Milyen allergia okozhat alvászavart babáknál?

A gyermekkori allergia egyre gyakoribb jelenség, amely számos családban jelent mindennapi kihívást. Már csecsemőkorban is megjelenhetnek tünetek, amelyek az immunrendszer túlzott reakciójára utalnak. A panaszok sokszor váltakozó intenzitással jelentkeznek, és nem mindig egyértelmű, hogy átmenetiek vagy tartósak. Fontos kérdés, hogy kinőhető-e az allergia, és mikor szükséges szakemberhez fordulni.

A pontos diagnózis és a megfelelő életmódbeli, illetve orvosi támogatás segíthet abban, hogy a gyermek tünetei enyhüljenek, és megelőzhetők legyenek a későbbi szövődmények. Az ételallergiás panaszok már csecsemőkortól, tápszeres és anyatejes babáknál egyaránt jelentkezhetnek, a gyermekek többségénél azonban rendszerint 3-4 éves kor körül elmúlnak a tünetek.

Az ételallergia gyakorisága felnőtt korban 1,5-2% körülire tehető, gyermekkorban - különösen csecsemőkorban - ez ennél jóval magasabb, elérheti akár a 6-7%-ot is. A gyermekkori allergiák előfordulása világszerte nő. Európában minden ötödik gyermeket érint valamilyen allergiás megbetegedés. Magyarországon a statisztikák szerint a gyerekek 20-30%-a mutat valamilyen allergiás tünetet az első években.

Az elmúlt két évtizedben duplájára emelkedett az allergiás megbetegedések száma a gyerekek körében. Attól függően, hogy csak az egyik vagy mindkét szülő érintett-e valamilyen allergiás megbetegedésben, változó annak az esélye, hogy a gyereknél is jelentkezik allergiás reakció.

Mi az allergia, és miért alakulhat ki gyermekkorban?

Az allergia az immunrendszer túlérzékenysége olyan anyagokra, amelyek egészséges embereknél nem okoznak reakciót. Gyermekkorban különösen gyakori, mert a szervezet még ismerkedik a környezeti hatásokkal, és fokozottan reagálhat bizonyos fehérjékre vagy irritáló anyagokra.

A genetikai hajlam és a környezeti tényezők - például túlzott higiénia, légszennyeződés vagy az anya étrendje a várandósság alatt - mind hozzájárulhatnak az allergia kialakulásához. A gyermekkori immunrendszer még éretlen, így érzékenyebben reagálhat új vagy intenzív ingerekre. Ezért jellemző, hogy sok allergia már csecsemőkorban vagy kisgyermekkorban megjelenik. A szervezet tapasztalatlansága miatt túlzott immunválasz is kialakulhat, ami hosszú távon is fennmaradhat, ha nem történik meg a megfelelő felismerés és beavatkozás.

Mely allergiatípusok a leggyakoribbak gyermekkorban?

A gyermekkori allergiák változatos formában jelentkezhetnek, de néhány típus sokkal gyakoribb a korai életévek során. Ezek felismerése és elkülönítése kulcsfontosságú a megfelelő kezelés és megelőzés szempontjából.

Ételallergiák

A gyermekeknél leggyakrabban előforduló ételallergiák közé tartozik a tejfehérje-, tojás-, szója- és földimogyoró-allergia. Ezek már a hozzátáplálás idején is megjelenhetnek, és változatos tüneteket okozhatnak. A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le.

• Tejfehérje-allergia: Leggyakrabban csecsemőknél fordul elő, különösen tápszeres táplálás mellett. Tünetei lehetnek emésztési panaszok (pl. hasmenés, hányás), bőrtünetek és súlygyarapodási problémák. A gyermekkori reflux hátterében is gyakran kimutatható a tejallergia.
• Tojásallergia: Elsősorban a tojásfehérjére adott immunválasz miatt alakul ki. Jellemző tünetei a bőrpír, csalánkiütés, hasfájás vagy ritkán légúti panaszok.
• Szójaallergia: Nehezen kerülhető allergén, mert sok feldolgozott élelmiszer tartalmaz szóját. A tünetek emésztőrendszeri panaszokkal és bőrreakciókkal jelentkezhetnek.
• Földimogyoró-allergia: Az egyik legsúlyosabb ételallergia, már kis mennyiség is anafilaxiás reakciót válthat ki. Általában nem nőhető ki, és élethosszig tartó figyelmet igényel.

