A szülővé válás életünk egyik legnagyobb öröme, de a gyereknevelés és a családi élet mindennapos kihívásai komoly stresszel járnak. A mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét sokat segíthet abban, hogy megküzdjünk ezekkel a nehézségekkel, és boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet éljünk.
A mindfulness szó magyarul leginkább tudatos jelenlétként, tudatosságként, éber figyelemként értelmezhető. Olyan gyakorlatok ezek, melyek segítenek, hogy tudatában legyünk saját gondolatainknak, érzéseinknek és testérzeteinknek a jelen pillanatban. A figyelmünket a mostra, az adott pillanatra irányítva egyensúlyba kerülhetünk és fókuszálhatunk.
A mindfulness odafigyelést jelent, azt, hogy észrevesszük, hogy mi történik rajtunk kívül, ugyanígy a gondolatainkat és érzéseinket is, és mindent hagyunk úgy zajlani, ahogy van. Ez a készség segíthet megbirkózni a nagy érzelmekkel és a kihívásokkal teli élményekkel.
Amellett, hogy a mindfulness csökkentheti a gyerekeknél a stressz szintjét, segíthet fokozni a koncentrációt és a figyelmet, és nyugodtabbnak, koncentráltnak, jobban figyelőnek és türelmesnek maradni stresszhelyzetben.
„Megtanultam, hogy nem a dolgok kézben tartása és a nagy ideálok kergetése tesz valakit jó szülővé. Ami igazán képessé tesz minket arra, hogy a kihívásoknak megfeleljünk, az nem más, mint az adott pillanat történéseinek elfogadása - akármik legyenek is azok. Számomra a tudatos jelenlét és a gyereknevelés a legelső pillanatoktól kezdve összekapcsolódott, és folyamatosan éreztem, hogy ha nem küzdeni próbálok a valóság ellen, hanem elkezdem elfogadni, akkor minden sokkal-sokkal olajozottabban fog menni.”
A tudatos szülői nevelés alapelvei
A mindfulness szülői alkalmazásáról először Myla és Jon Kabat-Zinn számoltak be közel negyed évszázada. A mindfullness alapú stressz csökkentő tréning (MBSR) családokra való alkalmazásáról írt könyvükben a tudatos nevelés napi gyakorlatának leírásakor figyelembe vették a gyermekek változó fejlődési igényeit a születéstől a fiatal felnőttkorig. A szerzők a tudatos szülői nevelést egy nem ítélkező, reakciómentes figyelemként határozták meg, amely a jelen pillanatban zajló interakciókra fókuszál a gyerekkel, és minden pillanatban tisztában van a gyermek szükségleteivel.
Duncan és munkatársai (2009) a tudatos szülői nevelés modelljükben öt dimenziót emeltek ki, melyekben a jelen pillanatra irányuló éber figyelem fejlesztése segítheti a szülő-gyerek interakciókat:
- A gyermek teljes odafigyeléssel történő meghallgatása.
- Önmaga és a gyermek nem ítélkező elfogadása.
- A saját és a gyermek érzelmeinek tudatosítása.
- Az önszabályozás a szülői nevelésben.
- Az együttérzés önmagunk és a gyermekünk iránt.
Dumas (2005) szerint az éber figyelem konfliktusos helyzetekben segíthet a szülőknek megtörni azt a megszokott mintát, melyben automatikusan haraggal reagálnak a gyermekük dührohamára.
Gyakorlati alkalmazások és előnyök
A mindfulness alapú tudatos szülői tréningek gyakorlatairól azok sem kell lemondaniuk, akik nagyon kevés idővel rendelkeznek, vagy a mostani pandémiás időszakban nem szívesen mennének csoportos eseményekre. Potharst és munkatársai (2019) szerint az anyai stressz negatívan befolyásolhatja a gyermek fejlődését, ezért korai, könnyen elérhető és alacsony költségű beavatkozásokat dolgoztak ki.
A japánok sinrin-jokunak, vagyis erdőfürdőzésnek nevezik azt a gyakorlatot, amely során tudatosan eltöltött idő rendkívül jó hatással van az egészségre, és enyhítheti a depressziót, a stresszt és a szorongást.
Az egyszerű, kreatív otthoni játékoknak köszönhetően a kicsik biztonságban érzik magukat, jókedvűek lesznek, és jobban tudnak az adott pillanatra koncentrálni. A TV és a többi elektronikai eszköz kikapcsolása megszünteti a figyelemelterelő tényezőket, és segít a kreatív gondolkodásban.
