Gyermekszállítás autóban: Mikortól kötelező az ülésmagasító és hogyan utazhat a gyerek az első ülésen?

A gyermekszállítás szabályai összetettek és számos tévhit kering róluk a köztudatban. Fontos, hogy tisztában legyünk a hatályos jogszabályokkal és a biztonsági ajánlásokkal, hiszen gyermekünk testi épsége a tét.

A szülők többsége izgatottan várja azt a napot, amikor gyermeke melléjük ülhet az első ülésre. Fontos azonban tudnod, hogy Magyarországon a KRESZ pontosan meghatározza ezt a keretet. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ez csak életkorhoz kötött. Valójában a testmagasság a legfontosabb mérőszám a szabályozásban. Az alapvető szabály szerint a 150 centiméternél alacsonyabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve utazhat.

Bár a biztonság az első, a jogszabály ismer bizonyos kivételeket, amikor mellőzhető a gyerekülés használata. Magyarországon a következő esetekben nem kötelező a speciális gyerekülés:

• Ha a gyerek 150 cm-nél magasabb (vagy a hátsó ülésen utazva legalább 135 cm, és a biztonsági öv az alkatához képest biztonságosan beköthető).
• Ha a gyermek egészségi állapota nem teszi lehetővé a gyermekbiztonsági rendszer használatát.
• Taxi hátsó ülésén utazva nem kötelező a gyerekülés, de a gyereket a biztonsági övvel be kell kötni.
• A rendőrség, a honvédség, a tűzoltóság vagy a mentők gépjárműveiben történő szállításkor.
• Ha a hátsó ülésen már két gyerekülés be van szerelve, és a harmadik (legalább 3 éves és 135 cm magas) gyereknek már nem fér el egy újabb ülés, őt a középső ülésen a biztonsági övvel is be szabad kötni.

Mit mond a KRESZ a gyermekbiztonsági rendszerekről?

A magyar jogszabályok (KRESZ 48. §) szerint a gyermekek szállítása nem csupán magasságfüggő. Az alábbi fő szabályokat kell észben tartanod:

• 150 cm alatti gyermek szállítása: A gépkocsiban vagy a mopedautóban 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. Ez vonatkozik az első és a hátsó ülésekre is.
• Gyermekbiztonsági rendszer rögzítése: A gyermekbiztonsági rendszert a jármű e célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell a gyártója által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíteni.
• 3 évnél fiatalabb gyermek: A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható.

A KRESZ 48. § (8) bekezdés a) pontja alapján a gyermeket nem kell gyermekbiztonsági rendszerben rögzíteni „ha a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása alapján nem alkalmas (az ilyen kialakítású M1, N1, N2 és N3 kategóriájú gépkocsiban a 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható, illetve a 3 éves kor felettiek csak a hátsó ülésen utazhatnak).

A KRESZ valójában nem gyerekülésnek, hanem „gyermekbiztonsági rendszernek” nevezi a gyerekülést, melyből 2 alaptípust és 5 féle kategóriát különböztet meg.

• Integrált gyermekbiztonsági rendszer: Hevederek vagy hajlékony elemek kombinációja, biztonsági csattal, beállító eszközökkel, tartozékokkal és egyes esetekben kiegészítő székkel és/vagy ütközésvédelemmel együtt, amit a saját beépített hevederrel vagy hevederekkel rögzítenek. Ilyenek a hagyományos gyerekülések.
• Nem integrált gyermekbiztonsági rendszer: Részleges biztonsági rendszer, amely a felnőttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva - amely körbeveszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a gyermeket elhelyezik - teljes gyermekbiztonsági rendszert képez. Ilyenek például az ülésmagasítók.

