Mini IVF stimulációs protokollok és sikertényezők

A meddőségi kezelések világa összetett, és a sikeres teherbeesés érdekében számos tényezőt kell figyelembe venni. A lombikbébi (IVF) eljárás napjainkra mindennapos gyakorlattá vált, és évente több ezer párnak segít abban, hogy megtapasztalhassák az élet legnagyobb csodáját. Az IVF szakember által kijelölt stimulációs protokoll az életkortól, a hormonszinttől, a korábbi sikertelen stimulációs protokolloktól és sok más tényezőtől függ.

A legfontosabb vizsgálatok az első lombikbébi-kezelés előtt:

• A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH) és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antralis folliculus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása.
• Méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata.
• Hüvelyváladék vizsgálata: szűrés Chlamydia trachomatis baktériumra, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat.
• Spermiumvizsgálat.
• Méhnyakrákszűrés (cytológia).
• Emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett).
• Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat.
• Belgyógyászati kivizsgálás krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, mely a teherbeesést, terhességet befolyásolhatja.
• A petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálat végzése javasolt.

A lombikbébi-kezelés három fő lépésből áll: petefészek-stimuláció, petesejtleszívás és embrió visszaültetés.

Petefészek-stimuláció

A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A stimulációs protokollnak minél inkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket, és így tovább. A stimulációt legtöbb esetben előkezelés előzi meg, ami történhet fogamzásgátló tabletta szedésével (14-28 nap) vagy napi adagolású injekciókkal - ennek az a célja, hogy felkészítse a petefészket a stimulációra.

Két fő stimulációs protokoll létezik az IVF-et fontolgató betegek számára:

Rövid antagonista protokoll

A rövid antagonista protokoll az, amikor a stimulációt a menstruáció második vagy harmadik napján kezdik FSH-t (tüszőstimulációs hormonokat) tartalmazó injekciókkal. A leggyakrabban használt FSH injekció a Gonal f és a Menopur. A stimuláció körülbelül 6. napján adjuk hozzá a Cetrotide-ot. Az ultrahangos vizsgálat során a tüszők méretének szoros monitorozása után, amikor a tüszők érettnek és kinyerésre késznek tekinthetők, HCG (humán chorion gonadotropin) injekciót adnak be 34-36 órával a visszanyerés előtt. Az FSH injekciókat és a Cetrotide-ot nem adják be HCG után. A rövid protokollal végzett stimuláció tíz-tizenöt napig tarthat.

A rövid antagonista protokollokat mostanában használják leggyakrabban, mivel jelentős előnyei vannak: lerövidíti a stimulációs időt és csökkenti az alkalmazott stimulációs injekciók mennyiségét. Következésképpen az eljárás összköltsége meglehetősen alacsony.

Hosszú agonista protokoll

A hosszú agonista protokollt gyakran használják sok országban, beleértve az Egyesült Államokat is. Ezzel a protokollal a Lupron-kezelést 7 nappal a következő várható periódus előtt kezdik el, amelyet középső luteális időzítésnek neveznek. Az FSH injekciót a menstruáció kezdete után három-hét nappal kezdik meg. Az FSH-injekciók megkezdése után 10-12 nappal a petegyűjtésre kerül sor. A HCG triggert 34-36 órával korábban adják be. A tojás végső érésének előidézéséhez szükséges. A HCG-t akkor adják, amikor az ösztradiolszint és a tüszőméret a legjobbnak tűnik az IVF sikeres eredményének eléréséhez.

A hosszú agonista leszabályozási protokoll enyhe hátrányának tekinthető, hogy az idő meghosszabbodik és nagyobb mennyiségű injekciót igényel.

A petefészek stimulációja során hormonálisan stimulálják a petefészkeket, ily módon akár 10-15 petesejtet is lehet nyerni. A hormoninjekciókat minden beteg más és más dózisban, személyre szabottan kapja. A páciensek egy része érzékenyen reagál a stimulációra, ilyenkor előfordulhat, hogy a kelleténél több tüsző érik meg.

Petesejtleszívás (tüszőpunkció)

A petesejtek leszívása egy hüvelybe helyezett ultrahang és egy úgynevezett punkciós tű segítségével történik, műtéti körülmények között, általában rövid altatásban. A szakorvos, a hüvelyen keresztül egy hosszú tű segítségével, ultrahangos ellenőrzés mellett, sorban szúrja meg a petefészkekben található tüszőket. Az eljárás általában maximum 10 percet vesz igénybe, attól függ, hány tüsző áll rendelkezésre.

Petesejtek megtermékenyítése és embriók tenyésztése

A leszívott petesejt a tüszőfolyadékkal együtt az embriológiai laboratóriumba kerül. Az embriológus a petesejteket egy speciális tápoldatba helyezi, ezt követően egy inkubátorba kerülnek. A lombikeljárás során a petevezetőkhöz és a méh nyálkahártyájához hasonló élettani körülményeket biztosítanak az embriók fejlődéséhez. Az osztódás során az embriók szelektálódnak, a rossz minőségű, gyenge embriók megállnak a fejlődésben. A leszívott petesejtek körülbelül 70 százaléka termékenyül meg és indul osztódásnak, de ezeknek nagyjából csak a fele jut el az 5.-6. napig.

Embrióbeültetés (embrió transzfer)

Az embriók beültetése, vagyis az embriótranszfer leggyakrabban a petesejt-leszívást követő 3. vagy 5. napon történik. Az embriókat műanyag katéter segítségével, a méhnyakon keresztül a méh üregébe helyezik. 35 éves kor alatt, kiváló minőségű blasztociszta esetén egy embrió beültetése javasolt, ezt követően további hormonpótlás szükséges.

A kezelések magas sikerességi aránya lehetővé teszi, hogy egyszerre egy embriót ültessünk be. A beültetett embriók számáról legjobb a visszaültetés napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján.

Életmódváltás és táplálkozás a kezelés előtt

A termékenységet, egészséges terhességet segítő lépések ugyanolyan fontosak (ha nem fontosabbak) lombikbébi-kezelés esetén is. Ide tartozik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a káros szokások (dohányzás, túlzott koffeinbevitel, alkohol, drog) elhagyása. Érdemes külön hangsúlyt fektetni a sperma minőségét és mennyiségét, a petesejt minőséget javító tápanyagokra.

Költségek és támogatások

A lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). 2020. július 1-jétől pedig már a beültetésen, illetve vizsgálatokon túl a meddőségkezelésben - vagyis a lombikprogramban - használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak. Költségekkel tehát lényegében nem kell számolni, az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes. Olyan, járulékos költségeket érdemes szem előtt tartani, mint az utazás, a beáldozott szabadságok, vitaminok, illetve esetleg olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos nem ír fel, vagy biztosító által nem támogatottak.

A kezelőorvos feladata - kötelessége -, hogy az eljárás előtt, és a teljes eljárás során megfelelően tájékoztasson. Cikkünk nem pótolja ezt és nem minősül orvosi tanácsadásnak sem. A célunk az, hogy részletesebben ismertessük a lombikbébi-kezelés lépéseit, ellássunk néhány gyakorlati tanáccsal is és így támogassunk téged ezen a különleges úton.

tags: #mini #ivf #stimulacios #protokoll #sikerek