Biztonságos az asztmagyógyszer terhesség alatt?

A gyermekvállalás és a családalapítás az élet egyik legnagyobb öröme, és természetes, hogy várandósság alatt fokozottan figyelünk egészségünkre kisbabánk érdekében: tudatosabban étkezünk, kerülve a károsabb élelmiszereket, és rendszeresen mozgunk is - tehát mindent megteszünk azért, hogy gyermekünk egészségét már a méhben se kockáztassuk. Az asztma egy krónikus gyulladásos betegség, ami az alsó légutakat érinti. Sajnos gyógyítani nem lehet, de megfelelő gyógyszerterápiával kezelhető, kontrollálható és tünetmentesíthető, hogy ne akadályozza mindennapjainkat.

Sokan gondolják tévesen, hogy az asztmás kismamák veszélyeztetik önmaguk és születendő gyermekük egészségét is azzal, ha téves feltételezések, vélt veszélyek miatt csökkentik az asztma gyógyszerek használatát. Az asztma kezelésére különösen nagy gondot kell fordítanunk várandósság idején, a nem megfelelően kontrollált betegség ugyanis akár a magzat egészséges fejlődését is veszélyeztető, oxigénhiányos állapotot is előidézhet.

Miért fontos az asztma kezelése terhesség alatt?

Az asztmás roham során a hörgők beszűkülnek, a kilégzés nehezítetté válik, köhögés, zihálás lép fel, a levegő áramlása akadályozottá válik - magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. Az asztmás rohamok eltérő súlyosságúak és hosszúságúak lehetnek, azonban a roham ideje alatt minden alkalommal csökken a szervezetbe jutó oxigén mennyisége. Az asztmás rohamok is azon faktorok közé tartoznak, melyek veszélyeztethetik a magzat oxigénellátását: a beszűkült hörgők miatt a légzés nehézzé válik, köhögés és zihálás jelentkezik, melynek következtében a levegő áramlása akadályba ütközik, így minden egyes roham során kevesebb oxigén jut a kismama szervezetébe, ezáltal a kisbabának is. A kisbaba az oxigénellátását az édesanyától kapja a köldökzsinóron keresztül a méhlepényen át, így - ebből a szempontból is - teljes mértékben a kismamától függ.

Míg 10-15 éve az orvosok egy része a gyógyszerek elhagyását javasolta az asztmával szövődött várandósság idejére, addig ma már a tudomány igazolta, hogy nem szabad abbahagyni a terápiát. A kezeletlen asztma ugyanis az esetleges oxigénhiány miatt veszélyesebb az anyára és a babára nézve, mint az a gyógyszermennyiség, ami bejuthat a kicsi szervezetébe - mondta Dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának egyetemi tanára. Hangsúlyozta, a magzat oxigénigénye magasabb az anyáénál, a kezelés elmaradása nyomán fellépő oxigénhiány akár spontán vetéléshez, preeclampsiához, kis súllyal születéshez vagy újszülöttkori halálozáshoz is vezethet. Az inhalációs gyógyszerek nem jelentenek veszélyt a magzatra nézve, hiszen közvetlenül az anya tüdejébe kerülnek, minimális mennyiségben jutnak el az anyai vérkeringésen keresztül a babához.

A terhességi szövődmények nem vagy helytelenül kezelt asztma esetén elsősorban a következők lehetnek: preeclampsia, magas vérnyomás, hányinger, hüvelyi vérzések, koraszülés. A nem megfelelően kezelt asztma, a tünetek gyakori fellángolása növeli a preeklampszia kockázatát a terhesség alatt. A gyakori asztmás rohamok, illetve a betegség nem megfelelő kezelése fokozza a preeklampszia (olyan kritikus szövődményekkel járó kórkép, melynek tünetei közé tartozik a magasvérnyomás és fehérjét tartalmazó vizelet) kialakulásának kockázatát.

