Mikor írnak ki terhesen? Minden, amit a várandósság idejéről és jeleiről tudni érdemes

A terhességek jelentős része nem előre tervezett időpontban következik be, napjainkban azonban a házaspárok egyre nagyobb aránya szeretne tudatosan felkészülni a gyermekvállalásra. A legkedvezőbb életkor a gyermekszülésre a 20 és 30 év közötti életszakasz, bár napjainkban a gyermekvállalás időszaka gyakorta idősebb életkorokra tolódott. Fontos azonban észben tartani, hogy a várandós állapottal együtt járó problémák valószínűsége 35 év felett megemelkedik és néhány genetikai betegség, például a Down-szindróma gyakorisága is fokozódik.

Ahhoz, hogy a terhesség a lehető leginkább zökkenőmentes legyen, célszerű már a fogamzás előtt felkészíteni a szervezetet. Nagyon fontos a helyes életmód kialakítása. Ezen belül fontos a helyes táplálkozásra is odafigyelni. Célszerű az ideális testtömeget a fogamzás előtt elérni, mivel mind alultáplált, mind kórosan elhízott állapotban növekszik a terhesség alatti szövődmények gyakorisága.

Felkészülés a terhességre: életmód és kockázatok

Táplálkozás és étrend-kiegészítők

Nem ajánlott a terhesség alatt, illetve már a fogamzást megelőzően sem speciális diéták folytatása; például szigorú vegetáriánus diéta mellett gyakrabban alakul ki a várandós vashiányos vérszegénysége, kalcium-, B12-vitamin- és fehérjehiányos állapota. A terhes anyának nem szabad fogyókúráznia sem, mivel sem a saját, sem a fejlődésben lévő magzata nem juthat alapvető, a szervezet működéséhez szükséges építőanyagokhoz.

Fontos, hogy már a fogamzást megelőzően, valamint a terhesség alatt is változatosan, friss zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, tartósítószert lehetőleg nem tartalmazó ételeket fogyasztva étkezzünk. A túlzott fűszerfogyasztást lehetőleg kerüljük.

A gyermekvállalás előtt fontos a szervezet vitamin-, nyomelem- és ásványi anyag szükségletének megfelelő biztosítása. Kiemelt fontossággal bír a folsav bevitele, melyről klinikai vizsgálatok által bebizonyosodott, hogy csökkenti az ún. velőcsőzáródási rendellenességek (pl. nyitott gerinc) kialakulásának kockázatát. Az idegrendszer fejlődésének részét képező velőcső záródása már az 5-6. terhességi héten befejeződik, ezért a tervezett terhesség előtt legalább egy hónappal javasolt a folsavpótlás megkezdése.

Kerülendő anyagok és környezeti tényezők

A fogamzás előtt és a terhesség alatt az alkoholfogyasztást, dohányzást, kábítószer-fogyasztást teljes mértékben kerülni kell. Mind az aktív, mind a passzív dohányzás csökkenti a magzat oxigénellátottságát és ezáltal károsítja a magzat fejlődését. A dohányzó vagy dohányfüstöt tartósan szívó édesanyák gyermekei kisebb születési súllyal jönnek a világra és gyakoribb a koraszülés aránya is. A túlzott alkoholfogyasztás a terhesség alatt szintén súlyosan károsíthatja a magzat fejlődését. Nehéz megbecsülni mennyi alkohol fogyasztható biztonsággal, így inkább fogyasztásuk kerülése javasolt.

A veszélyeztető környezeti tényezők kiiktatása is tanácsos. Nem ajánlott a várandósnak olyan munkahelyen dolgoznia, ahol szerves vegyszerekkel, nehézfémekkel érintkezhet, vibrációs vagy sugárártalomnak van kitéve, illetve különösen nehéz fizikai munkát végez. Otthonunkban is rendkívül fontos a károsító tényezők kerülése. Nem javasolt a vegyszerezett, valamint a mosatlan gyümölcsök, továbbá a nem kellően átsütött húsok fogyasztása.

