Ferenc pápa, a katolikus egyházfő jelentős lépést tett az abortusz bűnével kapcsolatban, amikor az irgalmasság szentévének lezárása után kiadott apostoli levelében minden papot felhatalmazott arra, hogy hivatalánál fogva feloldozza azokat, akik elkövették a magzatelhajtás bűnét. Ez az engedmény eredetileg csak a különleges jubileumi időszakra szólt, de a pápa mostani bejelentésével végleg érvényben hagyta.
Ferenc pápa ugyanakkor hangsúlyozta: amilyen határozottan csak lehet, újra le akarja szögezni, hogy az "abortusz súlyos bűn, mivel egy ártatlan életnek vet véget". Nem létezik viszont olyan bűn, amelyre Isten irgalmassága ne terjedne ki, és amelyet Isten irgalmassága ne semmisítene meg.
A katolikus egyház felfogása szerint halálos bűn a magzatelhajtás, a terhesség megszakítása, s kiközösítés fenyegeti azokat, akik abortuszt követtek el. E kiközösítés alól eddig csak magas rangú egyházi méltóság oldozhatott fel, akkor, ha a vétkesek bűnüket őszintén megbánták, és erősen megfogadták, hogy azt többé el nem követik.
A magyar gyakorlat és a pápai rendelkezés
A magyarországi gyakorlatot megerősíti Ferenc pápa hétfői rendelkezése, amely minden papnak megengedi az abortusz miatti kiközösítés elengedését, a magyar gyakorlat ugyanis már évtizedek óta ez - közölte Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. A büntetés elengedésének jogát, amely korábban főként csak a püspököket illette meg, a püspökök továbbadhatták.
A magyar egyházmegyékben - így az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében is - a püspök évről évre fölhatalmazta az összes papot az "abortuszért járó büntetés" elengedésére. A világegyházban nem mindenütt volt ez így, ezért a mostani szentévben a pápa központilag engedte meg a papoknak a feloldozást. Az új rendelkezés a szentév elmúltával - nyilván a tapasztalatok alapján - is érvényben tartja az eredetileg csak a szentévre szóló engedményt.
"A döntés pasztorális segítségnyújtás, és kifejezi az irgalmasságot, ugyanakkor a helyzet teológiai megítélésén nem változtat". Ezt jelzi, hogy a pápai rendelkezés magát a büntetést nem szüntette meg, csak az elengedésére hatalmazta fel az összes papot - mutatott rá a bíboros.
Az abortusz teológiai és társadalmi megítélése
Ferenc pápa rendelkezésével a katolikus egyház alapvető hozzáállása - az élet védelme - nem változott meg. Az apostoli buzdítás helyes értelmezésekor tehát nem pusztán az a kérdés, hogy szentségekhez lehet-e engedni bizonyos körülmények között az elvált újraházasodottakat. A dokumentum értelmezése mögött a keresztény életvitelről alkotott két ellentétes felfogás húzódik.
A katolikus egyház Katekizmusa 2274-es cikkelyében kiemeli, hogy "a magzattal fogantatása pillanatától kezdve személyként kell bánni, épségét a lehetőségekhez képest a többi más élőlényhez hasonlóan védelmezni, gondozni és ápolni kell." A tízparancsolatra alapozva az Egyház mindig is védte a fogantatás pillanatától az emberi életet - és súlyos bűnként kezeli az élet ellen elkövetett olyan cselekedeteket, mint az öngyilkosság, a gyilkosság, az eutanázia vagy az abortusz.
Az abortusszal kapcsolatban mind a Tanítóhivatal, mint a pápák kiemelik, hogy nem kész ítélettel, hanem óvatosan kell a témához közelíteni, hiszen a krízisen átesett nőket és szűkebb-tágabb környezetüket a legmélyebben sebzi meg ez a trauma. Akárhogy is jött létre a nem kívánt várandósság, melynek végén az ártatlan magzat életét kioltják, nem szabad szem elől veszíteni azt, hogy ezekben az esetekben általában beszűkült tudatállapotba kerül az anya, aki sok esetben a nem megfelelő tájékoztatás miatt nincs is tudatában, hogy milyen folyamatoknak veteti alá magát és magzatát, és ezeknek milyen testi-lelki következményei lehetnek.
A hazai felmérés szerint a magyar nők 21 százaléka az elmúlt egy évben egyáltalán nem védekezett a szexuális együttlétei során, és aggasztóan népszerű volt a megszakításos közösülés is. Riasztóan sok fiatal nő használ megbízhatatlan fogamzásgátló módszert! A KSH adataiból azonban ismert, hogy az abortuszok száma csökken hazánkban, aminek többféle, de főleg demográfiai okai vannak. A szülőképes korú, azaz a 15 és 49 év közötti nők létszáma ugyanis egyre kevesebb.
Mi történik, ha megtagadjuk az emberektől az abortuszt? | Diana Greene Foster | TED
A döntés pasztorális segítségnyújtás, és kifejezi az irgalmasságot, ugyanakkor a helyzet teológiai megítélésén nem változtat. Ezt jelzi, hogy a pápai rendelkezés magát a büntetést nem szüntette meg, csak az elengedésére hatalmazta fel az összes papot.
A 2016. április 8-án bemutatott, a családban megélt szeretetről szóló apostoli buzdítás, az Amoris laetitia, a családban megélt szeretetről szóló, terjedelmes és egészében véve igen értékes apostoli buzdítás, amely a 2014 és 2015 őszén Rómában Ferenc pápa vezetésével tartott püspöki szinódusok közös útkeresései gyümölcseként született meg. Ezt követően azonban hamarosan különböző, mi több, egymásnak ellentmondó értelmezések születtek a dokumentum 8. fejezete körül (A törékenység kísérése, megkülönböztetése és integrálása), tulajdonképpen az újraházasodott elváltak szentáldozásához járulásának a kérdésében.
A bíborosok kérdéseire adható válaszok - a hagyományos katolikus teológia és filozófia alapján - nyilvánvalóan egyértelműek. Ferenc pápa a megválasztása utáni első Úrangyala imádságakor e szavakkal méltatta Walter Kasper bíborosnak az irgalmasság témájáról szóló művét: „Ez a könyv nagy hasznomra volt”; így nem meglepő, hogy Kaspert kérte fel előadónak a családnak szentelt szinódusi folyamatot elindító, 2014-es bíborosi tanácskozáson.
A házassági kötelékről szóló tan evangélium, vagyis a házasok által megkötött szövetséget Isten szövetsége fogja át és hordozza, amely akkor is megmarad, amikor az emberi szeretet törékeny szövetsége meggyengül vagy egyenesen elhal. Isten megingathatatlan hűségígérete kivonja az emberi köteléket az emberi önkényesség alól, szilárdságot és tartósságot ad neki, így biztatás és maradandóan érvényes ígéret az ember számára.
tags: #minden #pap #adhat #feloldozast #az #abortuszon