A környezeti teher alóli mentesítés: Részletes útmutató és jogi háttér

A környezetvédelem napjaink egyik legfontosabb kihívása, és ezen a területen a termékdíj-fizetési kötelezettség a vállalatok számára jelentős ösztönző a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra. Azonban léteznek lehetőségek a környezeti teher alóli mentesítésre, amelyek elősegíthetik a fenntartható fejlődést és a környezettudatos működést. Ez a cikk részletesen tárgyalja a termékdíj fogalmát, a mentesülés lehetőségeit, a kármentesítési eljárásokat, valamint a jogi és gyakorlati szempontokat.

A környezetvédelmi termékdíj és fizetési kötelezettség

A környezetet terhelő vagy veszélyeztető termék gyártóinak és forgalmazóinak komoly teher a környezetvédelmi termékdíj fizetése. E kötelezettség a pénztárcájuk felől ösztönzi a cégeket a természeti erőforrásokkal való takarékos tevékenységre. A termékdíj a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve veszélyeztető vagy terhelő termék belföldön előállított és/vagy behozott mennyiségét jelenti.

Termékdíjköteles termékek típusai

Két fő kategóriába sorolhatók a termékdíjköteles termékek:

• Közvetlenül szennyező termékek: Az üzemanyag és egyéb kőolajtermékek, valamint festékek, lakkok hígítói és oldószerei minősülnek ide.
• Hulladékképző termékek: A gumiabroncs, a hűtőberendezés, a hűtőközeg, illetve a csomagolóeszköz és az akkumulátor tartozik ebbe a kategóriába.

A termékdíj fizetésének és visszaigénylésének rendje

Az üzemanyag-termékdíjat a jövedéki adó fizetésére kötelezett a jövedéki adó részeként fizeti meg. Ennek mértéke az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó három százaléka, amely a KAC-ot illeti meg. A termékdíj-fizetési kötelezettségnek negyedévente, önbevallás útján kell eleget tenni.

Visszaigényelhető a termékdíj az után a termékdíjköteles termék után, amellyel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan a Magyar Köztársaság által kötött hatályos nemzetközi szerződés közterhektől mentes beszerzést ír elő. A KAC kezelését végző szervtől visszaigényelheti a terméket terhelő termékdíjat az a kötelezett vagy az a másodlagos kötelezett, aki a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles terméket (alapanyagot) használt fel.

Mentesülés a környezeti teher alól

Több esetben is lehetőség van a környezetvédelmi termékdíj alóli mentesülésre, amely a fenntarthatóbb gazdálkodásra ösztönzi a vállalatokat.

Hasznosításon alapuló mentesség

Az üzemanyag és egyéb kőolajtermék, valamint a hígítók és oldószerek környezetvédelmi termékdíja kivételével legfeljebb egy évre szóló, évente megújítandó, hasznosítást koordináló szervezet esetén két évre szóló mentesség szerezhető azok után a termékek után fizetendő termékdíj alól, amelyre vonatkozóan a kötelezett a hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosítja. A kötelezett általi hasznosítással egyenértékű, ha azt nem a kötelezett maga végzi, de a hasznosításra történő átadás-átvétel tényét igazolja. A visszagyűjtést és a hasznosítást a kötelezett hasznosítást koordináló szervezettel is végeztetheti.

Vámmentesség és termékdíj-mentesség

A csomagolóeszköz termékdíja kivételével nem kell termékdíjat fizetni a raktározási vámszabad területre külföldről történő betároláskor. Nem kell megfizetni a környezetvédelmi termékdíjat a vámjogról, vámeljárásról, valamint vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény szerint vámmentesen vámkezelt, s az 1995. évi LVI. törvény hatálya alá tartozó termékek esetében.

A mentesség engedélyezése és feltételei

A termékdíjmentesség megállapításához a kötelező hasznosítási arány mértékét és a mentesség meghatározásának módját a 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet 1. §-a szabályozza. A termékdíjmentességet a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) engedélyezi.

Az engedély megadását követően a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettségéből levonhatja a termékdíj-fizetési időszakban hasznosított termékdíjköteles termékből képződött hulladékmennyiségre jutó összeget.

Kérelem benyújtása és elbírálása

• A mentességi engedélyhez a kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani a kötelezett székhelye szerint területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez.
• A hasznosítást koordináló szervezet kérelmét közvetlenül a Főfelügyelőséghez nyújtja be.
• A kérelmet a Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett űrlapon kell benyújtani.
• A kérelem elbírálására legkésőbb a benyújtást követő negyedév végéig kerül sor. Az elbírálás ezen határidejétől eltérni csak olyan kérelmek esetén lehet, amelyek értékelése hosszabb szakmai vizsgálatot igényel. A kérelmek elbírálása azonban ekkor sem haladhatja meg a hat hónapot.
• A felügyelőség a nem megfelelően kitöltött űrlapot 15 napon belül visszaküldi a kötelezettnek hiánypótlásra. Ilyen esetekben a hiánypótlás teljesítésének napját kell a benyújtás napjának tekinteni.

A mentességi engedélyt vissza kell vonni a mentességre vonatkozó rendelkezések, valamint az engedélyben foglaltak megsértése esetén.

Számlázási és dokumentációs követelmények

A befizetett környezetvédelmi termékdíj mértékét és összegét tételenként és összesen a számlában vagy a számla mellékletében fel kell tüntetni. A számlában vagy a számla mellékletében - a kiskereskedelmi értékesítés kivételével - a befizetett termékdíj összegét termékdíjanként külön-külön a "bruttó árból ....................... környezetvédelmi termékdíja: .................. Ft" megnevezéssel kell feltüntetni.