A hús megfelelő átsütésével, kellő megfőzésével védekezhetünk a magzatra veszélyes toxoplasma fertőzés ellen. Nyers hússal való munka után ajánlott az alapos kézmosás. A toxoplasma fertőzés megelőzése érdekében lehetőség szerint kerülni kell a háziállatok, különösen a macskák simogatását. Várandós nőknek nem ajánlott a földdel való érintkezés sem, kerti munka végzéséhez védőkesztyű viselése ajánlott.

Orvosi vizsgálatok és védőoltások

A tervezett fogamzás előtti fogászati és egyéb röntgen vizsgálatokat célszerű közvetlenül a menstruáció lezajlása utáni napokra tervezni, mely esetben a terhesség előfordulásának kicsi az esélye, illetve ajánlott a vizsgáló személyzetet tájékoztatni a gyermekvállalási szándékról.

A várandós nők védőoltását, különösen a terhesség első harmadában kerülni kell. Élő vírus és baktériumtörzseket tartalmazó oltóanyag alkalmazása a terhesség teljes időtartama alatt tilos. Fogamzóképes korban lévő nők védőoltása előtt meg kell győződni arról, hogy nem áll-e fenn terhesség. Az oltást követő 3 hónapig terhesség vállalása nem ajánlott, erre az időszakra megfelelő fogamzásgátlásról célszerű gondoskodni.

Alapbetegségek és genetikai tanácsadás

Alapbetegségben szenvedő nő tervezett terhessége előtt kezelőorvosa által részletes kivizsgálás javasolt annak megítélésére, hogy az alapbetegség befolyásolja-e a terhességet, illetve a terhesség hogyan hat a betegségre. Amennyiben a leendő édesanya alapbetegsége miatt tartós gyógyszerszedésre kényszerül, célszerű a gyógyszerek megfelelő beállítása, szükség esetén az alkalmazott gyógyszerek megváltoztatása, mert a gyógyszer károsíthatja a magzatot vagy nehezítheti a teherbeesést.

Cukorbetegségben szenvedő nők esetén már a fogamzás előtt célszerű gondoskodni a stabil, élettani vércukorszint biztosításáról. Koraterhességben az emelkedett vércukorszint növeli a magzat fejlődési rendellenességeinek kockázatát. Terhességben a szájon át szedett cukorbetegségben alkalmazott gyógyszerek alkalmazása ellenjavallt, így rendkívül fontos megfelelő időben szakemberhez fordulni és gondoskodni a megfelelő inzulinterápia megkezdéséről.

Ha a leendő szülők közül valamelyik közeli rokonságában előfordul öröklődő betegség, még a fogamzás előtt célszerű genetikai tanácsadáson részt venni, hogy megtudjuk, mekkora az esélye a leendő gyermek megbetegedésének.

A terhesség kezdete és időtartama

Egy várandós kismama valószínűleg azt a kérdést hallja a legtöbbször: mikorra vagy kiírva? A szülés várható idejét az utolsó menstruáció első napjához képest határozzák meg, mivel a fogantatás ideje bizonytalan. Általában a nő menstruációjának kezdete után tizennégy nappal történik a peteérés, a megtermékenyítés pedig az ovuláció utáni egy-két napon belül - de ez csak egy "tankönyvi" 28 napos ciklusra igaz, illetve még arra sem mindig, hiszen ezer dolog befolyásolhatja, mikor reped meg egy tüsző, és indul útnak egy érett, megtermékenyülni képes petesejt. A terhesség ideje - és megint egy átlagolt számról beszélünk - 9 holdhónap, 40 hét, vagyis 280 nap.

Mivel nem a fogantatástól számolunk, hanem az utolsó menstruáció első napjától, az embrió valójában két héttel fiatalabb annál, mint ahányadik hetes terhesnek nevezik a nőt a hagyományos számítás alapján. Ha a kismamának szabálytalan a menstruációja, a különbség több és kevesebb is lehet 2 hétnél. A szülészek betöltött heteket számolnak. A szülés várható idejét az úgynevezett Naegele-módszerrel kalkulálják ki (az utolsó menstruáció első napja +1 év, -3 hónap, +7 nap).