A gyermekülések kategóriái a következők:

• 0-ás kategória: legfeljebb 10 kilogrammos tömegig használható hordozók
• 0+ osztály: akár 13 kilogrammig használható, de szintén hordozó jellegű ülések
• I-es kategória: 9-18 kilogrammos gyerekeknek ajánlott, jellemzően saját övvel rendelkező ülések
• II-es kategória: már nagyobb, háttámlával rendelkező, de akár már csupán az autó biztonsági övét használó ülések (általában 15-36 kg között)
• III-as kategória: ülésmagasítók

Az ülésmagasító szabályai

Az ülésmagasítóra tekinthetsz úgy is, mint a gyerekülés leegyszerűsített változatára. A klasszikus, kagylós kialakítású ülésekkel ellentétben ez nem rögzíti a gyereket oldalról, és nincs fejtámasza sem, a fő feladata ugyanis az, hogy „megemelje” a kis utast.

Ha tehát a gyerek elmúlt 3 éves és 135 cm-nél magasabb - vagyis a gyerekülést már kinőtte -, de a biztonsági öv nem rögzíti megfelelően, akkor ülésmagasítóra van szükség. Az ülésmagasító megemeli az ülőhelyzetét, hogy a biztonsági öv jól tartsa a testét.

A KRESZ egyértelmű különbséget tesz az első és a hátsó ülés között:

• Az első ülésen: Ha a gyerek alacsonyabb 150 cm-nél, kötelező a gyerekülés vagy az ülésmagasító.
• A hátsó ülésen: ha a gyerek elmúlt 3 éves, 135 cm felett már elhagyható a magasító, feltéve, hogy az autó biztonsági öve megfelelően (a kulcscsontnál, nem a nyaknál) rögzíti őt.

Az ülésmagasító használata elöl is lehetséges bizonyos esetekben. Fontos azonban, hogy az autó kézikönyvét is olvasd el előtte. Néhány gyártó kifejezetten tiltja vagy korlátozza bizonyos ülések használatát elöl. A biztonság nem csak a KRESZ-en, hanem a technikai paramétereken is múlik.

A legtöbb törésteszt és statisztika alapján a hátsó ülés középső része a legbiztonságosabb hely. Ez a pont van a legtávolabb az autó oldalaitól, így az oldalirányú ütközések itt okozzák a legkevesebb bajt. Ha a középső hely nem alkalmas az ülés rögzítésére, akkor a jobb hátsó ülés a következő opció. Innen a gyermek a járda felőli oldalon tud biztonságosan kiszállni az autóból.

Mikortól ülhet elöl a gyermek?

Sokan még mindig keresik a bűvös 12 éves korhatárt, de ez már a múlté. Magyarországon nincs életkori korlátozás az első ülésen való utazásra. A gyerek gyakorlatilag születésétől kezdve ülhet elöl, de a szabályok szigorúak.

A legkisebbek (kb. 1 éves korig) menetiránynak háttal utaznak az úgynevezett bébihordozóban. Ha ezt az első ülésre teszed, feltétlenül kapcsold ki a légzsákot! Ez életmentő lehet, mert a kinyíló légzsák hatalmas erővel csapódhat a hordozó hátuljának.

Ha a gyermek már nagyobb, és menetirány szerint ül az első ülésen, a légzsákot általában bekapcsolva kell hagyni. Ilyenkor viszont told az ülést a lehető leghátrébb, hogy csökkentsd a sérülésveszélyt. Így növelheted a távolságot a műszerfal és a gyermek között. Ez csökkenti a légzsák okozta ütés erejét egy esetleges ütközésnél.

A 150 centiméteres magasság nem véletlenül lett a jogszabályi határ. Ez az a pont, ahol a legtöbb autó biztonsági öve megfelelően illeszkedik. Ha ennél alacsonyabb a gyermek, az öv nem a csontos részeken fut le. Balesetnél az öv elcsúszhat, és belső szervi sérüléseket vagy fojtogatást okozhat.

