: A nagyon fiatal, 18 év alatti vagy a 35 év feletti kismamák esetében a terhesség kockázatai magasabbak lehetnek. A túl alacsony vagy túl magas testsúly is kockázati tényező lehet.
• Korábbi terhességi komplikációk: Ha a kismamának korábbi terhessége során komplikációk fordultak elő - például koraszülés, vetélés, magas vérnyomás -, a következő várandósság során fokozott figyelemre van szükség.
• Anatómiai eltérések és terhelés: A méh anatómiai eltérései, mint például a méhnyak rövidsége, a kettős méh, vagy hegesedés a korábbi beavatkozások után, szintén növelhetik a koraszülés és egyéb szövődmények kockázatát. A tartós stressz, a szorongás vagy a depresszió nemcsak a kismama, hanem a magzat egészségére is negatív hatással lehetnek.

Tünetek és diagnózis

A veszélyeztetett terhesség tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és gyakran a kismama egyéni kockázati tényezőivel, valamint a terhesség előrehaladásával is összefüggenek. A leggyakoribb figyelmeztető tünetek közé tartozik a vérzés, amely lehet peteérés utáni apró folt vagy nagyobb, aggasztó mennyiségű is. Ilyen továbbá a hasi fájdalom, amely rendszerint görcsös, szúró jellegű, illetve a magzati mozgások csökkenése, ami a magzat állapotának változására utalhat. Ezen kívül a terhesség során jelentkező súlyos hányinger, hányás, láz vagy fertőzés szintén jelezheti a veszélyeztetett állapotot, mivel ezek a tünetek a kismama és a magzat egészségét egyaránt veszélyeztethetik. Fontos kiemelni, hogy a tünetek nem minden esetben jelentenek automatikus komplikációt, de a gyors orvosi beavatkozás minden rendellenes jel esetén elengedhetetlen.

Az orvos részletesen felméri a kismama korábbi betegségeit, a korábbi terhességek kimenetelét, valamint a jelenlegi várandósság során tapasztalt tüneteket is. A vizsgálatok és anamnézis alapján az orvos dönt arról, hogy a terhesség veszélyeztetettnek minősül-e, és meghatározza az ezzel kapcsolatos, további teendőket. A terhesség alatti szűrővizsgálatok elsődleges célja, hogy időben felismerhetővé váljanak a várandósság során kialakuló problémák, és lehetőség nyíljon a korai beavatkozásra. Az alapvető vizsgálatok közé tartozik a vérnyomás-mérés, a rendszeres vér- és vizeletvizsgálatok, valamint az ultrahangos ellenőrzések, amelyekkel a magzat növekedését és a placenta állapotát követik nyomon.

A veszélyeztetett kismamák esetében javasolt a gyakoribb ultrahangos ellenőrzés, valamint a Doppler-vizsgálatok elvégzése, amelyekkel a magzat vérkeringését és az oxigénellátását lehet felmérni. Ezen felül fontos a vérnyomás folyamatos monitorozása, a magzat mozgásának rendszeres figyelése, valamint az életmódbeli tanácsadás is. A veszélyeztetett terhesség során számos komplikáció jelentkezhet, amelyek egyaránt befolyásolhatják a kismama és a magzat egészségét is. Súlyosabb esetekben szükség lehet kórházi megfigyelésre, gyógyszeres kezelésre, vagy életmódbeli változtatásokra, például a fizikai terhelés csökkentésére is. A cél minden esetben az, hogy a kockázatokat minimalizálják és a magzat fejlődése optimális legyen.

Visszatérés a munkába szülés után

Mikor lehet legkorábban és legkésőbb visszatérni dolgozni a gyermek születését követően? A szülési szabadságból 2 hetet kötelező kivenni, de ez a szülést megelőzően is megtörténhet. Ennek megfelelően extrém esetben a szülést követően rögtön vissza lehet menni dolgozni. A legkésőbb a gyermek 3. életévének betöltéséig a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra jogosult, így ez a 3 éves korlát, amikor legkésőbb vissza kell térni dolgozni, már amennyiben nem lesz közben ismét várandós a munkavállaló.

A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó igényt 15 nappal korábban be kell jelenteni, gyakorlatban ezt a szülési szabadság időtartama alatt szokták megtenni. A szülési szabadságból 2 hetet kötelező kivenni, de ez a szülést megelőzően is lehet, ennek megfelelően, azonnal visszatérhet dolgozni, bármikor bejelentve, hogy továbbiakban nem veszi igénybe a szülési szabadságot. A 24 hetet egybefüggően kell kivenni, így amennyiben megszakítja, a fel nem használt idő elveszik.

A szülés miatti távollét alatt felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni. A szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság letelte után a munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkabér emelésére az azonos munkakörű munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékének alapulvételével, ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.

Munkaidő és részmunkaidő a gyermek születése után

A szülés után a munkavállaló pótszabadságra lesz jogosult. A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

A munkába visszatérés során munkáltató rendkívüli munkaidőre, készenlétre, illetve éjszakai munkavégzésre nem kötelezheti a kismamát gyermeke hároméves koráig. A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavállaló kérésére a munkáltató a gyermek négyéves koráig, három, több gyermek nevelése esetén a gyermek hatéves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő időtartamú részmunkaidőre módosítani. A munkavállaló - mivel igény esetén köteles a munkáltató 4 órában foglalkoztatni - bére is automatikusan feleződik.

tags: #mit #fizet #a #foglalkoztato #veszelyeztetett #terhesseg