Amikor egy édesanya a szíve alatt hordja gyermekét, ösztönösen minden olyan lehetőséget keres, amellyel támogathatja kisbabája későbbi egészségét és jólétét. A várandósság kilenc hónapja nem csupán a fizikai várakozásról szól, hanem egy rendkívül komplex biológiai alapozásról is, amely során a magzat immunrendszere elkezdi felismerni a külvilág jeleit. A testünk csodálatos dolgokra képes. Már maga az lenyűgöző, amilyen kifürkészhetetlenül összetett a működése, vagy a teljesen egyedi génkészletünk. De mindenek felett az a legvarázslatosabb, ahogyan egy élet fogan, majd fejlődik édesanyja méhében, amelyre szintén minden folyamat hatással van, ami a mamájában történik. Nem meglepő hát, hogy a várandósok bélflórájának, azaz a mikrobiomnak összetétele is kiemelt fontosságú a terhesség és a születés során.
A mikrobiom a velünk együtt élő mikroorganizmusok genetikai állományának összessége. Megtalálhatók a bőrön, szájban, légutakban, nyelőcsőben, gyomorban, hüvelyben - és a belekben. Minden területen más és más az összetétele, 30%-ban genetikailag meghatározott, 70%-ban azonban teljesen egyedi, ránk jellemző. A bélflóra összetétele az élet különböző szakaszaiban eltérő. Az egyik ilyen speciális helyzet a várandósság és a szülés utáni időszak is. Ilyenkor különösen fontos a szervezet működésének egyensúlyban tartása, mivel ekkor nemcsak egy ember egészségéről van szó.
A mikrobiom és az anyai egészség
A velünk élő mikroorganizmusok szoros kapcsolatban vannak a szervezetünkkel, fontos szerepük van az egészség fenntartásában, a szervezet védelmében. Köztudott, hogy a bélflóra egyik nagyon fontos szerepe a fertőzések elleni védekezésben van. Ez nemcsak a gasztrointesztinális infekciókra igaz, hanem a bél nyirokszervein keresztül az egész szervezet védekezőképességét fokozza. A várandósság ideje alatt különösen fontos az anyai szervezet védelme a különböző infekcióktól, mivel ezek egy része akár magzati fejlődési rendellenességet is okozhat.
A várandósság kilenc hónapja fantasztikus élmény, az anya egész testét és lelkét megváltoztatja. Nőgyógyászod, választott szülészorvosod vagy szülésznőd, védőnőd több, jótékony hatású készítményt javasol majd, terhesvitaminokat, étrend-kiegészítőket egyaránt. Fontos, hogy a várandósság alatt kiemelt figyelmet fordíts a gyomor-bél mikrobiom egyensúlyban tartására vagy ennek javítására is, mert ezzel nem csak a kellemetlen tüneteket, de az esetleges vírusos és bakteriális fertőzések esélyét is csökkentheted.
Emésztési panaszok
Puffadást és székrekedést tapasztalsz? Messze nem vagy egyedül. A kismamák akár 50%-a székrekedésben szenved valamikor a kilenc hónap alatt. Ennek legfőbb oka, hogy várandósság alatt a belek természetes mozgása lassul. Ez a tünet idővel súlyosbodhat, hiszen a növekvő magzat akár a végbelet is nyomhatja. A székrekedés elrontja a babavárás élményét, ráadásul aranyérhez - esetleg még súlyosabb problémákhoz - is vezethet. A várandósság alatt, mind a szülést követően probléma a székrekedés. Ennek részben fizikai okai vannak, mivel a növekvő magzat nyomást gyakorolhat a bélrendszerre, valamint a medencei vénákra. Az ott kialakult pangás elősegíti az aranyér képződést. Ehhez hozzájárul a progeszteron vénafal gyengítő hatása is. A kialakult aranyér fájdalmassá teszi a székletürítést, ami miatt fokozódik a székletürítési nehézség. Ezt tovább rontja a szülés során sérült, meggyengült gátizomzat is, így a szoptatás időszakára tovább romlik a helyzet.
