Amíg egy felnőtt embernek 206 csontja van, addig egy újszülött babának körülbelül 300. Ennek persze megvan a maga evolúciós oka. Annak köszönhetően, hogy a babák csontozatának egy része több kis porcból áll, könnyebben jutnak át a szülőcsatornán, és persze megszületniük is egyszerűbb.
A magzat csontváza kötőszövetből és porcból áll, kialakulása a 6. hétben kezdődik. A felnőtt szervezet kb. 210 - 233 csontból áll (attól függ, hogyan számoljuk), ezzel szemben az újszülött csontvázát kb. 300 csont alkotja. Egy részük a fejlődés során egybenő.
Az agy azonban csak a húszas évei betöltésével fejeződik be teljesen. Az újszülött fiúk agya az első 3 hónapban gyorsabban is növekedhet, mint az újszülött lányoké. Egy baba agya az első évében több mint kétszeresére nő. Ötéves korára pedig megháromszorozódik a születési méretéhez képest.
És ha már a csontoknál tartunk, képzeld, az újszülötteknek nincs térdkalácsuk. Mármint van, csak nem olyan, mint nekünk felnőtteknek, hiszen az egész térdkalács egy porc valójában. Ez a porc majd csak 3-5 éves korukban kezd el csontosodni. A babáknak születésükkor nincs térdkalácsuk!
Az újszülöttkori reflexek és érzékelés
Az újszülöttkori reflexek elsősorban a baba túlélését segítik, mivel érzékszervei csak a születés utáni első hónapokban fejlődnek tökéletessé. Általában a csecsemő 3-4 hónapos koráig maradnak fenn, amikor az agy fejlettebb részeinek mechanizmusai cserélik le őket. Némely újszülöttkori feltétlen reflex felnőttkorban is jelen van, ilyen például a légzési vagy pislogási reflex. Az ismert reflexek egyike a fogóreflex is, amikor a baba tenyerét megérintve ujjait szorosan összezárja (ezt a reflexet 6 hónapos korban az akaraterő helyettesíti, ilyenkor a baba már csak a kívánt tárgyat fogja megragadni). A csecsemőknél teljesen normális a lépegető reflex. Ha a babát álló pozícióban tartja úgy, hogy talpai szilárd talajt érnek, az automatikusan lépegetni kezd. Ez a reflex a 3. hónapig tart.
Az újszülött több női hang között is 95%-os biztossággal felismeri édesanyja hangját, az édesapák helyzete kissé rosszabb, itt a felismerési arány csak 80%-os. Ha az édesanya még születése előtt beszélget a babával, a kicsi megjegyzi a hangját. A születés utáni első 10 napban a baba kissé tompán hallja édesanyja beszédét, mivel fülecskéiben még magzatvíz van, amely fokozatosan kiszárad. A baba figyeli a hang tónusát, az intenzív hangok megrémíthetik, ezért halk, lágy tónusban beszéljünk hozzá. Már az anyaméhben is képesek hangot képezni a babák és már hallanak is, így a külvilág zajait is érzékelik. Az előző állításból következik, hogy a harmadik trimesztertől a babák az édesanyjuk hangját is hallják, és szinte teljes bizonyossággal felismerik azt akár több női hang közül is a születésük után.
Kezdetben a baba maximum 30 cm távolságra képes fókuszálni, ennél távolabb csak homályosan lát. Ezt a természet azért tervezte így, hogy a babát fölöslegesen ne ingereljék a távolabbi környezet hatásai. A 6 hónapos baba látásélessége csak 5%-ban éri el a felnőttét, a térlátás úgy 1 éves kor körül már jól fejlettnek nevezhető. A felnőttek látásképességét a gyermek körülbelül 7 éves korára éri el. Bár a szem méhen belüli fejlődése a 30. hét körül befejeződik, a baba látása születés után tovább fejlődik. Eleinte a baba a fekete-fehér és kontrasztos mintákat kedveli. A színek felismerése a kontrasztos színekkel kezdődik, a vegyes színekkel folytatódik és végül a különböző árnyalatokkal fejeződik be. Az újszülöttek rövidlátók, csak a 20-35 centiméteres területre képesek megfelelően fókuszálni maguk előtt - ez tökéletes ahhoz, hogy lássa az anyát szoptatás közben, ha belegondolunk. Abban viszont megegyeznek, hogy a piros az első szín, amit felismernek. Az újszülött baba már lát természetesen, azonban a korábban tévesen feltételezett elmélet, miszerint 20-30 centiméterig lát élesen, már megdőlt. Az utóbbi évek kutatásai alapján az újszülöttek is ellátnak ennél jóval messzebbre, ám a szem és szemizmok fejletlenségei miatt nagyjából két hónapos koráig egy baba csak igen homályos és nem túl színes képet alkothat a környezetéről.
