A szeretett személy elvesztése után a lelkünkben tátongó hatalmas, leírhatatlan űr marad. A halál és a vele járó gyász az élet része, de szerencsére nem minden nap történik az emberrel. Éppen ezért, amikor a halál az ember közvetlen környezetében csap le, sokan nehezen találják a megfelelő szavakat.
A gyász kifejezése és az emlékezés rituáléi
Amióta létezik ember, a megemlékezés, a temetés rituáléja tovább mutat, többlet jelentéssel bír. A kővésések már nagyon korán minden kultúrában megjelentek a világon. Gondoljunk csak a piramisokban lévő hieroglifákra, amik az elhunyt fáraó életétől adtak tanúbizonyságot. A sírkőre mindig felkerül a név és a dátumok, de ezen túl még vésett feliratokra, idézetekre is lehetőségünk van, hogy megmutassuk, milyen ember volt az elhunyt.
Fontos, hogy a fejfára csak rövid, tömör, pár soros idézetek férnek, így nem gondolkodhatunk hosszú szövegekben. Gyakran versrészleteket, az elhunyt kedvenc idézeteit, dalszövegtöredékeket vagy vallási szövegeket szoktak választani. Sűrűn találkozunk azzal is, hogy a sírokra a koszorúszalag feliratok kerülnek, így ezeket is érdemes megfontolnunk a nehéz választás előtt.
Hogyan dolgozd fel a feldolgozhatatlant? - A gyász 5 szakasza
Idézetek a sírfeliratokra és búcsúbeszédekre
A temetéseken sokan írók és költők gondolataival búcsúznak a szeretteiktől, hiszen ők mesterien használják a nyelvet, így a lélek legapróbb rezdüléseit is ki tudják fejezni. Az alábbiakban csokorba szedtük a leggyakrabban előforduló gondolatokat:
- "Mi nem válunk el, csak te előre mentél."
- "Síromnál sírva meg ne állj! Nem ott vagyok, nincs is halál."
- "A halottat eltemették, csakhogy az emlék nem temethető, azt mindennap átgyönyörködi vagy átszenvedi az, aki vele él."
- "Nem hal meg az, kit szívedben őrzöl, akit álmodban visszavársz."
- "Lomb, szirom, virág, susogja a szél, hogy emléktek köztünk örökké él."
| Kategória | Gyakori üzenet |
|---|---|
| Vallásos | Boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg. |
| Személyes | Szívemben örökké élni fogsz. |
| Rövid | Nyugodj békében. |
| Verses | Csak az évek múlnak, feledni nem lehet. |
A gyász pszichológiája és az elengedés
Szembenézni a halandósággal egyáltalán nem könnyű. Hogy elkerüljük ezt a szembesülést, inkább bekötjük a szemünket, és sötétben maradunk a halál és a haldoklás valóságát illetően. Csakhogy a tudatlanság nem áldás - csupán a rettegés egy mélyebb formája.
A gyász mindannyiunkban közös, de mindenkiből mást hoz ki. Nemcsak a halált gyászoljuk, az életet is, a veszteséget, a változást. Néha nem is az a legnehezebb feladat, hogy túléljük a gyászt, hanem hogy elfogadjuk és túllépjünk rajta. A búcsú soha nem könnyű, s a gyász nem lesz kisebb - de az idő múlásával lassan-lassan körbenőjük, így kezdve új életet.
A halál, az kérem szépen nem a halottak dolga. Hanem a miénk. Az élőké - hiszen velük történik meg. Amikor elveszítesz valakit, önmagadat siratod, azt, hogy nem láthatod többé, nem hallhatod a hangját, hogy nélküle, úgy hiszed, nem fogod kibírni. A fájdalom önző, de egyben a szeretetünk bizonyítéka is.
tags: #idezetek #lomb #halalidezetek