A tejfogaknak kisgyermekkorban nagyon fontos szerepük van. Fő céljuk, hogy megkönnyítsék a szilárd táplálék fogyasztását, segítsék a beszédet, és szerepet játszanak az állcsontok normál fejlődésében. Ezen kívül őrzik a helyet a maradó fogak számára az állkapocsban. A tejfogak épségének megőrzése a gyermekfogászat területéhez tartozik. A tejfogakat nem szabad visszahelyezni, mert az alatta lévő maradó fogcsíra súlyos sérülését okozhatjuk. A tejfog épsége, a gyermekfogászat szerepe, nagyon fontos a gyermek számára annak érdekében, hogy helyesen tanuljon meg rágni és beszélni, tehát a hangképzésben is fontos szerepe van. A tejfogak gondozására, ha lehet, a véglegesekénél is nagyobb figyelmet kell fordítani, mert gyengébbek, sérülékenyebbek és könnyebben romlanak.
A tejfogak általában 6 éves kor körül kezdenek el mozogni, majd kiesnek, hogy a maradó fogak vegyék át a helyüket. Az alsó metszőfogak meglazulásával indul a tejfogak váltása, ami 6-7 évesen érkezik el a gyermekek életébe. A fogváltás átlagosan 12 éves korra zárul le, a második nagyőrlők vagyis a sorban hetedik fogak előbújásával. A fogváltás ideje egyénenként nagy szórást mutat. Általánosságban elmondhatjuk, hogy 6-7 évesen kezdődik és általában 12 éves korra a legtöbb gyermeknek kiesik az összes tejfoga.
A tejfogaknak is van gyökerük, és éppúgy futnak bennük az idegek is, mint a maradandó fogakban, vagyis éppúgy képesek fájdalmat okozni a gyerekeknek, mint maradandó társaik. A tejfogak romlása is rengeteg bajt okozhat: többek között gyulladást, fájdalmat, beszédhibát, vagy éppen táplálkozási zavart. A tejfogak gyulladása kezeletlenül maradva, mivel a fertőzés tovább terjedése a tejfog gyökerén keresztül károsíthatja a maradó fogak csíráját. A tejfog szuvasodása, romlása sokkal gyorsabb lefolyású lehet, és ezt időben kell észlelni és gyermekfogászat révén kezelni.
A maradó fogak előtörése és a tejfogak szerepe
A maradó fogak átveszik a tejfogak helyét, ezért pontosan a helyfenntartó szerep miatt nem szabad elhanyagolni a tejfogak állapotát. Időszakonként igénybe kell venni a gyermekfogászat lehetőségeit. Ha a tejfogakat idejekorán eltávolítják, akkor a többi fog elmozdul és nem hagy helyet a maradó fognak az előtörésre. A valóban cserélődő első tejfogak az alsó és felső nagymetszők, azaz középvonaltól számítva az első fogak. Őket sorrendben követik a kismetszők, a szemfogak, majd az első és második kisőrlők. Ezek általában néhány hónap vagy egy év eltolással cserélődnek, nagyjából ebben a sorrendben, de itt is lehetnek egyéni eltérések.
A tejfogaknak van még egy nagyon fontos funkciójuk, ez a helyfenntartás a maradó fogak számára. Bár a tejfog átmeneti fog mégis gondosan kell tisztítani, hogy megóvjuk a fogszuvasodástól. A fogak tisztítása hasonlóan történik, mint a maradó fogak esetében, ám 3 éves kor után is érdemes szülői felügyelet mellett végezni a fogmosást. Amikor a kisgyermek már képes kiköpni a vizet, fogmosáshoz egy kevés fluoridos fogkrémet is használjunk. Ügyelni kell arra is, hogy huzamos ideig ne legyen cukros üdítő vagy étel a gyermek szájában, hiszen a fogszuvasodás ugyan úgy veszélyezteti a gyerekek fogait is. Alvás közben a nyáltermelődés lelassul így nem képes kellő mértékben megtisztulni a szájüreg.
Az első nagyőrlő fogak, vagyis a hatos fogak előtörése 6 éves kor körül történik. Bár a tejfogak kevésbé ellenállók, mint a maradó fogak, mégis az új és egészséges maradó rágófogak is gyorsan képesek elromlani. Elsődleges veszélyforrásaik azok a mély barázdák, amelyek segítik az étel aprítását, finom péppé őrlését. A fogak barázdái gondos tisztítást, odafigyelést, sőt megelőző beavatkozást is igényelnek, mivel rendkívül jó táptalajt biztosítanak a szuvasodást okozó baktériumoknak. Ezért mondják a fogorvosok, hogy a leginkább veszélyeztetett maradó fogak az első nagyőrlők, hiszen hónapok is eltelhetnek, mire felfedezi a szülő a létezését.