Az asztma és a terhesség: statisztikák és változások

Az asztmás betegek számának növekedésével párhuzamosan a terhes anyák körében is folyamatosan nő az asztma előfordulásának gyakorisága - állítja egy frissen megjelent amerikai felmérés. Az adatok szerint az állapotos nők 3,7-8,4%-a asztmás. Dr. Tamási Lilla elmondta, hogy a várandós nők mintegy 3 százaléka szenved asztmában, 30 százalékuknál a terhesség 15. hete körül fokozódnak a tünetek, akár fulladás, nehézlégzéses rohamok is jelentkezhetnek, emiatt a korábbi terápia módosítására is szükség lehet. Ugyanakkor sokan tapasztalják azt is, hogy állapotuk javul vagy nem változik. Kutatások szerint a kismamák körülbelül 40%-ának rosszabbodik az asztmája a várandósság során, különösen a 29. és 36. hét között. Az asztmás nők többsége jól érzi magát a terhesség ideje alatt, de az esetek mintegy 30%-ban a tünetek súlyosbodása figyelhető meg. Egy több száz kismamán végzett vizsgálat eredménye szerint az asztma 35%-uknál súlyosbodott, 28%-uknál javult, és 33%-uknál maradt változatlan súlyosságú. Egyes esetekben az asztmás tünetek terhesség alatt jelentkeznek első ízben. Súlyosbodás esetén a főbb tünetek a terhesség 29. és 36. hete között jelentkeznek.

Általánosságban elmondható, hogy a terhesség alatt az asztmások 1/3-ánál rosszabbodás, 1/3-ánál javulás lép fel és 1/3-ánál semmilyen változás nem következik be. Ezt a női szervezetet a terhesség alatt ért hatalmas hormonális ingadozással magyarázhatjuk. Megfigyelhető, hogy a szülés után a korábbi helyzet visszaáll. Amennyiben ismételt terhesség következik be, hasonló változásra kell számítani.

Asztma a terhesség alatt: Tünetek alakulása

Asztmagyógyszerek terhesség alatt: Biztonságosak?

A szakmai ajánlások a standard asztma terápiában alkalmazott gyógyszereket, általában kis kockázatúnak tartják a terhesség alatt. Ezzel együtt is várandós hölgyeknél a helyileg ható - inhalációs szteroidok és inhalációs rövid hatású béta-agonista hörgőtágító - készítményeket részesítjük előnyben. Dr. Potecz Györgyi ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy a belélegzett szteroid tartalmú gyógyszereket kis-és közepes dózisban, az utasítások betartása mellett használva nem kell mellékhatásoktól tartani, ill. nincs káros hatása a magzatra. Sokan gondolják, hogy a babára nézve káros lehet a szteroid tartalmú inhalátor használta, de szerencsére a tüdőn keresztül beszívott por csak elhanyagolhatóan elenyésző része juthat el a magzathoz (vagy egyáltalán nem jut el). Így hatása semleges. Viszont, ha az anya nem kezeli az asztmáját, a magzatnál ez az oxigénhiányos állapot súlyos következményeket tud okozni, ami növelheti a magzati növekedési elmaradását, a koraszülés kockázatát, az alacsony születési súlyt, illetve súlyos esetben a terhességi szövődmények kockázatát. Az asztma kezelésére alkalmazott gyógyszerek elhagyása tehát nagyobb veszélyt okozhat a kisbabára - és az anyára is - nézve, mintha folytatnánk a szedését. Terhesség során, ha lehetséges, olyan inhalatív gyógyszerek (helyileg ható, pl. inhalációs szteroidok vagy béta-agonista hörgőtágító) szedése javasolt, melynek hatóanyagai nem veszélyeztetik a magzat egészségét.

A modern asztma ellenes készítmények biztonsággal alkalmazhatók a terhesség minden szakaszában és a szoptatás alatt is. Általános szabály, hogy a terhesség előtt már szedett és az asztmát egyensúlyban tartó gyógyszereket nem szabad elhagyni, tovább kell szedni. Ha mégis kimaradnak az asztma vagy allergia ellenes készítmények, számítani kell az állapotromlásra. A terhesség során a rosszul kezelt, nem kontrollált asztma jelenti a legnagyobb veszélyt az anyára és a magzatra egyaránt. Új gyógyszerek bevezetését a terhesség első három hónapjában megpróbáljuk kerülni. Amennyiben a terhesség kapcsán jelennek meg az első asztma tünetek, tehát frissen felfedezett esetről van szó, akkor is szükséges az asztma ellenes belégzőket alkalmazni. Az asztma és az allergia gyakran együtt jelenik meg ezért ilyen tünetek esetén allergia ellenes kezelést is el kell kezdeni. A modern allergia elleni tabletták és orrspray-k biztonsággal adhatók terhesség és szoptatás alatt is.

