A várandósság kilenc hónapja rengeteg örömet és kérdést hoz magával, az első terhesség idején pedig sok meglepetés is érheti a kismamát. Végigkövetni egy magzat fejlődését egyszerre izgalmas és titokzatos. A terhesség kezdetét mindig az utolsó menstruáció elejétől számolják: mivel a megtermékenyítés ebben a ciklusban zajlott le, matematikailag így határozzák meg a várandósság első napjait. A 9 hónapot három egyenlő részre osztják fel: a három-három hónap pedig egy-egy trimesztert jelképez.
Az első trimeszter: A kezdetek és az embrió autonómiájának első jelei
A terhesség első hónapjaiban sok minden történik láthatatlan módon és meglepő gyorsasággal. Az első trimeszterben zigótából embrió fejlődik. A megtermékenyülés pillanatától a nyolcadik hét befejezéséig nevezhetjük embriónak a fejlődő magzatot, ez pedig körülbelül a 10-11. terhességi hetet jelenti.
Az embriókorszak kezdete, amikor a megtermékenyített petesejt osztódni kezd, amelynek következményeként létrejön a szedercsíra, majd a hólyagcsíra. Ezután érkezik meg 3-5 napon át a zigóta a méhbe, majd megtapadva a méh megvastagodott falán, végbemegy a beágyazódás. Utóbbi hatására a hólyagcsíra belső sejtrétegeiből kialakul az embrió, míg a külső sejtek létrehozzák a méhlepényt, valamint az embriót körülvevő magzatburkot. A beágyazódás után a fejlődés azonnal megindul.
Az embrió fejlődésének hatodik és a nyolcadik hete között tovább körvonalazódnak az ember testének alapjai: bezáródik a velőcső, a kezek és lábak formája is alakulni kezd, csak úgy, mint a fül, a szem, a száj. Majd pedig megszületik a csigolyasor és a test csontváza. A szakasz második felében már hallható a magzat szívhangja, ami az embrió autonómiájának egyik első, egyértelmű jele.
Orvosi vizsgálatok az első trimeszterben
Az első (hüvelyi) ultrahang általában a terhesség 5-6. hetében történik, hiszen erre már a kismama érzékeli a kimaradt menstruációt, és elvégzi az első pozitív tesztet. A 6. hetet követően már nagy valószínűséggel hallható a szívhang, így az orvos megállapítja a terhességet. Az első trimeszterben emellett sor kerül a testsúlymérésre, hüvelyváladék ellenőrzésére, vérnyomásmérésre, kötelező elektrokardiográfiára (EKG), valamint a 12. heti ultrahang vizsgálatra.
Az embrió neme és az autonómia korai jelei
A gépi tanulás útján 61 százalékos sikert ért el egy kutatócsoport abban, hogy akár már 8 sejtes állapotban (3 naposan) megállapította az embriók nemét. Ez az arány ugyan gyakorlati szempontból nem mondható jónak, de azt jelenti, hogy már ebben a korban van valami, ami alapján meg lehet különböztetni az embriók nemét.
Az embriófejlődést végigkísérő mikroszkópos megfigyelés során 10-20 percenként készül egy-egy fotó az embriókról. Így anélkül megfigyelhetők, hogy hozzájuk kellene nyúlni, ki kellene őket venni a számukra ideális körülményeket nyújtó berendezésből. Az így készült felvételeket elemezte a mesterséges intelligencia, 515 videót (290 fiú, 225 lány) vizsgálhatott át összesen. A babák neme a születéskor kiderült, és ezek alapján lehetett utólag is tudni, melyik embrió volt fiú, melyik pedig lány.
Az első 3 nap, vagyis a 8 sejtes állapot elérése előtti időszak során az embrió jórészt még az anyai sejtből származó készletet használ az osztódásai során. Ekkor azonban bekapcsol az embrió saját génkészlete, s innentől kezdődően például egy fiú esetében már az Y-kromoszómán lévő gének is beleszólnak a fejlődésbe. Vagyis, az első napokban a lány és fiú embrió fejlődése nagyon hasonló, és a különbségek valószínűleg akkor kezdenek megjelenni, amikor a saját génjeik aktívvá válnak. Az MI a megfigyeléseiben valószínűleg valami olyan folyamatot lát meg, ami ehhez a változáshoz köthető.
