A csecsemő idegrendszerének fejlődése egy rendkívül összetett és egyénileg eltérő folyamat, amely már a méhen belüli életszakaszban elkezdődik és a felnőttkorra érve érett, jól funkcionáló rendszerré alakul. Az idegrendszer érése genetikailag kódolt, és az első két hónap kritikus időszak a korai felismerés és a lehetséges problémák kezelésének szempontjából. Az idegrendszeri éretlenség jelei nem mindig nyilvánvalóak, és sok esetben csak később, például az óvodában vagy az iskolában derülnek fény a hiányosságokra.
Az idegrendszer érésének folyamata a méhen belüli élettől egészen a felnőttkorig tart, és ezen belül különböző szakaszokat, illetve fokozatokat különíthetünk el. A fejlődő idegrendszernek nem tesz jót a szükségtelen ingertöbblet, mely akár figyelemzavart is okozhat. Ilyenek lehetnek a korai ültetés, a túl sok és hangos-villogó játék, vagy a digitális eszközök túlzott használata. Fontos megkülönböztetni az éretlenséget a diszfunkciótól, amely agyi sérülés hátterében állhat.
A velőcsőből fejlődik ki a központi idegrendszer, míg a velőcsőről levált sejtcsoportokból a perifériás idegrendszer. A velőcső "feji" végén már a 4. magzati héten megfigyelhető három kiöblösödés, amelyekből az előagy, a középagy és az utóagy fejlődik ki. Az idegrendszer érése és komplex működése egyénileg eltérő. Nagyon sok helyen hallani és olvasni róla, nemcsak szakemberektől, mely ártalmas is lehet. A még érő, tehát érésben lévő funkciót, ne nevezzük éretlennek, mert nem helytálló. Általában részképességek gyengeségéről és funkciók elmaradásáról beszélünk, mely nagyon eltérő lehet.
Az idegrendszeri éretlenség korai jelei és tünetei
A (valóban) éretlen idegrendszer korai tünetei akár 1-2 hónapos korban is jelentkezhetnek. Ezek lehetnek:
- Egyoldalú mozgás, mely nem azonos a későbbi dominanciával.
- Egyoldalú tartás.
- A fej és a test forgatása csak az egyik oldalra.
- A csecsemő csak az egyik kezét használja.
- Egyoldalú mellfogás szopásnál.
- Egyoldalú, aszimmetrikus tartás.
- Csak az egyik oldalra fordulás.
Az idegrendszeri éretlenség kifejezőbb jelei leginkább óvodás és kisiskolás korban jelentkeznek. Ezek több területen is megmutatkozhatnak:
Mozgási területek
- Ritmustapsolás nehézkes.
- Mintamásolás nehézkes.
- Téri tájékozódás nehézséget okoz.
- Viszonyszavak megértése nehézkes.
Beszéd területe
- Megkésett beszédfejlődés.
- Szegényes szókincs.
- Gyakori babanyelv használata.
- Beszéd ritmusának hiánya.
- Helytelen ragozás.
- Kiejtési hibák.
Viselkedési területek
- Szociális éretlenség.
- Nehéz integrálódás a csoportba.
- Helytelen dühkitörések.
- Nehezen irányítható.
- Kapkodás a tevékenységek között.
- Figyelem nehezen köthető le.
Kognitív területek
- Számolási nehézségek.
- Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia.
- Nehezen tartja a szabályokat.
- Nehezen játszik funkció szerint játékokkal.
Az idegrendszeri éretlenség jelei zömében egyszerre több területen is jelentkeznek, melyek korai felismerése és érlelése jelentősen megkönnyítheti a későbbi iskolai beválást.
