Vannak szülők, akik esküsznek a korai nyelvoktatásra, míg mások úgy gondolják, hogy elég az is, ha majd az iskolában sajátítja el az alapokat csemetéjük. Szülőként természetesen szeretnénk gyermekünk számára biztosítani, hogy később jó esélyekkel induljon az önállóság felé, ennek pedig az egyik legjobb eszköze a nyelvismeret. A saját bőrén tapasztalhatja bárki, hogy nélkülözhetetlen legalább egy idegen nyelv stabil ismerete a boldoguláshoz, legyen szó iskolai teljesítményről, diplomáról, állásinterjúról, munkáról, külföldi utazásról vagy idegen nyelven elérhető információk megértéséről.
Miért fontos a korai nyelvtanulás?
A legújabb kutatások szerint az agyunk 3-4 évesen a legfogékonyabb a nyelv elsajátítására. Egyrészt, mert a gyerekek akkor még máshogy, játékosan fedezik fel és így tanulják meg a nyelvet, szemben az iskolai és felnőttkori módszerrel, amikor sok ismétléssel próbálják megjegyezni például a ragozási szabályokat. Azt is megállapították, hogy a 6 hónapos lurkók már az összes alaphangot, amelyekből a világ nyelvei állnak, képesek előállítani. A szűk környezetüktől tanulják meg, hogy ezekből melyik az anyanyelv része, és használat híján a többi hang elvész. Azonban, ha okot adunk egy második nyelv használatára, annak a hangkészletét is megőrzi a kicsi, aki így könnyebben tanulhatja meg az adott idegennyelvet. Egy új kutatás szerint ráadásul anyanyelvi szinten csak akkor képes valaki egy idegen nyelvet elsajátítani, ha 10 éves kora előtt kezdte el tanulni. Persze, ha valaki kicsúszott ebből az időből, attól még megtanulhatja nagyon jól a nyelvet!
A nyelvészettel, pszichológiával és neurológiával foglalkozó kutatók, akik támogatják a korai nyelvoktatást, azzal érvelnek, hogy az nemcsak egy új nyelv elsajátításához vezet, de a még ki nem alakult anyanyelv fejlesztéséhez, tökéletesítéséhez is hozzájárul, mivel a gyerekek az anyanyelvükkel együtt szívják magukba az idegen nyelvet, együtt sajátítják el a nyelvi szabályrendszert, és nem is tudnak róla, hogy rendszert tanulnak. Többen gondolják úgy, hogy a hét éves kor előtt megkezdett nyelvtanulás lehetővé teszi egy másik nyelv anyanyelvi szinten történő elsajátítását is. Ezen túl azt is fontos tudni, hogy már három éves kor körül kialakul a gyermekek az a memóriája, amely a nyelvtanuláshoz, szavak elraktározásához, felismeréséhez szükséges, ami azt is igazolja, hogy az óvodai nyelvtanítás helyénvaló. Az első évek a későbbi intenzív nyelvtanulás megalapozását szolgálják.
Hét éves kor után már szinte egyetlen gyermek sem képes arra, hogy egy idegen nyelv hangjait tökéletes mértékben képezze. Ekkorra ugyanis teljes mértékben kialakul beszélőszervének működése, ezáltal pedig minden más nyelv fonológiai sajátosságai idegenül hangzanak számára. Amit a középiskolában kemény tanulással lehet megtanulni, azt a gyerekek minden magyarázat nélkül, játszva képesek elsajátítani. Az óvodás természetesebbnek veszi azt, hogy egy tartalmat, cselekvést, egy tárgyat többféle módon, angolul is, magyarul is meg lehet nevezni.
Játékos módszerek a korai nyelvtanuláshoz
Ha szeretnéd elültetni gyermekedben valamelyik idegen nyelv csíráját, már csak a megfelelő módszerhez kell nyúlnod. A kulcs a gyerkőcödhöz, mint sok más esetben, most is a játék. Fontos, hogy ne érezze kényszernek! Ha csak azért is ki akarod préselni belőle a teljesítményt, akkor hamar elveszíti az érdeklődését és a motivációját, ami a tanulás hatékonyságát veszi el. A gyors és tartós fejlődést ugyanis éppen az élménydús tanulás teszi lehetségessé, mivel az érzelmi agyféltek felel a memóriatárolásért. Vegyél részt te is a mókában! Közös játékokkal, mondókákkal, versikékkel, énekléssel és táncolással a kicsi szórakozva, szinte észrevétlenül szívja magába a nyelv alapjait.
