A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. é) sz. rendelet, ismertebb nevén a KRESZ, számos előírást tartalmaz a járművezetők és a gyalogosok számára egyaránt. Ezen szabályok betartása elengedhetetlen a biztonságos közlekedéshez. A rendelet részletesen szabályozza az elsőbbségadást, a jobbra tartást, az irányváltoztatást, a megállást és várakozást, valamint a speciális közlekedési helyzeteket.
Elsőbbségadás és a "babakocsi jel"
Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének elsőbbséget kell adnia az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére. Az elindulást, illetőleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel kell jelezni.
A lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Ez a szabály különösen fontos a kisgyermekes családok szempontjából, hiszen a gyermekeket szállító buszok megállói gyakran a lakóövezetekben találhatóak.
A KRESZ 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. Ez az előírás a gyalogosok, köztük a babakocsit toló szülők biztonságát hivatott szolgálni.
Jobbra tartás és párhuzamos közlekedés
Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, állati erővel vont járművel, kézikocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni.
Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van, a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.
Ahol kapaszkodósáv van, ott a kapaszkodósávon kell haladniuk azoknak a járműveknek, amelyek lassabbak a forgalmi sávban haladóknál.
Irányváltoztatás és megállás a járdán
Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is.
A járművel másik útra - ha közúti jelzésből más nem következik - jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.
A járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el.
A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi. Tévedés tehát, hogy ha nincs tiltó tábla, akkor szabályos a megállás. A jelzőtáblákon elhelyezett kiegészítő táblák, illetve a felfestés megszabhatják a jármű elhelyezésének módját is.
Tábla vagy felfestés nélkül csak a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) a járművével, a betegszállító gépjármű, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár állhat meg a járdán, de ők is csak abban az esetben, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
- Járművünk maximum a járda szélességének a felét foglalja el.
- A gyalogosközlekedésre legalább 1,5 métert szabadon kell hagyni.
- Olyan járművel jöhet szóba bármilyen járdán történő megállás, amelynek a tengelyterhelése az 1000 kilogrammot nem haladja meg.
Speciális szabályok és újítások
A KRESZ megújításán dolgozó munkacsoportok célja a közúti közlekedés viszonyrendszerének újrakalibrálása, különös tekintettel a sérülékeny közlekedők védelmére. Az új szabályok között szerepel a "kerékpáros övezetek" létrehozása, ahol a kerékpárosok, e-bringások, villanyrolleresek nagyjából szabadon közlekedhetnek, más járművek csak célforgalomban, legfeljebb 30 km/h sebességgel hajthatnak be.
Újdonságként kerül bevezetésre a "kerékpáros átkelőhely", amely a biciklis zebrának felel meg. Ezeken a helyeken a kerékpárosoknak elsőbbségük lesz a járműforgalommal szemben, de az átkelőhely előtt 10 méterrel már csak legfeljebb 10 km/h sebességgel haladhatnak.
Az elektromos rollerek szabályozása is átalakul: lesznek "kis teljesítményű" és "nagy teljesítményű" motoros rollerek, eltérő korhatári, sebességi és felszerelési követelményekkel.
Itt az új KRESZ!
A jogalkotó szigorította a rendszámhasználatot is. A hatósági jelzés(eke)t a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos. A rendszámtábla a büntető törvénykönyv alapján egyedi azonosító jelnek minősül.