Gyakori, hogy a kismama savat böfög fel. A szakirodalom a simaizmok (köztük a nyelőcsőizmok) hormonváltozás miatti lazulását említi fő okként. A helyzetet tovább fokozza, hogy idővel a növekvő baba helyet „csinál magának”, mégpedig úgy, hogy a gyomrunkat, beleinket „kissé átrendezi”, összenyomja.
Immunrendszer támogatása
Az egészséges immunitás, az erős immunrendszer mindig fontos, babavárás alatt pedig különösen az. A várandósság fiziológiai változásai, például a csökkent tüdőkapacitás, a vizelet pangása, a véráramlás változásai és a hormonális eltolódás miatt egy esetleges fertőzést nehezebb leküzdeni, mint általában. A betegségek miatt szedett gyógyszerek is károsak lehetnek a magzatra, ezért is érdemes a fertőzések lehetőségét a minimálisra csökkenteni. A bélflóra befolyásolja az elfogyasztott ételek lebomlását és felszívódását, ezáltal csökkenti az emésztési panaszokat, hasmenést vagy székrekedést, de ezeken keresztül akár az elhízást is.
Anyai immunrendszer és magzati fejlődés – Videó kivonat 80652
A mikrobiom hatása a magzat és az újszülött egészségére
Az újabb kutatások szerint a várandósság alatt az anyai mikrobiom lényeges szerepet tölt be a magzat immunrendszerének, különösen az idegrendszerben lévő immunsejtek fejlődésében. A bélben velünk élő baktériumok számos enzimet, fehérjéket és egyéb anyagokat termelnek, mint a rövid láncú zsírsavak (SCFA). Ezek bejutva a keringésbe különböző feladatokat látnak el az emberi szervezetben és természetesen a fejlődő magzatra is hatással vannak. A vér - és nyirokerekkel a placentán keresztül bejutnak a magzat keringésébe, így az agyba is, ahol az idegsejtek és az immunsejtek fejlődésében játszanak fontos szerepet. Minden tényező, ami károsítja a mama bélbaktériumait hatással van a baba fejlődésére (stressz, különböző gyógyszerek, helytelen életmód és táplálkozás, kevés mozgás, alkohol).
A születés módjának hatása
Jelentős különbség van az újszülöttek bélflórájában, attól függően, hogy természetes úton, vagy császármetszéssel születtek. Születéskor a baba bélrendszere gyakorlatilag steril, az első mikroorganizmusokkal a szülés folyamán találkozik, mely az anyai flóra. Ezek a baktériumok lejutnak az újszülött bélrendszerébe, és ott megteremtik a megfelelő környezetet ahhoz, hogy a bél mikrobiom-fejlődése az egészséges irányba indulhasson el. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy a mama bélflórája egészséges legyen a várandósság és a szülés alatt.
Hüvelyi szülés során a baba áthaladva a szülőcsatornán természetes úton találkozik az anya jótékony baktériumaival, amely az immunrendszer „oktatásának” első lépcsője. Ennek köszönhetően a baba első mikrobái között nagy arányban vannak Lactobacillusok és Bifidobacteriumok, melyek az anya hüvelyflórájához hasonlóak. Ezek a jótékony baktériumok fontosak a normál bélflóra kialakulásához, valamint hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő éréséhez és a tápanyagok felszívódásához. A császármetszéssel világra jött babák mikrobiom összetételében csökkent a Bifidobacterium, Lactobacillus, és Streptococcus törzsek száma, ellenben a patogének (Clostridium perfringens, E. coli) aránya magasabb. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy a császármetszés gyakran életmentő és elkerülhetetlen beavatkozás, melynek előnyei sokszor messze felülmúlják a kockázatait az anya vagy a baba egészségének védelmében. A cél tehát nem a császármetszések indokolatlan kerülése, hanem hogy felismerjük: az így született babáknál tudatosan támogathatjuk a mikrobiom és az immunrendszer fejlődését (például szoptatással, probiotikumokkal).