Mivel ez a számítás szabályos, 28 napos ciklust feltételez, a várandósság alatt bizonyos körülményeket (ciklus hossza, baba fejlettsége, első magzatmozgás ideje, stb.) figyelembe véve módosíthatják a dátumot. A huszadik hétig a baba mérete is informatív, utána már kevésbé, hiszen születnek időre kétkilós és négykilós gyermekek is.

Miért fontos meghatározni az időpontot?

Egyrészt azért, mert sok vizsgálat (AFP, ultrahang, amnioszkópia) meghatározott időponthoz van kötve, ha pedig valaki a terhesség megszakítása mellett dönt, akkor is fontos tényező a terminus. A harmadik trimeszterben a méhlepény állapotából is következtetni lehet a szülés várható időpontjára. Amikor elöregszik a placenta, közeleg a várva várt pillanat.

Egészen pontosan csak a vajúdás kezdete után határozható meg a baba világra jöttének ideje: az összehúzódások gyakoriságából és a méhszáj tágulásának mértékéből már szinte órára pontosan következtetnek az orvosok. A WHO meghatározása szerint a szülés normális esetben a terhesség 37-42. hete között következik be. Ha korábban jön a baba, akkor koraszülöttnek számít. A túlhordás sem jó, mert a méhlepény már öreg, esetenként nem táplálja megfelelően a gyermeket, és a túl nagy babák nehezebben jönnek világra. Nem véletlen, hogy - átlagosan - negyven hétig tart a várandósság: a baba ilyenkor már elég fejlett a kinti élethez, de még nem túl nagy a megszületéshez.

A terhesség átlagosan 40 hétig tart, melyet három részre (trimeszterekre) osztunk. A terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától számoljuk:

• Első trimeszter: 1-12. hét
• Második trimeszter: 13-27. hét
• Harmadik trimeszter: 28-40. hét

A terhesség első és második hetében valójában még nem beszélhetünk tényleges várandósságról. A betöltött második héten van peteérés és a petesejt megtermékenyül, majd kb. 9 hónap múlva születik meg a gyermek.

A terhesség jelei és tünetei

A terhesség első időszaka tele van kérdésekkel és bizonytalansággal, hiszen egészen új élethelyzet kezdődik. A sok kismamánál jelentkező érzelmi zavarodottság együtt érkezik a test változásaival, amelyek merőben eltérnek minden korábbi tapasztalattól. Ahhoz, hogy ez az időszak kevésbé legyen rémisztő, és inkább örömteli lehessen, érdemes a lehető legjobban képbe kerülni az elkövetkező időszak jellemzőivel.

A terhesség korai jelei (a fogantatás után 5-6 nappal már érzékelhetőek)

• Enyhe alhasi görcsök és nyomásérzés: sok várandós nő számol be ezekről.
• Mellek érzékenysége, feszülése: a mellek mérete és érzékenysége növekszik.
• Közérzet változása, enyhe hangulatingadozás: a hormonális változások befolyásolják az érzelmeket.
• Fáradtság: a szervezet óriási munkát végez.

Fontos tudni, hogy ezek a tünetek nagyon sok egyéb állapot, betegség jelei lehetnek, egy részük a normál ciklus során is megjelenhet.

A terhesség legvalószínűbb jelei (általában a terhesség 5. hetétől jelentkeznek)