A mindfulness gyakorlatokban fontos az a képesség, hogy a figyelmet a belső állapotokra, mint például a gondolatok és az érzelmek tudjuk összpontosítani. A tudatos szülői modellben is hangsúlyos a szülők azon képessége, hogy tudatában legyenek a saját és a gyermekeik érzelmeinek.
A tudatos szülőségben a nyílt és elfogadó, együttérző állapot nemcsak a gyermekünkkel kapcsolatban értendő, hanem saját magunkkal szemben is. Ha éppen sikertelennek érezzük magunkat a szülői szerepben, az önvád helyett érdemes egy megbocsátó hozzáállással fordulni magunk felé.
Kutatások és eredmények
Bögels és munkatársai (2014) a „Mindful Parenting” tanfolyam alkalmazhatóságát és hatásait vizsgálták. Kutatásukban olyan családok vettek részt, amelyekben a szülők és/vagy gyermekeik valamilyen lelki vagy szülő-gyerek kapcsolati probléma miatt mentálhigiénés ellátásra szorultak. A kurzus után javulás következett be a gyerekek pszichopatológiai tüneteiben és a szülők saját tüneteiben is. Emellett javulás mutatkozott a szülői stressz és a nevelés területén.
Burgdorf és munkatársai (2019) szisztematikus áttekintésükben a mindfulness hatékonyságát vizsgálták a szülői stressz csökkentése és a gyerekek lelki állapotának javítása tekintetében. Cowling és Gordon (2021) szerint a mindfulness gyakorlása javítja a nevelés és a szülő-gyermek kapcsolat minőségét, valamint a gyermekek és a szülők rugalmas ellenálló képességét (reziliencia) és pszichológiai működését.
Az egyik módszertani korlátja az eddigi kutatásoknak, hogy nagyrészt önbevallásos értékeléseken alapulnak, és nagyon kevés olyan van közöttük, amelyekben szülő-gyerek interakciók megfigyelésével vontak volna le következtetéseket a tudatos szülői nevelés hatékonyságáról.
A mindfulness szülői alkalmazásának egyik kulcsfontosságú eleme a teljes figyelem, amely a gyermek aktuális élményeire irányuló éber, elfogadó figyelmet jelenti. Ez magában foglalja a hallgatás művészetét, nem csak a szavakra, hanem a nonverbális jelekre is (hang, arckifejezés, testbeszéd) való ráhangolódást.
A tudatos szülői magatartás azt is jelenti, hogy tudatosan figyelünk azokra az elvárásokra, amelyek eltorzíthatják egy adott helyzet észlelését. A szülőknek meg kell tanulniuk elfogadni saját magukat és gyermeküket, nem ítélkezve felettük.
Az MSFP gyakorlatai segítenek a szülői érzelmi élmények pillanatról pillanatra való felismerésében és címkézésében, a „kellemes” és „kellemetlen” érzelmek elkülönítésében, és az ezekre való reflektálásban.
A tudatos szülő azt is megtanítja például a gyermekének, hogyan kell címkézni és kifejezni az érzéseit, ezzel támogatva a gyerekek saját önszabályozó képességének fejlődését.
A tudatos szülői nevelés tréningjében többek között azt lehet elsajátítani, hogyan tudjuk magunkat olyan mentális állapotba hozni, hogy szülői feladatainkat könnyebben, hatékonyabban tudjuk végezni, és ezzel javítsunk a szülő-gyerek kapcsolaton is.
A tudatos nevelés nem jelenti azt, hogy negatív érzelmeket, haragot vagy ellenségességet nem élhetünk át szülőként vagy gyerekként, de a szülő-gyerek interakciókban való reagálás előtt egy szünet bevezetését tanítja annak érdekében, hogy az önszabályozás és a megfelelő szülői gyakorlatok kiválasztása megvalósulhasson az adott helyzetben.
A mindfulness alapú tudatos szülői tréningek gyakorlatai segíthetnek abban, hogy a szülők tudatosan figyeljenek arra, hogy mit gondolnak, éreznek, és hogyan reagálnak a mindennapi helyzetekre, ezáltal nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb szülővé válva.
tags: #mindfulness #szuloknek #nyugodtabb #boldogabb #elet #kisgyerekkel