Ha a tejfog kiesett és hosszú idő után sem bújik elő a maradandó fog a helyén, akkor megint csak érdemes fogorvoshoz fordulni, aki egy vizsgálattal megállapítja, hogy van-e egyáltalán leendő fog. Csírahiány esetén hiába várjuk egyes maradó fogak előtörését, ha azokkal egyáltalán nem is rendelkezik a gyermekünk. Ha viszont nincs maradófog, akkor nem is esik ki a tejfog, hiszen nincs, ami kilökje a helyéről.

Mi a teendő, ha a maradó fog kibújik, de a tejfog még nem esett ki?
Ha a tejfog mozog és a maradó fog rágófelszínének éppen csak egy kis része előbújt, akkor nem szükséges azonnal eltávolítani a tejfogat, várhatunk pár hetet vele. A frissen előtört maradó fogak nem tökéletesen illeszkednek a sorba. A gyermekek maradó fogainak mérete az előtöréskor is már megegyezik a felnőttek fogainak méretével, az állcsontjuk mérete viszont még közel sem akkora. Az állcsont folyamatosan növekszik, legerőteljesebben 8-12 kor között. Ezért természetes, ha a fogak 6-8 évesen még nem férnek el tökéletesen egymás mellett. Az enyhe torlódás a növekedéssel megoldódhat, azonban kifejezett eltérés esetén javasoljuk a fogszabályzós kezelést.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha az alsó maradó metszők a nyelv felől törnek elő, míg a tejmetsző fogak még stabilan sorban vannak. Ilyenkor a tejfogat el kell távolítani annak érdekében, hogy a maradandó fog megfelelő pozícióba kerülhessen. A beavatkozás várhat egy hétig, annyira nem sürgős a dolog.
A tejfog és a maradó fog zománcának szerkezete eltér egymástól, ezért a színük sem lesz megegyező. A tejfogak inkább kékesfehérek, míg a maradó fogak színe sárgásfehér. A fogváltás során egymás mellé kerülő tej- és maradó fog színe között erős különbség lehet, de ez teljesen természetes.

Tejfogbalesetek és sérülések
A tejfog balesetek szempontjából a legveszélyesebb időszak a 1,5 és 3 éves kor közötti, ilyenkor gyakran esnek-kelnek a gyermekek és a kisbiciklik, kismotorok is nagyon népszerűek. 90%-ban a felső metszőfogak esnek áldozatul, az esetek kétharmadában a középső metszők érintettek. Tejfogbalesetek során a fog kiesése az egyik leggyakoribb sérülési mód, mert a kisgyermekek csontja még nagyon puha, erő hatására könnyen „kifordul” a fog a csontból. A tejfogat nem szabad visszahelyezni, mert az alatta lévő maradó fogcsíra súlyos sérülését okozhatjuk. A tejfog gyökere és a maradó fog koronai része rendkívül közel vannak egymáshoz, így a visszahelyezéssel a maradó fogat megsérthetnénk, illetve bakteriális fertőzésnek tehetjük ki.
Gyerekkorban nagyon gyakran előfordulhat olyan baleset, amely következtében az arcot és így a tejfogat is ért erős ütés miatt a maradó fog csírája is megsérül. Baleset esetén, ha a tejfog erőteljes mozgathatóságát, esetleg egy kis idő elteltével szürkés elszíneződését tapasztaljuk érdemes gyermekfogorvost felkeresni, aki tájékoztat a baleset utáni teendőkről. Ha a tejfog nem esett ki, nyugtassuk meg a kicsit. Sajnos az is előfordulhat, hogy az ütés hatására sérül a maradó fog csírája, ezért konzultáljunk a gyermekfogorvosával, aki alaposan megvizsgálja a balesetes fogat, és vázolja a teendőket.
Ha nem látszik a fogbél, a fogorvos rendszerint lesimítja az éles felszíneket, hogy ne bántsa a gyermek nyelvét, illetve ajkát. Így kisebb a további töredezés veszélye. Kisebb gyermek esetén a felszínt érzékenységet csökkentő anyaggal kezelhetjük. Ha a fogbél megnyílt, együttműködő gyermek esetén lehetőség van a tejfog ún. gyökérkezelésére, így a fog menthető. Ilyenkor mihamarabb keressünk gyermekünknek fogorvost. Bizonyos esetekben lehetőség van a fogak sínezésére - vagyis egy erős ívvel és tömőanyaggal való összekötésükre - mely rögzíti a fogakat, s így esélyt adhatunk a fogaknak, hogy újra szilárdan legyenek a csontban.
Ha a tejfogak gyulladása kezeletlenül marad, mivel a fertőzés tovább terjedése a tejfog gyökerén keresztül károsíthatja a maradó fogak csíráját. A szülőknek ezért nagyon fontos feladata, hogy rendszeresen figyeljenek gyermekük fogmosására, ha kell újra és újra mutassuk meg nekik a helyes fogmosási technikát, segítsük, amíg kialakul a kézügyessége az alapos fogmosáshoz.