Táplálás és a koraszülöttség hatása
Az újszülött bélflórájának összetételét jelentősen befolyásolja a táplálás módja: az anyatejes táplálás biztosítja az optimális összetételt, amely részben a szoros bőrkontaktus következtében az anyai flórából származik, másrészt az anyatejben levő prebiotikumok is jó irányba tolják a bélbaktérium törzsek arányát.
A koraszülöttek esetében is eltérő a mikrobiom összetétele. Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy akár az anyának, akár az újszülöttnek adott probiotikum szerepet játszik a koraszülöttek súlyos megbetegedésének, a bélfal elhalással járó bélgyulladásnak a megelőzésében. A csecsemőkori hasfájás (kólika) epizódjainak száma csökken, időtartama rövidül, ha a gyermek probiotikumot fogyaszt, de ez igaz lehet akkor is, ha a szoptató anya jó baktériumokat szed.
Probiotikumok és prebiotikumok szerepe
A várandósság ideje alatt különösen fontos az anyai szervezet védelme, mivel a fertőzések egy része akár magzati fejlődési rendellenességet is okozhat. Az anyai mikrobiom jó irányba befolyásolható probiotikumok adásával, különösen olyan készítmények segítségével, amelyek prebiotikumot és többféle probiotikus törzset is tartalmaznak ‒ követve a bélflóra sokszínűségét ‒ mint például a Protexin Balance.
Az ekcéma megelőzése
Az utóbbi évek tudományos kutatásai rávilágítottak arra, hogy a megfelelő bélflóra-támogatás már az anyaméhen belül elkezdődhet, és messze túlmutat az emésztés javításán. Sokan meglepődnek, amikor először hallanak arról, hogy az anya emésztőrendszerének állapota közvetlen hatással lehet a csecsemő bőrének egészségére. A tudomány mai állása szerint a bél-bőr tengely egy olyan kommunikációs útvonal, amelyen keresztül a szervezetben élő baktériumok befolyásolják a gyulladásos folyamatokat. A várandósság alatt az anyai mikrobiom összetétele dinamikusan változik, alkalmazkodva a növekvő magzat igényeihez és az anyai test hormonális átalakulásához. A méhen belüli fejlődés során a magzat immunrendszere még tanulatlan, és az anyai szervezeten keresztül kapja meg azokat az impulzusokat, amelyek felkészítik a kinti világra. Ha az anyai bélflóra egyensúlya megbillen, az növelheti bizonyos immunológiai túlérzékenységek kockázatát. Az ekcéma, vagy orvosi nevén atópiás dermatitisz, gyakran az első jele annak, hogy az immunrendszer nem megfelelően reagál az ártalmatlan környezeti ingerekre.
Az immunrendszer mintegy 70-80 százaléka a bélrendszerben található, így érthető, hogy a probiotikumok, mint jótékony baktériumok, miért játszanak központi szerepet. Ezek a mikroorganizmusok segítenek fenntartani a bélfal integritását, megakadályozva, hogy olyan anyagok jussanak a véráramba, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki. Az ekcéma csecsemőkorban leggyakrabban viszkető, vörös foltok formájában jelentkezik, amelyek megjelenhetnek az arcon, a hajas fejbőrön vagy a végtagok külső felszínén. Ez a krónikus bőrbetegség nem csupán esztétikai kérdés, hiszen a folyamatos viszketés jelentősen rontja a baba alvásminőségét és általános közérzetét. Amikor ez a védőréteg sérül, a nedvesség könnyebben távozik a bőrből, az irritáló anyagok és allergének pedig mélyebbre hatolnak. Az atópiás menetrendnek nevezett folyamat során az ekcémás csecsemőknél később nagyobb valószínűséggel alakulhat ki ételallergia, szénanátha vagy asztma. Ezért tekintenek a szakemberek az ekcémára úgy, mint egy jelzőrendszerre, amely az immunrendszer korai egyensúlyvesztésére utal. Érdemes megérteni, hogy az ekcéma nem egy fertőző betegség, hanem egy összetett immunológiai válasz. A csecsemők bőre ötször vékonyabb a felnőttekénél, így sokkal érzékenyebb minden külső hatásra. Ha a baba szervezete már az anyaméhen belül találkozik a megfelelő immunmoduláló jelekkel, a születés utáni adaptáció sokkal zökkenőmentesebb lehet.
A bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok milliárdjai egyfajta „edzőteremként” funkcionálnak az immunsejtek számára. A jótékony baktériumok jelenléte arra ösztönzi a szervezetet, hogy termeljen szabályozó T-sejteket, amelyek képesek elnyomni a túlzott gyulladásos válaszokat. Várandósság alatt az anya szervezetében végbemenő változások lehetővé teszik, hogy ezek a szabályozó mechanizmusok a méhlepényen keresztül, vagy később a szülőcsatornán áthaladva átadódjanak a babának. A modern életmód, a finomított élelmiszerek és az antibiotikumok gyakori használata sajnos sokszor károsítja ezt a törékeny egyensúlyt. Ha az anyai bélflóra diverzitása alacsony, a baba nem kapja meg azt a széles körű biológiai „könyvtárat”, amelyre szüksége lenne a környezeti ingerek megfelelő feldolgozásához. A probiotikumok alkalmazása ilyenkor egyfajta hidat képez a természetes állapot és a modern kihívások között. A kutatások kimutatták, hogy azok a csecsemők, akiknek a bélflórája változatosabb az első élethetekben, kisebb eséllyel válnak atópiássá. Ez a felismerés forradalmasította a kismamák étrendjével kapcsolatos ajánlásokat. Már nem csak arról van szó, hogy mit kerüljön el a kismama a puffadás ellen, hanem arról is, hogy mit vigyen be célzottan a baba immunológiai stabilitása érdekében.
Hosszú ideig azt gondolták, hogy a méh steril környezet, de a legújabb vizsgálatok szerint már a magzatvízben és a méhlepényben is találhatók olyan baktériumnvnyomok, amelyek hatással vannak a fejlődő magzatra. Ez azt jelenti, hogy az anyai mikrobiom már a várandósság alatt megkezdi a baba „oltását”. Amikor a kismama probiotikumot fogyaszt, a bélrendszerében lévő jótékony baktériumok olyan metabolitokat termelnek, amelyek bejutnak a keringésbe és eljutnak a magzathoz is.
A probiotikumok hatásmechanizmusa
A probiotikumok hatásmechanizmusa rendkívül sokrétű. Először is, közvetlenül befolyásolják az anyai citokinszinteket. A citokinek olyan jelzőmolekulák, amelyek az immunrendszer sejtjei közötti kommunikációt irányítják. A terhesség alatt bizonyos citokinek túlsúlya allergiás irányba terelheti a magzat immunfejlődését. A probiotikumok, különösen a Lactobacillus törzsek, segítik az egyensúly fenntartását, így csökkentve az allergiás válaszokra való hajlamot. Emellett a jótékony baktériumok javítják a tápanyagok felszívódását is az anyai szervezetben. A jobb vitamin- és ásványianyag-ellátottság közvetve támogatja a magzat fejlődését, beleértve a bőrszövetek kialakulását is. A cink, a D-vitamin és az omega-3 zsírsavak például elengedhetetlenek a bőr integritásához, és felszívódásuk hatékonysága szorosan összefügg a bélflóra állapotával. A magzati bélrendszer fejlődése során a probiotikumok segítik a bélnyálkahártya érését is. Bár a magzat még nem eszik szilárd ételt, a magzatvíz nyelésével folyamatosan érintkezik az anyai szervezet által termelt anyagokkal. Ha ezek az anyagok tartalmazzák a probiotikumok jótékony hatásait, a magzati bélnyálkahártya felülete megerősödik.