Az asztma kezelésének legfontosabb szempontjai terhesség alatt

Az asztma kezelésének legfontosabb szempontja terhesség során az anya egészségének biztosítása a magzat normális fejlődése mellett. Ennek során el kell érni, és figyelni kell, hogy minél inkább csökkentsük a nappali, illetve az éjszaka jelentkező krónikus asztma tüneteit. Figyeljünk arra is, hogy legfeljebb minimális exacerbáció forduljon elő. Az exacerbáció a krónikus gyulladások fellobbanásával jár. A legmegfelelőbb, ha olyan szintre tudjuk hozni a betegséget, hogy terhesség alatt ne korlátozzon és ne csökkentse a terhelés toleranciát a napi aktivitásban. Ezáltal fenntartható legyen a normális tüdőfunkció. Emellett fontos, hogy a gyógyszerelés mellékhatásai ne jelentkezzenek, bár ez az inhalátorokra nézve csekély.

Kiváltó tényezők elkerülése és kezelése

• Allergének: Az asztmás rohamok leggyakoribb kiváltó tényezői közé sorolhatók az allergének. Ilyen allergének lehetnek a házi por, penészgombák, virágpor, állatszőr és az irritáló anyagok (dezodorok, füst). Fontos elkerülni a poratkát, az erős vegyszerszagokat, penészt, a polleneket, az állatszőrt.
• Dohányzás: A dohányzás mellőzése és a passzív dohányzás elkerülése különösen fontos, mivel a dohányfüst az asztmás rohamok kiváltásáért felelős, fontos tényező, és a magzatra is káros hatást fejthet ki. Várandósság esetén különösen fontos a dohányzás abbahagyása. A cigaretta ugyanis felerősítheti az asztmás tüneteket az anyánál, másfelől jelentősen fokozza annak esélyét, hogy a gyermeknél is kialakuljon a betegség.
• Fizikai megerőltetés: Emellett fontos megemlíteni a másik fő tényezőt, ami a fizikai megerőltetés.
• Vírusos légúti fertőzések: A vírusos légúti fertőző megbetegedések gyakran válthatnak ki asztmás rohamokat. Lehetőleg a megfázás megelőzésére is érdemes ebben az időszakban nagyobb hangsúlyt helyezni.
• Reflux és gyomorégés: A gyomorégés gyakori panasz a terhesség előrehaladtával, ám a reflux is képes felerősíteni az asztmás tüneteket. Ezt elkerülendő, kis adagokban, többször kevesebbet étkezzünk, étkezés után ne feküdjünk le egyből.

Rendszeres ellenőrzések és betegtájékoztatás

Rendszeres ellenőrzések: az orvos figyeli a légzésedet, szükség esetén spirometriás vizsgálatokkal ellenőrzi a tüdőfunkciót. Ha középsúlyos vagy súlyos asztmád van, a magzat fejlődését is figyelemmel követik, például a 32. héttől. A kilégzési csúcsáramlás-mérő készülék mindennapi használatával nyomon követhető a betegség alakulása a terhesség ideje alatt. Fontos, hogy a betegek felismerjék, hogy esetükben mi provokálhat rohamot, hogyan tudják elkerülni, megtanulják a gyógyszerek szedésének, az inhalátorok használatának helyes módját. Lényeges, hogy a megfelelő asztmaellenes szerek kéznél legyenek, legjobb, ha a saját otthoni gyógyszereit viszi magával. Vezessünk tüneti naplót, a kezelőorvos által megadott szempontok szerint. A kutatásban vizsgált módszer sikerét is a betegtájékoztatás, a nyomonkövetés, ellenőrzés és visszacsatolás biztosította.

Gyógyszerszedés az előírtak szerint

A legtöbb inhalációs gyógyszer - például a gyors hatású hörgőtágítók (mint az albuterol) - biztonságosnak számít terhesség alatt. Fontos, hogy a rövid hatású inhalatív beta-2 agonisták a lehető legritkábban kerüljenek alkalmazásra. Ezek az asztma kezelésének alapgyógyszerei közé tartoznak. A béta-2 receptor izgalmának hatására tágulnak a légutak. Mellékhatása, hogy a légutak tágítása mellett tágítja az ereket, fokozza a szívfrekvenciát, ezzel terheli a keringési rendszert. A kiegészítésként esetleg mégis szükséges - szájon át vagy injekcióban alkalmazott - gyógyszerekről szintén kezelőorvosunk dönt, aki a kezelés meghatározásánál figyelembe veszi állapotunk és tüneteink súlyosságát.