Az anyatejes táplálás jelentősen csökkenti a csecsemőkori allergiás panaszok jelentkezését, így a szoptatott babáknál ritkábban jelentkezik ételallergia.

Légúti allergiák

A légúti allergiák általában óvodáskortól jelennek meg, de már korábban is okozhatnak tüneteket. A leggyakoribb allergének a pollenek, poratka, állatszőr és penészgomba.

• Pollenallergia: Főként tavasszal és nyáron jelentkezik, szezonális panaszokat okoz. Tünetei közé tartozik az orrdugulás, tüsszögés, szemviszketés és könnyezés.
• Poratka-allergia: Egész évben fennállhat, mivel a poratka a háztartási porban található meg. A tünetek közé tartozik az orrdugulás, horkolás, krónikus köhögés és alvászavar.
• Állatszőr-allergia: A házi kedvencek szőrére vagy hámsejtjeire adott reakció. A tünetek között szerepelhet a nehézlégzés, szemviszketés, tüsszögés és bőrpír.

A csecsemőkori krónikus középfülgyulladások és az orrfolyás okozója is lehet ételallergia.

Bőrallergiák és atópiás dermatitis

A bőrön jelentkező panaszok gyakran elsőként figyelmeztetnek allergiára, főként kisgyermekkorban. Jellemzően már kisgyermekkorban megjelennek, és összefügghetnek más allergiákkal.

• Ekcéma (atópiás dermatitis): Krónikus, viszkető bőrgyulladás, amely gyakran az arcot, könyök- és térdhajlatot érinti. Társulhat ételallergiához vagy genetikai hajlamhoz, és hajlamos a visszatérésre. Gyakori, hogy a szülők, gyermeküknél jelentkező rendszeres hasfájásról, puffadásról, esetleg hányásról számolnak be, a kicsinél akár véres széklet is jelentkezhet. A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező táplálékallergia gyakran okoz további bőrpanaszokat, jellegzetes tünete a bőrszárazság, a vörös, hámló, viszkető foltokkal jelentkező csecsemőkori ekcéma.
• Csalánkiütés (urticaria): Hirtelen megjelenő, viszkető, kiemelkedő foltok formájában jelentkezik. Kiváltója lehet étel, fertőzés, gyógyszer vagy stressz, és gyakran rövid ideig tart.

Az ételallergia okai és tünetei csecsemőkorban

A csecsemők körében tapasztalható magasabb gyakoriság részben egyéni, részben életkori sajátosságok következménye. Ebben az életkorban az ételallergia kialakulásához hozzájárulhat a gyomor- és bélrendszer immunológiai éretlensége. Kisgyermekeknél jellemzően alacsony a gyomor savtermelése, ezáltal az elfogyasztott táplálék nem bomlik le teljesen. A bélrendszer fejletlenségének következtében pedig az így csak részben megemésztett táplálékban található allergén molekulák is könnyebben szívódnak fel és váltanak ki allergiás reakciókat.

Az anyatejes táplálás helyett az étrendbe korán bevezetett fajidegen fehérjék is okozhatnak tüneteket. Ez a magyarázat a tápszeres babák és a hozzátáplálás során kialakuló táplálékallergiás panaszokra. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik és megjelennek az allergiás tünetek.

Ha egy tápszerrel táplált csecsemő naponta 200 ml tejalapú tápszert kap, az azzal egyenértékű, mintha egy liter tehéntejet inna meg. A szója alapú tápszerekkel szemben is gyakran jelentkezik allergia, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni a tápszerek megválasztásánál.

Az anya által elfogyasztott ételek molekulái ugyanakkor - bár csak nagyon kis mennyiségben - átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemőknél ettől az anyatejbe került igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is jelentkezhetnek a tünetek: véres székletük, testszerte száraz, ekcémás bőrük lehet. Ilyenkor az anyuka szoptathat tovább, ha az allergént kihagyja az étrendjéből, ugyanis nem az anyatej összetevőire, hanem csak az anyai étrendben található allergénekre alakul ki immunválasz.