Probiotikus törzsek és alkalmazásuk
Az elmúlt két évtizedben számos nagyszabású klinikai vizsgálat foglalkozott a várandósság alatti probiotikum-pótlás hatásaival. Az egyik legismertebb kutatási sorozat kimutatta, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknek az édesanyja a terhesség utolsó hónapjaiban és a szoptatás első időszakában specifikus probiotikumokat szedett, akár 50 százalékkal is csökkent az ekcéma kialakulásának kockázata az első két életévben. A kutatók megfigyelték, hogy a hatás nem csupán átmeneti. A probiotikumokkal támogatott babák bőrén jelentkező előnyök gyakran még iskolás korban is mérhetők voltak. Ez azt sugallja, hogy a korai intervenció tartósan megváltoztatja az immunrendszer „beállításait”. Fontos kiemelni, hogy a kutatások szerint a megelőzés akkor a leghatékonyabb, ha a pótlást már a harmadik trimeszter elején elkezdik. Ez elegendő időt biztosít az anyai szervezetnek, hogy stabilizálja a flóráját a szülés előtt. Az adagolás és a törzsek kiválasztása kulcsfontosságú, hiszen nem minden probiotikum egyforma.
A probiotikumok világa rendkívül sokszínű, és kismamaként könnyű elveszni a kínálatban. Bizonyos törzsek kifejezetten az ekcéma megelőzésére lettek tesztelve. A legismertebb a Lactobacillus rhamnosus GG (LGG), amely a legtöbb pozitív eredménnyel büszkélkedhet a csecsemőkori atópia kapcsán. A Lactobacillusok mellett a Bifidobacteriumok is nélkülözhetetlenek. Különösen a Bifidobacterium lactis és a Bifidobacterium bifidum azok a törzsek, amelyek dominálják az egészséges csecsemők bélflóráját. Ha a kismama ilyen törzseket tartalmazó készítményt választ, közvetlenül segíti elő, hogy a baba bélrendszere a születés után gyorsan és hatékonyan benépesüljön a „jófiúkkal”. Emellett a Lactobacillus acidophilus és a Lactobacillus reuteri is gyakran szerepel a javasolt törzsek között. Az utóbbi például nemcsak a bőr egészségére van jó hatással, hanem bizonyítottan csökkenti a csecsemőkori kólikát, azaz a hasfájást is. A kismamák számára tehát a kombinált készítmények jelenthetik a legjobb megoldást, amelyek széles körű védelmet nyújtanak.
A Lactobacillus rhamnosus GG (LGG) az egyik legalaposabban kutatott probiotikus törzs a világon. Különlegessége abban rejlik, hogy rendkívül ellenálló a gyomorsavval és az epével szemben, így élve jut el a vastagbélbe, ahol kifejtheti hatását. Az LGG képes modulálni a szervezet gyulladásos válaszait, ami közvetlenül csökkenti a bőr túlérzékenységét. A Bifidobacteriumok, mint a B. infantis vagy a B. breve, a csecsemők bélflórájának természetes lakói. Szerepük a tejcukor (laktóz) lebontásában és az immunrendszer korai tanításában megkérdőjelezhetetlen. Ha az anya várandósság alatt ezeket a baktériumokat pótolja, növeli annak esélyét, hogy a baba bélrendszere már az első napokban optimális összetételű legyen. A két csoport együttes alkalmazása szinergikus hatást vált ki. Míg a Lactobacillusok inkább a vékonybélben és az immunválasz finomhangolásában aktívak, a Bifidobacteriumok a vastagbél egészségéért és a hosszú távú kolonizációért felelnek. Egy jól összeállított probiotikus protokoll tehát mindkét csoportot tartalmazza.
A pre- és probiotikumok szedése a várandósság és szoptatás alatt nem jár semmilyen egészségügyi kockázattal, ezért mindenkinek ajánlható. A szülés után és a szoptatás alatt is javasolt a probiotikus készítmények használata, mivel kimutatták, hogy a mastitis prevenciójában is jó hatásúak. Irodalmi adatok támasztják alá a gesztációs diabétesz megelőzésében és a laktációs időszakban jelentkező szorongás és depresszió csökkentésében az alkalmazhatóságát. A bél-agy tengely jelentőségét hangsúlyozzák egyéb pozitív reakciók szimbiotikumok szedése mellett.
Anyai immunrendszer és magzati fejlődés – Videó kivonat 80652
Hogyan befolyásolja az anyatej a mikrobiomot?