Akár el is bábozhatjátok a történetet, ami a mondókákban és énekekben van. Tovább színesítheted a fejlesztést néhány izgalmas játékkal is. Például 3 éves korig a babáknak való angol nyelvű Winfun junior laptop lehet megfelelő választás, míg a LOGO Junior English társasjáték már kimondottan az ovis korosztály szókincsét hivatott fejleszteni. Rengeteg idegennyelvű mese közül válogathatsz a YouTube-on is, ahol eredeti nyelven, akcentus nélkül hallhatja az apróság a második nyelvet.
A zene valójában a gyermeki fejlődés összes területén igen fontos szerepet játszik intellektuális, szociális, érzelmi, motorikus, nyelvi, sőt az általános műveltségi szinten is. Segít abban, hogy a test és az elme együtt működjön. Kisgyermekkorban a szavak hangzását és jelentését is segít megismerni. A zenés táncok támogatják a mozgásos készségek fejlődését, miközben lehetővé teszik az önkifejezés gyakorlását. Mindezek mellett a zene és a memória között is egyértelmű összefüggés mutatható ki. A Dél-Kaliforniai Agy- és Kreativitás Intézet 2016-os tanulmánya szerint a gyermekkori zenei élmények felgyorsítják az agy fejlődését, különösen a nyelvtanulás és az olvasási készségek területén. Pekingi tudósok pedig azt állapították meg, hogy a gyerekek zenei nevelése legalább annyira előnyös, ha nem előnyösebb a nyelvtudás javításában, mintha extra olvasási leckéket adunk nekik.
A Nyelv Hatalma
A tanulmányban résztvevő, 74 ovis korú gyereket három csoportra osztották: az egyik csoport heti háromszor zongoraórán vett részt, a másik plusz olvasási leckéket kapott, a harmadik csoport viszont semmilyen plusz feladatot nem kapott. Hat hónap elteltével azt találták, hogy a zongorázó gyerekek jelentős előnyökkel rendelkeznek az olvasó gyerekekkel szemben a nyelvértés tekintetében.
Babajelnyelv és interaktív könyvek
Fontos elem még a babajelnyelv. Sokat segít, mert ugyanazt mutatjuk angolul és magyarul is, tehát mindig tudja miről van szó, és mi is értjük ha ő akar mondani valamit. A beszéd tanulásának időszakában angolhoz is és magyarhoz is rengetegszer használtunk könyveket. Kezdetnek a „végigmutogatás” volt a menő. „(Ez a) cica.”, „(Ez a) kutya.”, stb. Rámutattam az ujjammal, mondtam a szót, másik kézzel mutattam a babajelnyelvi jelet.
Aki szeret énekelni mutogatás közben, állatokra például ezek tök jók:
- Angolul az Old Macdonand had a farm.
- Magyarul pedig az Én elmentem a vásárba.
Ha ez már egész jól ment, akkor áttértünk a „keresésre”. „Hol a cica?”, „Hol a kutya?” Válaszul ő megmutatja. Amikor már mind a két nyelv egész jó, akkor jöhet a „megnevezés”. „Mi ez?” Válaszul ő megmondja, mi az, amire mutatok. Az ultraprofi verzió az, amikor „magyar idő” van és Liza (a kicsi) csinálja valamelyik verziót magyarul, Lucától pedig megkérdezem „És angolul hogy mondjuk?” Ő pedig válaszol. Vagy ha sejtem, hogy nem tudja, hogyan mondják, akkor megkérdezem „Tudod, hogy mondják angolul?” Aztán megmondom neki. Ugyanez fordítva is működik Liza angolul, Luca magyarul. Ezt akkor találtam ki, amikor rendszeresen bekiabálta a megoldásokat, így szegény Lizi mindig hoppon maradt.
Szerintem egész sokáig nem szükséges idegen nyelvű könyv, mert olyan egyszerű a szöveg, hogy az ember simán gyorsfordít. Íme néhány kedvenc könyv korosztályonként:
- 0-2 év kedvenc: Dear Zoo (Rod Campbell), We’re Going on a Bear Hunt (Michael Rosen)
- 2 év felett: Giraffes Can’t Dance (Giles Andreae), The Tiger Who Came to Tea (Judith Kerr), Where The Wild Things Are (Maurice Sendak), Press Here és Let’s Play! könyvek (Herve Tullet)
- 3 év felett: Angol könyveket a legolcsóbban a BookDepository-ról lehet beszerezni. Online bolt, ingyen postáznak mindenhova a világban.
Ezeket a meséket először mindig úgy mesélem, hogy amikor „magyar idő” van, akkor elmondom a sztorit magyarul. Az egyszerűbb szövegű könyveket kvázi „felolvasom” magyarul, ami fordítást jelent. Persze ehhez az kell, hogy az ember már legalább egyszer elolvassa angolul. Volt egy időszak, amikor este kétszer meséltem el ugyanazt a sztorit (fejből mesélés). Egyszer magyarul, egyszer angolul. Persze a második mindig kicsit rövidebb volt, de Luca külön kérte ezt.