Mozgásprogram és légzőgyakorlatok terhesség alatt

A terhesség alatti mozgásprogram asztmás kismamáknál megfelelő kontroll mellett kifejezetten előnyös. Elsősorban a közepes intenzitású mozgásformák javasoltak. A séta az egyik legbiztonságosabb választás, mivel jól szabályozható intenzitású, és kevésbé provokál légúti tüneteket. Emellett a kismamatorna szintén ideális, különösen, ha szakember által vezetett, mert figyelembe veszi a terhesség aktuális szakaszát és az egyéni állapotot. Fontos szerepük van a légzőgyakorlatoknak is, a terhességtől függetlenül is. A rekeszizom légzés, a lassú, kontrollált belégzés és kilégzés, valamint az ajakfékkel végzett kilégzés segíti a légutak nyitva tartását és csökkentheti a nehézlégzés érzését. Ezek a technikák nemcsak a mindennapokban, hanem a vajúdás során is hasznosak lehetnek. A könnyű erősítő gyakorlatok szintén beépíthetők, különös tekintettel a testtartás javítására. A helyes testtartás támogatja a mellkas tágulását, így kedvezően hat a légzésre is.

Asztma és szülés

Szülés alatt az asztma a legtöbb esetben nem okoz komoly problémát, különösen, ha a betegség megfelelően be van állítva, és oda van figyelve a terhesség során. A legtöbb kismamánál a vajúdás idején nem jelentkezik asztmás roham, részben azért, mert a szervezet stresszre adott természetes reakciója segíti a hörgők tágulását. Akkor beszélhetünk ilyenről, ha az adrenalinszint megemelkedik. A szülés alatt az asztmagyógyszerek alkalmazását nem szabad megszakítani. A legtöbb inhalációs készítmény, beleértve a fenntartó és a rohamoldó szereket is, biztonságosan használható ebben az időszakban, és az egész terhesség alatt. Kifejezetten ajánlott, hogy a kismama vigyen magával olyan gyógyszereket a kórházba amiket megszokott, így szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak. Az érzéstelenítés megválasztása szintén fontos szempont. Az epidurális érzéstelenítés általában előnyös asztmás betegek számára, mivel csökkenti a fájdalmat és a stresszt, ezáltal mérsékelheti a roham kialakulásának esélyét. Külön figyelmet érdemel, hogy egyes, szülés megindítására vagy a vérzés csillapítására használt gyógyszerek nem javasoltak asztmás betegek esetében. Kerülendő az F2 prosztaglandin használata a szülés beindítására, mivel hörgszűkítő hatása van. Fontos, hogy megbeszélje orvosával az érzéstelenítéssel kapcsolatos kérdéseket a szülés beindulása előtt, főleg, ha fennáll a császármetszés lehetősége. Összességében a szülés alatti asztmakezelés alapja a folyamatos gyógyszerhasználat, a megfelelő előkészítés és az orvosi csapattal való előzetes egyeztetés.

Asztma és szoptatás

A terhesség ideje alatt használt gyógyszerek általában a szoptatás folyamán is probléma nélkül használhatóak. A szoptatás fontos szerepet játszik az újszülött baba immunrendszerének fejlődésében, és ezen keresztül hatással lehet az asztma kialakulására is. Az anyatej nem csupán tápanyagokat tartalmaz, hanem olyan immunológiailag aktív összetevőket is (ellenanyagokat és gyulladáscsökkentő faktorokat), amelyek segítik a baba szervezetének védekezését a fertőzésekkel szemben. Mivel a korai légúti fertőzések gyakran hozzájárulnak az asztma kialakulásához vagy súlyosbodásához, a szoptatás közvetetten csökkentheti ennek kockázatát. Asztmás édesanyák esetében a szoptatás általában nem jelent akadályt, sőt, kifejezetten javasolt. A terhesség alatt alkalmazott asztmagyógyszerek többsége a szoptatás idején is biztonságosan használható. Különösen előnyösek az inhalációs készítmények, mivel ezek elsősorban a tüdőben fejtik ki hatásukat, és csak igen kis mennyiség jut belőlük a vérkeringésbe, majd az anyatejbe. Ez azt jelenti, hogy a csecsemő gyógyszerterhelése minimális. Az elegendő ideig történő szoptatás megelőzheti, késleltetheti a gyermekkori asztma kialakulását. A megfelelő kezelés fenntartása azért is lényeges, mert a kezeletlen vagy rosszul kontrollált asztma az anyánál oxigénhiányos állapothoz vezethet, ami a babára nézve is kedvezőtlen lehet.

tags: #milyen #asztagyogyszer #jo #terhesseg #alatt