A biztonsági öv helyes beállítása

Nem elég, ha a gyerek be van kötve - az is számít, pontosan hol fut az öv. Figyelj az alábbiakra minden indulás előtt:

• Felső rész: Az övnek a váll közepén és a kulcscsonton kell áthaladnia. Soha ne fusson a nyakon (mert vágási sérülést okozhat) és ne is csússzon le a vállról (mert ütközésnél nem tartja meg a felsőtestet).
• Alsó rész: Mindig a medencecsonton (a csípőlapátokon) vezesd át, és soha nem a hason! Ez kritikus a belső szervek védelme érdekében.
• Feszesség: Az övnek simulnia kell a testhez, és soha nem szabad megcsavarodnia, különben nem tudja ellátni a funkcióját.

Fontos tipp: Ha a gyereken vastag télikabát van, a legjobb, ha levesszük róla a bekötés előtt. Ha ez nem megoldható, legalább húzzátok le a cipzárt, és az övet a kabát alatt vezessétek el, hogy az közvetlenül a testtel érintkezzen. Nem biztonságos téli kabátban utaztatni a gyerekeket, mert a vastag anyag miatt nem lehet kellően szorosan meghúzni a biztonsági öveket.

Mire ügyelj ülésmagasító választásakor?

A választásnál nézz utána alaposan az alábbiaknak:

• ECE R44/04 vagy ECE R129 (i-Size) jóváhagyás: Ez a matrica garantálja, hogy az eszköz megfelel az európai biztonsági szabványoknak.
• Oldalvédelem: Bár nem kötelező, jelentősen növeli a gyerek biztonságát oldalirányú ütközésnél.
• Masszív szerkezet: A gyanúsan olcsó, puha hungarocellből készült „ülőkék” egy valódi ütközésnél sajnos nem sokat érnek. Keressétek a minőségi anyagokból készült darabokat.
• Rögzítés: Ellenőrizd, hogy az autód támogatja-e az ISOFIX rendszert, vagy csak az autó saját övével rögzíthető modellek jöhetnek szóba.

Az ülésmagasító használata csak akkor biztonságos, ha a gyerek már elég magas ahhoz, hogy az autó biztonsági öve a válla felett fusson el (ez általában 135 cm felett és 15-36 kg között jellemző). Bár az ülésmagasító praktikusabbnak tűnhet és kevesebb helyet foglal, fontos tudni, hogy ütközés esetén sem hátulról, sem oldalról nem védi a gyereket. A háttámlás modell nagyságrendekkel nagyobb biztonságot nyújt, mint a sima magasító, ezért érdemes addig használni, amíg a gyerek kényelmesen belefér.

Gyakori hibák a gyerekülés használatakor

Még a legjobb gyerekülés is hatástalan lehet, ha nem megfelelően használod. Íme a leggyakoribb bakik, amiket még a leggondosabb szülők is elkövetnek:

• Nem passzoló ülés: Ha az ülés nem illeszkedik az autóhoz vagy a gyerekhez, az biztonsági kockázatot jelent. Érdemes vásárlás előtt élesben is kipróbálni.
• Helytelen rögzítés: A használati útmutató nem csak javaslat. Az ülésnek stabilan kell állnia az autóban, nem mozdulhat el még egy centit sem.
• Laza övek: Az öveknek szorosan kell simulniuk a testhez. Soha ne fussanak a hason vagy a kar alatt!
• Túl sok ruharéteg: A vastag télikabát és a gyerekülés nem barátok. Inkább vedd le a kabátot, és a bekötés után takard be a gyereket egy pokróccal.
• Elöregedett ülések: A gyereküléseknek is van élettartamuk. A régi vagy használt ülések anyaga elfáradhat, és már nem nyújtanak megfelelő védelmet - különösen, ha korábban már érte őket baleset.
• Rosszul beállított fejtámla: A fej nem lóghat túl a fejtámlán, de a vállaknak sem szabad hozzáérniük. A helyes beállítás sokat dob a biztonságon.

tags: #ulesmagasito #buszban #kotelezo