Gyakorlati tanácsok és tippek
Youtube-on eleinte csak körömvágáshoz, most meg (3,5 év) esténként a Peppa Pig a nyerő. Ezt a mesét valaki vagy utálja, vagy szereti. Mi szeretjük. Egyszerű és békés szövegek és sztori, pont ilyen piciknek való. Ezen kívül még megvan angolul a Disney féle Hamupipőke és abból szoktunk részleteket nézni, főleg a sírás-varázslás-táncolás-rohanás részt. Ez szintén azért jó, mert nincs benne gonosz, aki félelmetes lenne. Zenének a Dave and Ava dalok jöttek be. Az összes klasszikust éneklik igényesen, és persze vannak feldolgozások is. Csak arra kell figyelni, hogy közben ne bámulják a képernyőt. Megoldásként le szoktam venni a képernyő fényét teljesen (le lehet annyira, mintha ki lenne kapcsolva).
Sokszor előfordul, hogy az ember nem is tudja, mit beszél, pontosabban milyen nyelven, és „angol időben” magyarul szólal meg. Az alábbiakat onnantól csináltam a nagyobbnál, amikor már egész jól beszélte mind a két nyelvet. Ez kb. 2,5-3 éves korában következett be. Ha látom rajta, hogy nem áll neki össze a kép, akkor először elmondom ugyanazt nagyon leegyszerűsítve, olyan szavakkal, amit tuti ismer. Ha valami nagyon fontos, sürgős, veszélyes és picit is komplexebb, akkor gondolkodás nélkül elmondom mind a két nyelven, hogy biztosan átmenjen.
A kulcs a gyermeked megismerésében rejlik! És akkor tudni fogod, mivel ártasz és mivel használsz neki.
A kétnyelvűség előnyei és kihívásai
A gyermek nagyjából 8-10 éves koráig utánzással tanul idegen szavakat és szerkezeteket. Nincs tisztában azzal, hogy van nyelvtan és léteznek nyelvtani szabályok, amelyek segítségével hibátlan mondatokat alkothatunk. Fontos a keret: egy olyan egyértelműen körülhatárolható szituáció, amikor mindig az idegen nyelven beszéltek. Ez lehet egy személyhez kötve (anya vagy apa), vagy tevékenységekhez, napszakokhoz kapcsolódva. Otthoni rásegítésként angol dalokat hallgathatunk, angol nyelvű könyveket olvashatunk, később meséket is zömében angolul nézhet a gyermek. Fontos, hogy a gyermek számára egyértelmű legyen, mikor melyik nyelvet használjuk.
A nyelvtanulás egész életen át tartó folyamat, amely az iskolában - esetleg az óvodában - kezdődik és az iskola elhagyása után is tart. A korai nyelvtanításnak feladata a tanulás folyamatának, különböző stratégiáinak megtanítása is, azért hogy garantálja a tudás folytonos gyarapítását az önálló, egész életen át tartó tanuláson keresztül.
Singleton, egy nemzetközileg elismert kutató, hosszú ideje kutatja a kisgyermekkori nyelvi nevelés hatékonyságát, azon belül is az életkor és a nyelvtanulás hatékonyságának összefüggéseit. Azt írja: „Azok, akik gyermekkorukban kezdték el egy idegen nyelv tanulását, hosszabb távon magasabb szintet érnek el ebben, mint akik később kezdték el. Erre vonatkozóan sok bizonyíték van, s nincs ellenbizonyíték.” A tudat alatti, spontán, nem tudatos nyelvelsajátítást helyezi a tanítás középpontjába. Ha a kisgyerek az anyanyelvével együtt ismerkedik a szavak jelentésével, azok mondattá formálásának szabályaival, eredményesebben sajátítja el az idegen nyelvet. A két tannyelvű kezdő szakaszban épp ezért ismeretlen a szótározás, az idegen nyelvi szöveg olvasása, fordítása. Erre a kisgyermek valóban képtelen. Csak az életkori sajátosságoknak megfelelő, játékos módszerrel lehet elkezdeni a tanítást.
A kisgyermek tehát valóban nem nyelvet tanul, hanem felszedi, elsajátítja a nyelv szókészletét, szabályait. A nyelvelsajátítás gyakorlatilag ugyanazon az úton történik, mint az anyanyelv elsajátítása. Fő jellemzője, hogy spontán motivációk, érdeklődés, kommunikációs igény a hajtóereje. A gyerek szeretné magát kifejezni valamilyen idegen nyelven, de korántsem olyan szabályosan, mint a tudatos tanuló. Ebben rejlik a hatékonysága, mivel a gyerekek számára nem okoz szorongást az idegen nyelven történő megszólalás, a válaszadás, mivel a követelmények illeszkednek a gyerekek életkorához, kommunikációs képességeihez. A nyelvelsajátítás során nem a korrekció a fontos. A sok ismétlés, gyakorlás útján úgyis egyre jobb lesz a kiejtés, bővebb a szókincs, helyesebb a nyelvtan. Épp ezért hatékony, épp ezért élvezik a gyerekek, mivel minden kommunikációs aktus gyakorlatilag sikerként értékelhető.