• Menstruáció elmaradása: A legismertebb terhességre utaló jel. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a nők egynegyede tapasztal enyhe vérzést az első trimeszter alatt, ez az embrió beágyazódásának jele, és nem egyenlő a menstruációval.
• Pozitív terhességi teszt: A terhességi tesztek a fogantatást követően termelődő HCG hormon kimutatásával segítenek a várandósság meghatározásában. A napjainkban kapható tesztek meglehetősen érzékenyek, a várható vérzés időpontjában már kimutathatják a terhességet.
• Hányás, hányinger: Noha gyakran hivatkoznak reggeli rosszullétként, valójában sajnos nem kötődik egyetlen napszakhoz ez az állapot. Mértéke egyénenként változik.
• Mell megnagyobbodása, érzékenysége: A hormonok hatására a mellek érzékenyebbé válnak és megnövekednek.
• Gyakori vizelés: Mivel a méh elkezd növekedni, egy idő után elkezdi nyomni a húgyhólyagot, ez okozza a gyakori vizelési ingert.
• Kimerültség érzése: A szervezet óriási munkát végez a terhesség során.
• Hangulatingadozások: A hormonszint hirtelen változása valódi érzelmi hullámvasutat eredményez.
• Akné, az arcbőr romlása: Szintén a hormonok felelősek a bőr zsírosságáért is.
• Szag- és ízérzékelés megváltozása: A terhes nő érzékenyebbé válik a szagokra, és kellemetlen, leggyakrabban fémes vagy savanyú szájíz jelentkezik.
• Ételundor és kívánósság: A korábban kedvelt ételek sok nőben undort váltanak ki.

A terhesség egyértelmű jelei

A terhességet biztosan csak a nőgyógyász által végzett ultrahangos vizsgálattal lehet megerősíteni. Az ultrahang vizsgálat segítségével a terhesség 5-6. hetétől, tehát a menstruáció elmaradását követő 3-4. héten már látható a petezsák, és a 6-7. héten általában már kimutatható a magzati szívműködés. Ez a terhesség biztos jele.

• Magzati szívhang: A magzati szívhang hallhatóvá válása egyértelmű jele a terhességnek.
• Ultrahang vizsgálattal azonosított embrió/magzat: Az ultrahang a legmegbízhatóbb módszer a terhesség megerősítésére.
• Magzatmozgások észlelése: Az anya első terhességében általában a 18-20. héten, később akár már a 16. héten is érezheti a magzat mozgását.

A terhesség trimeszterei és a fejlődés

Első trimeszter (1-12. hét)

Az első 12 hetet az első trimeszternek nevezzük. Ebben az időszakban általánosságban jellemző a hangulatingadozás, a szorongás, a bizonytalanság érzése, a fáradékonyság és a fokozott alvásigény is. Ez egy bizonytalansággal teli időszak, talán az a legnehezebb, hogy nagyon sok kérdés és kétség merülhet fel benned. Biztosan izgulsz, hogy rendben fog-e zajlani a terhesség, megfogalmazódik benned, hogy vajon milyen anya leszel, hogyan fog alakulni a párkapcsolatod, hogyan változik meg a viszonyod a barátaiddal, a munkáddal és legfőképp önmagaddal. Az ilyen kérdések teljesen normálisak, de sokat segíthet, ha aggodalmaidat megosztod a hozzád legközelebb állókkal.

Mi történik a kismamával?

Több fontos fiziológiai változás is végbemegy a kismama szervezetében, ezek kiterjednek többek között a hormonháztartásra, a cukoranyagcserére, a légzésre, a keringésre, valamint a szívritmusra is. Az első gyanús jelek a hormonális és idegrendszeri változások hatására jelennek meg.

• 1-2 kilogramm hízás: Elsősorban a placenta, a mellek, a méh és a plusz vér súlya.
• Kialakul a magzatvíz zsák, a placenta, a köldökzsinór.
• Enyhén csökkenő vérnyomás: A hormonok ingadozása és a keringés változásai gyakran csökkenthetik a vérnyomást.
• Szaporább légzés és szívverés.
• Változások a mellben: Az emlőmirigyek megnagyobbodnak, a bimbóudvarok elsötétednek.
• Hormonális változások: Extra magas ösztrogénszint.
• Szélsőséges érzelmek, hangulatingadozás: Hasonlít a premenstruációs szindróma alatt tapasztalt kilengésekre.
• Székrekedés, puffadás: A megemelkedett progeszteronszint hatására a belekben lelassulnak az izom-összehúzódások.
• Megváltozik a bőr: Rózsaszínesebbé, fényesebbé válhat, de pattanások is kialakulhatnak.
• Változások a hüvelyben: A hüvely fala megvastagszik, enyhe, fehér hüvelyi folyás normális.