Sírnak-e könnyek nélkül a babák?
Az első hetekben a baba nem sír, csak kiabál. Ebben az időszakban még nincsenek kifejlődve a könnycsatornái és nem termel elegendő könnyet. A könnytermelés kb. 1 hónapos kora körül indul meg. Amennyiben ez nem így van, könnycsatorna-elzáródásra gyanakodhat. A probléma általában magától is megoldódik vagy enyhe masszírozással hozzásegíthet elhárításához. A gyerekek sírással (kiabálással) kommunikálnak a felnőttekkel. A babák csak egy hónapos koruk után könnyeznek sírás közben. Biztos neked is feltűnt, hogy a baba kezdetben könnyek nélkül sír. Ez azért van, mert körülbelül 1 hónapos korára fejlődnek csak ki úgy a könnycsatornái, hogy a könnytermelés beinduljon. De aztán szem nem marad szárazon, és bizony nem kell sokat várni, hogy a babák igazi krokodilkönnyeket hullassanak.
A csecsemők átlagosan 2 órát töltenek sírással egy nap folyamán. Természetesen ez az állapot nem tart örökké. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 6 hetesen a leghangosabbak a babák, ám kb. 3 hónapos korukban javulni látszik a helyzet, és nyugodtabbá válnak.
Különleges képességek és fejlődési szakaszok
A babák születésük óta képesek úszni, ennek oka az úszóreflex, amely a baba 4-6 hónapos koráig észlelhető. Ha az újszülöttet arccal lefelé víz alá visszük, automatikusan visszatartja lélegzetét és úszó mozdulatokat kezd el végezni, miközben szemeit nyitva tartja. Kerülni kell viszont a hirtelen mozdulatokat és lassan, fokozatosan, hassal lefelé kell a babát a víz alá meríteni. A babaúszás tulajdonképpen egy felnőtt segítségével történő úszó mozdulatokkal kísért vízen való lebegés. Az újszülöttek automatikusan visszatartják a lélegzetüket a víz alatt, sőt, eközben még a pulzusszámukat és a perifériás ereiket is hozzáigazítják.
A csecsemőknek körülbelül 30 000 ízlelőbimbójuk van születésükkor. Ez háromszor annyi, mint a felnőtteknek. Nem csak a nyelven, hanem a szájüreg oldalán, a szájpadláson és a nyelv hátsó részén is megtalálhatóak.
A neonatális fogak gyakorisága minden 2-3 ezer szülésre 1. Az orvosok számára ez a helyzet nem szokatlan, de a szülőket, családot meglepheti. Időről időre minden szülészeten megjelenik egy-egy foggal született baba. Ezek a tejfogak általában megmaradnak, ám ha lazák vagy mozogni kezdenek, szükséges őket eltávolítani és ezzel kiküszöbölni a fulladás veszélyét.
Hihetetlenül hangzik, de a gyerekeknél az elveszített ujjvégek ismét képesek kinőni, persze csak abban az esetben, ha az amputáció nem nyúl a körömágyon túl. Erre a felfedezésre Dr. Christopher Allan jutott egy 7 éves kislány páciensének köszönhetően, aki egy biciklibaleset következtében elveszítette az ujja végét. Az orvos 15 éven át kutatta ezen öngyógyítási folyamat előidézését és jelenlétét a felnőtteknél is.
A babák mint szociális lények
Az emberi csecsemők az egyetlen főemlősbébik, akik mosolyognak az anyjukra vagy az apjukra. A babák szociális lények szociális szükségletekkel. A szociális életet élő emlősök harminc millió évvel ezelőtt jelentek meg, és intenzív szülői gondoskodás jellemzi őket. Ez az az egyik sajátosság, ami géneken túl kialakult náluk. Ez a szülői gondoskodás az egyén normál fejlődésének feltétele. Az intenzív szülői gondoskodás körébe tartozik a szoptatás, hogy az agy és a test fejlődni tudjon, a szülő szinte állandó jelenléte és kapcsolattartása, az utód szükségleteire való állandó megfelelő reagálás, a szabad játék különböző korú pajtásokkal, és a stresszmentes születés.
Az ember csecsemők "félkészen" születnek, és "külső méhre" van szükségük. Az ember a többi állathoz képest túl korán születik: a 9 hónap korai a mozgáskészség szempontjából, és a 18 hónap korai a csontfejlődés és a táplálékszerzés tekintetében. A teljes időre születő babák agymérete mindössze negyede a felnőttek agyának, és az agy legtöbbet az első öt évben növekszik. Így a humán gyermeknevelés sokkal intenzívebb, mint más szociális emlősöké, és eltart 3-5 évig, mivel az újszülött nagyon fejletlen. Az anya és a baba szintén nagy adag szociális támogatást igényel.