A születés után a védelem stafétabotját az anyatej veszi át. Az anyatej nem csupán táplálék, hanem egy élő, biológiai folyadék, amely tele van immunanyagokkal és probiotikumokkal. Érdekes módon az anyai bélrendszerből bizonyos baktériumok a nyirokkeringésen keresztül eljutnak a mellmirigyekbe, és bekerülnek az anyatejbe. Az anyatejben található prebiotikumok, az úgynevezett HMO-k (Human Milk Oligosaccharides), kifejezetten a jótékony baktériumok, különösen a Bifidobacteriumok táplálására szolgálnak. Ez a tökéletesen összehangolt rendszer biztosítja, hogy a baba bélflórája stabil maradjon. Ha a kismama a szülés után is folytatja a probiotikumok szedését, azzal folyamatosan frissíti az anyatejen keresztül átadott védelmi vonalat. A szoptatás hossza és kizárólagossága szintén összefügg az ekcéma kockázatával. Az első hat hónapban a kizárólagos szoptatás nyújtja a legnagyobb védelmet, mivel ilyenkor a baba bélrendszere még éretlen, és az anyatej segít a „záródásában”.
A hüvelyi mikrobiom szerepe a termékenységben és a terhességben
A hüvelyi mikrobiom a női hüvelyben élő mikroorganizmusok (főként baktériumok) összessége. A hüvely pH-jának különböző fertőzésekkel szembeni védelmi funkciója közismert. Ám amit kevesen tudnak, hogy az elmúlt évek kutatásai rámutattak arra, hogy a női reproduktív traktus mikroorganizmus-közössége (mikrobiomja) fontos szerepet játszik a termékenységben és a terhesség kimenetelében, nem beszélve a szülés utáni regenerációról.
Egy egészséges, Lactobacillus-dominanciájú mikrobiom véd a kórokozóktól és fenntartja az optimális hüvelyi pH-t, ami kedvez a spermiumok életképességének és mozgásának. A diszbiózissal járó krónikus enyhe gyulladás és nyálkahártya-irritáció akadályozhatja a megtermékenyülést és már a korai szakaszban gátolhatja az embrió fejlődését. Egy friss meta-analízis például kimutatta, hogy a hüvelyi diszbiózisban szenvedő nőkben szignifikánsan gyakoribb a korai vetélés, mint azoknál, akiknek normál hüvelyflórájuk van. Továbbá, idiopátiás (ismeretlen eredetű) meddőségben szenvedő nőknél gyakran találtak Gardnerella, Prevotella, Atopobium és Enterococcus túlszaporulatot, párhuzamosan a hasznos Firmicutes (Lactobacillus) arány csökkenésével. Ez megerősíti, hogy a normál flóra felborulása káros a termékenységre, feltehetően a kórokozók által fenntartott gyulladásos miliő és a nem optimális pH miatt.
A hüvelyi mikrobiom állapota az asszisztált reprodukció (IVF, ICSI) sikerét is befolyásolja. Egy dán vizsgálat szerint az IVF eljárásra jelentkező nők 28%-ánál találtak hüvelyi diszbiózist (ebből 21% bakteriális vaginózist), gyakran tünetmentesen. Azoknál a nőknél, akiknél abnormális volt a hüvelyflóra, mindössze 9% volt a klinikai terhesség aránya, míg a normál hüvelyflórájú nők csoportjában ez az arány 44% volt.
Vetélés és koraszülés kockázata
A terhesség korai elvesztésének (vetélés) kockázatát is befolyásolja a reproduktív mikrobiom állapota. Több tanulmány kimutatta, hogy a vaginális diszbiózis gyakoribb a visszatérő vetéléssel küzdő nőkben, mint egészséges kontrollokban. 243 olyan nő hüvelyflóráját elemezték, akiknek egymás után legalább három vetélésük volt: az esetek jelentős részében Gardnerella vaginalis és Gram-negatív anaerob baktériumok jelenlétét igazolták, és 14,5%-ban teljes Lactobacillus-hiányt találtak. De nemcsak a vetélés, hanem a koraszülés kockázata is összefüggésben áll a védelmet nyújtó Lactobacillusok arányával. A bakteriális vaginózis, az aerob vaginitisz vagy akár egy „átmeneti” vegyes flóra mind hajlamosító tényező a koraszülésre.