Alvászavarok, mint allergiás tünetek

Kevésbé ismert, hogy az ételallergia a kicsi alvását is megzavarhatja, ám a betegek körében több ilyen esettel is találkoztak szakemberek. Ha az ébredések többször ismétlődnek és hosszabb időn - heteken keresztül - is előfordulnak, akkor érdemes ételallergiára is gyanakodni. A tartós allergiás panaszok hatással lehetnek a gyermek közérzetére, viselkedésére és iskolai teljesítményére is.

• Alvászavar: A viszketés, orrdugulás vagy köhögés éjjel megzavarja a pihenést. Az alváshiány következménye lehet nappali fáradtság, ingerlékenység és koncentrációs nehézségek.
• Figyelemzavar és nyugtalanság: A gyerek nyugtalan, nehezen fókuszál, hiperaktívnak tűnhet. Ezek a tünetek gyakran nem pszichés eredetűek, hanem egy kezeletlen allergiás állapot következményei.

A jellegzetes tünetek mellett a gyakori éjszakai felriadások is utalhatnak ételallergiára. Érdemes erre a lehetőségre is gondolni, mielőtt az éjszakázástól a szülők teljesen kimerülnek.

A csecsemők, kisgyermekek nyugodt alvása nagyon komplex dolog, számos változóval. Az alvásciklusok közötti mikroébredések során egy-egy gyermekgyógyászati betegség vagy állapot megakadályozhatja a nyugodt visszaalvást, így ezeket érdemes sorba venni, és lehetőség szerint megoldani.

A tejfehérje allergia és reflux

Sok anyatejes baba esetén kizárólag az éjszakai rossz alvás hívhatja fel a figyelmet a tejfehérje allergiára és ehhez következményesen társuló refluxra. Újszülött-csecsemőkorban a gyomor záróizmának fejletlensége okozhatja a refluxos panaszokat, melynek jellemző tünete lehet a gyakori bukás, csorgatás, savas felböfögés. A csecsemő az esti etetés után elaltatva kb. 30-50 perccel ébred, nyeldekel, hátrafeszíti magát, fájdalmasan sír. Oka a nyelőcső felé áramló savas gyomortartalom kellemetlen, égető érzése. Kezelése az etetés utáni függőleges testhelyzet, hosszas büfiztetés, az ágy fej felőli részének kb. 30 fokkal való megemelése (könyv az ágy lába alá) és akár a tápszer, lefejt anyatej sűrítése, vagy gyomorürülést elősegítő szirup alkalmazása.

Ekcéma és viszketés

Sok csecsemő bőre száraz, foltokban hámlik, a hajlatokban vagy testszerte pirosodik. Oka több faktor együttes jelenléte, genetika és környezeti tényezők összeadódása. Az ekcémás csecsemők bőre viszket, annak ellenére, hogy nem tudják ezt kifejezni! A szülő csak a nyűglődő, sírós gyermeket észleli, akinek megfejthetetlen a problémája, pedig a napnál is világosabb. A gyógyszertári fürdető elavult és alkalmatlan a csecsemő fürdetésére és bőrápolására! Az ekcémás bőr kezelésének bázisa a napi kétszeri testápoló kezelés.

Allergológiai kivizsgálás gyermekeknél

Nem minden allergiás tünet igényel azonnal orvosi beavatkozást, de vannak helyzetek, amikor a kivizsgálás elengedhetetlen. A pontos diagnózis nemcsak a hatékony kezeléshez, hanem a felesleges diéták és szorongás elkerüléséhez is fontos.

Mikor kell orvosi beavatkozás?

Enyhébb tünetek esetén - például egyszeri bőrpír vagy orrfolyás - elegendő lehet a szülői megfigyelés és tünetnapló vezetése. Orvosi kivizsgálás szükséges: Ha a tünetek visszatérnek, fokozódnak, vagy több szervrendszert is érintenek. Ilyen esetekben fontos az allergén pontos azonosítása és a szövődmények megelőzése.