Mi a teendő, ha „félrenyeljük” a falatot?
Tévhitek a tejfogakról
Számos tévhit kering a köztudatban a tejfogakkal és azok fontosságával kapcsolatban. Tény: A tejfogaknak is van gyökerük, és éppúgy futnak bennük az idegek is, mint a maradandó fogakban, vagyis éppúgy képesek fájdalmat okozni a gyerekeknek, mint maradandó társaik. Tény: Összesen húsz tejfogunk van, 5-5 mindkét oldalon, alul és felül is. Tény: Ha csak lehet, meg kell őrizni a tejfogakat a fogváltás természetes idejéig, mert a hiányuk sok gondot okozhat.
A tejfog kiesése nem jár fájdalommal, hiszen mire elérkezik az ideje, addigra a tejfog gyökere jórészt felszívódik, így már kevés tartja helyben és sok esetben egy harapással ki is fordul az ínyből. Jelentős fájdalommal nem kell számolni, de némi tünettel azért járhat a fogváltás. A mozgó fogak körül az íny irritált, duzzadt és érzékeny lehet. Ez akkor jellemző tünet, ha túl sokáig mozog a fog. A fogak növekedését fokozott nyáltermelés is kísérheti, akár a babák esetében a tejfogak előbújását.

Fogváltás és lehetséges problémák
A fogváltás során egymás mellé kerülő tej- és maradó fog színe között erős különbség lehet, de ez teljesen természetes. A fogak kiesése mindig jelentős esemény az ember életében. A tejfogak előtörését kísérheti ínygyulladás. Ilyenkor az íny vérezhet, vörös, duzzadt és érzékeny, amely fogmosáskor ijesztő és kissé kellemetlen lehet, de fontos, hogy ennek ellenére se hanyagoljuk el a fogmosást, mert minél alaposabban mossuk, annál hamarabb fognak szűnni a tünetek.
Szűk fogív esetén nincs elegendő hely a maradó fog előtöréshez, így a fogak torlódását figyelhetjük meg. A torlódott fogak nehezen tisztíthatók és emiatt gyorsan szuvasodásnak indulhatnak. A fogak fejlődési rendellenességei között az egyik leggyakoribb probléma, amikor a maradó fog nem nő ki. A csírahiány egy olyan fejlődési rendellenesség, amikor egy vagy több fog nem nő ki. A csírahiány legtöbb esetben genetikai eredetű rendellenesség. Mindenképpen gyanús, ha fogváltáskor a fogak nem kezdenek el időben mozogni. Ilyenkor egy egyszerű panoráma röntgen készítésével fel lehet állítani a megfelelő diagnózist.
A tejfogak gyökerei lassan elkezdenek felszívódni, mivel az alattuk lévő maradó fogak nyomást gyakorolnak rájuk, ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy a tejfogak elkezdenek mozogni, majd egyszer csak kibillenek a helyükről. A mozgó fogak körül az íny irritált, duzzadt és érzékeny. Ez akkor jellemző tünet, ha túl sokáig mozog a fog. A fogak növekedését fokozott nyáltermelés is kísérheti, mint a babák esetében a tejfogak előbújását.
A maradó fog szempontjából az egyik legveszélyesebb sérülési forma, hiszen ilyenkor a tejfog gyökere megsértheti a mellette az állcsontban lévő maradó párját. Amennyiben a maradó fogcsíra sérül, akkor a fog eltávolítása javasolt.
| Fogtípus | Kibújás ideje | Kiesés/Csere ideje |
|---|---|---|
| Tejfogak (összesen 20) | kb. 6 hónapos - 3 éves kor között | kb. 6 éves - 12 éves kor között |
| Alsó metszőfogak | kb. 6-8 hónapos kor | kb. 6-7 éves kor |
| Felső metszőfogak | kb. 8-12 hónapos kor | kb. 7-8 éves kor |
| Első nagyőrlők (hatos fogak) | kb. 12-18 hónapos kor | Nem cserélődnek, tartós fogak |
| Kismetszők | kb. 12-16 hónapos kor | kb. 7-8 éves kor |
| Szemfogak | kb. 16-20 hónapos kor | kb. 9-12 éves kor |
| Első kisőrlők | kb. 20-24 hónapos kor | kb. 10-12 éves kor |
| Második kisőrlők | kb. 24-30 hónapos kor | kb. 11-13 éves kor |
| Második nagyőrlők (hetes fogak) | kb. 2-3 éves kor | Nem cserélődnek, tartós fogak |
| Bölcsességfogak (harmadik nagyőrlők) | kb. 17 éves kor után (nem mindenkinél) | Nem cserélődnek, tartós fogak |