Nem jelent valódi hibát az apróbb nyelvi pontatlanság. Nem az a lényeg, hogy jól használja a nyelvet, hanem az, hogy használja. Az életszerű szituációk rendkívül jól aktivizálják a passzív szókincset. A nyelvelsajátítás során a gyerek megérzi a nyelvtani szabályokat, szemben a tudatos tanulással, ahol be kell vésnie ezeket. Ez a különbség is hozzájárul ahhoz, hogy a nyelvelsajátítás útján tanult nyelv használata még gátlásoktól mentes, szemben a tudatos tanulás útján elsajátított nyelvi készlet alkalmazásánál jelentkező gátlásokkal, amelyek éppen abból fakadnak, hogy a beszélő nem a nyelv használatára, hanem a szabályok helyes alkalmazására koncentrál. A stressz nélküli nyelvhasználat értéke azért nagy, mert átvivődik a későbbi tudatos nyelvtanulásra is. Épp ez az egyik legfőbb értelme a korai nyelvtanulásnak. A másik cél a nyelvtanulás iránti érzékenység, fogékonyság kialakítása.
Az oktatási rendszer kihívásai
Az Európai Unió országaiban az elmúlt években a korai nyelvtanulást támogatók véleménye került előtérbe, a szülőket pedig leginkább arra buzdítják, hogy mielőbb kezdjék el gyermekeik idegen nyelv taníttatását. A korai nyelvtanítás megvalósulása esetén elvárható többnyelvűség garantálja a gyerekek esélyegyenlőségét egy esetleges társadalmi változás, illetve előre nem látható jövő esetén is, továbbá a többnyelvű iskolák létjogosultságát, illetve a diákok mobilitását.
A nyelvtanárok azt vallják, hogy ugyanezt a helyzetet kell megteremteni az óvodában is, így értelmet nyer a kisgyermekkori idegen nyelv tanítás. Az további előnyt jelentene, ha ugyanaz az óvónéni tartaná az anyanyelvi és az idegen nyelvi foglalkozásokat is. A nyelvtanulás korai kezdése mellett szól, hogy a spontán utánzási készségnek köszönhetően ebben az életkorban a gyerekek pontosabban sajátíthatják el az anyanyelvi szintű kiejtést. Ellene szól az, hogy a gyermek túlterheltté válhat, elvész a gyerekkora. Ha nem kellően felkészült a pedagógus, akkor az utánzási készségnek köszönhetően a gyermekében a rossz kiejtés rögzülhet, s ezt később már nagyon nehéz lesz kijavítani.
A pszichológusok viszont fontosnak tartják, hogy az óvodáskor a játékról szóljon, és elképzelhetetlen számukra, hogy ebbe beleférjen a nyelvtanulás. Az óvodáskorban alakul ki az anyanyelvi szabályrendszer, ezért teljesen reménytelen ebben a korban az idegen nyelv szabályszerűségeit belesulykolni az apróságokba, úgysem fogják megérteni. Ezért tartják fontosnak a pszichológusok, hogy az idegen nyelv tanulását csak 7-8 éves korban kezdjék el, amikorra az anyanyelvi tudás biztossá válik, és a gyermeknek sikerült elsajátítania az írást-olvasást.
A középiskolai nyelvoktatás gyakran a nyelvtani szerkezetek magolására fókuszál, ami a felnőttkori nyelvtanuláshoz hasonlóan nehezebb és kevésbé hatékony. A korai nyelvtanulás egyik legfontosabb célja éppen a spontán, gátlásoktól mentes nyelvhasználat kialakítása, ami áthidalja a tudatos tanulás során fellépő nehézségeket. Az iskolai nyelvoktatás az alsó tagozatban gyakran az átlaghoz igazodik, ami a korábban kezdő gyermekek számára unalmas és lassú lehet. Ilyenkor érdemes lehet magánórákban gondolkodni.
A 9-10 éves kor kiemelten fontos a nyelvtanulás szempontjából, ekkor következik be a döntő pillanat. A gyermekek ekkor már képesek a nyelvtani struktúrák megértésére, és ha addig nem volt lehetőségük anyanyelvi szinten elsajátítani egy másik nyelvet, akkor is hihetetlen fordulatra képesek.
tags: #mikor #erdemes #kisgyereket #idegen #nyelvre #tanitani