Bizonyos tünetek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek, mivel súlyos allergiás reakció, akár életveszélyes állapot is állhat a háttérben. A táplálékallergia legsúlyosabb megjelenési formája az anafilaxia, amit főként tej, tojás, földimogyoró és hal fogyasztása idézhet elő, az arra érzékeny betegeknél. A gyorsan kialakuló életveszélyes állapot kezelése minden esetben sürgősségi ellátást tesz szükségessé.

Vizsgálati módszerek

Nagyobb gyermekeknél - 6 hónapos kor felett - az ételallergia vizsgálatának egyik módja a bőrpróba (Prick-teszt), melynek során allergén kivonatok 1-1 cseppjét egyesével feltesszük az alkar bőrére, majd ezen a cseppen keresztül pici karcolást ejtünk a bőrben. Bőrpróba helyett - kisebbeknél - vérvizsgálattal is kimutatható, mi okozza a tüneteket. A szülők által is elvégezhető módszer a kizárásos diéta. Ennek során mellőzzük az étrendből az egyes élelmiszereket (tejtermékeket, stb.), majd megfigyeljük, ezzel egy időben javulnak-e a panaszok. A kizárólag orvos felügyelete mellett végezhető terheléses vizsgálatok során a panaszokat kiváltó ételt fogyasztja a beteg, fokozatosan emelkedő adagokban, így állítható fel a pontos diagnózis.

A specifikus IgE-vizsgálat a leggyakrabban alkalmazott módszer a gyermekkori allergiák kimutatására. Vérből történik, az immunrendszer válaszát vizsgálja adott allergénekre. A vizsgálat alapján meghatározható, mely anyagokra reagál érzékenyen a gyermek. A vizsgálat során nem használnak karcolásos bőrtesztet, amely kellemetlen élmény lehet a kicsiknek. Egyetlen vérvétel elegendő a legtöbb eredményhez, nem szükséges ismétlés. A rendelő kialakítása, eszközei és személyzete kifejezetten a kisgyermekek igényeihez alkalmazkodik.

Allergia kezelése és diéta csecsemőkorban

Az ételallergia legbiztosabb kezelési módja az adott allergén teljes kihagyása az étrendből addig, amíg a túlérzékenység meg nem szűnik. Nagyon fontos, hogy a problémát okozó ételeket, összetevőket szigorúan mellőzzük. A tápszeres csecsemőnél a tápszer cseréje: extenzíven hidrolizált tápszer vagy súlyosabb allergiás tünetek esetén is hatásos aminosav tápszer adása megoldja a problémát, anyatejes csecsemő esetén azonban az édesanyának kell diétáznia.

Diétás tanácsok

1-2 hét diéta után már látható változás, ha valóban ételallergia okozta a kicsi tüneteit, akkor azok ennyi idő alatt rendszerint megszűnnek. A diétát ezt követően tartani kell, majd bizonyos idő elteltével meg kell próbálni a szoptató anyának visszatérni a normál étrendre. Tápszeres babák esetében pedig életkortól és tünetektől függően kíséreljük meg a tejtartalmú normál étrend óvatos bevezetését. Amennyiben továbbra is jelentkeznek az allergiás tünetek, akkor a diétát folytatnia kell, de remélve, hogy a gyermek kinövi a tejallergiáját, 6 hónap után ismét próbálkozunk a tejtermékek adásával.

Az ételallergiás gyermek diétája során ügyelni kell arra, hogy a szülők csak a kezelőorvos, a védőnő vagy a dietetikus által javasolt étrendet kövessék. Nagyon fontos a rejtett allergének kerülése - a késztermékek csomagolásán vastag betűvel kiemelve található allergének. Tejallergiás gyermeknek nem javasolt a szójaalapú tápszer, és szójatej sem, mert gyakran másodlagos allergiát okozhat, illetve hogy más állat - juh, kecske - tejével se helyettesítsük a tehéntejet. Az ételallergiás gyerekek érzékenysége különböző, súlyos allergia esetén például már az is tünetet okozhat, ha anyuka sajtot evett és utána puszit ad a kicsinek, akinek az arcán rövid időn belül meg is jelenik a csalánkiütés.