A korai terápiák és fejlesztési módszerek
A korai terápiával (első hónapban) hatékonyabb és gyorsabb eredmény érhető el, illetve meggátolható a mozgásproblémák kialakulása. Az 1-2 éves korban megkezdett kezeléseknél is sokat lehet javítani a problémás állapoton, de ilyenkor már sajnos a korai kezelés eredményei nem érhetők el. A mozgás nem mozgásminták megtanulása, sokkal inkább idegrendszeri érés, szerveződési eredmény. A méhen belüli környezet kétharmad arányban tehető felelőssé mindazon képességekért, amelyeket mi az intelligenciához kötünk. Ebben az időszakban rögzül az az érési folyamat, aminek az eredménye felnőttkorra az érett, jól funkcionáló idegrendszer.
Számos fejlesztési módszer létezik, amelyek az idegrendszer érését segítik elő:
Mozgásfejlesztő terápiák
- Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer (DSGM): A módszer a mozgásakadályok leküzdésére szolgáló speciális kezelési eljárás, amely az izmok élettani helyzetének visszaállítását és a rendellenesen rögzült izmok fellazítása mellett az idegrendszer stimulációját is megoldja.
- Neurohabilitáció (Katona professzor): Az eltérő idegrendszeri fejlődés mozgásterápiája.
- Pető András konduktív nevelési rendszere: Ez a módszer a mozgásfolyamatok elvégzésére tanítja a betegeket, minimális segítséget nyújtva.
- Bobath módszer: Az idegrendszeri eredetű bénulással járó kórképek mozgásterápiás eljárása, amely a reflexgátlásra és a tónus normalizálására épül.
- Vojta terápia: Reflexlokomóción alapuló terápia, amely közvetlenül hat az agyi folyamatokra.
- TSMT (Terápiás Szomato-Motoros Térfejlesztés): Célja az idegrendszeri szabályozás folyamatainak rendszerezése és összehangolása.
- HRG (Habilitációs Rehbilitációs Gimnasztika): Alapos szenzomotoros vizsgálaton alapuló rehabilitációs eljárás.
- Vízben végzett mozgásfejlesztés (szubakvális torna): A víz felhajtóerejét és hidrosztatikus nyomását kihasználva segíti a mozgásfejlődést.
- Pfaffenrot-féle szinergetikus reflexterápia (SzRT): Idegrendszeri eredetű mozgászavarokra specializálódott manuális terápia.
- Ayres-féle szenzoros integrációs terápia: Játékos folyamat, amely az egyensúlyi és tapintásos érzékelést stimulálja.
- Alapozó terápia: Komplex mozgásfejlesztésen alapuló idegrendszert fejlesztő terápia.
- Delacato módszer: A mozgásfejlődés újraélésével igyekszik pótolni a kimaradt fejlődési szakaszokat.
- INPP (NEMET) módszer: Csecsemő természetes mozgásmintáin alapuló készségfejlesztő mozgássorozat.
Egyéb fejlesztési módszerek
- Hippoterápia: A ló mozgásimpulzusain keresztül stimulálja az idegrendszert és fejleszti az érzékelő pályákat.
- Népi játékok: Szenzomotoros tréningként is funkcionálnak, segítve a különböző érzékszervi csatornákba érkező ingerek rendezését.
A fejlesztéshez a szülőket is bevonják, és meggyőzik őket arról, hogy otthon is rendszeresen gyakoroljanak. A konduktív nevelés egy komplex együttműködést igénylő hosszú, időigényes folyamat. A konduktív pedagógia egyik legfontosabb célkitűzése - függetlenül az életkortól - az, hogy tanulni tanítson, azaz a tanulási képességeket fejlessze.
Az idegrendszer embriológiája
Fontos, hogy minél előbb észrevegyük, mi szülők, hogy gyermekünk fejlődése valamilyen téren elmarad kortársaitól. Sok esetben azonban - akár milyen szemfülesek is vagyunk - csak az óvodában derül ki, hogy a gyermeknek fejlesztésre lenne szüksége. Az idegrendszer érése genetikailag van belénk kódolva. Így 5 éves korig, a kisebb eltérések teljesen természetesek. Amennyiben az agyban, a fent említettekhez tartozó idegpályák nem elég érettek, úgy, az idegrendszer érését serkentő tornával és különböző „játékokkal” lehet segíteni a gyermeknek.