A szülés után - legyen az hüvelyi vagy császármetszéses - megváltozik a hormonháztartás: az ösztrogénszint drasztikusan csökken, ami a hüvelyhám elvékonyodásához, a környezet savasságának csökkenéséhez, és ezzel a Lactobacillus baktériumok számának visszaeséséhez vezet. Ha a hüvelyflóra nem áll helyre időben, gyakoribb lehet a fertőzés, gyulladás, vagy akár elhúzódó sebláz, fájdalom, diszkomfortérzés. A hüvelyi mikrobiom fontossága a családtervezéstől egészen a szülés utáni regenerációig nem kérdés.
Életmódbeli tényezők és ajánlások
Összetétele az élet folyamán változik. A változásban a külső körülményeknek nagyon nagy szerepe van. Fontos: a szülés módja (természetes út vagy császármetszés), táplálás (anyatejes vagy tápszeres) korai életkorban bevitt antibiotikumok, táplálkozási szokások, későbbi életszakaszban szedett gyógyszerek, az antibiotikumok mellett hatással vannak rá még a savcsökkentő készítmények, illetve a cukorbetegségben használt metformin tabletta, a dohányzás és a stressz. Ezek a külső hatások erősen befolyásolják a bél mikrobiom összetételét, megbontják egyensúlyát, ami lehetőséget teremt olyan baktériumok elszaporodására, melyek szerepet játszanak egyes betegségek kialakulásában.
Táplálkozás és étrend-kiegészítők
Próbálj javítani a bélmozgáson: egyél sok rostot (zöldséget és gyümölcsöt), fogyassz sok folyadékot, és tornázz, amennyire a pocakodtól tudsz. Ezt rostdús táplálkozással, fokozott folyadékbevitellel, a medenceizomzat tornájával, valamint probiotikum szedésével lehet ellensúlyozni. Bár a célzott étrend-kiegészítők kényelmesek és pontosan adagolhatók, nem szabad elfeledkezni a természetes forrásokról sem. A kismama étrendje alapvetően meghatározza a bélflóra állapotát. A fermentált élelmiszerek, mint a valódi élőflórás joghurt, a kefir, a savanyú káposzta vagy a kovászos uborka, természetes módon tartalmaznak jótékony baktériumokat. Fontos azonban tudni, hogy a természetes forrásokban lévő baktériumok száma és típusa változó lehet. Egy házi savanyúságban nem biztos, hogy pont azok a specifikus törzsek vannak jelen, amelyeket az ekcéma megelőzésére teszteltek. Emiatt az étrendi forrásokat érdemes egyfajta alapnak tekinteni, amelyet a várandósság kritikus szakaszaiban (például az utolsó trimeszterben) érdemes minőségi kiegészítőkkel megtámogatni.
Az étrend és a probiotikumok kapcsolata egy kétirányú utca. A probiotikumok segítik a tápanyagok felszívódását, míg a helyes étrend segíti a probiotikumok megtelepedését. A kismamák számára javasolt a mediterrán jellegű étrend, amely bővelkedik egészséges zsírokban (olívaolaj, halak), mivel ezek a zsírsavak gyulladáscsökkentő hatásukkal tovább támogatják a bőr egészségét. A kismamák étkezése alapvetően befolyásolja a magzat fejlődését. Az anyai bélrendszer egészségének támogatására kell tehát összpontosítani.
