A miskolci Semmelweis kórház szülészetének tervezett bezárása, illetve átszervezése komoly aggodalmat váltott ki az orvosok és a lakosság körében egyaránt. Az emberminisztérium ugyan nem cáfolta az átszervezésről szóló döntést, a megyei kórház vezetősége viszont tagadja a bezárás tényét. Az események láncolata azonban egyértelműen az osztály leépítése felé mutat, melynek következményei súlyosan érinthetik a város és a régió egészségügyi ellátását.
Az átszervezés háttere és az aggodalmak
Az orvosok és szakdolgozók körében tavaly ősz óta beszédtéma az osztály bezárása, és az ott dolgozók vélelme az előzmények ismeretében nem alaptalan. Az új kórházvezetés októberi kinevezése óta egyértelmű jelek utalnak az osztály bezárásának irányába. Ezeket az intézkedéseket a nőgyógyászati osztály leépítésének folyamataként azonosították az ott dolgozók, és idén márciusban világossá vált, hogy a folyamat visszafordíthatatlan.
Az osztályértekezleten a kórházvezetést képviselő orvosigazgató konkrétumokat nélkülöző válaszokat adott. Ezzel szemben a szemészeti, fül-orr-gégészeti osztály értekezletén nyíltan beszélt arról, hogy ezek az osztályok, illetve más egynapos sebészeti ellátásban résztvevő szakmák a szülészet helyére költöznének. Ekkor hangzott el, hogy az emlősebészeti profilt a megyei kórház általános sebészetéhez csatolják. A szülészeten ezt sem tartották helyes szakmai intézkedésnek, mivel tapasztalataik szerint a sebészeti osztályra történő visszaintegrálás - ismerve az osztály műtéti terheltségét, betegforgalmát, aneszteziológiai hiányosságát - visszalépést okozhat a betegellátásban.
A Semmelweis kórház szülészetének jelentősége
A Semmelweis kórház szülészetének megszüntetését nem lesz könnyű letolni a miskolciak torkán. 1910 óta működik, 1994-ben, 2010-ben, 2014-ben elnyerte az UNESCO bababarát-kórház minősítését, míg 2011-ben, 2013-ban az év szülészete elismerést. Önálló magántámogatói köre van, amely éves szinten 100 millió forinttal segíti a gyógyítást. Ennek köszönhetően alakítottak ki szállodai színvonalú VIP-szobákat a várandós anyukák és családtagjaik számára. Tíz évvel ezelőtt nagyarányú átépítés, fejlesztés történt, a gyógyítás feltételei lényegesen javultak. Elkülönült a fekvő- és járóbeteg ellátás, korszerű műtők, szülőszobák épültek, komfortos kórtermekkel fogadják a kismamákat és a betegeket. A város és Göncz, illetve Erdőbénye lakosait ellátó osztály meglehetősen népszerű és elismert a miskolciak körében.
Potenciális következmények
Az orvosok szerint a betegellátás színvonala romlani fog a városban, az átszervezést követően a megyei kórház szülészetén évi 4500 szülést kellene levezetni, amelyre még klinikák se vállalkoznak. Az ott dolgozók szerint a már végrehajtott általános sebészeti, illetve urológiai osztályok összevonásával járó ellátásbeli problémák, az orvos- és szakdolgozói hiány kialakulása joggal lehetne elrettentő, intő példa.
„A szülészetek összevonásával hasonlónak kitenni a lakosságot jogos felháborodást váltana ki, emiatt is felelőtlen döntés. Egy ekkora forgalmat bonyolító szülészet kialakítása minden szempontból szembemegy a családközpontú szülészetek kialakításának kormányzati szándékával” - írták az osztály munkatársai Kásler miniszternek.
Magyar Péter feltörölte a padlót a köztévé bohócaival | Havas Szerint
Szakemberhiány és más kórházak bezárása
A szülészeti osztályok bezárása nem egyedi jelenség Magyarországon. Szolnok, Mohács, Kalocsa és Sátoraljaújhely után a szentesi kórházban is komoly gondot okoz, hogy nincs elég nőgyógyász, ezért januártól ideiglenesen bezár a szülészeti osztály a 27 ezres városban. Az ellátásra szorulóknak órákat kell utazniuk a legközelebbi szülészetre.
A szakemberhiány okai
Egy állami kórházban dolgozó szülész-nőgyógyász nyilatkozata szerint a tavaly májusi határidőig a szülész-nőgyógyász szakorvosok mintegy húsz százaléka nem írta alá a szolgálati jogviszonyt, és azóta nagyjából még egyszer ugyanennyien távoztak az állami egészségügyből. Ez a tendencia súlyosan hozzájárul a szülészeti osztályok leterheltségéhez és a bezárásokhoz.
A Bodnár család esete: a betegellátás minősége és az emberi jogok
A miskolci Semmelweis kórházban történt események kapcsán a Bodnár család története is rávilágít a rendszer problémáira. Megszületett a Bodnár család ötödik gyereke, négy fiú után egy kislány, Lilien. A szülők kis híján elveszítették az újszülöttet, nem egészségügyi probléma miatt, hanem azért, mert a védőnő javaslatára nem akarták hazaengedni a gyereket a miskolci kórházból.