Mi történik a magzattal az első trimeszterben?

A megtermékenyülés utáni első 14 nap a sejtosztódásról és az embrió anyaméhbe történő beágyazódásáról szól. A 15. naptól kezdődik az embrió fejlődése. A szervek és szervrendszerek kialakulása a 12. hétig tart. Ez az időszak rendkívül szenzitív: a külső ingerek nagyobb hatással lehetnek az embrió fejlődésére, ezért fontos figyelni az életmódra (alkohol, dohányzás, gyógyszerek, fizikai megterhelés stb.), ugyanis a vetélések legnagyobb százaléka ebben az időszakban történik.

• Megtermékenyítés és beágyazódás: A megtermékenyített petesejt osztódni kezd, majd a harmadik hét végére beágyazódik a méhfalba.
• Gyors fejlődés: A sejtjei két irányba fejlődnek; az egyikből kialakul az embrió, a másikból pedig a köldökzsinór, a magzatburok, valamint a méhlepény.
• A második hónapban: Az ötödik héten már 2mm-es a baba, elkezd kifejlődni a gerinc, az agy, az izmok, a csontok és a szív. A hatodik héttől a magzat szíve verni kezd és megjelennek a végtagkezdemények. A hetedik héttől az arcon felismerhetővé válnak az orrnyílások, az ajkak és a szemek. A hónap végére minden fő szerv megvan.
• A harmadik hónapban: A kilencedik héten már 2-2,5 centiméteresre nő a baba, az ujjak hosszabbodnak. Láthatóak a fülkagyló vonalai. A tizedik hétre teljesen kifejlődik a köldökzsinór és az összes (20) tejfog kezdeménye megjelenik az állkapocsban. A tizenegyedik hétre kifejlődik a gerincoszlop, valamint minden lényeges szerv. Ilyenkor már jellemzően meg lehet állapítani a baba nemét.
• Az első trimeszter végére: A szerveknek már csak növekedni kell. Bár még nem igazán lehet érezni, a magzat sokat mozog, forgolódik. Ekkorra az agy és a hangszalagok is kifejlődtek.

Vizsgálatok az első trimeszterben

A terhességre általában a 4-6. héten, a menstruáció kimaradását követően derül fény. A várandósgondozás a terhesség megállapításával veszi kezdetét, melyet száz százalékban az ultrahangvizsgálat bizonyít. Az első alkalommal az orvos felveszi az anamnézist, és az adatok alapján megállapítja, hogy magas vagy alacsony kockázatú terhességre van-e kilátás. Megbeszélik a szedendő gyógyszerek, vitaminok, táplálékkiegészítők, az esetleges diéta, életmód-változtatások módját, ha szükséges. Folsav szedését minden esetben javasolni szokták, sőt, ezt akár már a terhesség tervezésekor el lehet kezdeni. Emellett leginkább a magnézium és a vas pótlása, vagy valamely kombinált terhesvitamin szedése ajánlott.

Az első vizsgálat után általában 4 hetente kerül sor ismételt vizsgálatra. Ezen alkalmak mindegyikén vérnyomás-, pulzus- és testsúlymérés, vizeletellenőrzés, a méhszáj állapotának vizsgálata és a terhesség fejlődésének követése történik. Ezeken kívül az orvos szükség szerint különböző vizsgálatokra irányíthatja, beutalhatja a kismamát.

Az első trimeszterben elvégzendő vizsgálatok:

1. Laboratóriumi vizsgálatok: teljes vérkép, vércukorvizsgálat, vércsoport-meghatározás, szifiliszszerológiai szűrés, anyai hepatitis B-hordozás szűrése, vizeletvizsgálat.
2. Szülészeti-nőgyógyászati vizsgálatok: citológiai vizsgálat, hüvelyváladék-tenyésztés, emlő vizsgálata, általános nőgyógyászati vizsgálat.
3. 12-13. héten az első ultrahang-szűrővizsgálat.
4. Általános belgyógyászati vizsgálat.
5. Fogászati vizsgálat.

tags: #mikor #irnak #ki #terhesen