A babák a gyengéd szeretetben fejlődnek jól. Ha a babák enni kapnak, cserélik a pelenkájukat, de semmi mást nem kapnak, meghalnak. Ha részleges figyelemben részesülnek és életben maradnak, még ez sem elég - nem fogják kiteljesíteni a bennük rejlő lehetőségeik teljes körét. Urie Bronfenbrenner, aki szerint a támogatások összetett rendszere az, ami táplálja az optimális fejlődést, azt mondta, hogy a babáknak az tesz a legjobbat, ha van legalább egy személy, aki a rajongásig él-hal értük. S valóban, a babák többet várnak annál, hogy csak a mama és a papa szeressék őket. A babák egy olyan közösséget várnak, akik közeli, rájuk figyelő gondviselőkből, köztük anyjukból áll. (Azaz, a babák génjeiben ott van még a nagycsalád.)
A babák azt várják, hogy játszanak velük és mozgassák őket. A babákban elvárás van arra, hogy idejük legnagyobb részében kézben vagy a szülő testén legyenek. A bőrkontaktus nyugtatólag hat. A babák társaságra vágynak, nem elszigeteltségre, vagy túlzott nyaggatásra. Arra vágynak, hogy a társasági élet középpontjában legyenek. Születésüktől kezdve készek a játékra. A játék az elsődleges módja az önkontroll és a szociális készségek elsajátításának. A kapcsolat ápolása - a barátság, a kölcsönös odafigyelés a másikra és a játékosság - építik a szociális és praktikus intelligenciát.
A babákba beépített riasztó rendszer működik. Ha nem kapnak meg valamit, amire szükségük van, jelezni fogják. A legjobb, amint ezt a legtöbb kultúrában tudják is, hogy legjobb már a baba grimaszára vagy gesztusára válaszolni, s nem megvárni, amíg sírás lesz a vége. A kisbabáknak még nehéz sírást abbahagyni, ha egyszer már belekezdtek.
Egyéb érdekességek és statisztikák
- Napjainkban átlagosan mintegy 385 ezer gyermek születik naponta a Földön.
- Néhány érdekes statisztika arra utal, hogy a lánybabák átlagosan egy nappal tovább maradnak az anyaméhben, mint a fiúk, a fehér babák 5 nappal tovább maradnak ott, mint a fekete babák, az indiai babák pedig 6 nappal tovább, mint a fehér babák.
- Az emberek hosszú távú memóriája általában hároméves kor előtt alakul ki.
- Akár 12 hét is eltelhet, mire a baba felismeri a nappal és az éjszaka közötti különbséget.
- Az újszülöttek 85%-a szívesebben jobbra néz, amikor hanyatt fekszik.
- A betegségek elleni védelem mellett a legalább 2 hónapos szoptatás a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) kockázatát is felére csökkenti.
- A lefejt anyatej mennyisége a baba korától függetlenül soha ne haladja meg a 110 ml-t cumisüvegenként. Az anyatej alkalmazkodik a baba pontos igényeihez a növekedésük során; folyamatosan változik az összetétele, ahogy a gyermek idősebb lesz, és ez magában foglalja a kalóriatartalmat is, amit unciánként tartalmaz.
- A statisztikák szerint a leggyakoribb születési dátum szeptember 9. Ezt szorosan követi szeptember 19., 12. és 17., ebben a sorrendben. Érdekes módon az ebben az időszakban született babáknak van a legnagyobb esélyük arra, hogy ők legyenek a legokosabbak az osztályban, és ők érjék el a legnagyobb sikereket az életben. Tudományos bizonyítékok arra is utalnak, hogy a születési hónap befolyásolja a személyiséget.
- Az elsőszülött statisztikailag nagyobb valószínűséggel rendelkezik jobb mentális egészséggel, de valamivel nagyobb a hajlamuk a túlsúlyra vagy a magas vérnyomásra.
- A babák már a méhen belül pisilnek. A magzat 5 hónapos korától magzatvizet kortyolgat, veséi segítségével átszűri, majd vizelet formájában kiüríti.
- A magzatmáz, ez a fehéres színű különleges 'zsírréteg' a bőr felületén, a magzat 5. hónapja körül kezd kifejlődni az anyaméhben. Azonkívül, hogy segít a picike hőszabályozásában, tökéletes síkosítóként szolgál majd születéskor. A születést követő 2-3 napban szívódik be a baba bőrébe magától, hatalmas támogatást adva ezzel a baba legfontosabb védőkapujának, a bőrének.
- Az újszülött baba gyomrának mérete egy mogyoró, legfeljebb egy cseresznye méretének felel meg.