Modern életmódunk - túl kevés testmozgással, egészségtelen ételekkel és magas stresszel - fokozhatja a megbetegedés kockázatát. Egy súlyos fertőzés mind az anya, mind a gyermek egészségét veszélyeztetheti, ezért az érintett kismamákat gyakran antibiotikumokkal kezelik. Bár az antibiotikumok nagyszerűek lehetnek a folyamatban lévő fertőzések legyőzésében, sajnos ugyanolyan hatékonyak a jótékony és hasznos baktériumok elpusztításában, és így mellékhatásként hányingert, hányást, hasmenést vagy bőrkiütést okozhatnak. Akár antibiotikum mellé, akár a bélrendszerrel összefüggő tünetek enyhítése céljából keresünk probiotikumot, várandósság alatt legyünk a szokásosnál is óvatosabbak.
Időzítés és biztonság
A leggyakoribb kérdés, ami felmerül a kismamákban, az időzítés. Bár a probiotikumok bármikor jótékonyak, az ekcéma megelőzése szempontjából a harmadik trimeszter, azaz a várandósság 28. hete utáni időszak a legkritikusabb. Ebben a szakaszban történik a magzati immunrendszer legintenzívebb felkészítése a külvilágra. Sok szakember azonban azt javasolja, hogy már a várandósság tervezésekor, vagy az első trimeszterben kezdjük el a kúrát. Ennek oka, hogy a bélflóra átalakítása nem egyik napról a másikra történik. Egy stabil ökoszisztéma felépítéséhez hetekre, sőt hónapokra van szükség. Ráadásul az első trimeszterben fellépő emésztési panaszokra, puffadásra is enyhülést hozhat egy jól megválasztott készítmény. A szülés után sem érdemes azonnal abbahagyni a szedést. A gyermekágyi időszak és a szoptatás első hónapjai alatt az anyai szervezet hatalmas regenerációs folyamatokon megy keresztül. A probiotikumok ilyenkor segítenek fenntartani az anya energiaszintjét és védekezőképességét, miközben az anyatejen keresztül folyamatos immunológiai támogatást nyújtanak a babának.
Sokan tartanak tőle, hogy ha a családban előfordult ekcéma vagy allergia, a baba sorsa már előre elrendeltetett. Bár a genetika valóban fontos tényező, nem az egyetlen meghatározó erő. Az epigenetika tudománya rávilágított, hogy a környezeti hatások - köztük a táplálkozás és a bélflóra állapota - képesek befolyásolni, hogy bizonyos gének „bekapcsolnak-e” vagy sem. A modern környezet, a városi életmód és a kevés természetes baktériummal való találkozás mind növeli az ekcéma esélyét. Ezt nevezzük higiénia-hipotézisnek: az immunrendszerünk unatkozik, mert nem találkozik elég „barátságos” baktériummal, így elkezdi támadni a saját szervezetünket vagy ártalmatlan anyagokat (például polleneket). A probiotikumok pótolják ezt a hiányzó mikrobiális ingert, segítve az immunrendszert abban, hogy a helyes irányba fejlődjön. A környezeti tényezők közé tartozik az anyai stressz is, amely bizonyítottan hatással van a bélflóra összetételére. A várandósság alatti stresszkezelés és a belső egyensúly megőrzése tehát közvetve a baba bőrének is jót tesz.
A várandósság alatt minden bevitt szer vagy kiegészítő fokozott figyelmet igényel. A probiotikumokról általánosságban elmondható, hogy biztonságosak, hiszen a szervezetünkben egyébként is jelen lévő baktériumokról van szó. Mielőtt bármilyen kúrába belekezdenénk, mindenképpen érdemes egyeztetni a kezelőorvossal vagy a védőnővel. Különösen igaz ez akkor, ha az anyának fennálló krónikus betegsége van, vagy immunrendszert befolyásoló kezelés alatt áll. Az orvos segíthet meghatározni a megfelelő adagolást és a specifikus törzseket, figyelembe véve a kismama egyéni kórtörténetét és a terhesség lefolyását. Érdemes odafigyelni a termékek tárolására is, hiszen a probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek érzékenyek a hőre és a fényre. A nem megfelelően tárolt készítményekben a baktériumok elpusztulhatnak, így hatástalanná válnak. Mindig kövessük a gyártó utasításait, és válasszunk olyan márkákat, amelyek garantálják az életképes baktériumok számát.
tags: #mikrobiom #por #varandossag