Megoldást jelenthetnek a hipoallergén (HA) tápszerek adása, melyek prebiotikumokkal dúsított változatban is elérhetőek, így nem csak az allergiás tünetek ellen nyújtanak védelmet, de az immunrendszer megfelelő fejlődését is segítik. Igazolt tejfehérje-érzékenység esetében kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk. Szójás tápszer 6 hónapos kor alatt nem ajánlott, féléves kortól azonban nagyon jól használható a szója alapú tápszer a tejfehérje-érzékeny csecsemők táplálásánál. A tüneteket természetesen egyéb szerekkel is enyhíteni lehet, így például csalánkiütés esetén adhatunk antihisztamint, ekcéma kezelésére pedig helyileg alkalmazott szteroidos krémet.

Az anyatejes táplálás

Az anyatej minden, a baba fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges tápanyagot tartalmaz, hőmérséklete mindig megfelelő, mindig csíramentes és - ami szintén nagy előnye - mindig "kéznél van". Mindezeken túl pedig messze többet jelent a csecsemő táplálásánál, fontos lelki kapocs az anya és gyermeke között. A jelenlegi hazai ajánlások 6 hónapos korig javasolják a kizárólagos szoptatást. Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén (azaz allergia megelőző) tápszerek javasoltak.

A hozzátáplálás időszakában az anyatej védőanyagai segítenek, hogy a kicsi szervezet könnyebben fogadja az új, addig ismeretlen tápanyagot és így csökkenti az allergiás reakció megjelenésének esélyét. Ha mégsem sikerül panaszmentesen fogadni a frissen bevezetett ételt, azt az ételallergia jellegzetes tünetei jelzik.

Kinőhető-e az allergia?

Sok szülő reméli, hogy gyermeke allergiája idővel elmúlik - ez bizonyos esetekben valóban lehetséges. Az allergia kinövésének esélye azonban sok tényezőtől függ: a kiváltó allergéntől, a tünetek súlyosságától és a gyermek egyéni immunreakcióitól. Epidemiológiai adatok szerint a négy év alatti gyermekek táplálékallergiájának 5-8 százalékos előfordulása felnőttkorra fokozatosan 2-3,5 százalék körüli értékre csökken, azaz a babák döntő többsége "kinövi" az ételallergiát. Ennek esélye az adott allergénnel is összefüggést mutat.

Ételallergiák vs. inhalatív allergiák

Az ételallergiák közül leggyakrabban a tej, tojás és szója allergia szűnik meg az évek során. Ezzel szemben a földimogyoró vagy a tengeri herkentyűkre adott allergiás reakciók gyakran megmaradnak felnőttkorra is. A légúti allergiák (pl. pollenallergia, poratka-allergia) ritkábban múlnak el teljesen, mivel az allergénnel való kontaktus rendszeres, és a tünetek újra aktiválódhatnak.

A táplálékallergia megszűnése nem kizárólag életkor függvénye, azon is múlik, hogy mi okozta a panaszokat. A tehéntej-allergia, vagy a tojásallergia esetében gyerekeknél nagyobb eséllyel szűnnek meg az allergiás tünetek, mint hal-, földimogyoró-, vagy dióallergia esetén. Tej- és tojásallergia esetén a panaszok megszűnése annál valószínűbb, minél alacsonyabb a betegség diagnózisakor mért, kiindulási IgE szint, vagyis az allergiát jelző ellenanyag mértéke nem túl magas, és idővel csökkenést mutat.

Az allergiára hajlamos, másnéven atópiás alkatú gyermekeknél gyakori az ún. allergiás menetelés folyamata. Eszerint az allergiás tünetek életkoronként különböző formában jelentkeznek. A csecsemő- és kisgyermekkori ekcémát követő, vagy azzal egyidejű táplálékallergia megszűnését követően kisiskolás kor környékén allergiás náthás, később asztmás tünetek jelentkezhetnek. A táplálékallergia tehát várhatóan a gyermekek 80-90 százalékánál megszűnik, de a későbbi életkorban sajnos fokozott hajlam jelentkezhet légúti allergiás betegségek kialakulására.

tags: #milyen #allergia #okozhat #alvaszavart #babaknal