Nemmeghatározás | Genetika | Biológia | FuseSchool
A második trimeszter: A kötődés és a magzati mozgás
A második trimeszter a 12-28. hét közötti időszakra tehető: kialakulnak a belső szervek, a kismama már boldogan vállalja gömbölyödő pocakját, miközben érzékelheti a magzat mozgását is. Nem csoda: a második trimeszterben nemcsak gyors növekedésnek indulnak az eddig kifejlődött szervek, tovább alakul az agy és a gerinc, hanem a kötődés is egyre inkább kibontakozik a magzat és a várandós nő között.
A második trimeszterben kialakulnak az érzékszervek, valamint hatalmas fejlődésen megy át a tüdő, bár a kinti életre még nem alkalmas. A 3-6. hónap között a kicsi megtanul nyelni, valamint a légzéshez szükséges mozgást is elsajátítja. A baba mérete nagyon sokat nő.
Orvosi vizsgálatok a második trimeszterben
A második trimeszter egyik legfőbb vizsgálata a terhességi cukorterheléses mérés, amely során kiderül, kell-e terhességi diabétesszel számolnia a kismamának. Szintén sor kerül egy teljes laborvizsgálatra, vizeletvizsgálatra, testtömegmérésre, valamint a 24. héten történő ultrahang vizsgálatra. Az orvos minden találkozásnál ellenőrzi a vérnyomást, valamint a magzati szívhangot, továbbá erre a trimeszterre tehető az egyik legjelentőségteljesebb vizsgálat: mégpedig a 18-19. terhességi héten zajló genetikai ultrahang. Ennek során a legfejlettebb készülékekkel akár már a magzat arca is kivehető, gyakran ilyenkor derül fény a kisbaba nemére.
A harmadik trimeszter: Felkészülés a születésre
Az utolsó szakasz nagy részét a magzat kinti életre való készülése tölti ki: amellett, hogy növekedik, apró, de jelentőségteljes finomhangolásokat végez. Az édesanya eközben a szülésre és az új életre hangolódik. A 37. héttől a terhesség már nem tekinthető koraszülésnek. Koraszülésről körülbelül a 36. hétig megszülető babák esetében beszélünk, ez pedig éppen a tüdő fejlettsége miatt alakult így, erre éri el ugyanis végleges formáját a légzőszervünk.
Orvosi vizsgálatok a harmadik trimeszterben
Mint minden szakaszban, az utolsó trimeszterben is elengedhetetlen a vizelet-, valamint a vérvizsgálat: a szüléshez közeledve ismét ellenőrzik a kismama vércsoportját, vércukorszintjét, emellett arra is figyelnek, hogy egyes nyomelemekből (például vas) megfelelő mennyiségű fordul-e elő az anyai szervezetben. Az utolsó trimeszterben zajló ultrahangon a baba súlyát, méreteit, valamint a méhlepény és a magzatvíz jellemzőit vizsgálják. A szülés előtti hetekben kerül sor a heti egyszer zajló NST-vizsgálatokra: a nonstressz állapotban való kontroll lényege, hogy a méhösszehúzódásokat, valamint a fájások erejét mérik.
A szülés jelei: Az autonómia végső megnyilvánulása
A szülés beindulása előtt néhány nappal az anya megnövekedett hüvelyváladékot tapasztalhat, ami rózsaszín, barnás vagy enyhén véres. Ez az úgynevezett „nyákdugó”. A terhesség alatt a méhnyakat lezáró nyákdugó távozása annak a jele, hogy a méhnyakban a szövetek vékonyodása és tágulása révén változás kezdődött. Van olyan kismama, aki megtapasztalja a „könnyebbedés” érzését is. Ezt az érzetet az okozza, hogy a baba lejjebb süllyedt a medencében. Elfolyhat a magzatvíz, ami összehúzódások nélkül is megtörténhet, kísérheti derékfájás, gyakori vizelési inger és laza széklet. A legegyértelműbben azonban a fájások jelzik a szülés közeledtét, amelyek rendszeres időközönként jelentkeznek, és az idő előrehaladtával egyre sűrűbben és egyre nagyobb intenzitással.
Valódi és jósló fájások
Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a jósló fájásokat a valódi fájásoktól, mivel így akkor hívjuk a szülésznőt vagy az orvost, illetve akkor kérünk segítséget a kórházban, amikor valóban közeleg a szülés. A valódi fájások nem múlnak el a testhelyzet változtatásával, például ha mozgunk vagy lefekszünk. Egyre erősödnek és egyre ritmusosabbak, azaz adott időközönként jelentkeznek. A jósló fájások vagy más néven Braxton Hicks összehúzódások gyakran rendszertelenek, és idővel elmúlnak vagy akkor is, ha lefekszünk.