A csomagolóeszközök utáni termékdíj alóli mentesség esetén "a csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja alól mentes", illetve "a csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja alól részben mentes, csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja: .................... Ft" megjelölés szükséges.

Környezeti kármentesítés és felelősség

A környezeti kármentesítés olyan tevékenység, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul.

A felelősség megállapítása és mentesülés

A környezetvédelmi törvény alapján [1995. évi LIII. törvény 102. §] a környezetkárosodásért annak bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát egyetemlegesen terheli a felelősség. A tulajdonos akkor mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.

A Kúria egy eseti döntése szerint, ha a szennyező fizetésképtelenné válik, a környezetkárosodásért való felelősség alóli mentesülés nem írható felül. Ha a szennyezőnek a károkozásért való felelőssége vagyon hiányában nem érvényesíthető, és ha a környezeti károsodás jelentős, a károk felszámolása a központi költségvetést terhelő állami feladat.

Bioremediáció mint kármentesítési módszer

A bioremediáció élő szervezetek (általában mikroorganizmusok) vagy ezek anyagcsere termékeinek alkalmazását jelenti szerves szennyező anyagok lebontására ill. inaktiválására. A már kialakult szennyeződések esetén a kármentesítés történhet az adott környezet (pl. talaj) saját mikrobiológiai aktivitásának felhasználásával vagy megfelelő lebontó/átalakító képességű mikroorganizmusok bevitelével.

A bioremediáció feltételei és stratégiái

Bármelyik esetben biztosítani szükséges a megfelelő nedvességtartalmat, tápanyag ellátást, aerob eljárás esetében a megfelelő oxigén koncentrációt, pH-t stb. Környezeti kármentesítés előtt egy nagyon pontos felmérést (survey) kell végezni, amely magába foglalja a szennyező anyag(ok) minőségének és mennyiségének pontos felmérését, a szennyezés „korát” és időtartamát, a szennyező forrás azonosítását (lehetőség szerint a további szennyeződés megakadályozását). Fontos megismerni azt is, vajon a szennyező anyag terjed-e, veszélyeztet-e bármely olyan környezetet (pl. ivóvízbázist), amely további komoly veszélyforrást jelent pl. emberek vagy állatok számára.

A bioremediációs stratégia megtervezésénél fontos szempont, hogy később az adott területnek milyen feladatot szánnak (pl. ipari, mezőgazdasági vagy rekreációs célra). Érdemes megvizsgálni, hogy az adott helyen lévő élőlény (gyakran mikrobiális) közösség képes lehet-e az adott szennyező anyag lebontására, környezetből való kivonására.

Bioremediációs technikák

• In situ módszer: Ha a tisztítást a szennyezett, de zavartalan helyszínen végzik, a szennyezett talaj kitermelése nélkül.
• Ex situ eljárás: Drágább megoldás, hiszen a szennyezett környezetet - pl. talajt - ki kell emelni eredeti helyszínéről és elszállítani, majd a kármentesítés végeztével lehetőség szerint visszahelyezni eredeti helyére.
• Bioaugmentáció: Ha a környezetben nincsenek jelen olyan mikrobák, amelyek a káros anyag lebontását képesek elvégezni, ilyenkor a helyszínen egyéb mikrobák (akár adott szennyező anyag lebontására adaptált/módosított mikroorganizmusok) kijuttatására is szükség lehet.

Fitoremediáció

A fitoremediáció növények alkalmazásával történő környezeti kármentesítést jelent, amelynek számos formája létezik:

• Fitoextrakció (Fitoakkumuláció): Szennyező anyagok akkumulálása a növényben talajból, vízből.
• Fitodegradáció (Rizodegradáció = Fitostimuláció): Szerves szennyezők (pl. szerves oldószerek, olajszennyeződés) átalakítása, lebontása növények és/vagy rizoszféra mikrobák által.
• Rizofiltráció: Szennyezőanyagok adszorbeálódása vagy felvétele vízinövények, v. azok gyökérzete által.
• Fitovolatilizáció: Szennyező anyagok (pl. Hg, As, Se vegyületek) átalakítása illékony, v. kevésbé toxikus formára, majd légkörbe juttatása.

Környezetvédelmi fogalmak és jogszabályi háttér

Az 1995. évi LIII. törvény részletesen definiálja a környezetvédelemmel kapcsolatos alapvető fogalmakat, amelyek elengedhetetlenek a témakör mélyebb megértéséhez.

Alapvető fogalmak

• Környezeti elem: A föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői.
• Környezet: A környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete.
• Természeti erőforrás: A - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői.
• Környezet igénybevétele: A környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata.
• Környezetterhelés: Valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe.
• Környezetszennyezés: A környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.
• Környezetveszélyeztetés: A környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye.
• Környezetkárosodás: A környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás.
• Fenntartható fejlődés: Társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára.
• Megelőzés: A környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazása.
• Környezetvédelem: Olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése.

Környezetvédelmi programok és tervek

A települési önkormányzatoknak, a vármegyei önkormányzatoknak, valamint az állami szerveknek és a gazdálkodást végző szervezeteknek együttműködve kell fellépniük a környezet védelmében. Ennek részeként átfogó környezetvédelmi tervek és programok készülnek, amelyek célja a környezeti elemek mennyiségi és minőségi értelemben elérendő célállapotának meghatározása.

A területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább a Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követően felül kell vizsgálni.

tags: #megallapodas #kornyezeti #teher #aloli #mentesitesre