A történet részletei
Az apa elmondása szerint a 38. hétre érkezett újszülöttel a kórházban semmilyen egészségügyi probléma nem volt, az édesanya is lábadozott, nyugodtan várták a hazajövetel napját. Minden előzetes értesítés nélkül a családsegítőtől megjelent két hölgy, és azt mondták, a kislányt nem engedik majd haza, a legkisebb, kétéves fiút pedig védelembe veszi a gyámhatóság, mert a 15 és a 18 hónapos korában esedékes oltása elmaradt. Az apa elismerte az oltással való elmaradást, de a megbeszélt napon a kisfiúnak hőemelkedése lett, amiről tájékoztatták a védőnőt, aki egyetértett abban, hogy meg kell várni a teljes gyógyulást.
Ezek után furcsa volt, hogy erre hivatkozva a védőnő javasolta a kórháznak, hogy ne engedjék haza a kislányt. A szülők kétségbeestek, és végül a Gyermekmentő Akciócsoporthoz fordultak segítségért. Amikor vasárnap visszament az apa a civil segítőkkel, a gyermekorvost is megkeresték, hogy megtudják, van-e egészségügyi oka a kislány bent tartásának. Azt válaszolta, nincs, egészséges.
Az időhúzás és a vádak
Az édesanya felöltöztette a kisbabát, de a nővérek akkor is kijelentették, kizárt, hogy hazavigyék a gyereket. Azt mondták, az apát feljelentik emberrablásért, a szülőket pedig „gyerekgyilkosok, meg oltástagadók”nak nevezték. Az egyik nővér odavetette, hogy „6000 pár vár olyan gyerekre, mint a miénk”. Elkezdődött az időhúzás, a kórház dolgozói percenként álltak elő újabb és újabb kifogásokkal.
Előbb a gyermek súlyára hivatkoztak, majd koponya- és hasi ultrahangot követeltek, végül az apaság vélelmének eldöntetlenségével jöttek elő, annak ellenére, hogy az apasági nyilatkozat nem volt szükséges, és a gyermek automatikusan az apa nevét kapta. A vita közben az édesanya levitte a kislányt a parkolóban álló autóba, ezt a kórházi dolgozók közül senki nem vette észre. Közben a lakáskörülményeket is firtatták, és hétfőre ellenőrzést ígértek.
A civil segítők közbelépése
A civilek egyik tagja magánnyomozó volt, ő közölte a kórház dolgozóival, hogy a védőnői ajánlás nem elegendő a haza nem engedéshez, annak pedig jogi következményei lesznek, ha az újszülött egészségi állapotáról nem a valóságot mondják. Végül az orvos kiállította a zárójelentést.
A kálvária folytatódik
Mióta a kisbaba otthon van, volt kint a védőnő, aki szerint a kislány gyönyörű, minden rendben van vele. De megjelentek a családsegítő munkatársai is, ők viszont úgy látják, a legkisebb, kétéves kisfiú testsúlya túl alacsony. Egy egyszerű, átvételt nem igénylő levélben tájékoztatták a családot arról, hogy Liliennel kapcsolatban hivatalból védelembe vételi eljárást indított a miskolci gyámhivatal. Indoklás a levélben nincs.
Kórházi álláspont és jogszabályok
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház azt közölte: az újszülött gyermek hazaadásáról nem a védőnő dönt, de kötelessége jelezni a születendő vagy a megszületett gyermeket veszélyeztető körülményeket. A hazabocsátás időpontját az édesanyáknál és az újszülötteknél is egészségi állapotuk határozza meg. Általában ez 3-5 nap. A védőnőknek a várandós gondozás során és a gyermek megszületése után is vannak jogszabályban rögzített feladataik, illetve a gyermekvédelmi jelzőrendszerhez kapcsolódó fontos feladatot is ellátnak.
„Jelen esetben a gyermek még egy, a magzati életben elvégzendő, törvényileg előírt vizsgálatra várt, amely nála eddig nem történt meg” - fogalmazott a kórház. Azt nem tudni, ez utóbbit hogyan végezhetik el, hiszen a baba már megszületett.
A család- és gyermekjóléti szolgáltatást ellátó Miskolci Szociális, Egészségügyi, és Gyermekjóléti Intézmény igazgatója, Gúr Péter Attila pedig annyit közölt: megkeresésünk nem köz-, hanem személyes érdekű adatokra vonatkozik, így csak általánosságban, a jogszabályokra hivatkozva adhat tájékoztatást.
Magyar Péter feltörölte a padlót a köztévé bohócaival | Havas Szerint
Petíció és politikai fellépés
Bazin Levente és Bartha György képviselők petíciót indítanak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Diósgyőri Szakrendelőjének megmentése érdekében. A két városatya már júliusban figyelmeztetett arra, hogy olyan pletykák keringenek a városban, melyek szerint bezárják vagy leépítik a szakrendelőt. Egy héttel ezelőtt ismételten tájékoztatót tartottak, akkor azt mondták, hogy úgy tudni, a szülészet-nőgyógyászati és a szemészeti szakrendelés sem üzemel már az épületben. Most arról kaptak információt, hogy újabb szakrendelések költöznek el a vasgyári épületből.
„Mivel információ nincsen, Bazin Levente képviselőtársammal úgy döntöttünk, aláírásgyűjtésbe kezdünk: szeretnénk, hogy a miskolciak és azok, akik a térségben érintettek kifejezhessék: a szakrendeléseknek a jelenlegi helyen kell maradniuk!” - mondta Bartha György.
tags: #miskolcon #bezartak #a #szuleszetet